Ámbár a’ selavoniai pénzek külön, a’ magyar tartományok* pénzei sorá
ba tartózd osztályba valők: a* mennyiben mindazáltal királyainktól, vagy azok’ nevére a* királyfiaktól, mint selavoniai vezérektől verettek; azokat a’
magyar pénzek közé véltem sorozandóknak, a’ bánok és más tartományi kor
mányzók által veretteket nem id e , hanem a’ tartományi pénzek’ sorába he
lyezvén. Ezen selavoniai királyi pénzek* előlapi felirata majd: MONETA
REGIS ¥ SCLAVONIA; néha ámbár ritkábban: REX SCLAVONIE, minde
neket Imrétől kezdve egész Robert Károlyig találunk bezárólag; majd:• MO
NETA DVCIS ¥ SCLAVONIA, ritkábban DVX SCLAVONIE feliratűak, miilyenek egyedül Imre, II. András, és IV. Béla alatt jönek elő, II. Endre,
Kálmán és ifjú Béla selavoniai vezérektől; majd valamennyinek előlapi kép- vercte nyest két csillag között. Hátlapi képveretök talap fölött széles
ket-IMRE. 97
tós kereszt, két koronás fej között, mellynek alsó karjánál többnyire a’ ki
rály nevét jelentő két betű tűnik élű; a’ felsőnél pedig csillag és* holdka láthatűk.
A’ tartományi vezérség különbözött az ország’ harmadából állott magyar vezérségtől;
miként I. Béla ’s I. Gyéza a’ magyar vézérségben, ügy III. Béla is saját nevére ve
retett pénzt, mint felebb (78. 1.) mondatott, a’ tartományi, bosznaországi, vagy rámái vezérségében. Horvátországot azaz a* régi Sclavoniát sz. László kapcsolta 1091-ben a’ magyar koronához, és azt Almásnak, I. Gyéza fiának adta át vezérségűl (Lucint, feljegyzetté: „Quod (Sclavoniae) Dominium ei (Belae) naturali iure competebat, utpo- te , qui secundus erat regis (Belae IV.) filius, primogenito iára Stephano ( V. ) Unga-
sclavoniai vezérséget kegyelemnek, a’ királyfiak pedig jognak tekintették. U. Endre 1227-diki oklevelében mondja: „Filius noster Colomanus, D. gr. Ruthenorum rex et donationibus et iudiciorura delegationibus apparet, retinuit.“ (Hitt. Crit. Tom. IV. p. 435.)
Innen magyarázható, miért jelenik meg a’ Sclavonia’ részére vert pénzeken kettős kereszt is , mint Magyarország’ czimere, és miért az azokon előadott egyes betűk, a’
király* nevét állítják élőnkbe akkor is, ha a’ vezér nevére verettek, azaz, habár
„Moneta dncis pro Sclavonia.*' feliratunk.
98 IURE.
IMRE.
90
A. A’ k i r á l y ’ s c l a v o n i a i p é n z e i .
Nagyi. 9—10. Súly. 13—15. nemer. —
Schoenvimer, 195. /. Széchenyi, Cat. I, 57. /. Müder, K rit. Beitr. . 92. /.
1. + MONETA REGIS R (p ro ) SCLAVONIA szemcsés karima és hason
ló kör között, közepett jobbra futó nyest két csillag között.
Hátlapon szemcsés karimában és vonalkörben lépcsős talapon széles ket- tÓs kereszt, két szemközti koronás fej között; a’ kereszt* .felső karjánál jobbról csillag, balról holdkába foglalt gömböcs; a* kereszt’ alsó karjánál pedig jobbról h balról R betűk, ezek fölött kurtító jegy (azaz Henricus R ex), a’ kereszt* közép sarkaiban ferdén helyzett két virág vagy liliom.
R u p p , és m á su tt. 137^ ^
2. Az előbbihez hasonló, de a* kereszt alsó karja* végénél ime’ betűk: ' M. h. (Moneta Henrici) jőnek elő. Kiss.
3. Mint az előbbiek; E. R. (Emericus Rex) betűkkel jelelt. N em zeti m uz. M agyar egyet.
Mader József (K rit. Beitr. III. 92. /.) a’ sclavoniai pénzekről kővetkező egyes be
tűket gyűjtött összp: NK. HR. RL. SR. RR. és KR. mellyekről azt állítja, hogy ások nem a' király’ hanem az akkori bán’ vagy pénzverő nevét jelentik, melly véleménye el nem fogadható, részint mert e’ betűk az akkori bánok’ neveikkel meg nem egyez
tethetők, részint mivel bánoktól, Robert Károly és I. Lajos elő tt, ekkorig pénz nem is találtatik, részint végre, mivel kétségtelen pénzverői jegyekre V. István előtt nem akadhatni. Egyébiránt nem NK. hanem Mader’ saját tábláján (46. sz.) MK. (Moneta Karoli) betűk állanak; RR helyett pedig Joachim’ (Münz Cab. I. 134* /.) pénzén KR. (Henricus Rex) találtatik, nem is szenved többé kétséget, hogy az illy R. betűt mindig REX szónak kell magyaráznunk. Palma Károly Ferencz (
■ Hung. Specimen. 58. /.) azon véleményét sem lehet elfogadni, melly szerint minden illyetén pénzt, a’ kereszt’ szegleteiben találtató két liliom miatt, valamelly anjoui ki
rályunknak kell tulajdonítanunk; mert liliomok kétségtelen magyar pénzeken, már e’
királyok (Károly és Lajos) előtt is fordulnak elő.
E’ pénzek’ hátlapján, a’ kettős kereszt (mellyről felebb 82. 1.) alatt szemlélhető két koronás fe j, kétség kívül a’ király’ és ennek országlása alatt a’ sclavoniai vézér- séget bíró királyfi’ feje; nem pedig Dalmátország’ czimere, mint Palma Károly Fe
rencz gyanitá ( Heraldicae Regni Hung. Specimen, p. 66.) ; nem is I. István’ és I.
László’ feje, mint Schoenvisner előtt látszott hihetőnek (Széchenyi, Cat. I I I . 78 /.)
13 #
Sclavonia hajdan nyestbőrrel nagy kereskedést űzött, innen magyarázható, hogy czi- mere nyest, II. Ulászló 1496-ki oklevelében találtatik: „Quamvis illud regnum nostrum Sclavoniae ab antiquo habuerit pro annorum insigni unum Mardurem.“ stb. (Franc. Caroli
Palma,Heraldicae Regni Hurtg. Specimen, p. 60.) A’ nurtures, inartes, mustellae mar
tos , Martialis szerint (Lib. 10.) cattae Pannonicae, nevű állatok bőrei, mellyek már a’ római asszonyoknál is nagy ékességnek tartattak, Sclavoniában adóképen is szedet
tek a’ bánok’ részére. így kell érteni I. Lajos 1351-ki törvényének 12-dik czikkelyét:
„Nec ratione collectae marturinarum, Bá n' z s o l o s m á j a vocatarum a’ modo et in posterum molestentur/* A’ törvénykönyvben álló B a n s u l m o r a (Bán' zsolosmája he
lyett, collecta*pro bano) hibás olvasás; tengeri vámnak magyarázata pedig még hibá- sabb; mert kán László’ 1276-ki oklevelében mondatik: „Collectam victualium, quae vulgariter z n i u s ma dicitur/* (Pray, Not. Praev. Tom. I. p. C H I . ) Maga e’ scla- voniai pénz is neveztetek m a r t u r i n a néven, ezen állatnak, nyestnek kép veretétől, mellyet Kundmann helytelenül állít farkasnak és Zápolya’ czimerének. (Schoencitner, Not. Bung, rei mm. 199. /.)
B. A’ vezér’ s c la v o n ia i pénzei.
Nagyi. 9—10. Súly. 15—17. nemer. Rilk, —
Joachim,Münz Cáb. I. 134. /. Mader. B rit. Beitr. I II. 92. /. Appel, Reperl.
II. 824. /.
4. f MONETA DVOIS Í SCLAVONIA képverete mint 1. szám alatt;
I38t&sz étlapján h. JR. betűkkel szinte mint az 1. számú. , és m á su tt.
Imre, ki atyjának ü l. Bélának életében koronáztaték ‘meg, maga is bírta ugyan Sclavoniát; mert az 1194-dik évi oklevélben találtatik: „Regnante Domino nostro Bela, serenissimo rege H ungáriáé---et Almerico ( Enterico) filio super Dalmatiam et
Croatiam.“ ( Katona,H itt. Crit. Tom. IV . p. 428.); de e’ vezérség öcscsét II. Andrást illette, ki azt Imre’ királysága alatt el is foglalta, ’s 1198-dik évi oklevelében így
írja magát: „Ego Andreas, tertii Belae regis filius, Dei gratia Dalmatiae, Croatiae,
Ramae, Culmaeque dux.“ ( Katona,Hitt. Crit. Tom. IV . p. 488.) Utóbb hosszas viszálkodás után egyesség lett e’ két testvér között, és Imre a’ sclavoniai vezérséget
Andrásnak engedé, ámbár abban maga is főhatalmat gyakorolt, mint oklevelei bizo
nyítják; innen az következik, hogy az imént leírt pénznek h . R. betűi Imre királyt, a’ DVCIS $ SCLAVONIA felirata pedig e’ vezérséget bíró Andrást illetik.
1 0 0 IMRE.