4Í vagy b) azök tsckélységek miatt nem plegendők az
3. Az Ideg - hideglelésről
' 96. §. :
I d e g - h i d e g l e l é s u e k '(In- vagy érsoinas hideglelés, febris nervosa, f. cbax-.act.eris nervosi , f.
adyhamica, astheuica, nevropathica,, 's a' t.) mondatik az, melly az állati életet igazgató felsőbb idegrendszer-nek szenvedéséi! vagy is az ideges jelenségeken kivűl, az erőknek lealatsonyítatott vagy kimex-ítetett álapotja, 's az életi munkáknak ebből származó valódi gyengesége ál-tal külömbözteti. magát.
Jegyzés. Gyakrabban mintsem igaSs, .vétetik észre sok mai orvosoktól az Ideg-hideglelés, a' mi ezen nyavalyának hibás meghatározásából származván , nyilván hibás, és veszedel-mes orvoslásra nyújt alkalmatosságot. Mert midőn i d e-g e s ch a r a c-t e r à t&e-gt; e k határoztatik a' hidee-gteles, mi-helyt ideges jelenségek , ú. m. fétrebeszéllés, fülzúgás ,
104
görtsők, ráagatódzások, 's a' t. vannak jelcin sokszor lär.
-téivik, hogy olly hideglelések is , mellyek .az erőknek el-nyomattatott állupotjávíil járván ideges jelenetekei imitál.-nak , az emberiség' kárára "s veszedelmére ösztönöző sze-reULei orvósoUatuuk, mollyeket a' józanabb orvos p<m-tosubban megesmérvén , más, és ellenkező orvoslással, ú. ni.
vérkiüresííésekkel, gj'úladás ellen való, és hashajtó'» a't,
«»erekkel szercntsésmi meggyógyít , sőt nem ritkán szegényebbeknél minden mesterséges orvoslás nélkül egye.
dfll a' természetnek Ön-tehetsége, és törekodései áltul elliú-rít. Mivel pedig alig vagyon hideglelés, mellyhen különö-sen az alsóbb idegrendszer nem szenvedne, niellybim lau-kadtság, nyughátátlanságs a' főnek nehézsége, és fájásig, reszketés, görtsök 's a ' t . minden valóságos ideges ohara-ctev nélkftl nem lennének jeleni olly számtalanok azon hibák.mellyek áz Ideg-hideglelésnek meghatározására, és megnevezésére nézve ejtetnek, '« mellyek á l t a t , a'hol nem ' is voltak , szipte mesterségesen Ideg-hideglelések
készí-tetnek : hogy lia a' jóltévő természet hasznos munkájával nem segítene, többször következnék veszedelem és halál, mintsem az alkalmatlanul használtatott ösztönöző orvosló mód által történni szokott.
97. §.
Az Ideg-hideglelésnek legnevezetesebb ktilümbüz-tetéseihez tartozandó: tP magános, öszvekötult, ós ösz-veszőtt ; — az eredeti és következtetett ; — a" ragadó és nem ragadó ; — a' felemelt érzékenységgel, és izgatha-tósággal vagy tompasággal járó ; — végtére q' forró , a' gonosz indulatú, és á' -hoszszabb lefolyású Ideg-hideg-lelések.
98. § .
A' m a g á n o s Ideg -hideglelés, melly ninlscn más rendszernek, vagy életmívszernek szenvedésével öszve-kötve- (febris nervosa simplex) éppen olly ritkán fordul elő, mint a" magános gyúlásztó, yagy rothasztó hidegle-lés ; de annál többször ö s z v c k ö t t ç t i k az, vagy az
emésztő' orgánumoknak ?'Z,envç(îésével ,;>;V0gy katnrrhus-sal, vagy rheumatismuskatnrrhus-sal, vagy helybeli ; gyúladáskatnrrhus-sal, vagy hó'rkiülésekkel ,vagy:rothaszló állapottal ?s a' t.
(f. nervosa composite, f. nervosa cafarrhyiis, rheiimatiça(
etc.). Némellykor minden . qkbeli öszvefcpktetés pélkűl más egyéb nyavalyákkal, ú. m. a' miidgyes, hnjadögös, 's-a*, t. nyavalyával vagyon os z v cs z őv e (febris ner-vosa complicata). -, . _ E r e d e t i Ideg - hideglelés (febris nervosa prolopa-thica, seu originális) az, mellynek eredete legközelebb való öszveköttetéshen vagyon azon okbeli ártalmakkal, mellyek a'jelenlévő hidegleléses mozgásokat okozzák, vagy is az , melly már a' nyavalya' kezdetéhen jelen vagyon. Lehetségesek ugyan illy eredeti Ideg-hideglelé-sek, midőn a' gyengeség, és ideges jelenségek ugyan azon kútfőből származnak , há t. i. többféle; gyengítő ártal-mak, p. o. bú , szoros'gondok, szorongattatás , az éle*
lemnek fogyatkozása, rosz eledelek, 's a' t. egy időben munkálkodván a' befegre, ideges jelenségekkel öszveko-tött gyengeséget okoznak ; ritkák mindazonáltal az illy
csetek. — Számosabb a' k ö v e t k e z t e t e t t Ideg-hi-deglelés (febr. nervosa deuteropathjca s. secundaria, s. çba-racter nervosus secundarius s. effeelivus ) , melly más rendű, vagy chnracterü hideglelésnek lefolyása alatt fej-tetik ki, és vagy a' színlelt vagy a'valódi gyengeségnek a' foganatja. Ezen következtetett Ideg-hideglelés, vagy j e l b é l i (febr, nervosa symplomaticu) vagy m e l l é k e s (febris nervosa acçidentalis). a) A' jelbéli, az , mellynek kifejtődzése a' jelen lévő hideglelésnek eredeti characle-rével vagy nemével egyenes ößzveköltetesben vagyon, így p, o. a' gyúlasztó cb ara cl erű, az epe, a' takony, a' catarrhalis , a' rheumatica, 's a' t. hideglelés , midőn folyaniatjábaii a' felette való erők. le nem alatsonyíUiLuak, az elnyomall.al.tak meg nem szabadítaluaik , vagy midőn az erők gyengítő befolyások , által kimerít élnek :
lelve-106
hetik az ideges charactort., melly az eredeti hideglelés-nek szinte jelensége, 's azt későbben olly mérték bon fel-jül haladja , hogy nz előbheni charactert fel is fordítja,"
és eltörli, b) De mellékes is lehet az ideges cliaractcr a' hideglelésekben, midőn az tri. az eredeti hidegleléssel scin-nii egyenes ösfcveteöltetésben nintsen. így p. o. némelly-kor az ideges cliaracter lelki indulatok 's a' l. által mellékesen fejlik k i , 's akkor tsak öszvcszövcllctés gya-nánt vagyon jelen.
A' r a g a d ó I d e g - h i d c g l e l é s (febris nervosa contagiosa , ve! typhus contagiosus) tulajdonképen bőr-kiütéssel j á r , és részszerint ragadvány (coritagium),rész-szerint pedig más okok állal ú. m. megromlott levegő , az élelem' hijjánossága 's a' I. által hozaltatik elő. Eb-ben az ideges cliaracter, nem ugyan kezdetéEb-ben ,hanem toVábbi lefolyásában a' legkedvezőbb környülállások kö-zöttis megjelenik, legalább 14 napra terjed annak tartása, és nyilvánvaló kr. kiüresítésekkel válik meg, — A' n e m r a g a d ó I d e g - h i d e g l e l ós (fohr. nervosa non con-tagiosa, vei simples) tsaknem mindég következtetett, noha némellykor eredeti is, melly minden ragadványnak be-folyása nélkül ellenséges gyengítő ártalmak' behatásából származik. Azombam nem kételkedhetni, hogy ennek folyamatjában, a' gyengeségnek legmagasabb pontján, valamelly ragadó anyag ezen hideglelésben is kifej tőlholik.
Felelte nevezetes az Ideg-hideglelésnek szcreulsés orvoslása végett, annak az azzal járó gyengeség' állapolja szerint való kvilömböztetése; mcllyhez képest, vagy f e l -e m -e l t érzék-enységg-el, és izgathalósággal (f-ebr. n-ervosa cum Erethismo, seu versalilis) vagy t o m p a s á g g a 1 ( febr.
nervosa cum tor,pore s. toppieja, s. stupida) vagyon ösz-vekötve ezen hideglelés. '
Az Ideg-hideglelés forróságára, és lefolyása' mód-jára nézve , mcllylől függ az piőrcmondás, cs a'
szeren-tsés o r v o s l á s f o r r ó, s ok á i g t a r t ó , ! és g o n o s z i n d u l a t ú Ideg-hidegleléseket külömböztetünk,
99. " '
lia e r e d e t i k ép en jelenik meg az Ideg-hideg-lelés, a' mi ugyan ritka eset, azt némelly majd hosz-szabh majd, rövidebb ideig tartó E l ő p o s t á k előzik meg. Ezek a' gyengeségnek , és az idegrendszer' szenve-désének közönséges jelenségei, mellyekből még is a' kii-vetkező nyavalyát bizonyosan meg nem esmérhetni.
Illyenek: a' bádjadtság, a' tagoknak nehézsége valamelly beteges állapotnak érzése, a' kedvetlenség , a' külső tárgyakra való nemügyelés, nómellykor minden ok nél-kül való öröm , szomorúság, vígság, félelem , aggódás, nevetés, sírás, a' főnek kábultsága, és nehézsége , ál-mosság , a' főnek szédülése, a' szemeknek nyomó fájása, a' füléknek zúgása, étel nem kívánás „tökélletlen emész-tés , a'székkiürcsíemész-téshen való rendetlenségek's a' t. M a g a a' hideglelés borzadozással, fázással kezdődik, -melly forrósággal változván, később állandó forróságba me-gyén által. — A' k ö V e t k e z t e t e 11 Ideg?hideglelés-nek kifejtődzése más nemű eredeti hideglelés' megválása idejében, tökéllellen krisis után történik, 's arra gyanítani lehet, ha a' külső takarékok egész kiterjedésekben hirtelen szárazak lesznek; ha a'beteg a' torkában, és orrában valami szárazságot érez; ha a'nyelve kevesebbé nedves, ha a' takarékoknak melegsége szinte tsipő , az az, ha a' vi'sgáló új jak alatt nagyobbodik; ha bővebbek a' szék-kíüresítések ; ha a' külső tekintet különösen, és tulaj-donképen meg vagyon változva , 's halaványá , és szinte hoszszabbá válik; ha a' vizcllcí,"nem zavaros, és szinet-len; ha a' has felpuffad ; .ha a' beteg a' tárgyakra keve-sebbé kezd ügyelni; ha éjtszakanémellykor félrebeszéli;
ha nehezen hall; lia a' fülei zúgnak, és ti' feje szédeleg, főképen midőn felül vagy feláll ; ha pedig egyszersmind
•108
az izmokei-cji tsíiggedeznck , az érverések elgyengülnek:
alig lehet elcsmerni valamolly hideglelésuek az ideges cliaruclerbe való általmenetelél'.
"100. §.
A' Lökéllctescn kifejtödzöll Ideg - hideglelés (nkdr eredeti , akár következtetett légyen az) az elöjáró jelek-nek (99. §.) nagyobbodása, és más újaknak megjelenése által k ölömhöz le ti magát, melly cknek s ura ra á j a az ideg-rendszer' felsőbb rendjének szenvedésére mulatván , i d c-ge.s á l l a p o t n a k (status neívosus) neveztetik, Ennek íitegesmertelő jelei é' következendők : az é r v e r é s lágy ) kilsiny , gyenge, majd szaporább, majd lassúi)]), majd teljesebb' és könnyen elnyoinattatható, A' k ü l s ő é r z é k e k majd tompák , majd igen izgulhatok, majd munkálkodásaikra nézve kvílömbfcloképeu rend ellenek;
. innét áz érzéketlenség, a' fülzúgás, a'nehéz hallás, vagy ennek olly állapölja, melly szerint még a' közönséges hangok is kellemetlenek a' betegek előtt; innét a' lá-tásraj az Ízlésre, és érzésre nézve való rendcnllenségek : a' tárgyaknak kettős látása, a' világosságnak kerülése, éles ízlés, kóborló fájdalmak a' tagokban. Különös rendetlensé-gek vétetnek észre a' L é l e k n e k ra u n k á j i b a n , rnil-lyeuek az észnek időbeli vagy állandó távullélo, a' kérdé-sekre nagy nehezen vagy vulamelly meggondolással adott felelet ; a' képzőtehetségnek felmagasztalt állapolja , hamis képzelődésekkel való gyötrődés vagy gyönyörködtetés ; a' józan ítéletre való LcheLetlonség, innét a' gyenge eszclős-ségek, iélrebeszéllések, mellyek vagy éjiszaka vagy nappal
megjelenvén majdtréfásaik , majd szomorúak ; mert vagy igen jó kedvűek, és vígak a' betegek," vagy pedig szo-morúak, kétségbe esnek, és a' következendő halálról . reszkeLve oszelőskednek , vagy ellenben tompaság
mel-lett.susogván -szinte szúnyogokat fogdosnak a' levegőben, sőt-vaunak.f a' kik mezítelenre'lcvelkezvén elszökni igye-keznek, 's másféle helytelen tselekedelekel viszuek végbe
A'* m o z g ó e p ő különösen gyenge , azért hanyat fekvc legjobban érzi magát a' beteg, melly helyheztetésbcn vagy megmarad nyugodalmasan, vagy nagy nynghalat-lanság, és szorongattatás között sziiuLelen, de haszonta-lauúl igyekszik némclly mozgásokat végbe vinni ; há nagy nehezen íel-ül vagy í'el-áll, elszédül ; törzsöke' mindunta-lan, a' kitágítatott lábai felé rogyik ; mozgásaiban reszke-tés, és szinte valamelly bizonytalan erányzás vcLetik észre ; ha a' beteg felültettetik vagy felemeltetik , rend-kívül nehéznek tapasztalta tik ; továbbá a'- nyelvét resz-' ketve nyújtja k i ; beszéllése akadozó, és n eb ezen értbe tó';
a' szava gyenge, és rekedt ; a' zárizmok (musculi sphin-cterés) gyengesége miált a'beteg'akaiwtja, és tudta nél-kűl is üresítetik ki a' büdös emésztet, és vizeltet. Felette szenved a' K Ö z - é r z é s , mert sokszor alig érzi a' beteg tulajdon állapotját, azt állítván, hogy semmi baja sints ; sokszor természetes kívánságai is szinte elenyésznek, és
a ' n e k i előbb kedves tárgyakra alig ügyel ; ámbár a' nyelve igen száraz, még sem kíván italt, vagy legna-gyobb forróságában is borral vagy más egyéb szeszes italokkal kívánja szomjúságát enyhíteni ; néha, de igen ritkán , a' víztől való irtózás is vagyon jelen'. ,Az e l s ő ú t a k m u n k á j i k r a nézve rendelleu emésztés , ízet-len felböfögések, okádásra való ingerlés ; a' líasnak fáj-dalmas vagy fájdalom nélkül való felpiiífadása, székre-kedés , hasmenes ; a' v i z e 11 ő o r g á n u m o k ' m n n-k á j i r a nézve pedig 'a' vizelteinen-k einyomaItatása, vagy a' meg nem tartóztatható vizcllés vétetnek észre. Az á l -l a t i m e -l e g s é g vagy fe-l vagyon eme-lve, vagy -le vagyon'alalsonyítva, vagy nintsen a' testben egyeranyó-sán feloszlya , vagy borzadozásokkal változó.
Tekintvén az életerőnek, és az .élelmívps anyagnak (matéria organica) egymással való szoros, öszveköttelése-ket, világos, hogy az ideges állapotnak nagyobb gradu-sában, és tovább való tartásában az állati formáló tehetség'
•110
folyamatja (processus plosticns) és a' testnek ettől fiiggß külső formája, a' táplálásnak, és az elválasztásoknak állapotja is megváltozik. Mellynél fogva az ábrázat ba-lavány sziníí , és öszveesett; a' szemek bádjadtak, kön-nyezők , és a' közönséges elevenségektől meg vannakfoszt- , va; az orrlyukak szinte füsttel, és korommal be vaunak • liintve ; a' fogak, ragadzó, barnás vagy feketés motsok-t a l be vannak fedve; a'külső motsok-takarékok vagy állandóan szárazak vagy hideg, ragadzó , és a' beleget gyengítő ctzoU szagú izzadtsággal vagyon befedve ; a' vizellet átlátszó, vagy zavaros, bőséges, és minden salak nélkül való;
a', hasmenésre nagy a' hajlandóság; némellykor pedig felfekvés, es bői kiütések ú. m. kásahimlő, petétsekmind d nyavalyának kezdetében,mind későbben is jelennek meg.
101.
§.
Külömbözők az Ideg-hideglelésnek (100. §.) jelen-ségei a' gyengeséggel járó érzékenységnek, és izgalhaló-ságnak külömbféle állapotjához képest. Az érzékenység-nek és izgalhalóságnak felemelt állapotja (Erethismus) magát az idegrendszernek egész kiterjedésében , neveze-tesen pedig annak felsőbb rendjében nyilatkoztatja ki, 's annak jeleihez tartozandók : a1 világosságnak kerülése;
•a' szemeknek fényességé; a' szemfényuek öszvehúzatta-tása ; a' nehéz hallás ; a'fülzúgás ; az erős főfájás; a' képzőtehetségnek heves játszadozásai ; az eszcllősség ; a' nyughatatlan álom, és az ebből nagy mcgijedéssel való felébredés; az erős 'a gyakran dühösködő l'úlrcbeszéllés, melly bői azomban több izben magához tér a' beteg ; a' nyughatatlanság, és e' miatt a* test' helyheztetésénele gyakori változtatása, az ide's odavaló hánykolódás;
az indulatokra főkép' a'haragra, és szomorúságra való nagy hajlandóság ; a' beteges jelenségeknek nagy
állha-lallaasága, és egymással való ellenkezése ; az állati meleg-ségnek többszöri változásai ; a' gürtsök; a' reszketés; a
tsuklás ; az in-ugrándozások ; a' gyenge, lágy , de szapora pulsus 's a' t. — Ezen módosítása az ideges gyengeség-nek azokban fordul elő, a' kikben az érzékenység, és izgatbatóság már ez előtt betegesen fel volt emelve ; ú . m . a' véres, és epés testi-mérséklettel bíró, a' méh -
éslép-kórságban szenvedő emberekben, többször a' gyerme-kekben, és aszszonyokban, mint a' férjfiakban. ElŐho-zattaLik pedig olly befolyások által, mellyek a' gyenge-séget a' szükséges ingereknek elvonattatása által okozzák, a' millyenek : a' fontos kiüresítések, a' vérfolyások, a' magtékozlás, az élelemnek fogyatkozása, az ösztönöző szerekkel való viszszaélés 's a' t,
A' lealatsonyítatott érzékenységgel, és izgathatóság-gal, vagy is tompasággal (torpor , «Stupor) járó Ideg-hi-deglelés egyenesen ellenkezik annak élőhbeui módosítá-sával. Itt a' gyengeséget felette való érzékellenség kü-lömbözteti ; a' legerősebb befolyások is alig munkálkodnak a' betegre, az,izmok' erejek igen gyengék lévén, szinte mozdulatlanul marad egy helyheztetésben a' beteg,' ha még. olly alkalmatlan volna is az ; az érverés igen gyenge, kitsiny , lassú , sőt szaporaságára nézve tsaknem az egész-ségeshez közelgető, inelly az ösztönöző orvosságoknak alkalmaztatások után sem válik szaporábbá; a'heteg to-vábbá indulatlan , nem tsak a' maga állapotja, hanem más egyebek eránt is, mellyek előbb kedvesek .voltak előtte ; nem érez fájdalmat , sem pedig más valamelly kedvetlenséget, 's ugyan azért nem is véli magát beteg-nek; az alkalmaztatott hólyaghúzók nehezen vagy éppen nem munkálkodnak, valamint a' belsőképen használt orvosságoknak is kevés foganatjuk vagyon, annyira, hogy némelly esetekben a' hánytató borkőnek tizenöt gránu-mai sem okoztak hányást ; a' külső érzékek igen tompák, azért a' beteg nehezen lát, nehezen ball, semmi ételnek, vagy italnak izét.nem érzi, sokat aluszik, és sokszor mély alomba merül; a' szék - és vizelletkiürcsÍLésck a'
•112
beteg' tudta 's Akaratja nélkül történnek, vagy elnyomta maradnak. — Az Ideg-hideglelésnek ezen nnkloaíLfeiru azok hajlandók , a' kikben már ez előtt valamelly [m. haság volt szembetűnő ,s azért is a' taknyos, és búskomor, vagy i s a ' h i d e g lésti-mérséklettelbíró emberek.Előho-zaltatik pedig olly befolyások által, mellyek az érzi-kenységet, és izgathutóságoL nagy mértekben megtompít-ják vagy kimerítik / ú. m. a' ragadványok : az agynak,«
gerintzagynak megrázaltatása, a' pálinkás italok és a' léh-savaz Opium, a' felettébb való erőknek sokáig való elnyomattatása's a ' Î - által.
Az Ideg-hideglelésüék ézeti kétféle módosítását jól mégcsmerni igen fontos ; mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a' nyavalyának lefolyásában egymást gyakran
fel-váltják, és az egyik a' másikba léptsőnkintáltalmegyen, • 102. §.
G o n o s z i n d u l a t ú vágy i g e n f o r r r q Ideg-hideglelésnek (febris nervosa maligna, seit acutissimn) az mondatik, melly a' nélkül, hogy elegendő okait es-mérnénk , már legelső kezdetében is a' kimerítőiéit erők- ' nek jelenségeivel jelenik meg, és nem ritkán olly vesze-delmes , hogy a' beteget már huszonnégy óra alatt is megöli; Megesmertetik pedig azon jelenségekből, mfcl-lyek' a* gyengeségnek, és az ideges szenvedésnek' legna-gyobb gradusára mutatnak , millyen ek : az érzésben való zavarodások, a' fontos elkábulás ; a' beesett szemek;
a' bádjadt, és szinte elhalt tekintet ; a'halotthoz hasonló ánrázat (Jdippocrated ábrázatja") t d nagy, és tsípő, vagy felette megkissebbedelt melegség ; a' reszkető nyelv;
az olthatatlan szomjúság; a' felette való elgyengülés; a' halotti bűz; az emésztetnek önkbit való , és a'szntc fel-oszlott vérnek kiűresílése ; a' felette gyengítő ízzudások;
a' petétsek; a' rosz indúlalú dobok, d rendétlen, sza-pora , alig észrevehető, reszkeLő, és kihagyó érverés > a" I:.
Illy jelenségeknek huszonnégy óra alatt való megjelenése némelly gonosz indulatú E p i d é m i á k b a n tétetik észre , midőn p. o nem ritkán a' hólyagos himlőnek, a' skárlátnak, a' ragadó typhusnak, sőt a' félbehagyó , és gyermekágyas 's a' t. hidegleléseknek illy gonosz indu-latjok vagyon. E'féle volt azon hidegleléses nyavalya, melly a' 15dik Században (i486.) , és későbben is B r i t -t a n n i á b an uralkodo-t-t, melly sok ezer 'ember-t megöl-t, 's egyedül tsak azok gyógyultak ki belőle, a' kiknél hő izzadás következett;, a' hdnnét izzasztó hideglelésnek , (íebrís sudaloria Briltannica) neveztetett. '
103. §.
A' l a s s ú , vagy s o k á i g t a r t ó I d e g h i d e g -l e -l é s (febtis nervosa -lenta) azon á-l-landó-engedő hideg-lelés, melly valóságos gyengeséggel j á r , és lomhább lefolyással 's tsekélyebb fontosságú ideges jelenségekkel vagyon öszvekötve ,, mint a' forró Ideg - hideglelés, Nem függ az\ valamelly ó r g á n j c a s hibától, genyedéstől, fekélyedéstől 's a' t. :'s éz áltál magát külömbözteti a'
sorvasztó hidegleléstől.
Ezen "hideglelést hoszszabb ideig (hetekig, hónapokig) tartó előljáró. jelek előzik meg, mellyek mindazonáltal
sokszor annyira homályosak , hogy könnyen a' lép-kórság' vagy a' sorvasztó hideglelés' jelenségeivel feltseréltethet-nének. É' következendők pedig azok: a' beteg ember igen bádjadt, szomorú, rosz kedvű ; ábrázatja halavány színű; nagy az álomra való hajlandósága, de alvása nem élesztő, sőt nyughatatlan, és szorongató áltnadozcísok
által félbeszaknsztatik ;• hibázik nála az élelkívánás , roszszúl érzi magát, 's szinte valamelly ürességet, tapasz-tal a' gyomrában, míg nem evett,- mihelyt pedig min-den valódi éhezés nélkül valami keveset eszik, azonnal jóllakik, sőt a'legkönnyebben emészthető eledelek is rendetlenségeket okoznak emésztésében ; nyelve motskos,
I . 8
•114
eleinte nedves, későbben száraz; szemei hádjadtak, \ épkor; fénnyektől meg vágynák fosztva ; homályosak előtte a' tárgyak , 's úgy tetszik neki, mintha ködöt, vagy
•feketeponlotskát látna; hallása nehezebb ; vizelletezava-ros, és édeses szagú; érverése gyenge ngyan, de tsak hevessé szapora, sőt nem riLkán olly lassúi, hogy egy minúta alatt tsak ötvenszer vétetik észre az érverés. Ezcu jelenségek a' nedvesebb , és melegebb levegő, az életmód-ban való hibák, a' szerelemben való kitsapás , 'sa' gyen-gítő lelki 'indulatok által örogbítetnek, és alkalmatossá-got. nyújtanak „a? hideglelésnek tökélleles kifojtődzésére, melly is korábban vagy később , minckutánna eddig tsak bujdosó borzadozás, és forróság mutogatta volna magát, tsakúem észrevehetetlenül, 'bizony talán időben 's nyilván való és egymást felváltó forrósággal, és borzadozással jelenik meg. Észre vétetik a' f o r r ó s á g a' tenyereken, a' talpakon, és az ábrázalon , melly megpirosodik, de tsak hamar ismét elhalavánvodik; ugyan ezen forróság bizo-nyos időben nagyobbodik, midőn a' beteg más egyéb részeiben borzadozik ; az érverés gyenge, kitsiny, szn-poraságára nézve is némellykor alig vétetik észre vak-melly változás, es tve felé pedig közönségcsen szaporább.
Különös esinerlető jele ezen nyavalyának : a' nyak-szirt' tájékán megjelenő borzadozásnak, és Lompa fájda-lomnak érzése , mellyel gyakran nátha is van ösz'Vekötve;
noha bádjadt a' beteg, még sem alba tik, ha pedig .el-aluszik, szorongattatások közölt ébred f e l ; a' kíilső ta-karékok közönségesen szárazak, mindazonáltal már a' hideglelésnek elején, vagy közönséges vagy helybeli iz-zadások jelennek meg a' f ő n , a' melyen, a* karókon, a' nélkül, hogy valamelly jobbulást okoznának; ezek mellett szorongattatás, nyughalatlanság, fülzúgás, ós há.búlás gyÖ tri a' beteget, rosz - kc'dvűsóg, haragra való hajlandóság; sokszor ellenben indúlallanság vágyon jelen.
Ha ezen hideglelés több napokig t a r t , a' test'
Láplállatá-sának szenvedése nyilván való, elsoványodík a' test, 's a' legtsekélyebb testi mozgások után is nagy elgyengü-lést érez a ' b e t e g ; továbbá nyelve száraz, szomjósága nagy , vizellete vereses, sárgás, és annak felső színén valamelly fényes hártyátska látszatik. Felette nevezetes ezen nyavalyában a'-sokszor jelen lévő taknyos állapot, melly a' takonynak a' száj' üregében, a' lehellés' orgá-numaiban, és a' belekben nagyobb mértékben való cisz-vegyűlése, és pökés vagy szék által való kiüresítése által nyilvánozza magát, sőt a' kiüresített vérben is vétetnek észre annak nyomdokai. Nevekedvén a'
nya-valya , a' mi a' hideglelés' kifejtődzése' i4dik napjától fogva a' 28(likig szokott történni, a' gyengeséggel együtt nagyobbodnak az ideges jelenségek ; morgó
félrebe-széllés jelenik meg (noba sokszor egészen a'halálig eltart az eszméló'dés' épsége) ; az érverés szaporábbá, kissebbé, 's alig észrevehetővé válik; nagyobbodik-a' szorongat-tatás; hozzá járnak külömbféle görtsök, tsuklás, in-rángatódzások, prüszszentés, pehelyfogás, 's végtére,—
minekntdnna a' nyavalya húsz, hármintz, ötven vagy töhb napokra terjedvén , hoszszabb ideig való tartása ki-pótolta volna az ideges jelenségek' tsekélyebh számát és fontosságát, •— következik a' halál.
• 104.
Az Ideg-hideglelésnek tartása felette külömböző , 's ugyan azért nehéz azt általjában meghatározni. A' mint az említettekből (101—103. §.) világosan kitetszik, az igen forró, vagy gonosz indúlatú Ideg-hideglelés tsak egy-nehány napokra, sőt 24 órákra is; a' forró egy, két vagy három hetekre; a' lassú, -vagy hoszszas pedig -20,
•30, 50 napokra, sőt többekre is szokott terjedni. Men-nél szembetűnőbb a" felemelt érzékenység, és izgatha-lóság: annál kevesebbé állandó , és egyforma a'jelensé-gek' folyamatja , mellyek estvéli órákban súlyosodván,
' *
116 .
•à' reggeliekben enyhülnek, sût nappal is felette vdltoz-nak ; ha pedig a' lomhaság feljülludadó : tsekélyebb i(' jelenségeknek változósága. — Midőn a' lassú ideges hi-deglelésekben alábbhagynak a' jelenségek; az illy alább, hagyások a' félbehagyásokhoz sokszor annyira közeliié-n.ek, hogy lia az Orvos nem eléggé vigyáz, a' nyavalyát könnyen félbehagyó hideglelésnek tarthatja,
105.
Midőn az Ideg -hideglelés e g é s z s é g b e megven által, lassankint enyhül a' tulajdon ideges állapot, CÍ kissebbedftek>' beteges jelenségek, sőt a' külömbféle indító okokhoz, és azon eredeti nyavalyának természe-téhez képest , mcllyből kifejtődzött az ideges cliaracter, külömbféle kr. kiüresítések, is jelennek meg. Ritkán hir-telen, és tsaknem mindég léptsó'nkínt történik ezen nya-valyának szerentsés megválása ; némellykor pedig az ideges jelenségek' súlyosodása előzi azt meg, melly után . mély álomba merülvén a' beteg, ebből úgy ébred fel, mintha újonnan született volna. A' kr. jelenelekhez tar-toznak itt különössen a'külső takarékoknak , és a' nyelv, , nçk többszöri megnedvesedése 5 többszöri mértéklel es, és könnyebbítő I z z a d á s o k ; zavaros és könnyű haluvány-veres, vagy sárgás veres salakot formáló V i z e l t e t ; kr. H a s m e n é s sem ritka, midőn az Ideg-hideglelés vala-' melly gastricus nyavalyából származott. Mennél magáno-sabb mindazonáltal, és tisztább az Ideg-hideglelés , 's men-nél inkább unnak kifejlődése után elenyészett az eredeti nyavalyának formája, és charactere, annál keves'bó vétet-nek észre kr. kiüresítések,'s,annál inkább szinte eloszlató krisis által (Cris, resolutoria) következik az egészség.
. Sokszor a' következtetett Ideg-hideglelésekben minek-aüánna az ideges jelenségek alkalmatos orvoslás állal
elháríthattak volna ; az eredeti nyavalya felveszi előbbeni formáját., 's folytatja tulajdon folyamatját. egész a'
megválásig. — A' sokáig tartó Ideg - hideglelésnek az egészségbe Való általmenetele felette lassú, 's akkor lehet azt reményleni, midőn megnedvesedvén a' beteg'nyelve és bőre, az érverés egyszersmind teljesebb, és erősebb;
midőn a' vizellet tzilrom-színű, sárga, és az edény' feneke felé szálló felhőIskét mutat, 's midőn szinle homokos, és sós szemetskék lepik be az éjjeli edények' o l d a l a i t , —
mëllyek után közönséges enyhítő izzadás szokott követ-kezni. Általjában a' lábadozásnak időszakaszában sokáig viszsza marad a' tagoknak reszketése , és az érzékeknek tompasága.
Az Ideg-hideglelés, tökélle Lien megválása után, kt'ilömbféle n y a v a l y á k b a mehet álLal. Ulyenek: a ' r o t -hasztó hideglelés 5 a' hoszszas ideges nyavalyák , a'
bús-komorság, a' vakság , a' nehéz liallás, à' siketség, a' chronicus főfájások, a' gyomorgőrls ; a' leLételek, a'sor-vadások 's a' t. A' sokáig tartó Ideg-hideglelés sokszor félbehagyó hidegleléssel, daganatokkal, és" vízkórsdggal
végződhetik.
Némellykor az Ideg-hideglelés már-az első napokban h a l á l o s álomníal végződik; máskor a' kimeiútetett erők' , és a' nedvek' feloldott állapotjánák jelenségei szinte lassankint oltják ki az életet ; többször rángatód-zások, és görtsök közÖLt történik a' halál ; végtére gyakran az Ideg-hidegleléshez járúlt, vagy azután viszsza maradott
nyavalyák által lesz halálos ezen nyavalya.
A' holt testekben semmi sem találtatik, a' mi az Ideg-hideglelésnek legközelebb való okát felvilágosítaná.
Őrizkednünk kell tehát, ne hogy.minden kiilömböztelés nélkül a' nyavalya' okainak tartsuk némelly a' bontzo-lás által felfedeztetett rend ellen valókat, millyenek: a' vérnek az agyban való öszvegyűlése ; valamelly savós nedvességnek az agy-gyomrokba való kiöntődése, 's a ' t . mellyek sokszor következései, vagy mellékes öszveszüveL-telései az Ideg-hideglelésnek.
118 • .
* 106. §.
Az -Ideg-hideglelésekre való h a j l a n d ó s á g vagy eredeitiképen vagyon jelen, vagy a' szülés után kiilömb-féle. gyengítő ártalmak által szereztetik meg, és a' test-nek finomabb alkotásában , az Idegek' gyengeségében, és • nagy mozdíthaLóságában helyheztelik. Ugyan azért ezen hideglelésre különösen hajlandók az érzékeny, az éles eszű, a' tudós, a' lép - és méh - kórságban szenvedő em-berek, az aszszonyok , 's mind azok , a' kik nyavalyák, gyengítő kiiirésílések 'a a' i. által igen elgyengültek.
Sokszor a' nyárnak felettébb való melegsége, és a'leve-gőnek eddig nem elegendőképen , esmeft különös alkotása 1 szinte járványos hajlandóságot nyújt az ideges hidegle-lésre, a' minek/következésében más nemű hideglelések is könnyen felveszik az .ideges charactert,
• Áz i n d í t ó o k o k h o z tartoznndók : l) A' l e v e g ő -d n e k tulaj-don honni, és járvány alkotása. Mert nem ritkák
a' nieleg's egyszersmind nedves éghajlatokban, ós a' pos-ványos tájékokban a'honni y az igen meleg, és nedves ídö-járáskor.pedig, a'nyári időben, a'nem igen kemény télben a' járvány Ideg-hideglelések. Nem külömben ide számlál-tatik a' külömbféle kigőzölgéselckel megfertőztetett le-vegő, 2) Á' gyengítő Y az izgathatóságot, és érzékeny-séget nagyobbító l e l k i i n d ú 1 a to k , ú. m. az állandó bú, és gondok, a' be nem teljesedett reménység, a' meg-sértetett betsűletérzés, és nagyravágyás, a' szerentsétlen szerelem, a'szomorúsága'hazavágyás •'s a' t. 3) A' rosz minémüségű, megromlott, ízetlen, és nem elegen-döképen tápláló e l e d e l e k , az élelemnek fogyatkozása.
Innét a' drágaságnak, és az éhségnek idejében uralkodó Ideg-hideglelések. 4) A' testnek, és léleknek felette való m e g e r ő l t e t é s e , ú. m. az állandó gondolkozás, a' tanulás, az éjlzakázás's a ' t . 5) A' testnek táplálására rendelte te LL állati nedveknek k i ü r e s í t é s e, ú. m. á' fontos vérfolyások, a' bővebb havitisztúlds, az erősebb