• Nem Talált Eredményt

A 3 magános rothasztó hideglelésről

4Í vagy b) azök tsckélységek miatt nem plegendők az

2. A 3 magános rothasztó hideglelésről

80. §.

Magános rothasztó, vagy rothasztó characterű (29. §•) hideglelésnek (febr. putrida simplex, s. íébr. characteris putridi) nevezte tik az , melly a' nélkül, hogy más valami életmívszernek, vagy rendszernek különös szenvedésével lenne öszvekötve, az életerőknek fogyatkozása, vagy is

• Valóságos gyengeség (44> §•), és a' nedveknek, 's külö-nösen a' vérnek a' feloszlásra való hajlandósága által kü-lömbözteti magát.

Ritkán fordul elő a' rothasztó hideglelés tisztán , és magánosan, hanem közönségesen azon nyavalyának jelenségeivel öszvevegyítve, mellyböl kifejlődik a' rot-hasztó állapot, vagy melly e'hez járul; sőt az eredeti-képen (noha ritkán) előforduló rothasztó hideglelés ide-ges jelenségekkel is v egyhetik ősz ve, 'sngyan azért ezen nyavalyának leáhrázolásdban nehéz .a'. roLhasztó állapot-nak jelenségeit az ideges jelenségektől megkülömböztelni. ' Szükséges mindazonáltal a' magános rothasztó hidegle-lésnek szorosabb leírását előadni, mivel mustra gyanánt szolgál a' többi nyuvalyákra nézve, mellyek roLhasztó

characterrel járnak. !

78 '

. . . . 81. §.

A' magános rothasztó hideglelésnek leábrázolása e' következendő : ha erédeliképen jelenik meg, azt némelly jelenségek megelőzik, mellyék a'következtelett rothasztó hideglelésekben hibáznak. Hlyének: a' testnek lomhasá-ga, a' tagoknak nehézsége, a' íonek Jcdbullsálomhasá-ga, vagy fájása, a' nyughatatlan, és nem enyhítő álom, az étel*

kívánásnak hijjánossága , a' gyomornak nehézsége, n' kellemetlen és szinte rothadt s z á j í z a ' felhöiogésck, a' motskos nyelv, a' hányásra való ingerlés , a' forróság és fázós között való változások's a' t. Maga a' rothasztó hideg*

lelés fázással kezdődik , de ez nem sokára erős forróságba

•megy által, melly itt nagyobb szokott lenni, minL a' gyúlasztó hideglelésben, 's azon tulajdonsággal bír , hogy az Orvosnak vi'sgdló keze alatt szinte nagyobbodik, kel-lemetlen, és valamelly szúrásnak vagy tsipésnek érzését

okozza (ealor mordax); jelen vagyon egyszersmind nagy gyengeség, kedvetlenség, a' tárgyakra való nem iigyc*

lés, tompa érzés, ihajlandóság az ájulásokra, rothadt szájíz, és akár miféle eledelektől való irtózás, Az ér-v e r é s eleinte ugyan keményes , mint a' gyúlasztó characterű hideglelésben, és attól tsak nagyobb szapora*

sága , és lágysága által kúlömbüzik ; a' nyavalya' további lefolyásában mindazonáltal annál gyengébb, és kissehb,

• mennél inkább leszállnak az erők. A' l é l e g z e t v é t e l közönségesen nintsen megsértve, 's rendesebb mint a' gyúlaszló hideglelésben, 's mint a' nagy forróság miatt várni lehetne. A' k ü l s ő t a k a r é k o k , mellyek né-mellykor a' nyavalya' kezdetében szárazak, nem sokára meglágyúlnak, megnedvesiilnek, süt megmotskosodnak, és rosz szagú olajos izzadlsággal vannak befedve. A' s z o m j ús ág némellykor tsekély, a' nyelv' szárazságá-val, és a'forrósággal meg nem egyező; némellykor pedig elolthatatlan. — A' v é r , melly ezen nyavalyában, vagy szántszándékkal, vagy jelbeliképen úcesítelik k i , későn,

vagy éppen nem aluszik meg , sok zavaros, zöldes, vagy vereses savót, 'és tsekély, nagyságú vérlepényt, a' felső színén pedig takonyforma hártyát formál, melly a' való-ságos gyúlasztó hártyától az által kűlömbözik, hogy puha, és a' vériepénny él együtt az újakkal is széljel nyomattatha-l i k ; hogy nem egyerányosan fejér, és ha vinyomattatha-lágosság fenyomattatha-lé tartatik, külömbféle szivárványos színeket mutat ; bógy végtére'rolhadásba hamar által megyen és megbüdösödik.

Ezen miáéműsége miatt a' véredényekből könnyen k i -térvén a' -vér , vérfolyások okoztatnak , ú. m, órrvérfo-lyás, vérpökés , vérliányás , vérhas, nádravérfolyás , vagy az a' mely' és has' üregébe halálos kimenetellel öntetik k i , vagy a' vizellet és izzadtság is (noha igen ritka esetekben) véres szinü ; vagy pedig, a' nedvek' meg-romlásának legnagyobb gradusában a' szemekből, a' fü-lekből, és a' végbélnyilásból is vér tsepegj — Ezen hideg-lelésnek negyedik , ötödik, vagy hetedik napján (sokszór korábban vagy későbben) a' közönséges takarókon k ü -lömbféle színű, úgymint halavány vagy világos veres, setét kék, némellykor fekete foltok jelennek meg, mel-lyek n á t h a s z e p l ő k n e f c , vágy petétseknek (pete-chiae) mondatnak; ezek sem viszkelegséget, sem fájdal-m a t , sefájdal-m fájdal-más alkalfájdal-matlanságot nefájdal-m okoznak, 's olly .nagyságúak mint egy balhátsípés; de némellykor

meg-nagyobbodván egymásba folynak, 's vonásokat (Vibices) formálnak, sokszor a' bőrbe mélyen behatnak, feketék, és a' fenéhez hasonlók. Megjelennek pedig leginkább a' nyakon, a ' m e l y e n , a' karoknak és lábszároknak belső színén, az előkaron, a' hátgerintzen , sőt ha igen sza-porodnak, az alsó állkaptzán, a' fülek megett, 's aJ

felső szemfedeleken is. De valamint más characterű hi-deglelésekben is nem ritkán megjelennek a' pelélsek:

úgy vannak rothasztó hideglelések is pctétsek nélkül ; 's ugyan azért nem tartozandók a' rothasztó hideglèlésnek állandó jelenségeihez ; a' mit a'. k á s a b i m 1 ő k r ő 1, a'

80

t. a p l ó z a t'o k t ó 1 (a' ssájhőlyagsásról, aphthae), n' k fi-l é s é k r ő fi-l , és a' d o b o k r ó fi-l is kefi-lfi-l ér fi-leni, wefi-lfi-lyek- wellyek-kel Uem ritkán jár ezen hideglelés. — Tulajdona a' rot-hasztó állapotnak a' meghígúlt, és minémüségekre meg-változott nedveknek olvasztó kíürosítése ; mert neveze-tesen a' rothasztó hideglelésnek nagyobb gradusában az i z z a d t s á g némellykor szinte olajos , zsíros, kellemet-len, büdös , düg-szagú , melly semmi jobbulást, seit inkább elgyengülést okoz; a' v i z e l l e t mindég zava-ros, sürü és büdös, nem ritkán IsoboldcU színű, vagy egészen fekete, és rolhadásba hamar dítulmegyens sok-szor, minekutánna a' szék eleinte rekedt volt, minden egyéb nevezetes ártalmak' befolyása nélkül , semmi orvosságokkal meg nem állítható h a s m-e n é s jelenik meg, melly vizes , feketés , 's legközönségesebben dög-, szagüdög-, sőt a' nyavalya' nagyobb gradusában a' beteg'

tudta, és akaratja nélkül történik ; ritkábban sárgás, barnás és feketés*matériának o k á d á s által való kiürc-sítése jelenik meg, a' mi a' gyomor tisztátalauságokkal öszvekötött, vagy öszveszőtt rothasztó hideglelésben ta-pasztalatik leginkább , sokszor pedig azok nélkül is véte-tik észre. — A' többi jelenségeihez a' rothasztó hideg-lelésnek , mellyek részszerint a'-gyengeségtől, részszerint a' nedveknek a''-feloszlásra, való hajlandóságoktól függ-n e k , tartozafügg-ndók: a'helybeli rothadásra Vagy a' h i d e g

f e n é r e való nagy készség, melly miatt azon helyek, mellyek állandóan nyomatta ttak vagy ösztönöztettek, ú. m. a' hólyaghúzóknak , és mustárkovászokuak helyei , könnyen megfenésednek, vagy .az egy helyen való fek-véstől történt állandó nyómattatás miatt a' hátgerintz-nek alsó vége felé, a' kereszttsont'tájékában, és a' vállap.otzkákon fenés fekélyek származnak, a' mi f e l f e k -v é s n e k (decubiLus, gangraena ex dccubilu) ne-veztetik;

sőt akármiféle okokból megjelenő gyűladás is fenébe hamar által megy. Továbbá ezen nyavalyában a' beteg

keiéül való levegő büdös; a' belekben öszvegyűit szelek dohformára. felpuffasztják a' basát ( meteorismus ) ;: a' n y e l v eleinte nedves , késó'bbeu száraz, barnás , feke-tés , .reszkető és Peltserepedzett, 'a azt a' beteg gyakran akaratja szerint ki nem nyújthatja, az olvasztó izzadá-sok, és vérfolyások alatt pedig nem ritkán ismét meg-nedvesedik; á' s z á j - a j a k a k , a' f . o g a k , és az egész s z á j ü r e g e valamelly barna vagy feketés motsokkal vagyon befedve, melly kitisztítása titán is hamar megújúl;

a' nyelés nehéz, és némellykor fájdalmas; a' szemek ve-res esek , 's néha ollyanok, m i n t ' h a porral lennének meghintetve; a' t e k i n t e t hádjadt; a' s z e m s z e g l e -t e k mo-tskos nyálkával meg-telve lá-tszanak; a' f ü l e k zúgnak; a' hallás gyenge, vagy tökélletes siketség vagyon jelen, és sokszor tsak a' lábadozásnak időszakaszában, sokszor pedig akkor sem tér viszsza a' rendes hallás; az orrlyukak porosak, 's szinte kormosak. — A' rothasztó hideglelésnek nagyobb gradúsát ideges jelenségek is kö-vetik, ú. m. lassú, morgó, ritkán dühösködő £élrebe*

széllés, reszketés, görtsök, inugrándozások, pehelyfo-gás, ájúlások; továbbá a' lest a' lábak felé rogyik, vég-tére elmaradnak az érverések, 's hideg a' lest.

Ezen hideglelés által meghalt test hamar általmegy a' rothadásba, és a' szokott időnél tovább megtartja me-legségét, és hajlósságát. A' bontzolás által sokszor belső gyúladások, megfenésedések, vérkiüutödések 's a' t.

találtainak, . ; 82.

A' rothasztó hideglelés' t a r t á s a éppen olly kíilöm-böző, mint a'jelenségei, és gradusai külömbfélék ; a'

mi az uralkodó E p i d é m i á t ó l , azon nyavalyától, mellyel öszveköttetikvagy a' mellybäl ,ki£ejtődzik a' rothasztó character, és a'beteg' más egyéb 's sokféle környűlállásaitól függ. Vannak rothasztó characlerü

82

hideglelések, mellyekben már 24 óra múlva is (01«,, putrida ephemera maligna) a' kimerített erőknek, (48 .ü és a' rothasztó állapot' legmagasabb grádusának jelensé-gei között meghal a' beteg; midőn ellenben nem rilU«

a' 2ldik .napra is elterjed a' nyavalya.

83.

A' roLhasztó hideglelés e g é s z s é g g e l végződik, midőn szerentsés megválása' cselében , .lassú vagy sebes lefolyásához képest a' 7dik, 9dik, l4dik vagy 2idik napon alább hagyván a' beteges jelenségek, különösen kissebbedik az érverésnek szaporasága, szabadabbak 02 idegrendszernek munkáji, viszszaiérnek a' nedvek rendes minéműségekre, eltűnnek a' petétsek, magához lu a' beteg, tulajdon állapotját tökélletesen kezdi észrevenni, 's egyedül a' bádjadtságról, és gyengeségről panaszolkodik:

midőn a' jelbéli kiüresítések ritkábbak', és azok helyett enyhítő kritikus kiüresítések jelennek meg, mellyek U-zűl legnevezetesebb az i z z a d á s , melly bizonytalan, és meg nem határozott időben mutatja ugyan magát, de kritikus tulajdonságát abból lehet megesmerni , hogy köimyebbüléssel vagyon Öszvekötve, és nem liideg vagy ragadzó. • A' v i z e l l e t is, ha az első. napokban az el-oszlásra neih mutatott hajlandóságot, és nem volt vérrel elegyítve,,midőn későbben megzavarodván, b ő , sárgás, barna, vagy veres salakot tesz le : a' többi kedvező környülállások között a' nyavalya' szerentsés megválására matat. Kr. o k á d á s , és h a s m e n é s tsak azon rot-hasztó hideglelésben jelenik meg, melly gyomor tisztá-talanságokkal volt öszvekötve. Némellykor feldagadnak a' lágy ék - és hónalymirígyek, V gyúladásha mennek által (Bubones),némellykor pedig k e l é s e k , és p o k o l v a -r a k (fu-runculus, et anth-rax) támadnak a' testnek kü-lömbféle részein, mellyek ha jó iridúlatú genyedéshe mennek állal, "s nem rontják a* körülöltök lévő részeket

triegfcnésédcasèl : a' nyavalyának az egészségbe való áltál-menetelét előmozdítják. Ezen nyavalyának szerentsés megválását sokszor követte a' fiiltőmirígyéknek megda-gadása, a* n y á l f o l y á s , a' száj, és az orrlyukak körül megjelenő k i ü t é s »

Külömbfélék azon n y a v a l y á k , mellyekkel a' rothasztó hideglelés a' tökélletlen krisiseknek

követke-zésében végződik. Illyenek az említett mirigyeknek , és más nemesebb orgánumoknak, tí. m. az agy» és hálge-rintzvelőnek, a* beleknek) a' tüdőknek 's t, gyúla-dásaik, mellyek letétel gyanánt jelennek .meg, 's igen veszedelmesek , sőt halálosak ; továbbá Ide tartozandó az egész testnek, vagy tsak némelly orgánumoknak, és rendszereiknek részént való gyengesége , mellyből nehéz emésztés, gyomorfájás, vakság, siketség, feledékenység, szélüetések, 's a' t. származnak. Végtére a' rothasztó hideglelés titán aj táplálásban való hibák is viszszama»

radnak, mellyekből a' sűlly, a' vízkórság, a' sorvasztó hideglelés "'s a' t- éred* .

Midőn a' rothasztó hideglelés h a l á l l a l végződik, annak legközelebb való okai külömbfélék lehetnek. Sok»

szor a) a'kimerhetett erők' állapotja és az életmívszeres részeknek az eloszlásra való hajlandósága sebes; lépésekkel nagyobbodik, és hozzájok járólván a - kiilömbféle gyengítő

kiüresítések, az életnek fő ingatóji elenyésznek, Némelly-,koí b) belső vérfolyások, vagy vérkiöntödések által a'

gutaütésnek jelenségei között hal meg a'beteg, c) A' hely-béli gyúladással öszvekaptsolt rothasztó characterű hideg-lelések sokszor azért okozzák a' halált, mivel valamelly nemesebb, és az életre felette szükséges o r g a n u m i l a k a' munkálkodása megakadályoztatik, vagy pedig, mivel a' gyúladás fenébe vagy rosz indúlatú evésedésbe megyén által.

84. §.

Különös h a j l a n d ó s á g g a l bírnak a' r o t -hasztó hideglelésre a' gyenge, aj taknyos mérsékleti!,

* •

103

tompa érzésű, gyengítő nyavalyákból fellábadozó em.

berek , és a' kik hoszszas és scnyves nyavalyákban, ne-vezetesen a' süllyben, a' bója-dögben, a' vízkórságban, a' tíidőrothadásban 's a' t sínlödnek 5 továbbá a' szegé-nyek, és mostoha sorstól nyomallattak, ugyan azért a' közönséges nyomorúság, a'háború a' gabona' szíikc, a' lakás' egészségtelen . helyhez te tés c, elrendelő okokéi szolgálnak a' rothasztó hideglelésre.

Az i n d í t ó" 0 k o k h 0 z tartozandók 1) A' kiilsii levegőnek külömbféle hibás, és ártalmas minémíisége, melly az életerőt gyengíti és a9 vérkészítést megrontja, midőn t. i. abban némelly szokott, és az egészségnek fentarlására szükséges részetskék hibáznak, vagy midőn, a/ más ártalmas testelskékkel meg vagyon fertőztetve, Ezen,okból a' meleg, a' nedves, és a' savítónak rendes mennyisége nélkül szűkölködő, a' rothadt, az állati, vagy növevényi kigözölgések állal megromlott levegő rothasztó hidegleléseket okozhat; azért a' tenger-parii 's az igen meleg tartományokban, és az alatsony helyeken e n d e m i c e ; a' roszszúl kormányozott, 's tisztálulan Ispotályokban, a' setét fogházokban, a' megszállott vá-rosókban, a4 szegényeknek szoros kunyhójikbari, az üt-közetekben elesttek' temetőhelyeikhez közel lévő tájé-kokban, a' vízáradások után, midőn egyszersmind nagy a' nyár' melegsége, e p i d e m i c c uralkodnak a' rot-hasztó hideglelések, a) A' gyomorban, és belekben lévő meg nem emésztetett eledelek, 's a'megromlott, ésrot-hadásra hajlandó testek. Azért p. 0. a' sok'állati elede-lekkel, rothadt disznó-, és vadhússal, halakkal, romlott lisztből készítetett kenyérrel, poshadt vízzel 's a' t. való to-vábbi élés; a' hoszszabb ideig viszszatartatott's megromlott epe, ós takony, midőn egyszersmind gyengék az emésztő erők, a' rothasztó hideglelésnek kifejtésére nyújtanak alkalmatosságot:. 3) A' nedveknek, és különössen a'vér-nek az eloszlásra való hajlandóságát különösen

előmoz-dílják, 's rothasztó h ideglelés I okozhatnak : a'hoszszabb ideig vagy alkalmatlanul használt olvasztó szerek, m il-lyenek a' sók, a' kénesos szerek 's a' t. nem külümben a'. bódítók -(narooliea) ; némelly állati mérgek ; a' sokáig . viszszatarLatott emésztet, és vizellet; a' fekclyekbcn el-választalott eV (ichor) ; a' belső és külső fene ; a' ' nádrában hátramaradott meghalt 's rothadt magzat; a*

méhlepény' egy részének a' szülés után való hálramara-, dása ; effélék a'kiilömbféle állatoknak ragadó nyávalyájihálramara-,

úgymint: a' barmokban előforduló lépfene, a'lovakban megjelenő gonosz indulatú ragadó nátha, mellyeknek mérge, ha történetből az emberi testbe oltatik , vágy ha azoknak húsát megeszi az ember, rothasztó nyava-l y á k b a esik. Nem e'fényava-le okoknak tunyava-lajdonítathaiik e

nagyobb részint a' Magyar Ország' némelly tájékaiban gyakrabban előforduló pokolvarnak (Carbunculus rnnli-gnns) kifejtődzése? 4).Rothasztó hideglelést okozhatnak mind azon befolyások is, mellyek a' testnek tápláló ré-szeit megvesztegetik, és az életerőket lealalsonyílják.

Hlyének: a'hoszszabh ideig tartó koplalás , 's azért a' drá-gaságnak 's rosz terméseknek idejében ezen okból rot-hasztó hideglelések származnak ; az érvágásokkal való viszszaélés ; a'" fontos vérfolyások ; a' maglékozlás ; a' gyengítő lelki indulatok, úgymint: az aggódás! a' féle-lem, a' szomorúság 's a' I. •mellyek. a' rothasztó hideg-lelés' kifejlődzésérc olly mértékben munkálkodnak,hogy midőn ezen nyayalya e p i d e m i c e uralkodik, annak kifejlése egyedül' a' léleknek felvídáinítatása által kerül-tethetik el; -»- Végtére 5) a' felette való, vagy a' hosz-szabh. ideig elnyomattatott érők; mellyek az elmulasz-'tátott, vagy rosz orvoslás mellett valóságos gyengeségbe

mennek által. Mennél többen mívelnek ezen okok közül az emberre , annál könnyebb a* rothasztó hideglelésnek

• kifejtődzése, 'a annál nagyobb is annak fontossága.

86

. , . • 85.

A' P r o g no s í s a' rothasztó hideglelésben nem s olly kedvező, mint a' gyúlasztó characlorüben ; mert általjábannehezebb a' leatatsonyítatoLt, vagy kimerhetett

• erőket felemelni, mint a' felette valókatIcaln tsonyítnni, könnyebb .a' nedveket meghigilanl , mintsem azoknak beteges elegyítéseket megjobbítani. Azért is ritkák u-fontosabb rothasztó hideglelésnek esetei, mellyek egye-dül a' természetnek ön tehetsége által meggyógyítaltok volna , 's tsak a' könnyebb esetekről vannak erre nézve példák, Függ mindazonáltal az előcsmérés a' közönséges előremondási pontoktól, úgymint : az erőknek minémü-ségétől, a' betegnek ez előtt való állapot já tói, a' nyava-lyának gradusától, tartásától , öszveszüvettetésétől, az ' • eddig használtatott orvoslástól, 's több ©'féléktől.

Mennél nagyobb a' gyengeség, mennél serényelib ennek nevekedésë ; annál nagyobb a' veszedelem. Ennél fogva jobb kimenetelét várhatni a' rothasztó hideglelés-nek , ha az erők ez előtt' magtókozlás , gyengítő lelki indulatok, éhség-, vérkiüresítések , sülly, ' s a ' t . által igen i elgyengíttettek. Vannak mindazonáltal E p i d é m i á k , mellyekben éppen az erősebb test-alkatású emberek na-gyobb veszedelemben forognak, mint a' gyengébbek.

Veszedelmes ezen nyavalyának lefolyásában a'gyen-gítő , és el nem hárítható befolyásoknak szüntelen

való munkálkodássok. Azért is ha p. o. a' megsebe-sítetett, vagy tsonttürésben, vagy fontos genyedéaben | ßzenvedö beteg valamelly ispotályban, az olt lévő rósz | levegő miatt rpthaszló hideglelésbeesik; az közönségesen |s ritkán mentetik meg a' haláltól,

Nagy veszedelemre mutató jelenségek azok, mel- y lyek a'nedvek' feloszlásának, és a' gyengeségnek leg- i magasabb gradusából származnak, Illyenek : a' gyengítő I kiüresítések, úgymint, izzadás ok, hasmenések, fontos- ; vérkiüresítések ; a' széles, kékes, fekete petétses foltok; • >

8 7

a' hádjadt tekintet ; az erőknek hirtelen való- tsiiggedésc;

a' mély és szinte gutaütéses álom ; a' pehelyfogás ; a' beteg körül elterjedő halál-bűz; a' reszkető nyelvnek szárazsága ; a' tsuklás; az ájulások; az egy oldalas szél-ütés ; a' hasnak folpuífadása ; a' kitsiny, gyenge , és félbe-hagyó érverések ; a'testriek a' lábok felé való rogyásaya' hörgő lélegzetvétel ; a' beteg' tudla 's akai-atja nélkül való szék - és vizelletkiüi-esítés ; a' büdös vizellet 's a' t.

Az előremondásnak a'rothasztó hideglelésben való meghatározásában , ennek más orgánumok' .szenvedésével való ösz vek ötletesére is tekintvén, nagyobb a' veszede-lem, ha agyvelő-,, tüdő-, szív-, vagy bél- 's a' t, gyú-' ladással jár agyú-' rothasztó hideglelés ; sőt illyenkor felette

kétséges is a' nyavalya' kimpnptele.

Ha letételek támadnak, az előremoadás a' szenvedő rész' fontosságától függ. A' fültőm irigy - daganatok , ha gyúladásba "és genyedésbe hamar általmennek., haszno-sak ; veszedelmesek pedig, ha a' nélkül hogy gyúladásba, 'és genyedésbe áítalmennének , ismét hirtelen eltűnnek.

Ha a' hólyaghúzóktnl, vagy a' felfekvéstől megsèhe-sedett részek korán megfejtésednek ; a' rbthasztó álla—

•pótnak nagyobb gradusa vagyon jelen, "

Még a' lábadozás' időszakaszában, sem lehet .a' he-, teget minden veszedelemtől megmentetettnek mondani ; minthogy az alatt is némeljy lappangó letételek, és né-melly orgánumoknak külömbféle hibáji halált okozhatnak.

Általjáb an illy veszedelmes nyavalyára nézve, mint a' rothasztó hideglelés , az előremondásnak meghatározá-sában a' betegnek valamennyi külső környűlállásait, 's-különösen az uralkodó E p i d é m i á t is szemügyben kell tartani; mert a' rothasztó hideglelés változhatatlan marad ugyan belső természetére nézve akármiféle környül-állások között t mindazonáltal a' tapasztalás' bizonyítása szerint minden ep i d e m iá b a u vételnek észre némelly különösségek, mellyek azt kiilömbféleképeu módosítják.

. , . • 85.

A' P r o g no s í s a' rothasztó hideglelésben nem s olly kedvező, mint a' gyúlasztó characlorüben ; mert általjábannehezebb a' leatatsonyítatoLt, vagy kimerhetett

• erőket felemelni, mint a' felette valókatIcaln tsonyítnni, könnyebb .a' nedveket meghigilanl , mintsem azoknak beteges elegyítéseket megjobbítani. Azért is ritkák u-fontosabb rothasztó hideglelésnek esetei, mellyek egye-dül a' természetnek ön tehetsége által meggyógyítaltok volna , 's tsak a' könnyebb esetekről vannak erre nézve példák, Függ mindazonáltal az előcsmérés a' közönséges előremondási pontoktól, úgymint : az erőknek minémü-ségétől, a' betegnek ez előtt való állapot já tói, a' nyava-lyának gradusától, tartásától , öszveszüvettetésétől, az ' • eddig használtatott orvoslástól, 's több ©'féléktől.

Mennél nagyobb a' gyengeség, mennél serényelib ennek nevekedésë ; annál nagyobb a' veszedelem. Ennél fogva jobb kimenetelét várhatni a' rothasztó hideglelés-nek , ha az erők ez előtt' magtókozlás , gyengítő lelki indulatok, éhség-, vérkiüresítések , sülly, ' s a ' t . által igen i elgyengíttettek. Vannak mindazonáltal E p i d é m i á k , mellyekben éppen az erősebb test-alkatású emberek na-gyobb veszedelemben forognak, mint a' gyengébbek.

Veszedelmes ezen nyavalyának lefolyásában a'gyen-gítő , és el nem hárítható befolyásoknak szüntelen

való munkálkodássok. Azért is ha p. o. a' megsebe-sítetett, vagy tsonttürésben, vagy fontos genyedéaben | ßzenvedö beteg valamelly ispotályban, az olt lévő rósz | levegő miatt rpthaszló hideglelésbeesik; az közönségesen |s ritkán mentetik meg a' haláltól,

Nagy veszedelemre mutató jelenségek azok, mel- y lyek a'nedvek' feloszlásának, és a' gyengeségnek leg- i magasabb gradusából származnak, Illyenek : a' gyengítő I kiüresítések, úgymint, izzadás ok, hasmenések, fontos- ; vérkiüresítések ; a' széles, kékes, fekete petétses foltok; • >

8 7

a' hádjadt tekintet ; az erőknek hirtelen való- tsiiggedésc;

a' mély és szinte gutaütéses álom ; a' pehelyfogás ; a' beteg körül elterjedő halál-bűz; a' reszkető nyelvnek szárazsága ; a' tsuklás; az ájulások; az egy oldalas szél-ütés ; a' hasnak folpuífadása ; a' kitsiny, gyenge , és félbe-hagyó érverések ; a'testriek a' lábok felé való rogyásaya' hörgő lélegzetvétel ; a' beteg' tudla 's akai-atja nélkül való szék - és vizelletkiüi-esítés ; a' büdös vizellet 's a' t.

Az előremondásnak a'rothasztó hideglelésben való meghatározásában , ennek más orgánumok' .szenvedésével való ösz vek ötletesére is tekintvén, nagyobb a' veszede-lem, ha agyvelő-,, tüdő-, szív-, vagy bél- 's a' t, gyú-' ladással jár agyú-' rothasztó hideglelés ; sőt illyenkor felette

kétséges is a' nyavalya' kimpnptele.

Ha letételek támadnak, az előremoadás a' szenvedő rész' fontosságától függ. A' fültőm irigy - daganatok , ha gyúladásba "és genyedésbe hamar általmennek., haszno-sak ; veszedelmesek pedig, ha a' nélkül hogy gyúladásba, 'és genyedésbe áítalmennének , ismét hirtelen eltűnnek.

Ha a' hólyaghúzóktnl, vagy a' felfekvéstől megsèhe-sedett részek korán megfejtésednek ; a' rbthasztó álla—

•pótnak nagyobb gradusa vagyon jelen, "

Még a' lábadozás' időszakaszában, sem lehet .a' he-, teget minden veszedelemtől megmentetettnek mondani ; minthogy az alatt is némeljy lappangó letételek, és né-melly orgánumoknak külömbféle hibáji halált okozhatnak.

Általjáb an illy veszedelmes nyavalyára nézve, mint a' rothasztó hideglelés , az előremondásnak meghatározá-sában a' betegnek valamennyi külső környűlállásait, 's-különösen az uralkodó E p i d é m i á t is szemügyben kell tartani; mert a' rothasztó hideglelés változhatatlan marad ugyan belső természetére nézve akármiféle környül-állások között t mindazonáltal a' tapasztalás' bizonyítása szerint minden ep i d e m iá b a u vételnek észre némelly különösségek, mellyek azt kiilömbféleképeu módosítják.

88

86.

A' rothasztó hideglelésnek szerenlsés orvos-l á s á r a szükséges: orvos-l) Az indító okokat a' többi ártaorvos-l- ártal-mas befolyásokkal együtt eltávoztatni; 2) magát a'hi-deglelést annak természetéhez képest orvosolni; 3) a'

megválást a ' k r . kiu'resílésekkel együtt, és 4) a' lábado-zást alkalmatosan izgnzgatm.

87.

•'Fő regula a' rothasztó hideglelésnek orvoslásában az indító okoknak felkeresése, és azoknak tukélleles

ol-•távoztatása, vagy legalább a' foganatjaikra nézve való gyengítése a ' m i által-nem ritkán szinte a' magvában elfőjtatik a' kifejtődző nyavalya, vagy annak fontos-sága kissebbítetik, és a' közelgető veszedelem clháríta-tik. E'hez képest, mivel a' rothasztó' hideglelés sokszor a' gyúiasztóbói fejlődik ki: annak meggátoltatására a' gyúlasztó állapotnak alkalmatos orvoslása kívántatik;

hasonlóképen a? nedveknek felette való kiüresítesse

meg-; akadályoztassák, a' kedvetlen, és gyengítő lelkiindúlatok ' eltávoztassanak, az első utakban lévő tisztátalanságok

ki-üresítessenek , a' beteg1 szomorú lelke felvíddmítflssék, a' megfenésedett részek és a' megromlott nedvek eltávoz-tassanak's a't, ha ezek szolgálnak a1 jelenlévő esetben in-dító "okokúr a' rothasztó hideglelésre, De azon környíU-állásoknak eltátoztatása is szükséges, mellyek a' rot-hasztó hideglelést fen tarthatják, és táplálhatják: a' mi-nek, az ártalmas befolyásoknak (84. '§.) el távoz tatásán kívül az alkalmatos életmódnak elrendelése (93Í '§.) tó-, ezen elegettó-,

88.

Noha a' rothasztó hideglelésnek orvoslásában egy fő gondja az orvosnak, az indító okoknak elhárítása, és

az alkalmatos életmódnak elrendelése : mivel azomban az

által a' már kifejlődőit rothasztó hideglelés , lefolyásában meg nem akadályoztathatik: a' m á s o d i k j e l e n t é s -n e k beteljesítése is szükséges, melly t. i. magával a' hi-degleléssel, és ennek foganatjaival foglalatoskodik. Hogy pedig a' rothasztó hideglelés oi-voslása .sikeres légyen, abban.a' nyavalya' t e r m é s z e t é t szemügyben kell tar-tani, a' melly minthogy valóságos g y e n g e s é g b e n , a' véredényeknek i z g a t á s á b a n , és a'nedveknek az e l -o s z l á s r a való hajlandóság-okban helyheztetik (29. §•}:

világos, hogy itt olly orvoslás kívántatik, melly az erő-ket felemeli, a' véredények' izgatását kissehbíti, és a' nedveknek az eloszlásra való hajlandóságokat meggátolja.

Ezen háromféle tzélra' nézve tehát olly szerek használtas-sanak, m e l l y e k a' testet, a' szívnek, és a' többi véredények' rendszerének izgattatása nélkül erősítik; m e l -l y e k a' véredényekben -lévő izgatást, és a'-forróságot ' a* testnek gyengítetése nélkül kissebbítik ; 's m e l l y e k

•végtére egyszersmind a' nedveknek az eloszlásra való -hajlandóságáL is meggátolják. De mivel alig vannak a' természetben olly orvosi szerek, mellyek ezen háromféle erőket együtt elegendő erányban magokban' foglalnák : kitetszik, melly nehézségekkel légyen öszvekötve a' rot-hasztó hideglelés' orvoslásában azon háromféle tzélnak

egyerányos elérésére való törekedés. Azomban vigasztaló azon környűlaMás, hogy igen ritka esetekben szükséges ezen háromféle Lzé'lnak egyerányos gradusban való elé-rése; mellynél fogva ezen. nyavalyának orvoslásában "a*

betegnek környftlállásaiból, és a' legfontosabb szenvedé-seiből következtethetjük a' fő jelentést. így p. o. ha a' gyúlasztó characterű hideglelésből fejtődzik ki a' rot-hasztó character: a' véredényekben lévő izgatás, (a'ned-veknek az eloszlásra való nagyobb hajlandósága, ,'s az erőknek felettébb való elgyengülése nélkül) lésben leg-- inkább nyilvánságos ; azért is ezen izgatásnak letsilíapíleg--

letsilíapí-tusa jelenleLik főképen, nem tekintvén az erőknek, és

91)

a' nedveknek állapot jura, de clmcllőzvén szorgalmatosak mind azon befolyásokat, mellyek mind az ereik' mind a' nedvek' állapotját megronthatnák ; ha pedig kissebbed-Vén a' véredényekben való izgatás, nem azon arányban

emelkednének az erők, 's nem jobbulna a' nedveknek beteges vegyülete ; akkor az erőknek felemelése teszi a' fő jelentést, elkerülvén ismét azon befolyásokat, mel-lyek nagyobbíthatják a' véredényekben való izgalást, és előmozdíthatják a' nedveknek az eloszlásra való hajlan-dóságokat.

89. §•

Ezen (88. §.) állításoknál fogva különösen a' rot?

.László hideglelésnek kezdeléhen (főképen ha az a' gyú-lasztó charnplerből fejlik ki) ha az erőknek valamclly felettébb való állapotjgk mellett szembetűnő az izgatás a' véredényekben; gyengébb gyúladás ellen való , és lu'vesítö szerek hasznosak, nevezetesen: a'növevényi savuk, ú. ra.

a' borkő-, az etzet- vagy a' tzitromsav. Erőscbb an?

liphlogisticus szerekre, ú. m. vérkiüresítésékre 's a' t.

igen ritkán lészen szükséges egyedül akkor, ha szembetűnő vérlódúlások, vagy valamelly orgánum' gyiiladása vagyon jelen , a' midőn helybeli vérkiuresítések is (nagy vígyá?

z.ással) rendeltethetnek. De ugyan azon arányban , melly?

bán kiss.ebbedik a'véredényeknek a' gyúlasztó charaptcr?

hez közelgető izgatások, mellyhen a' gyengeség' jelenségei mutogatják magokat : a ' m a j d gyengébb, majd erősebb ösztönöző 's erősítő szerek' használására kell általmenni;

hogy t, i- az eró'k azon állapotra hozattassanak, melly hasznos, és szükséges aJ nyavalya' szerenlsés megválására.

Erre nézve mind azok , meUypk a' lenyomatta Lőtt, és kimerhetett erőknek orvoslására,nézve említtettek (46, és49. §.), alkalmatosak. Azomban , minthogy a' rothasztó hideglelésnek gyógyítására különossen qz egyedül szálékony ingerrel munkálkodó szerek elégtelenek , sőt azok által ,