az adatok tükrében Elemzésünk célja, hogy a rendelkezésre álló idő- és erőforrások mellett, az elérhető adatok alapján képet adjon a pszichoszociális akadályozottsággal élők helyzetéről.
Elemzésünk során négy különböző adatállományt használtunk. A helyzetbemuta-tást az egyes adatbázisok szerint rendezve közöljük. Ennek oka elsősorban az, hogy az egyes adatbázisok alapján a vizsgált csoporthoz tartozónak tekintett személyek köre – az eltérő megközelítések miatt – más és más, így az összevetés hamis képet adna. Ugyanakkor egy-egy adatforrás alapján kapható kép önmagában koherens az adott definíciós korlátok mellett.
Az elemzés négy fő fejezetből áll, amelyből kettő – a 2011-es népszámláláson, illetve az Európai Lakossági Egészségfelméréseken alapuló – a vizsgált csoport el-érhető részletességű társadalmi, munkaerőpiaci helyzetbemutatása, a harmadik és negyedik fejezet a korlátozottan elért két államigazgatási adatforrás, az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (továbbiakban: OEP) és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) adatai alapján elsősorban a definiálható-sággal és az intézményi ellátással foglalkozik.
Az eredeti tervek szerint elvégeztük volna az államigazgatási adatok összekap-csolását is, ami lehetővé tenné a terület folyamatos vagy időszakos, de alaposabb vizsgálatát is. Erre azonban nem volt lehetőségünk, mert a minisztériumi felkérés ellenére az elemi adatok megszerzése is általunk megoldhatatlan akadályokba üt-között.
Népszámlálás, 2011 A 2011-es Népszámlálás kérdőívének utolsó blokkjában kaptak helyet a fogyatékos-ságra és a tartós egészségkárosodásra vonatkozó kérdések. Az adatok, legalábbis elvben, önbevalláson alapulnak. A 2011-es adatfelvétel kérdőíve részben eltér a ko-rábbi népszámlálásokétól. Egyrészt új fogyatékosságtípusok is megjelennek benne, mint e tanulmány célcsoportja, a pszichoszociális fogyatékossággal élőké, és az eu-rópai statisztikai normáknak megfelelően, bár eltérő metodikával, az akadályozott-ság formájára is vonatkoznak kérdések. A változtatásokkal a KSH közelebb lépett a fogyatékossággal foglalkozó kutatások európai normáihoz, viszont rendkívül ne-hézzé vált az adatok időbeli összevetése.
A KSH a Népszámlálásban – a pszichoszociális akadályozottsággal élők helyett – a mentálisan sérült (pszichés sérült) megnevezést használja az érintett népességre.
Bár mindent megtettünk az adatbázis megszerzése érdekében, nem jártunk siker-rel, ezért a tanulmány a Népszámlálás nyilvánosan elérhető adatainak feldolgozását
108
végzi el úgy, hogy összeveti a mentálisan sérült személyekre, a fogyatékossággal élőkre és a népesség egészére vonatkozó adatokat.
A 2011-es Népszámlálás során 46 265 fő azonosította magát mentális sérültként.
13. ábra. A mentálisan sérültek, a fogyatékos népesség és a teljes népesség nemek szerinti összetétele, 2011 (%)
A nemek szerinti összetételt, a férfiak és nők arányát tekintve nem mutatkozik el-térés a három vizsgált csoport között: minden esetben enyhe nőtöbblet jellemzi őket.
14. ábra. A mentálisan sérültek, a fogyatékos népesség és a teljes népesség életkori csoportok szerinti összetétele, 2011 (%)
A három csoport életkori csoportok szerinti megoszlása alapvető eltéréseket mu-tat. A mentálisan sérült személyek és a fogyatékossággal élők körében jóval kevesebb a gyerek (-14 évesek), valamint a fiatal felnőtt, mint a népesség egészében. A mentá-lisan sérült személyek körében a felnőtt korosztály (40–59 éves) a legnépesebb cso-port – arányával meghaladva a fogyatékos népességben és a népesség egészében mért
10
mentálisan sérültek népesség összesen
55
109
arányukat. Az idősek (60 évesek) aránya a fogyatékos népességben a legmagasabb, de a mentális sérültek körében is meghaladja a népesség egészében tapasztalt mértéket.
Lakóhelyük településtípusát tekintve a három csoport között nem mutatkoznak lényegi eltérések: a fővárosban él 14-17%-uk, megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban 32-35%-uk, más városban 32-35%-uk és községben vagy nagyközségben 31-33%-uk.
15. ábra. A 15 éves és idősebb mentálisan sérültek családi állapot és nemek szerinti összetétele, 2011 (%)
A pszichoszociális akadályozottsággal élő férfiak és nők családi állapota jelentős eltéréseket tükröz, ami csak részben lehet összefüggésben a mentálisan sérült férfiak és nők eltérő életkori összetételével.
16. ábra. A mentálisan sérültek életkori csoportok és nemek szerinti összetétele, 2011 (%)
20 40 60 80 100 %
17
elvált
özvegy
férfi
házas
nő 21
70–79 éves
nőtlen, hajadon
6 29
25 26
24 52
20 40 60 80 100 %
40
–14 60–
férfi
40–59 nő
26 15–39
14 43
25
44 2425
3
5
110
Az idősebb korosztály magasabb aránya a pszichoszociális akadályozottsággal élő nők körében részben magyarázatot adhat arra, miért jóval magasabb az özvegyek ará-nya a nők között (29% szemben a férfiak 6%-ával), de arra az életkori megoszlás már nem ad választ, miért több mint kétszeres a nőtlenek aránya a hajadonokhoz képest.
17. ábra. A 15 éves és idősebb mentálisan sérültek, fogyatékossággal élők és a népesség egészének családi állapot szerinti összetétele, 2011 (%)
A nőtlenek és hajadonok aránya a mentálisan sérültek körében és a népesség egé-szében nagyjából megegyező, a fogyatékos népességben jóval alacsonyabb. A házas-ságban élők aránya a népesség egészében a legmagasabb, ennél valamivel alacsonyabb a fogyatékos népességben és jóval kisebb a mentálisan sérültek csoportjában. Az idő-sebb korosztály jelentőidő-sebb jelenlétével is összefüggésben állhat, hogy miért magasabb a fogyatékos népességben az özvegyek aránya a másik két csoporthoz képest. A vá-lások előfordulása a népesség egészében és a fogyatékos emberek körében nagyjából megegyező, a pszichoszociális akadályozottsággal élők között valamivel gyakoribb.
18. ábra. A 15 éves és idősebb mentálisan sérültek legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, 2011 (%)
20 40 60 80 100 %
111
A pszichoszociális akadályozottsággal élő férfiak és nők iskolai végzettsége szerint komoly eltérések mutatkoznak: a nők medián végzettsége legfeljebb általános iskolai végzettség (majd kétharmaduk a csupán általános iskolai végzettségű), a férfiak kö-zött viszont a medián végzettség magasabb, érettségi nélküli középfokú végzettség.
19. ábra. A 15 éves és idősebb mentálisan sérültek, fogyatékos személyek és a népesség egészének legmagasabb befejezett iskolai végzettsége, 2011 (%)
Ha viszont a fogyatékos népességgel és a népesség egészével vetjük össze a pszichoszociális akadályozottsággal élők képzettségi szintjét, azt láthatjuk, hogy a mentálisan sérültek és a fogyatékos népesség egészének iskolai végzettség szerinti megoszlása nagyon hasonló, de jelentős mértékben eltér a népesség egészétől. E két csoportba tartozók több mint fele csupán alapfokú végzettségű szemben a népesség egészében mért nagyjából egyharmados aránnyal, és jóval kisebb körükben az érett-ségizettek és felsőfokú képesítést szerzettek előfordulásának gyakorisága.
20. ábra. A mentálisan sérültek, a fogyatékos személyek és a népesség egészének gazdasági aktivitása, 2011 (%)
20 40 60 80 100 %
112
A gazdasági aktivitást vizsgálva szembeötlő a foglalkoztatottak a népesség egé-széhez viszonyított alacsony és a rokkantsági ellátásban részesülők jóval magasabb aránya. Ez utóbbin nem csodálkozhatunk, hiszen ez részben éppen e népességcso-portba tartozók számára létrehozott ellátási forma. Az öregségi nyugdíjasok eltérő aránya nyilvánvalóan az életkori megoszlás eltéréseivel magyarázható.
A pszichoszociális akadályozottságukat a népszámlálási kérdőívben jelölők egy-ötöde (21%) intézeti lakó.
21. ábra. A mentálisan sérültek, a fogyatékos népesség és a népesség egésze által lakott lakások szobaszám szerint, 2011 (%)
A szobaszám önmagában nem túl sokat mond az érintettek lakáskörülményeiről, de adatbázis híján a laksűrűséget nem tudtuk kiszámolni, mindenesetre a mentális sérültek közül többen élnek a legkisebb, egyszobás lakásokban és kevesebben a leg-nagyobbakban – a népesség egészével összevetve.
22. ábra. A mentálisan sérültek, a fogyatékos népesség és a népesség egésze által lakott lakások komfortosság szerint, 2011 (%)
20 40 60 80 100 %
113
A lakásminőséget (komfortfokozatot) tekintve is a pszichoszociális akadályo-zottsággal élők vannak a legnehezebb helyzetben: egytizedük komfort nélküli, szük-ség- vagy egyéb lakásban lakik, míg a népesség egészének csupán 4%-a. A népesség egésze majd kétharmadának otthona összkomfortos, a mentálisan sérültek és a fo-gyatékossággal élők esetében ez csupán 50% közüli érték.
23. ábra. A mentálisan sérültek aránya nemek és a fogyatékosság keletkezésének ideje szerint, 2011 (%)
A mentális sérülés keletkezésének időszakát a férfiak és nők többsége is felnőtt korára teszi, de a férfiak egyötöde (a nőknek csupán 12%-a) véli úgy, hogy mentális sérülése veleszületett, és a nők gyakrabban teszik a mentális sérülés keletkezésének időszakát idős korukra.
24. ábra. A mentálisan sérült személyek által említett akadályozottságok nemek szerinti megoszlása, 2011 (%)
20 40 60 80 100 %
114
A népszámlálási kérdőívben aziránt is érdeklődtek, hogy miben érzik magukat akadályozottnak az érintettek. A megadott lehetőségek közül legfeljebb hármat le-hetett kiválasztani. A férfiak és nők által érzékelt akadályok között három esetben fedezhető fel némi eltérés: a nők közül valamivel többen említik a közlekedési és a mindennapi életben tapasztalt nehézségeket, míg a férfiak a nőkhöz képest inkább a tanulásban, munkavállalásban tartják akadályozottnak magukat.
Pszichés és mentális problémákkal küzdők helyzete és an-nak változása 2009 és 2014 között az Európai Lakossági Egészségfelmérés hazai adatai alapján
A pszichés és mentális problémákkal küzdők életkörülményeinek bemutatásához felhasználtuk az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) két utolsó adatfelvé-telének adatait is (2009, 201441). Az ELEF egy rétegzett többlépcsős mintavételen alapuló nagymintás kutatás (a vizsgálatba vont személyek száma mindkét adatfelvétel esetén meghaladta az 5000 főt). A kutatás fő célja, illeszkedve az európai vizsgálat-hoz, a hazai lakosság egészségi állapotának, egészség-magatartásának önbevalláson alapuló felmérése. A kutatás több olyan kérdést tartalmaz, amelyekből a pszichiátriai betegség érintettségre lehet következtetni, ezek közül a lentebb következő táblázat-ban található kérdéseket használtuk elemzésünk során vizsgálatunk célcsoportjának definiálása érdekében.
2. táblázat. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés pszichés és mentális problémák meglétére utaló kérdései a 2009-es és 2014-es adatfelvételben
41 Az ELEF 2014-es adatbázisa jelenleg csak publikációs célból, illetve a KSH kutatószobában ér-hető el, azonban a projekthez külön szerződés keretében hozzáférést biztosítottak számunkra, ezt köszönjük a KSH illetékeseinek.
Pszichiátriai probléma ELEF 2009 ELEF 2014
Szorongás
Van-e jelenleg vagy volt-e korábban Önnek krónikus szorongása?
Volt ilyen betegsége/egészségi prob-lémája az elmúlt 12 hónapban?
Depresszió
Van-e jelenleg vagy volt-e korábban Önnek krónikus depressziója?
Az elmúlt 12 hónapban volt-e depressziója?
Volt ilyen betegsége/egészségi prob-lémája az elmúlt 12 hónapban?
Egyéb pszichés vagy mentális probléma
Van-e jelenleg vagy volt-e korábban Önnek egyéb pszichés/mentális
problémája? Az elmúlt 12 hónapban volt-e
egyéb pszichés/mentális problémája?
Volt ilyen betegsége/egészségi prob-lémája az elmúlt 12 hónapban?
Forrás: ELEF 2009, 2014 saját összeállítás
115
A táblázat alapján látható, hogy a két kérdezés során, bár hasonló csoportok definiálhatók, a megfogalmazás különbségei miatt a kérdések alapján definiálható csoportok között lehetnek különbségek. A 2009-es adatfelvétel során a pszichés és mentális problémák három körét lehetett azonosítani az idézett kérdések segítségé-vel: a krónikus szorongást, a krónikus depressziót, valamint az egyéb pszichiátriai betegséget, illetve mentális problémát. Ezeken a csoportokon belül egy kiegészítő kérdéssel azonosítható volt az állapot jelenléte az elmúlt egy évben. A 2014-es vizs-gálat során a krónikus szorongás azonosítására vonatkozó kérdés kimaradt a kérdő-ívből. A depresszióra vonatkozó kérdés módosult: elmaradt a kérdésből a krónikus kifejezés, míg az elmúlt 12 hónapra történő utalással a korábbi kiegészítő kérdéshez hasonlóvá vált a kérdés értelmezése. Az egyéb pszichés vagy mentális probléma ese-tén az egyéb szó helyzete változott meg a kérdésben, illetve szinese-tén bekerült a ko-rábbi kiegészítő kérdésből az elmúlt 12 hónapra történő utalás. A kérdések részletes vizsgálata alapján a két kutatás elsősorban az akutan (elmúlt egy év során) depresszi-óban szenvedők, kisebb pontossággal az egyéb pszichés vagy mentális problémában szenvedők azonosítására és összehasonlító vizsgálatára alkalmas.
Az elmúlt 12 hónapra utaló kérdések alapján kialakított csoportok összehasonlí-tását a 25. ábra foglalja össze.
25. ábra. Az egyes azonosított csoportok előfordulási gyakorisága az ELEF 2009-es és 2014-es vizsgálata alapján
Forrás: ELEF 2009, 2014 saját számítás
A vizsgálatot megelőző 12 hónapban szorongással, depresszióval, illetve egyéb pszichés, mentális problémával érintettek köre 2009-ben 10,8% (544 fő) volt, míg 2014-ben a vizsgálatot megelőző 12 hónapban depresszióval vagy egyéb pszichés, mentális problémával érintettek köre 6,6% (385 fő) volt. Feltételezve, hogy 5 év alatt az egyes állapotokkal érintettek köre jelentősen nem változott meg, úgy tűnik, hogy az egyéb pszichés és mentális problémával érintettek nem, vagy csak részben fedik le a szorongással érintettek körét, így a szorongással érintettek helyzetéről csak
ELEF 2009 ELEF 2014
szorongás
3,7% depresszió
2,7% 1,5%
1,1%
0,5% 0,2%
egyéb 1,1%
depresszió
3,6% egyéb
1,3% 1,7%
116
a 2009-es adatfelvétel alapján alakíthatunk ki képet, míg a depresszióval és az egyéb pszichés és mentális problémával érintettek helyzetét többé-kevésbé össze tudjuk hasonlítani a két adatfelvétel között. A továbbiakban ennek megfelelően 2009-re három, 2014-re két csoport és az adott csoporthoz nem tartozó népesség adatait vetjük össze demográfiai, munkaerőpiaci és jólléti szempontból.
Demográfiai jellemzők A fent leírt csoport főbb, az adatbázisban elérhető demográfiai jellemzőit, azok időbeli változását, illetve az adott csoporthoz nem tartozókhoz képest tapasztalt eltéréseket a 3. táblázat összegzi. A táblázatban jelöltük 2009-re, illetve 2014-re a szig-nifikáns eltéréseket (a viszonylag alacsony elemszámok miatt csak viszonylag nagy eltérések mutathatók ki, ugyanakkor feltételezhető, hogy a kimutatott szignifikáns eltérések jelentősnek is tekinthetők).
3. táblázat. Egyes pszichés problémákkal érintett csoportok és a teljes népesség demográfiai összehasonlítása 2009-ben és 2014-ben. A szignifikáns eltéréseket sötétszürke színezés és eltérő betűjelek jelölik (post hoc teszt Bonferroni-korrekcióval)
ELEF 2009 ELEF 2014
igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem
% % % % % % % % % %
117
Forrás: Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009, 2014, KSH, saját számítás
A vizsgált demográfiai tényezők közül egyedül a lakóhely urbanizációjában nem volt jelentős eltérés a vizsgált csoportok és a vizsgált csoportokhoz nem tartozók között, illetve itt az időbeli eltérések sem voltak jelentősek.
Nem szempontjából minden csoport esetén megfigyelhető a nők felülreprezen-táltsága, ami időben is állandónak mondható.
Az alacsony, legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt elvégzők aránya minden csoportban jelentősen és időben állandóan magasabb, mint az adott csoporthoz nem tartozók körében.
Regionális megoszlás szempontjából kiemelhető, hogy a depresszióval érintet-tek 2009-ben az alföldi régiókban felülreprezentáltak voltak, ez az eltérés 2014-re az Észak-Alföld régióra korlátozódott. Ezzel párhuzamosan a Közép- és Nyugat-Du-nántúl régióban a depresszióval érintettek 2009-ben jelentős alulreprezentáltsága
ELEF 2009 ELEF 2014
igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem
% % % % % % % % % %
118
2014-re megszűnt (legalább is nem éri el a mérhető mértéket). A csak 2009-ben vizsgálható szorongás szempontjából jellemző területi eltérés, hogy a Közép-Ma-gyarország régióban jelentős az alulreprezentációja, míg az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon a felülreprezentációja. Az egyéb pszichés és mentális problémák kapcsán jelentősebb területi eltérések, illetve azok változása nem figyelhető meg, kivéve a 2014-re és a Dél-Dunántúlra korlátozódó felülreprezentációt. A korcso-portos megoszlás szempontjából minden vizsgált problémacsoport esetén jellemző és időben állandó a fiatalabbak alul- és az idősebbek, különösen a 65 éven felüliek felülreprezentáltsága. Ez a tendencia a depresszió és szorongás esetén jelentősebb mértékben érvényesül, míg az egyéb pszichés és mentális problémák esetén a 18–
34 évesekre (alulreprezentáltak), illetve a 65 éven felüliekre (felülreprezentáltak) jellemző.
Összességében a pszichés és mentális problémákkal érintettek egyes csoportjai-nak demográfiai megoszlása a népszámlálásban tapasztaltakhoz hasonló eltéréseket mutat az ilyen problémákkal nem érintettekhez képest, ami megerősíti az adatbázis validitását. A jellemző eltérésekről elmondható, hogy többnyire azok a demográfiai csoportok felülreprezentáltak a vizsgált körben, amelyek társadalmi szempontból is hátrányosabb helyzetűek, ami részben oksági összefüggést is jelenthet.
Munkaerőpiaci helyzet Az ELEF 2009-es kérdőíve több, a munkaerőpiaci helyzettel, illetve munkahellyel kapcsolatos kérdést is tartalmaz, így ezt a fontos témát külön részben tárgyaljuk.
A munkaerőpiaci helyzet szempontjából két kérdésben van lehetőség a 2009-es és 2014-es helyzet összevetésére: a foglalkoztatottság, illetve a munkaszerződés típusa szempontjából (4. táblázat). Az adatok alapján a vizsgált csoportok foglalkoztatottsá-ga jelentősen és időben állandó módon elmarad a vizsgált csoportokhoz nem tarto-zók foglalkoztatottságától. A teljes népességben megfigyelhető fog-lalkoztatottság-növekedés arányos mértékben a vizsgált csoportokban is megfigyelhető, azonban ez a hátrányokat jelentősen nem csökkenti. A foglalkoztatottak munkaszerződéseit vizsgálva azt látjuk, hogy az egyéb pszichés és mentális problémával érintettek ese-tén a két vizsgált időpont között kedvezőtlen változások zajlottak le: míg 2009-ben csak az alkalmi munkát végzők voltak felülreprenzáltak eb2009-ben a kör2009-ben addig 2014-re a határozott idejű szerzéssel rendelkezők aránya jelentősen megemelkedett.
Bár ezzel párhuzamosan az alkalmi munkát végzők aránya jelentősen csökkent, ösz-szességében az tapasztalható, hogy a munkahely biztonsága az egyéb pszichés és mentális problémával érintettek körében romlott.
119
4. táblázat. Egyes pszichés problémákkal érintett és nem érintett csoportok foglalkoztatottság és a munkaszerződés típusa szerinti összehasonlítása 2009-ben és 2014-ben. A szignifikáns eltéréseket szürke színezés és eltérő
betűjelek jelölik (post hoc teszt Bonferroni-korrekcióval)
Forrás: ELEF 2009,2014, saját számítás
A munkanélküliként töltött idő hosszát a 2009-es adatok alapján vizsgáltuk (5. táblázat, lásd a 120. oldalon).
ELEF 2009 ELEF 2014
igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem
% % % % % % % % % %
120
5. táblázat. Munkanélküliként töltött hónapok száma a pszichés, illetve mentális problémákkal érintett, illetve azokkal nem érintett csoportokban 2009-ben.
A szignifikáns eltéréseket sötétszürke színezés és eltérő betűjelek jelölik (post hoc teszt Bonferroni-korrekcióval)
Forrás: ELEF 2009, saját számítás
Az adatok szerint mind a krónikus depresszió, mind a krónikus szorongás növeli a munkanélküliségben eltöltött hónapok számát és ezen keresztül a tartós munkanélküliség valószínűségét, ugyanez azonban nem igaz az egyéb pszichés és mentális problémákra.
A ELEF 2009. évi kérdőíve több a munkahely és a munka minőségével kap-csolatos kérdést is tartalmaz. Ezek közül kiemeltünk néhány, a célcsoport szem-pontjából fontosabbnak tűnő kérdést (6. táblázat). A vizsgált kérdések közül lénye-gében mindegyikben kimutatható számottevő eltérés legalább egy érintett csoport és a nem érintettek között. A munkához kapcsolódó negatív cselekmények (durva bánásmód, hátrányos megkülönböztetés, fizikai erőszak) mindegyike jellemzőbb mindhárom vizsgált csoporthoz tartó válaszadók esetén, mint a vizsgált csoporthoz nem tartozók esetén (néhány esetben az eltérés bár látható, de nem éri el a szigni-fikáns mértéket). A munka szubjektív minősége esetén is negatív irányú eltéréseket
volt-eazelmúlt 12
hóNapbaN ÖNNekegyéb pszIchés/meNtálIs
problémája?
volt-eazelmúlt 12
hóNapbaN ÖNNek króNIkUsDepresszIója?
volt-eazelmúlt 12
hóNapbaN ÖNNek króNIkUsszoroNgása?
igen nem igen nem igen nem
% % % % % %
mUNkaNélkülI
-ségbeNtÖltÖtt hóNapokszáma
1-3 hónap 19,5%a 20,6%a 10,1%a 21,2%b 12,2%a 21,3%b
4-6 hónap 16,7%a 19,5%a 12,9%a 19,8%a 7,1%a 20,4%b
7-9 hónap 10,8%a 10,4%a 9,8%a 10,4%a 12,2%a 10,2%a
10-12 hónap 18,9%a 17,3%a 21,0%a 17,2%a 24,0%a 16,8%b
13-24 hónap 19,2%a 20,0%a 29,0%a 19,4%b 24,9%a 19,5%a
25-36 hónap 10,4%a 6,1%a 6,3%a 6,2%a 7,4%a 6,1%a
37-48 hónap 2,6%a 3,6%a 5,0%a 3,5%a 7,1%a 3,2%b
49-60 hónap 2,0%a 2,5%a 6,0%a 2,3%b 5,0%a 2,3%a
121
látunk a vizsgált csoportok esetén: mind a monotonitás, mind a képességeket meg-haladó követelmények előfordulása gyakoribb a vizsgált csoportokban. Egyedül a túlmunka nem tűnik jellemzőbbnek a vizsgált körben. Végül fontos megemlíteni a munkahelyi légkör kapcsán, hogy az említett atrocitásokon túl a munkatársak kö-zötti kommunikáció által okozott feszültség is gyakoribb a szorongással, illetve az egyéb pszichés és mentális problémával érintettek körében.
6. táblázat. A munka és munkahely egyes kiemelt jellemzői a pszichés, illetve mentális problémákkal érintett, illetve azokkal nem érintett csoportokban 2009-ben.
A szignifikáns eltéréseket sötétszürke színezés és eltérő betűjelek jelölik (post hoc teszt Bonferroni-korrekcióval)
volt-eazelmúlt 12
hóNapbaN ÖNNek egyébpszIchés/meNtá
-lIsproblémája?
igen nem igen nem igen nem
% % % % % %
122
Forrás: ELEF 2009, saját számítás
Összefoglalva: a pszichés és mentális problémával érintettek körében a foglalkoz-tatottság jelentősen alacsonyabb, a munkanélküliség tartósabb. A vizsgált csoport-hoz tartozó foglalkoztatottak munkaszerződése 2014-re bizonytalanabbá vált (nőtt a határozott idejű szerződések aránya). Ugyanakkor az is jellemző, hogy a vizsgált csoport foglalkoztatott tagjai gyakrabban szembesülnek munkájuk kapcsán különfé-le atrocitásokkal, monotonitással és megoldhatatlan kihívásokkal.
Jóléti helyzet A vizsgált csoportokat a jólét három dimenziója mentén is megvizsgáltuk: a jövedel-mi helyzet alapján, a társas integráció alapján és a szubjektív egészségi állapot alapján.
A pszichés problémákkal érintettek jövedelmi helyzetét a jövedelmi ötödök sze-rinti megoszlásuk eltérései alapján mutatjuk be (7. táblázat).
volt-eazelmúlt 12
hóNapbaN ÖNNek egyébpszIchés/meNtá
hóNapbaN ÖNNek egyébpszIchés/meNtá