Nagyi. 5. Súly. közel 3. nemer. Ritk. ^
1. LADIoc LAoí RE vonalos karimában, közepett a’ király’ durván ké
szített koronás feje szemközt.
A’ hátlapi csíkos körben négy holdkába foglalt kereszt; téréin négy isVlz* háromszög, illyféle a* két félkör’ kfilsó szegletében is látható. Vidák.
II. n e m ű.
Holdkákkal és gömböcsökkel ékes kettős kereszt.
Nagyt. 5. Súly. közel 3. nemer. Ritk. ^
1. Felirat hiányzik; vonalos karimában fennálló kettÓs kereszt, melly- nek alsó ’s hosszabb kaija csúcsait két holdka keríti; a’ kereszt’ szegletei"
ben négy gömböcs; felül pedig és alúl szintannyi háromszög.
Hátlapja csíkos körben egyenkarú keresztet állít élénkbe, mellynek té- V. táb. réin négy gömböcs foglaltatik. Vidák.
Pénzeinken itt tűnik először fel a’ kettős kereszt* nyoma, mellyről III. Béla* VII.
nemű pénzei után bővebb jegyzet találtatik.
XV.
IV. ISTVÁW.
ím-tíik évtől 1163-i]gr.
IV. István 1162-ki febr. 11-kén koronáztaték m eg, ki mivel Manuel akaratjának hódolt, csak hamar gyülőlségbe esett, és 1163-ki april. 11-kén meg is szűnt élni. ( Ungritehet
Magazin. IIL B.373. /.)
E’ királynak ekkorig semmi pénze sem ismeretes; mert a’ felebb III.
István alatt leirottak közűi, ámbár egykorúak, részint III. István* hosszabb és állandóbb országlása, részint azon pénzek’ egymás közötti hasonlósága miatt, valami hihetóséggel IV. Istvánnak egyik sem tulajdonítható. Egyéb
ként is bizonyos, hogy. IV. István Magyarországnak csak déli részeit fogla
ló el, és részén csak kevés fópap és országnagy vala; Lukács (Bánd) pedig, esztergami érsek, ki a’ pénzveretésre ügyelt, és a* pénzverű vasmintákat őrzé, III. István’ párthíve volt; innen van az is , hogy III. István országlá
sa’ év eit, mintha soha sem lettek volna félbeszakasztva, az oklevelekben, atyja halála után szokta számítani.
XVI.
III. BÉLA.
1173-rfí* évtől llOÖ-y. •»
111. B é la még 1162-ben vileték Mánnel udvarába, hol miután M á n u e lfte fe s z ü le te tt, már nem ő volt a' birodalom örököse többé, nem is a* neki ígért Máriát, Mánnel le
ányát, hanem Raimundnak Constantia nejétől, II. Boemund antiochiai fejdelem* leányá
tól született Á gnes, máskép Anna leányát, Mánuel hitesének Máriának testvérét, vette el nőül. III. István* kimúlta után Magyarország pártokra kezdett szakadozni, mellyeket Béla szerencsésen lecsillapítván, és a’ kalocsai érsektől 1174-ben megkoronáztatván, mint Kézai Simon iija: „Petitionibus loqui traxit originem, ut Romana habet Curia et Impe
rii/* Ezen általa behozott írott folyamadási rendszert maga Béla így adja elő 1181-dik évi oklevelében: „Ut negotium quodlibet in audientia celsitudinis mee discussum seripti testimonio confirmetur.“ (Philip. Ern. Spien, Archivitche Nebenarbeiten. I. 176. /.) Egyik fiát Imrét, még életében koronáztatá m eg; másik fiának pedig II. Andrásnak, hogy a’ szent földért harczolni mehessen, nagy kincseket hagyott. Meghalt 1196-ban
országosának 23-dik évében, tetemei Fehérvarott nyugosznak.
IV. ISTVÁN.
10 *
76 III. BÉLA.
£ ’ király* pénzei, megtartván a* korszak* apró kispénzcinek szokott nagyságát és súlyát, igen közelítenek II. Gyéza és III. István pénzeihez, és majd tisztább, majd silányabb érczből verettek; de képveretre ’s égesz alkatra nézve nagyon sokfélék. Ezek közűi azok, mellyek vékony lemez- ból készültek, úgy látszik országlásának első éveiben verettek, és elólapon keresztet vagy szemcsés kormánypálczát, felirattal vagy a’ nélkül; hátlapon
•pedig REX név helyett, ferde vonallal X betűként átszelt It betűt, és más kétes jegyeket állitnak elünkbe, ezek után következnek olly pénzek, mel- lyeken paizs, vagy vért kéttűs kereszttel, és valami különös nemű királyi szék ábrázoltatik, és különös felette ritka pénz: MONETA BELE REGIS R. felirattal, melly keléti véseményt és betűalkatot árul el; végre az úgy nevezett egy lapra Vert lemezpénzek, mellyek mivel igen vékony lemezbűi állanak, azért az elűlapjok’ képverete, sima 's üres hátlapjokra van átver
ve, s ez utóbbiak majd valami királyi széket vagy épületi homlokzatot, majd emberi arezot, vagy koronás királyt ülve, vagy lóháton ábrázolnak, ezek mivel egykor nagy mennyiségben találtattak, azért az elsű korszaki pénzek között most is a’ mindennapiak és közönségesek közé számitandók.
A’ 1 emeitpénzek vagy e g y l a p r a v e r e t t e k , ollyanok szoros értelemben, mel
lyek már felebb valónak érintve, vagy m i n d k é t l a p r a v e r e t t e k , millyeneken mindkét lapon van ugyan saját képveret és felirat, de hátlapjokon némelly átvert vo
nások tűnnek fel. Némellyek azt vitatják, hogy azok Svédországban Biom’ ország- lása alatt, már a’ VIII. század’ végével jöttek keletbe, honnan D á n -é s Németor
szágba kerülvén, a’ X . zázadban Ottók alatt használtattak leginkább. (
P Acad. de» Inscription» et de» helletlettre». T. XXIII. p. 212.) Helyesebb azok’ vé
leménye , kik azt Írják, hogy azoknak a’ XII. század előtt a’ pénztudományban sem
mi nyoma. ( Otto Sperling, Epist. ad Jac. Mellen, de numorum bracteatonm el cáro
mét program. Lubecae, 1700. Voigt, Betdareibnng v. hämischen Münzen,), mit Rin
der József is , hasonló pénzek’ kiadásával igyekszik megmutatni ( , ttod »weiter
. Versuch über die Braktea/en), honnen azt tanuljuk, hogy azokat a’ bétnet fejdelmek a’ XII. század’ kezdetétől a’ XIII. elejeig használták leginkább.
Hazánkban illy nemű, a’ szomszéd tartományoktól elfogadott pénzek, szintazon X tt.
században jöttek keletbe, azoknak első példáját II. Béla (1131—H 41.) IY. nemű pén
zei közt találjuk ugyan, gyakrabban még is csak III. Béla’ (117 3—1 1 9 6.) alább leí
randó pénzei közt fordulnak elő; az úgy nevezett mindkét lapra verettek’ pedig, mel
lyek valódi lemezpénzek’ sorába nem tartoznak, több példányát már I. B éla, Salamon, I. Gyéza ’s I. László pénzei között is lehető tapasztalnunk. (hgyezt. , KrU.
Beitr. III. 82. /.)
III. BŰLA. 77