1041-rt* ívtől 1044-»;?.
E
királyt az irók jobbadán Aba, Óba, Obbo, O vo, Uba stb. néven nevezik, Sámuelnek ritkán, vagy soha, egyedül a’ névtelen Béla király’ jegyzője iija: „Ex quorum
PÉTER. 7
8 SÁMUEL.
ertam progenie, longo post tempore r e x S a m u e l descendit, qui pro sua pietate O b a vocabatur.“ (Cap. X X X II.) Ó sz. István' sógora vala, ’s az ország’ nádorából Péter elűzte után 1041-ben választaték királynak, de 1044-ben három évi országlása után meg
gyilkoltatván, tetemei a’ sári monostorban takargattak el.
Abának elődei módja szerint veretett, jelenleg felette ritka pénzein ró
mai betűk, és azok’ hátlapján e* sz ó : PANONEIA ( Pannónia helyett) szem
lélhető; Horvát István’ értekezése pedig, melly szerint sz. István, Péter, Sámuel és I. András’ pénzei gyakrabban találtatnak a’ gyűjteményekben, mint az utóbbi királyoké, ellentétben áll a’ köz tapasztalattal, mivel nem ebből, hanem a’ Tétényben 1753-ban találtatott és Székely Sámuel által ki
váltott kincsnek jegyzékéből van merítve. ( Tudományos G yújt. 1834. /.
40— 47. I )
Meg kell itt jegyeznünk, hogy Hanov Mihál e’ királyunk’ pénzét nem ennek, hanem bolgár Sámuelnek tulajdonitá {M ich. Christ. , Samu
el re x Pannóniáé, e numo argenteo 1749. 4.); Schwarz
Godefrid pedig e’ tévedést megigazitá, azt királyainknak tulajdonítván, illy
czimű értekezésében: Samuel R e x Hqui vulgo Aba a u d it, ex histo-
rico e t simul ntimario m onum ento, tarn nomini , quam
Lemgoviae, 1761. 4.
Létezik pénzeinek
E g y e t l e n n e m e .
Nagys. 11. Súly. 13—14. izetner.
Schoenvisner, 98. I. Széchenyi Cal. I. 32. /. Krit, Beitr. I I I . 55. /. Schwarz.
Voigt, Betchr. böhmisch. Műm. I. 245. 1. Appel. Repert. I I . 848« l.
1. -j- REX SAMVHEL római betűkkel jegyzett felirat két szemcsés kör között; kereszt szokott négy háromszöggel.
f PANONEIA két csíkos kör között, a’ többi mint felebb. N em zeti m uz. Császári muz. M agyar egyet. W elzI tanácsnok. W eszerle. Stur. Somo
L táb. gyi\ M ilkovics. Rupp.
2. Mas, az előbbihez hasonló, csakhogy rajta P a n o n e i a helyett, a’
metsző hibájából + PANONETA áll. N em zeti muz.
1 ANDRÁS .
1047-»Ír évtőt lO01-»]pv
E n d r e , Zár László.’ fia» 1047-ben Fehérvárott lépett a’ királyi székre. Neje Anasztázia vala orosz herczegnő, ettől szülétek 1053-ban Salamon fia. 1061-ben Béla öesésével harezra k e lt, raellyben András lováról leesvén, ősszetiportaték, és az általa alapított tihanyi monostorban temetteték el. Országlott 14. évig.
Hogy e’ királyunk alatt már kétféle, nagyságra ugyan és alakra nézve egyenlő, de veretre nézve különböző pénz vereték, azt magok e’ pénzek mutatják, mellyek közűi némellyek sz. Istvánéhoz hasonlőlag REGIA CIYI- TAS feliratnak; mások sugárként elágazd három vonalbői alkatott keresztet (mellynek szegleteiben gömböcsök, háromszögek, aprő holdak és hasonlók foglaltatnak), és két csíkos, szélső szemcsés körből szerkezeti, rojttal, vagy harántrovattal ékes karimát, PANONEIA felirattal, állitnak élőnkbe; ezek'
I . n e m e *
R e g i a C i v i t a s f e l i r a t t a l .
Nagyt. 10—11. Súly. 9—12. Ritk.
Schoetmmer, 100. /. Széchenyi, Cat. I. 32. 33. /. , Rep ért. II. 848* l.
1. f • REX' ANDREA#* szemcsés karimában; közepett koszorúként szemcsés kör, a’ REX szó előtti keresztkével egybekapcsolt vonalkereszt, szokott négy háromszöggel.
f RE'IIA CIVITAS csikós karimában és körben, a* körirat közötti apró kereszttel és T betűvel egybekapcsolt hasonló vonalkereszt’ szegleteiben négy
háromszög. Rupp. !•
2. +• REX' ANDREAS Egyébként mint az előbbi* N em zeti m uz. W e- szerle. Somogyi.
3. Mint felebb, S betű után az előlapon pont. M agyar egyet. W eszerle.
4. Előlap mint előbb. Hátlapon: *}■ RE^JIA CIVITVS + N em zeti muz.
5. Előlap mint 2. hátlap mint 4. szám alatt.
6. Előlap mint 2. szám alatt; hátlap: + REIA (így) CIVITAS M agyar egyet.
7. *{* * REX ANDREAS a’ többi szokott. Egykor Hqffenbeck.
8. Előlap mint 2. szám alatt Hátlapon: f RE*1IA 3 IV IT V S . 2
I. ANDRÁS. '9
H . n e m ű .
P a n o n e i a f e l i r a t t a l .
Nagyt. 8—11. Stily. 7—13. Ritk,
S c h o e n m n e r , 100. /. Széchenyi, Cat. 33. 1. Appel, Repert. XT. 848. I. Mader, Krit. Beitr. I t t . 55. 56. 1. Joachim, Műm. Cab. I. 333. I. ét I I . 326. /. Ugyanannak
Grotch. Cab. I I . Supl. 641. /.
1. -j- REX' ANDREAS Közepeit csíkos körben, vagy a’ pénz’ közép
pontján, gömböcsöt foglaló kisded kör, mellyből három egyszerű vonal su
gárként terjed ki kereszt alakban, a’ pénz’ egy külsó szemcsés és két csí
kos körból álló karimáját, négy ellenkező helyen rojt, vagy három haránt
rovat ékesíti, a’ kereszt első és harmadik térén háromszög látható. *) f PANONEIA A’ pénz’ karimáját egyrétű kör képezi, közepett göm- bőcsöt befoglaló kisded karika, e’ közt és a’ belső kör között vonalkereszt, í *12 sz* mellynek téréin négy háromszög látható. W eszerle. Rupp.
2. Felirat és képveret mint 1. szám alatt, a’ kereszt’ szegleteiben min
den jegy hiányzik. Hátlap mint felebb középponti kisded karika nélkül.
G. E szterházy.
3. Hasonló, romlott és idomtalan betűkkel, REX helyett REÁ féle, ’s a’ kereszt’ szegleteiben négy pont. N em zeti muz.
4. A’ körirat és kép veret mint 1. szám alatt; de az előlapi keresztnek 1. táb. minden térén gömböcs tűnik elő. W eszerle. Kiss. Milkovics. Rupp.
5. Az előbbihez hasonló, a’ kereszt’ második térén pont vagy esik szem
lélhető. N em zeti m uz.
6. Szokott felirat, rojtok a’ karima’ szemcsézete és csíkos körök nél
k ü l, a’ kereszt’ negyedik szegletében gömböcs. Hátlap mint 1. szám alatt.
Jankovich.
7. f REX’ ANDREAS' Szokott képveret, a’ negyedik szegletben csil
lagosa. M agyar egyet.
8. Az előbbihez hasonló, a’ negyedik szegletben kisded holdba kerített gömböcs. W elzl tanács. W eszerle.
10 I. ANDRÁS.
*) A’ kereszt’ első téré vagy szeglete az, melly a’ felirat’ első; utolsó pedig az, melly annak utolsó betűjének irányába esik, ba a’ kereszt’ szegleteit úgy tekintjük balról jobbra, mint a’ féliratot.
I. AKDRAS.
11
9. A’ felirat és képveret mint 1. szám alatt, a’ kereszt’ elsd térén há
rom gömböcs. B . Ocskay.
10. Minden egyezd az 1. számmal; a’ kereszt’ negyedik szegletében ugyanannyi gömböcs. W eszerle.
11. A’ 9. számúval egyénid, a’ harmadik szegletben három gömböcs;
a’ hátlap’ felirata’ végén pont.
12. Mind 1. szám alatt, egyik szegletben holdka, a’ másikban három
szög. Milkoeics.
13. Mint felebb, a’ kereszt’ minden térén holdka láthatő. Somogyi.
14. REX ANDREAS a’ harmadik szegletben háromszög. Jankovich.
15. Mint 1. szám alatt, a’ kereszt’ második térén két gömböcs. Appel. Rep.
16. Mint 1. szám alatt, a’ harmadik és negyedik szegletben befelé hely
zeti holdka. M agyary.
17. Mint 1. szám alatt, a’ kereszt* második és negyedik térén három
szög. O. E szterházy. W eszerle. Somogyi.
18. Mint 1. szám alatt, elsd és második téren holdka. Somogyi. Stur.
19. Mint ugyanott, a’ második téren háromszög, negyediken két gömböcs.
20. f REX ANPREAS ( í g y) a’ többi szokott, a’ második és negyedik téren háromszög. W eszerle.
21. Mint 1. szám alatt; az elsd és harmadik szegletben három gömböcs.
W eszerle.
22. Mint felebb; az elsd szegletben holdka, harmadikban és negyedik
ben háromszög. U gyanott.
23. Mint 20. szám alatt, három elsd szegletben gömböcs. Ugyanott.
24. Mint 1. szám alatt, minden szegletben két gömböcs. Ugyanott.
25. - - - minden téren háromszög. Ugyanott.
26. - - - három elsd szegletben gömböcs, negyedikben há
romszög. ' U gyanott.
27. - - - elsd és harmadik téren gömböcs, másodikban és negyedikben háromszög. U gyanott.
28. - - - ép példány, szélsd szemcsés köre hiányzik, elsd második és negyedik szegletében holdka, har
madikban pedig kisded kör. Hátlapja feliratán E és I betűk között pont.
2 *
12 I. ANDRÁS.
29. Mint 1. szám alatt; második téren háromszög, a* többin gömböcs.
30. f REX* ANPRIAS (í gy ) szokott képveret, a’ kereszt’ egyik
szeg-#
létében ismeretlen jegy. Joachim , M űnz. Cab.
I ^ 31. Mint 14. szám alatt, szokott képveret jegyek és rojtos karima nél-14. sz! k ü l/d e'k iseb b veretű. Hátlapja üres és síkos. JVelzl. tanács.
32. Mint 1. szám alatt; a’ 31. számúval majd azon peremű ’s karimájű, a’ kereszt’ szegleteiben jegyek nélkül.
33. Mint 1. szám alatt, szemcsézete csíkoshoz hasonló, második szegle
tében gömböcs. M agyar tud, társ. S tu r,
34. Az előbbihez hasonló, ugyanazon szegletben két gömböcs. N em zeti muz.
35. t PEX stb. verete és nagysága hasonló a’ 31. szám alattihoz, ka
rimája’ körei nélkül, első szegletében háromszög (helyesebben holdka), má-sz! s°dikban gömböcs, harmadikban holdka. N em zeti muz.
36. Mint 20. szám alatt, első és harmadik szegletben holdka, második
ban és negyedikben háromszög.
37. Mint 1. szám alatt; a’ második szegletben holdka, harmadikban és negyedikben háromszög.
38 - - - első téren háromszög, a’ többiben gömböcs.
Somogyi.
39. - - - első, harmadik és negyedik szegletben holdka, másodikban pedig vonal látható. U gyanott.
40. - - - második téren háromszög, a’ többiben gömböcs tűnik fel. Császári m uz.
41. - - - a’ kereszt’ minden szegletében, az elsőt kivé
v e, gömböcs. Schimko.
42. - - - második téren holdka, negyediken háromszög állittatik élőnkbe.
v.
I. BÉLA.
*f»n< v*$ir, 1048-** éviii 1060»?, mini király 1060 1063»?.
E l s ő Belát András bátya Mindjárt országlása’ kéUetért 1048-ban hítta ki Lengyelország
ból ótalmazójának, neki adván Magyarországi hatinadát kezérségill olly ígérettel, hogy
halála után a’ magyar korona is rá szálljon örökségül; ez utóbbi ajánlatát azonban 1053-ban Salamon fia születvén, megváltoztató. Richsa (azaz Erzsébet) lengyel her- czegnőtől nemzé G yézát, és Lászlót, kik ntóbb magyar királyok valónak. Bátyának el
veszte után 1060-ban magát Fehervárott királylyá koronáztató; országát azonban nem so
káig boldogítható, mert midőn Salamon ellen 1063-ban hadat készítene , Döntősön hirte
len vált meg életétől, és Szexárdon temettetek el. Országlott 3. évig.
E’ királyunk pénzeinek verete, a’ keresztre nézve, mellynek tünké egész a’ feliratig terjedvén, ismét aprő kereszttel végződik, sz. István’ pén
zeihez közelit leginkább, és I. Endre első nemű pénzeihez; a’ mi bizony
sága annak, hogy e’ pénzeket csakugyan ennek, és nem valamelly más Bé
lának kell tulajdonítanunk. Az előlapi kereszt’ szegletei, különféle jegye
k e t . foglalnak magokban, sokféle ’s gyönyörködtető változattal; ugyanazon előlapon, kétféle kormányának időszakához képest, majd BELA D V X , majd BELA REX, hátlapon pedig a’ szokott kereszt és háromszögek' veretén kí
vül, változatlanul PANNÓNIA felirat tűnik elő.
Krónikáink I. Béláról írjá k : ,,Fecit fabricari nummog magnae monetae ex puris-
simo argen to.“ (Chron. P . I I . c. X L V. ); innen azt akaiják következtetni, hogy e' királyunk első, ki ezűstpénzt veretett; a’ mi az előadott sorokból épen nem követke
zik , részint mert krónikáink már sz. Istvánról állítják; „Borsain auream in lumbis gestabat refertam denariis pori argenti.“ (Chron. IT. c. X X XI.) részint mivel az előbbi királyok’ ezüstpénzeit is ismeijük. A’ „ m a g n a e m o n e t a e . “ kifejezés pedig Schoenvisner’ véleménye szerint (Not. Hung, rei 105. ét 162. /.) csak annyit jelenthet, hogy előbbi királyaink, és ezek közt I. Béla, szokott nagyságú ezüst kis- pénzt verettek ugyan, de nagyobbakat a’ későbbi kispénzeknél, (valamint fillérek
nél is.)
I - n e m ű .