• Nem Talált Eredményt

A" Gyomor - hideglelésekről

4Í vagy b) azök tsckélységek miatt nem plegendők az

4. A" Gyomor - hideglelésekről

123.

G y o m o r - vagy g a s t r i c a - h i d e g l e l é s n e k (febris gastrica, febris abdominalis), neveztetik áltáljá-ban azon állandó - alábbhagyó, és öszvekötött hideglelés,

melly az emésztő orgánumoknak szenvedésével okbeli öszveköttetésben vagyon. Ezen szenvedése pedig az emésztő orgánumoknak azon tisztátalanságokban helyheztetik,, mellyek azokat megterhelik, 'smellyeknek külömbféle-ségeikhez képest a' gyomor-hideglelések is külömbfélék.

Mert vagy a) egyedül a' gyomorban, és a' belekben jelen lévő idegen testekből származik a' gyomor - hideglelés (febris gastrica saburralís) ; vagy az b) a' májnak szen-vedése mellett az e p é n e k a' bél-tsatornában való ösz-vegyülése által hozattatik elő , (febris biliosa) ; vagy c) az egész test' , de főkép' az emésztő orgánumok' ta-kony - hártyájira elterjedett szenvedéstől függő bősége-sebb t a k o n y n a k elválasztásával (febris mucosa); vagy d) a' belekben jelen lévő g i l i s z t á k k a l (f. vermi-nosa) vagyon okbeli öszveköttetéshen.

a) A' s a b u r r a l í s . g y o m o r - h i d e g l e l é s r ő l . 124. •§•

. A' s a b u r r a l í s g,yom o r - h i d e g l e 1 és (£ ga-strica saburralis) azon állandó - alábbhagyó hideglelés , melly egyedül a' gyomornak, és beleknek tisztátalanságok-kal való megterheltetése által okoztatik , és fentartatik.

E'féle tiszlátalanságok lehetnek a'gyomorba, és belekbe kívülről hozattatott idegen testek, ú. m. a'nagyobb men-nyiségek vagy rosz minéműségek miatt meg nem emészle-te tt, és m egromlo tt eledele k , és i talok ; t o v á b b á a' gy0-mornak, a' beleknek, és a' májnak beteges szüleménnyel,

•142

ú. m. az epe, a' takony, a' bővebb gyomor- és bél?

nedv ; v é g t é r e a' viszszatartátott emésztett.

125. §.

Azon beteges állapot ,, melly ezen hideglelésben tisztátálanságok által a' gyomorban, és belekben eló'ho-zattatik, ugyan azon tisztátalanságokhoz, és a' betegnek testalkotásához képest külömbféle ; mert az majd a' gy kia-dáshoz közelgető izgató állapotban, majd ideges vagy görtsös szenvedésben, majd áz emésztő orgánumok' cre-jinek elnyomattatásokban helylieztetik 's ezek által az emésztés megakadályoztat ik , a' meg nem emésztetett testek pedig ki nem iiresítetnek. Az e'féle tökélletlen emésztés, vagy a' gyomornak megterheltetése, eleinte mindég hideglelés nélkül vagyon jelen.

: / 126.

Kétfélék a' saburralis hideglelés' jelenségei: ugyan is a' bél-tsatorna' megterhellelésének jelei (symplomata saburrae), és az ebhől következő jelbeli hideglelésnek jelenségei (symptomata febris symptomaticae).

A' béltsatorna' megterheltetésére, vagy is a' gyo-morban és belekben lévő tisztátalanságokra » (saburrae primarum viarum) mutatnak : áz ételkívánásnak hijjá-nossága; az eledelektől való undorodás'; főfájás; vala-melly nyomó fájdalomnak a' gyomor' tájékában való érzése ; annak a'tsekélyebh külső nyomásra való nagyob-hoddsa ; a'gyomrot megterhelő testeknek külömbségekhez képest majd savanyús, majd avas, majd rothadt, majd büdös tojds-szagü felböfögések ; a' kellemetlen szájíz>

melly hasonlóképen penészes , iszapos, éles , keserű , fanyar, édeses vagy rothadt, és vagy a' höfögések alatt, vagy pedig akkor vétetik észre, midőn valamit a'szájába vesz a' beteg; a' nyelvnek nagyobb vagy kissebb mér-tékben való motskossága, a' tisztátalanságoknak

mennyiségekhez képest, Ezen Jelenségeknek summája s a b ú r -r a Ii s á l l a p o t n a k nevezgetik. Ebez

előbb később líidegleléses mozgások járulnak tsekély borzadozással, 's ez után következő égető forrósággal, melly a' főnek nehézségével, és a' homlok' tájékában lévő nagyobb .fájásával, erős szomjúsággal, szorongattatással, rövidebb

lélegzet vétellel, és szapora, teljes, erős 's majd szabad, majd pedig elnyomattatott érveréssel vagyon öszvekötve.

Noha ezen hidegleléses jelenségek eslve felé nagyobbod-nak, hajnal felé pedig kissebbednek: a' sahurralis jelen-ségek mindazonáltal tsak igen „kévéssé enyhülnek, sőt napról napra mind nagyságokra, mind számokra nézve nevekednek; mert mind a' gyomorban mind a' belekben kifejtödzött és bezárt levegő gyomor- és bél-fájást, a'

gyomornak és a' hasnak felpuífadásdt okozzák, melly - jelenségek a' szeleknek fel, és lefelé való megindulások állal kissebbednek. Eltartván., és nevekedvén az undoro-dás, nem ritkán okádás is jelenik meg, melly által meg nem emésztetett, és epével, gyomornedvel vagy takonnyal vegyíleLett eledelek a' nyavalyának enyhülésével üresí-tetnek k i ; máskor pedig korogásokat érez a' beteg a' hasában, mellyek vagy székrekedéssel köttetnek öszve, vagy azok után büdös szelek indulnak lefelé, vagy több-szöri híg vagy kásás székkiuresítések történnek. A' vizei-let közönségesen zavaros és iszapos; a'külső bőr savanyú szagú izzadásokra hajlandó. A' jelenségek' est véli súlyo-sodása'idejében tsekély borzadozás u t á n , nagyobbodik a' főfájás, a' szemek szinte égnek, a'.fülek zúgnak, sőt az érzékeny betegek félre is beszéllnek. Könnyen értetik, hogy a' hideglelésnek külömbféle charactere szerint, melly eleinte „közönségesen gyúlasztó szokott lenni, — más egyéb jelenségek is lehetnek jelen.

127. §.

Ezen hideglelés, „a' tisztátalanságok' mennyiségéhez és minéműségéhez, az erők' állapotjához, az

öszveszü-•144

vettetésekhez, és a' hideglelésnek cbnraeteréhez képest külömböző ideigszokott tartani. Ugyan azért némellykór tsak egynehány napokra, sőt huszonnégy órára (Febris gastrica epliemera F r a n k i i) máskor pedig hét, és tizen-négy napra tex-jed annak tartása.

128- §.

Sokszor meggyógyítalík a' saburralis hideglelés min-den mesterséges orvoslás nélkül, lxa 1. i. az emésztő

• tehetség tökélletes lévén, a' nagyobb mennyiségű Vagy rosz minéműségü eledelek , és más egyéb idegen testek végiére még a' nyavalya' elején megemésztetnek, vagy a'termé-szet'tulajdon igyekezete,állal okádással, vagy hasmenéssel eltávoztatnak. Dc akkor is, m i d ő n a' tisztátalanságot tovább maradván az első utakban fontosán munkálkodtak az egész organismusra, és némelly ártalmas részetskék felvétettek a' többi testbe, a' természet eszközli a' gyó-gyítást , mellyet az , a' mestci\ség által segítetvén, bizonyos időben történt kr. kiiiresítésekkel, ú. m okádással, hasmenéssel, hő és savanyús sZagú izzadással és. vizei-lettel visz végbe.

Iía fontos a' hideglelés , ha elmulaszt« tolt az orvos-lása , vagy tálára ellenkezőképen is orvosoltatott, ha el-lenséges e p i d e m i a uralkodik : megváltoztalhatik a' hideglelés' charactere vagy formája; felveheti t. i. vagy az ideges, vagy a' rothasztó chai'actert, vagy mególesed-vén a' gyomorban , és belekben a' tisztátálanságok, gyo-m o r - és bél-gyúladás, sőt vérhas is következhetik) végJ tére félbehagyó hideglelésbe mehet állal.

A'sabui-ralis hideglelés ritkán okozza a' h a l á l t egyenesen, 's tsak akkor,-ha a' gyomornak felette Faló X megterheltetése miatt, a' vérnek az agyból való

viszsza-folydsa meggátoltatván, gutaütés okoztatik. Gyakrabban a'megváltoztatott charactere, és a' viszsza maradó

nya-valyák által következik a''bnlál. '

129. * A' hideglelésnek közönséges elrendelő ókain • kívül,

a'sahurralis hideglelés' kifejtődzésére a l k a l m a t o s -s á g o t nyújtanak mind azon ártalmak, mellyek gyen-gítik az emésztő tehetséget, m illyenek: a' sok evés; a' többszöri ittatság; az ásványi vizekkel, .á' nyálkás ita-lokkal, a' hashajtó, az olvasztó j és az édes orvosságok-kal való viszszaélés ; az elmének felette 'való megerőlte-tése ; a' gyengítő lelkiindúlatok; a' májnak organioushi-báji ; az aranyérre való hajlandóság; a' restség; a'bezárt nedves ködös , és motsáros levegő ; a' sokáig tartó fél-behagyó hideglelések ; nyári hévség, 'a a' t. *

A z i n d í t ó ok o k közé számláltatnak : 1. A' meg nem emésztetett eledelek, ha t. i. külömben jó miné-ihűségű «eledeleknagyobb mértékben használtatnak, mint-sem á'gyomor által4 • megemésztethetnek, vagy ha rosz minéinüségü, és nehezen emészthető eledeleket eszik az ember, milíyenek: a'nedves, a' i-oszszúL sült., a'nehéz és rosz liszlbőlkészítetett, vagy mëgpëùészësédet.tkenyér;

a' sok tésztás eledelek; a' kemény rothadt tojások; a' kemény, száraz, szálkás , és hártyás hús ; az ó hüvelyes főzelékek; a' zsír; az írosvaj; az új sajt', az aludt léj ; à' rosz ser , 's a' t. 2. Némelly nehezebb emészleLű or-vosságok , mint: az olajos , a' nyálkás, és édes szerek, az öszvehuzó héjjak , a' kin ci, a' vas' készúmérinyei, 's a' t. mellyek könnyen saburralís állapotot', és ugyan azért más egyéb nyavalyákban is veszedelmes öszveszö-vettetéseket okoznak. 3. Az elválasztótt kűlömbféle ned-vek, mellyek , vagy nagyobb mennyiségek vagy élességek által a' "gyomrot, és a' beleket ingei-lik , 's az emésztő te-hetségnek annyira ellene állnak, hogy sem meg íieim emésztetvén , sem ki nem üresítetvén, más idegen testek gyanánt eredeti sahurralis állapotot okozhatnak ,éssabnr-ralis hideglelést gerjeszthetnek fel. E'féle a' harag által' megindítátott epe , a' szájból vagy a'-torokból a' gyomorba

/. 10

•146

libzatlalott vér, geiry, takony, 's'a1 t. 4. A' belekbon öszvegyűlt ganéj. 5. Némelly idegen testek, mint p. 0. n' szelek, a'tseresnye-mag , és nuis egyebek , mellyek külömbféle alkalmatlanságokat okozhatnak ngyan a' gyo-morban , és belekben; de előbb mintsem általok a'iél-tsatornában elválasztatott nedveknek öszvegyűlések • tör-ténik , sabnrralis állapotot alig szülhetnek. > ' , ,

130. ' Azon snhurrolis hideglelés,.,melly a' gyomorba

ki-vüleől hozattatott testekből származott, és .41 táljában annak Csekélyebb gradusai, könnyen, és sokszor minden orvosságok nélkül gyógyitalnak meg, ha t. i. egyedül a' természetnek intéseit köveLvén a' beteg, savanyús vizes italokat: iskik, ha az eledelektől tartóztatja magát,ihu nyugodalomban marad, —• mellyek után önként valé liányás, és hasmenés következik, ?s meggyógyul. Do nehezebb az orvoslása , ha az arra való hajlandóság már régóltn jelen volt; ha a' beteg gyenge lesta'lkotdssal bír;

ha bővebbek , és nehezebben üresítetnek ki a' tiszláta-lanságok, 's ha egyszersmind fontos a''hideglelés. Illy esetekben könnyen az ideges, vagy rothasztó charaetér következhetik. >

Kétséges, söt veszedelmes is ezen nyavalya, ha az orvoslása elmúlasztátott, vagy ha ellenkezőképen , mint p, o. igen illatos, és szeszes szerekkel: borral, pálin-kával, borssal, paprikával's a't. orvosoltatotl:, mellyek állal könnyen veszedelmes gyomor-, b é l - , t ü d ő - , agyr g.yúladdsok okoztathatnak.

Veszedelemben forognak a' gyermekágyasok , és a' más egyéb nyavalyákból, főképen a' forró hideglelések-ből lábadozók, ha saburralis hideglelésbe esnek ;'s ugyan azért az ezén nyavalyába való viszszaesések veszedelme-sek. Sokszor történik, hogy a' legveszedelmesebb nya-valyákból, mint p. .0» a' ragadó typhnsból felláhadozók,

midőn már az ispotályt el kellene hagyniok, az evés-ben elkövelett hiba miatt: újonnan halálos veszedelem-be esnek.

Nehezebben, és lassabban nyerik viszsza előbbeni egészségeket a' saburralis hideglelés után azon emberek, kik. az emésztő orgánumokra nézve való belső Órganicus hibákban, : vagy has - dugulásokban szenvednek ; a' kik súlyos lelkiindúlatok állal sanyargattatnak ; a' kik so-kat ülnek;; a' kik elmebeli munkákkal foglalatoskodnak.

Hasonlóképen nehezen gyógyxtaük meg ezen nyavalya, és hoszszfbb az ebből való lábadozás ; ha nedves az időjárás.

Midőn némellykor a' saburralis hideglelés hányás-sal, hasmenéssel, gyomor-, bél-, és főfájáshányás-sal, nagy nyugha la Hans ággal, szorongattatással, forrósággal ' s a ' t . szipte dühösködve jelenik meg: nem kell mindjártrosz-szat jövendölni ; mert ha "illy önként való, vagy talám szántszándékkal is-előmozdílatott hányás, és hasmenés által a' tisztátalanságok kiüresítetnek, enyhülvén a'.súlyos jelenségek 3 vagy 4 nap alatt tzerentsésen megválik a'"

hideglelés, és elkezdődik a'lábadozás. ' 131. §.

A' saburralis hideglelésnek orvoslására szükséges : 1.

az indító okoknak, az az a' gyomorban, és belekben lévő tiszlátalanságoknak eltávoztatása. 2. Az emésztő or-gánumok' beteges állapotjának a' hidegleléssel együtt való

elinellőzése. 3. a' megválásnak, és 4. a' lábadozásnak alkalmatos vezérlése. .

132. {. . . Mindenek előtt a' béltsatornában lévő t i s z t á t a -l a n s á g o k n a k , vagy is a' saburra-lis hideg-le-lés' oká-nak eltávoztatása jelentetik , a' mi hánytató vagy hashajtó szerek által vitetik végbe. Függ pedig ezen szeréknek

148-i .

•választása, a' líszltUalanságoknak h e l y é t ő l , és azok-nak f e l , vagy l e f e l é való ígyekczésétó'l.

133- §.

Azon környülállások , és jelek, mellyek a' tisztáta-lanságoknak felfelé való ígyekezésére (turgcscentia versi®

snperiora) mutatnak, következésképen a' h á n y t a t ó orvosságnak alkalmaztatását kívánják, e'következendők:

az, ételkívánásnak tökélletes hijjánossága ; az eledelektől, főképen a' hústól való undórodás; gyakori kellemetlen böfögések ; a' gyomor' tájékának felpulladása, és nyomó fájása; a' szédelgés; a' hányásra való többszöri hajlan-dóság; a' valóságos hányás, melly áltál tisztátalanságot üresítetvén k i , enyhülést érez a' beteg.. Minthogy pedig

•a'béltsatornába jutott idegen testek, és tisztátalanságok legelőbb is a1 gyomorban vannak, 's ott sokszor hosz-szabb ideig maradhatnak : ugyan azért leginkább a*

nyavalyának kezdetében lészen szükségcjs a' hánytató orvosság. — De minekelőtte a' hánytató szer rendeltet?

nék, azon pontokra is szükséges figyelmezni, mellyek által a' hányás e l l e n j e l ö n t e t h e t i k , 's mellyek előbb különös e l k é s z ü l é s t kívánnak. — Nem s z ü k s é g e s a' hánytató, ha a' nyavalya olly tsekély, hogy gyengébb olvasztó, és keserű erősítő orvosságokkal is meggyógyítathatik ; nem szabad hánytató szert adni, ha fontos belső gyűladások vér folyások , terhesség, nyakas székrekedések, és szakadások vannak jelen , ám-bár tisztátalanságok legyenek is a' gyomorban ; a' gyer-mek-ágyasoknak is tsak a' legsürgetőbb esetekben, 's akkor is a' legnagyobb vigyázással szabdd adni háriyta-töL. A' már jelen lévő hányás, melly által a' tiszlátalan-ságok elegendőképen ki nem üresítetnek ; a' gyomorban lévő tisztátalanságokból származott gyomorgörts, oldal-nyilalds,-főfájások > félrebeszéllés", 's a' t. nem valódi ellenjelenlo jelenségek, 's nem tiltják a' hánytatóknak

ségek a' tisztátalanságokkal együtt legalkalmatósabban távoztatnak el. A' Hányásra, való e l k é s z ü l é s kíván-tatik a' jelen lévő .székrekedésben , melly çlobb klisztír által mellőztetik el ; .a'jelenlévő vértódúlásban vagy bő-vérüségbea pedig sokszor vért kell előbb kiüresíteni, mint sem a' hánytató, szerek használtatnak.

A' hánytató szerek közül legalkalmatosabbak : a' hánytató gyökér (Radix Ipecacuanbae), ' és a' hánytató

borkő (Tartarus eme tiens). Leghasznosabb ugyan az egyiknek a' másikkal való öszveköttetése (XV.) : mind-azonáltal magánosan is adatik a'hánytató gyökér (XIV.) midőn nagy hajlandóság van jelen a' bővebb székkiüresí-tésre ; o' hánytató borkő pedig akkor választó tik legin-kább, midőn egyszersmind szükséges a' székkiuresíté-sekre ís mivelni. — Ezeknek adatja (dosis) a' beteg' életkorához, és érzékenysége'állapotjához alkalmaztatik;

minél fogva,, ha idősebb a'beteg, három, vagy négy grán hánytató borkő ölvasztatik febvizben , és TsiLla elzetméz (oxymel scyllae) adatik hozzá , 's ebből neki minden fertály órában égy evőkanállal nyújtatik. Ha, pedig attól félhetni, hogy ezen orvosság bővebb• székkiüresítéseket okoz, annak felét mindjárt egyszen-e vegye be a' beteg, azután pedig minden fertály órában egy evőkanálra valót, mind addig, míg hányás nem következik.—A' hánytató gyökérből egy drachma hat részre felosztathatik,, és minden fertály órában egy por adattathatik. De leghe-lyesebb ' ebből egy scrupulust egy grán hánytató borkővel porformában öszvekötni (XXL) ; két illyen adat egy fer-tálnyi időközben nyújtva elegendőképen munkálkodik, lia a' hánytató orvosságnak használása alatt undorodág jelenik meg, és egyszer-már hányás is következett, lágymeleg víz, vagy székfövir ágból készítetett gyenge forrózat több izben adatik, a' mi által nem tsak kön-ny ebbítetik a' hákön-nyás, hanem a'tisztátalanságoknak

éles-•150

ségek is megjobbítatván enyhítetik a' gyomornak izgató állapot ja. Nem felesleg való, a' betegnek a' hánytató ; szer bevétele előtt két, vagy három fertály órával mark. \ hűs-levest adui, a' mi által könnyebben fog történni a' hányás.

134.

A' tisztálalanságoknak a' béltsalovnábol való khire-sítésekre h a s h a j t ó s z e r e k is használtainak; neve-zetesen : ha igen tsekély mennyiségit a' tisztátalanságok:, nak a' gyomorban való öszvegyíilések , vagy ha nagyobb

• mértékben vannak is azok a'gyomorban, de a*bánylató, gyüladds, terhesség, szakadás, 's a' t. (l33. §.) általellen-jeleutetik ; vagy ha a' tisztátalanságok nyilván a' belek-ben vannak, a' mit megesmerhetni azoknak lefelé való igyekezésekből (tnrgescentta versus ínferiora). Ennek jelei : a' hasnak puffadtsága ; n' haskói-ogdsok , és rágások;

a* szeleknek megindulása; a' széknek rekedlsége; vagy ellenben hasmenés, mellyel h/g nedvek, vagy meg nem emésztetett eledelek, 's igen büdös ganéj üresítetik ki.

E l l e n j e l e n t e t n e k mindazonáltal a' hashajlók, ha ,bővebb, és gyengítő hasmenésre nagy hajlandóság vagyon

jelen ; ha a' belek gyúladtak ; ha valóságos gyengeség vagyon jelen ; ha igen nyakas a' székrekedés , mellyet olvasztó szerekkel, és klisztirekkel kell elmellőzni. — Nem valódi ellenjelentő jelek : a' bélfdjás, ha ez a'tisz-tátalanságókból származik; és a'már jelen lévő hasme-nés, ha általa inkább tsak bél nedvek, mintsem valóságos ganéj üresítetnek ki. Altaljában, mivel a' hashajtók nagyobb mértékben gyengíthetik a' testet, mint a' hány-tatók, azokat különös vigyázással kell rendelni, és al-kalmaztatni.

A' tisztátalanságöknak a' belekhői való kiüresítésekre .majd gyengébb , majd erősebb hashajtók (elkerülvén az

erős gyántás hashajtókat) használtatnak. A' g y e n g . é b

-1 5 -1

• b e k h e z tartozandók: a' tisztított borkő (crcmor tar-tari) , a' keserü-só, a' Glaubet-' tsuda-sója , a' dupla-só, a' főtt szilva, vagy a' szilva pép, az olvasztó, és kiüresítő klisztirek, 's a' t. A z e r ő . s e h b e k küzzűl használtatnak, a' Szenna, a' Jlhabarbara, a' BéLsi-hashajtó viz (Aqua laxaliva D. V.), mellyhezvalqmelly kétes-só adatik, ha az idősebb betegnek • rendeltetik.

(XXII.). *

A' hashajtó szerek' választatásában, a' mennyire lehet, a' lisztátalanságok' minémüségére kejl űgyelmezni ; minél fogva, ha savanyásak a' tisztátalansdgok, a' Ma-gnesia ; ha enyvesek , a' ketés sók , a' Szennából készí-tett forrózat, 's a' t. használtatnak. — Melly mennyi-ségben , és miaŐ más szerekkel való öszveköttetéshen szükséges adni a) hashajtókat , azt bizonyos regulák által nem lehet meghatározni. Függ az közönségesen, a' beteg' test-alkotásától, a' belek' érzékenységétől, a' tisztáta-lanságok' minémüségétől, és mennyiségétől, a' nyava-lyának formájától, 's a' t.

135.

A' sahurralis hideglelésnek Csekélyebb gradusaiban., vagy ha az még tsak kezdetében volt, a'tisztálalanságok-nak a' héltsatornáhól való elmellőzések ntán maga a' hideg-lelés is.sokszőr elenyészik, vagy kissebhedik. De ha már hoszszabb ideig voltak a' béltsatornában a' tisztátalansá-gok , vagy ha nem szembetűnő azoknak f e l , vagy lefelé való igyekezések: akkor a' hánytató vagy hashajtó or-vosságok előtt olvasztókat (digestive) kell rendelni, ne-vezetesen dupla-sót, tisztított bor-követ, -por-formá-ban .(XXIII.) , vagy Per je , vagy Pitypang - gyökérből készítetett főzelben (V.) felqlvasztva. Ezek az idegentes-teket hánytató vagy • hashajtó szerek által való könnyebb kiűresítésre elkészítik, vagy d tisztatalanságóknak a'

ter-mészet orvosló tehetsége által lassankint való

elinelluz-•152

Vetéseket elősegítik, 's így nem ritkán a' mesterségnek minden más befolyása nélkül egészségbe megyeu álul a' nyavalya. ~ Annál szükségesebb az e'féle olvasztó sze-1

reknek előbb való alkalmaztatások, mennél inkább gyú-lasztó charactere van a' saburralis hideglelésnek ; melly esetben a'gyomorra, és belekre elterjedőit izgató állapot miatt,' vagy a' gyomçr- és a' bél-nedv' tsekélyebh elvá-lasztásából származó szárazsága miatt a' béllsa tornáitok, nem tsak semmi tisztátalanságok sem íiresílelnek ki az alkalmaztatott hánytató vagy hashajtó szerek állal; ha-nem öregbedvén az izgató állapot mind a'.- bél-tsatorná-ban, mind a' véredényekben, fonlosnbb hideglelés is

okoztatik. Ugyan' azon olvasztó sók, és főzetek által pedig kissebbedvén a' gyúlasztó hideglelés , és a' béllsatorndnak izgató állapotja, a' gyomor- ós a' bél-nedvességnek szabadabb elválasztása után, a'szinte mozdíthatóbb tisz-tátalanságok bátrabban, és bizonyosabb foganattal iirí-tethetnek k i , vagy hánytatok, vagy hashaj Lók által.

1 3 6 .

IIa a' saburralis hideglelésnek ideges vagy rothasztó charactere vagyon : nem szabad a' tisztátalanságok' ki-üres íLését elmulasztani, ámbár valóságos gyengeség va-gyon is jelen; minthogy külömhen azok a' béltsalor-rrában megramlanak, és ártalmasakká válnak, Könnyen érlelődik mindazonáltal, hogy erre nézve nagy vigyázás szükséges,, főképen ha hashajtó szerek jelentetnek, mel-lyek közzűl legalkalmatosahb a' Rhabarb'ara. A' történt kiüresítések után erősítő orvosságok használtatnak

azok-kal valóöszvekültelésben, mellyek az ideg-, és rothasztó hideglelésnek orvoslására nézvè említtettek.

1 3 7 . §,

Minthogy a' m e g v á l á s ' vezéreltetéséuek módja a' mondottakból eléggé kitetszik : nem szükséges arra nézve különös regulákat előadni.

138, $.

Á' lábadozás' időszakaszában az emésztő orgánumok-nak megerősítése, az emésztésnek , a' vérkészítésnek 's a' táplálásnak ép állapotjokba való hozattatások,; és a' víszszaesésnek meggátoltatása kívántatik. Ennél fogva, -ha több ideig tartott á' nyavalya, ha gyengítő

kiüresí-tések történlek : az emésztő orgánumok' erősítésére ha tv hatosak,a'keserű, és keserű-illatos szerek, ú. m. a' Ka-táng, az áldott tsuküllö, a' földepe (Extr. Gicherei, Car-dui benedicti, Centauri minoris ele.), nem kulömben a Kálmós, és más keserű füvekből készült forrózatok;

a' Kén, és a' fojtó égényes Léi, (.Liquor mineralis Hoífmanni, et Spiritus ni tri dulcis) , az ürömfü, a' ke-serű festvények, a' BJictbarbara tsekély adatban 's több e'félék (XXIV.). Ha a' tisztátalanságok nagy érzékeny-séget hagytak viszsza a' gyomorban, melly miatt a' tse-kélyebb mennyiségű , és könnyebben emészthető eledelek gyomorfájást, rendetlen emésztést 's más egyéb bajokat okoznak , sőt hányásra való hajlandóság is. van jelen : akkor az Opium, a' Kínából készítetett gyenge főze-tek!, a' könnyebben emészthető vaskészítmények , tsekély mennyiségben használva lesznek szükségesek ; k ü l s ő -k é p e n pedig a'gyomorba illatos párlato-k , flastromo-k alkalmaztatnak, és a' repüld írnek (Linimentum vola-tile) bedörgöltetése használtatik. — A' vérkészítés', és a táplálás' ép állapotjának helyreállítására , az erősítő o r

-vosságokon kívül alkalmatos életmód is! szükséges.

139. §.

' Mivel ezen hideglelés leginkább az alkalmatlan men-nyiségű , es minémüségű eledelektől veszi eredetét, 'a ezek által a" lábadozásnak időszakaszában könnyen visz-szaesések is történnek: az eddig említetett orvosláson kívül az élelemre való figyelem is , igen nevezetes. Míg

a' gyomorban vannak . a' tisztátalaiiságok, semmi eledel

1Ó4

sem adattatik a' bélegriek, mert úgy is utálja azt; ha pedig már kiüresíLtettek a' tisztátalanságok , ha éheznek is a' beteg, tsak könnyen emészthető eledeleket, ti. tn.

fűszerezett marhahús-levest kevés pirított kenyérrel, árpa-, riskása - levest, főtt gyümöltsöt, lágy tojást 'sa't. . szabad adni. Az italok a' hideglelésnek charaderéhez képest választatnak. A' lábadozóknak tsak lassankint kell . megengedni a'tápláló , és erösÍLö eledeleket, 's mivel

sokszor felette való élelkívánúsok vagyon , különösen vigyázzanak, hogy gyomrokat meg no terheljék. Egy-szerre keveset, 's inkább többször egyenek. Hathatós gyomor - erősítő szer a' kaiiálonkiut használtatott jó ó bor. A' szabad tiszta levegő, a' mértékletes teslkmozgá-sok, a' léleknek nyugodalma, az elme megerőltetésének kerülése, a' többszöri nyugodalmas álom, 'a a' t.

tseké-lyebb értékűek ugyan ; de még is hathatósan elősegítik a' sahurralis hideglelésből való lábadozást.

b) Az - E . p e - h i d e g l e l é s r ő l .

140. § .

Az Epe-hideglelés (f. biliosa) azon állándó-alábbhagyó gyomor-hídeglélés, melly a' májnuk nyilván való szenvedé-sével, a'rendetlen minéműsegü , és nagyobb mennyiségű

epének elválasztásával, és a' béüsátornának innen származó beteges munkálkodásaival okbeli öszvcköltetésben vagyon.

Helyheztetik pedig ezen májszeuvedés, melly egy mivol-tos bélyege az epe-hideglelésnek , a'májnak igazgató vagy is olly beteges állapotjában, melly miatt a' nedvek

a'-felé nagyobb mértékben tódulván, az epe nagyobb mér-1 ékbens elválasztatik , előbb vagy később' a' tizenkét

uj-nyi bélbe ,(a' nyombélbe) öntetik, és külömbféle ren-detlenségeket okoz. Ezen izgató állapotja a' májnak való-ságos gyúladásba is által mehet ; mellyért fontos az epe-hideglelést a* májgyiiladástól íúegkülömböztetai.

v i4i.

Áz Epehideglelésnek előljáró jelei majd t s e k é -l y e b h e k „o-l-lyanok t. i. me-l-lyek az epés mérsék-letnek tulajdonai, majd f o n t o s a b h a k vagy ollyanok, mel-lyek az epés állapotot (status biliosus, polycholia) kü-lömböztetik. Az u t ó b b i a k h o z tartoznak; a' szem-foglaló hártyának (köthártyának), és azábrázat' finomabb részeinek sárgás színe, a' haragra való készség, a' lan-kadtság, a' sárga motsokkal befedett nyelv, a' keserű szájíz, a' keserű höfögések , az ételkívánásnak hijjános-sága, a'savanyús italok után való epekedés, a' barnás, sárgás vizellet, a' nyughatatlan álom , a' végeknek szag-gató fájása. — Maga a' hideglelés kóborló, és forróság-gal változó borzadozásokkal kezdődik , mellyek után állandó, és fontos forróság következik. Ez est ve felé nagyobbodik, nagy főfájással, olthatatlan szomjúsággal, az ábrázaton, és a'főn megjelenő izzadásokkal, szapora, teljes, 's majd szabad, majd pedig elnyomattatott érve-réssel. Ugyan ekkor azon jelenségek fejtődnek k i , mel-lyek a' májnak szenvedésére, és az emésztő orgánumok-nak rendetlen munkájira mutatorgánumok-nak, vagy ha az epés álla-pot' jelenségei a' hideglelést megelőzték , azok felette nagyobbodnak: a' szemek t. i. és az ábrázatnak közön-ségesen megrántzosodó részei, ú. m. a' homlok, a' száj-szegletek, a' szemfedelek, az orr'szárny ai, és a' bőrnek finomabb részei sárgásak ; a' pofák igen veresek , 's szinte sárgás karikával vannak kürűlvéve-, a' nyelv előbb tiszta, későbben sárga motsokkal van befedve ; a' száj' ize ke-serű; fanyar; az ételkívánás hijjános; undorodás az ele-delektől, hányásra való ingerlés, sőt valóságos hányás is Vágyon jelen , melly által sárga , zöldes , vagy

krispán-színü, némellykor feketés, igen keserű, 's olly éle^ epé üresítetik ki, hogy a' beteg' torkában szinle égést, fo-gaiban tompulást, gyomrában, és beleiben fájást-okoz;

sokszor az önkint való hányás, vagy hánytató orvosság

•156

által olly bőséges epe üresítetik k i , hogy tsaknem méltó gyanú eredhet az erdnt, valljon a' gyomorban volt c már az epe, vagy pedig a'hányás alatt készült? továbbá o' gyomor' , és máj' tájékán nyomó fájdalmat érez á' beteg, tneliy a' külső megillelésére nagyobbodik;

szorongattatás, és a' jobbik váll felé terjedő szúró fáj-dalmakat érez a' melyében ; a' székkel kiüresítetett

•emésztetje olly sárga, mint ha Rliaharharát vett vol-na be, különös szagú, 's némellykor olly éles, hogy szinte feleszi a* végbélnyilás körül lévő részeket; a' vi-zeli e te habos, barna, s ü r ü , sáfrányszínű, és a'fejér papirost vagy gyóltsot sárgára festi; az orrában elu-lasztatott, takony, a' nyál ós a' pök sárgás; sőt az izzadságnak, és a' vérnek savós része is sárgás, és ke-serű izü. Minél fontosabb a' máj' szenvedése , minél

nagyobb a' minémüségére nézve megváltozott epe' men-nyisége , és minél súlyosabb a' jelbelí hideglelés : annál könnyebben, és bizonyosabban okoztuLnak a' közel való és u' májjal öszvekötleiésben lévő orgánumokban, és

rendszerekben némünémü rendetlenségek, és beteges jelenségek, millyenek: az erős főfájás, u' félrebeszéllés, a' szédelgés, az elájúlások, a' fülzúgás, a' nehéz hallás, a' homályos látás, a'rángatódzások, a'tüdő W m e l y -hártyagyúladás, az orhántzos gyúladás, a' bőrkiütések, 's a', t. .

. 142. §.

Az epe-hideglelésnek ezen ledbrdzolása külömhöző a'máj'szenvedésének , és az epés állapotnak a' hidegle-léshez való külömbféle aránnyához, a' hideglelés' cha-racteréhez, az indító okokhoz, és más rendszereknek, vagy orgánumoknak szenvedésével való öszveköttetésébez

vagy öszveszövettetéséhez, sőt más sokféle környülállá-sokhoz képest. A' máj' szenvedésének a' hidégleléshez való

aránnyaranézve tudni kell, hogy az alább említendő

ár-talmas befolyások által liáromféleképen történik meg az epe-hideglelésnek kifejtődzése, midőn nevezetesen vagy a) epés jelenségek jelennek meg legelőször , mellyek majd hoszszabh, majd rövidebb ideig eltartván, végtére hideg-lelést gerjesztenek f e l ; vagy b) az epés állapot a'hidèg-leléssel egy időben 's együtt fejtődzik ki ; vagy c) más nemű (p.- o* rheumatica ycatarrhalís, 's a' t.) hideglelés-hez járul a' májnak szenvedése az epés állapottál (mellé-kes epe-hideglelés).—Az öszveköttetésére nézve lehet az epe-hideglelés magános , vagy az más egyéb életmívéknek vagy rendszereknek szenvedésével, ú. m. helybeli gyű-ladással , rheumatismussal , bőrkiütéssel vagyon ösz-vekötve. — Az indító okokra nézve vannak j á r v á n y epe -hideglelések , mellyek p. o. a' meleg nyári időben fordálnak elő; vannak b o n n i a k , mellyek az igen meleg éghajlatnak tulajdonai ; és sz é 1 j e i s z ó r 11 a k., mellyek különös okokból, életmódbeli hibákból, erős haragból 's a' t. az esztendőnek akár melly részében előhozattalhatnak.— Külömbféle c h a r a c t e r é r e néz-ve lehet az epe-hid|glelés gyűlasztó / ideges, és rothasztó.

Világos ezekből, hogy c.z epe-bideglelésnek említett»tu-lajdon jelenségein kívül más, és külömbféle jelehetek is lehetnek jelén.

142.

Akár tsekélyebbek, akár fontosabbak legyenek az epe-hideglelés' jelenségei : azok közönségesen reggel felé engednek , estve felé pedig nagyobbodnak. Kulömben a' tartása, és lefolyása ezen hideglelésnek olly külömbféle, valamint a' charactere, a'gradusa, és az öszvekijttetése külömbféle lehet. A' tsekély gyűlasztó epe - hideglelés , hasonlóképen, mint á' fontos rothasztó epe-hideglelés , egynéhány napok alatt, és ugyan amaz egészséggel, emez pedig halállal végződhetik. Közönségesen hét, vagy tizen-négy napokra terjed a' tartása.