5. szam - 485 — 1939
A bécsi döntés . .
. . A trianoni
alapján VISSZa- M a ,
! .. . csatolt rész. 1930.gyarors-Zagé A NÉPESSÉG FOGLALKOZÁSA
FO—glalkoz'xsi főcsoport 1938- év' " morfssxoss OE us poeuunou
népességének 1) 0_lo-ában 1938.
Östermelés ... 585 518 W585 955 PERSONNES
Bá ás [; és kohás at () 6 13 KERESOK '- ACllVES ELTARlOllhK—PASSWES
ny za z . sum
Ipar ... 17 7 21'7
Keregkedelem 5 3 4.9 tgyeb es nsmeretáen ?agsalk ot armes e: non Geci
ggal k 'dé """ g § 33 Nvugúwasok sm Retrartes etc
Z e e 8 ... '
Bányászat, ipar és for— "a(z: csele Domestuuues
galom együtt . . . 27'7 32'3 Közszolgálat stb es vedere' Sáfgífsnggtxglnm
Közszolgálat és szabad- Keres—edesem est kozze—ene orr. perce a! uansvorts
foglalkozások . . . 4:1 0'0 ! ' MS a mm !
Véderő . . . . . O () 0'8 : _ Production
Napszámos k. m n. , . 2'4 § 1'4 Oslemele ou sol
Nyu dl as, tőkepénzes o o 50 no es 200 259 300 sss
tí J 3 4 4 2 """
S ... . ' ' ' '
Házi cseléd . . . . . 1-5 23
Egyéb és ismeretlen ; 24 22
Összesen 1000 1000 u 5. Sz ms m anim
1) A visszacsatolt északi részen: polgári né-pesség; .a trianoni Magyarországon: összes népesség.
Eszerint a bécsi döntés jelentékenyen aláhúzta, kimélyítette a megnagyobbodott Magyarország népességének ugrál-vonását,?
' De ez csak látszólag van így. Nagy-Buda—
pest nélkül ugyanis a trianoni rész őster-melőhányadosa 61'6%—ra szökik s bár 1938—ig ez az arány is leforgácsolódhatott, a visszanyert északmágyárországi sáv agrárszázaléka alá nem igen szállha—
tott. Vagyis, ha a székesfőváros és kör-nyéke —— a szentistváni Magyarbirodalom e világvárosiás szíve és közepe —— nélkül nézzük .a dolgok állását, akkor azt kell lesze—
gezni, hogy két nemcsak nemzetiségi, föld-rajzi s történeti szempontokból elválasztha-tatlanul összetartozó, de gazdaságilag is erő—
sm azonos színezetű, egynemű—egyfejlődésű országrész került ismét össze a német—olasz döntőbírói ítélet nyomán. Ez az esemény uát mindenképen természetszerű és elke-'lhetetlen szükségszerűség volt.
Nyilván-** ó persze, hogy a felbomlott cseh- szlovák képződmény gazdasági vérkeringé—
elé két évtized alatt valamennyire beleil-leszkedett északi határsáv népének vissza-törése új, vagy legalább is — kivált agrár—
viszonylatban —— némileg megváltozott pro-blémákkal, az összeillesztődés, egybehan—
golás, észszerű munkamegosztás szükséges—
ségével bővíti ki egyrészt a visszakapcsolt
1) Még inkább ezt eredményezte az egyébként sok más szempontból nagyon szerencsés ország—
kiegészítésnek bizonyuló Kárpátalja visszaszerzése.
terület, másrészt a megnőtt ;csonkaország
megoldandó életkérdéseinelc körét. A haza- "
került magyar öv gazdasági struktúráját
egyébként nem szabad túlságosan egyszí-nűnek tekinteni; hiszen földjét 610.000-es őstermelő réteg mellett közel feleakkora, 290000 Ifőnyi ipar-forgalmi 1) népesség lakja. Meglehetősen nagy részének síkföldi j—ellegéhez'képest egyedül a szorosabb érte-lemben vett ipari elem száma és aránya is jelentősnek mondható s kereskedelmének népességi aránya —— főleg; a vásárövön fekvő városai révén — szintén elég magas. Meg—
említhető még, hogy a külön megnevezés nélküli napszámosok kategóriájának az összeállítás szerint szembeötlőbb aránya az átmeneti viszonyok okozta foglal—
kozási—elhelyezkedési bizonytalanságoknák és á városias és városkörüli települések elég nagy lélekszámának lehet főleg követ—
kezménye.
Ha már most az 1938—es n'éfpösszeírás eredménysorát a multtal mérjük össze:!)
— amit éppen az időpont átmenetisé-ge miatt inkább csak egészen elnagyol-tan érdemes megtenni —, akkor azt látjuk,
hogy 1910-hez képest az ezidőtájt 60%—os,
(sőt a véderő nélkül számítva kissé ezen felüli) agrárarány a két magyar népszám—
lálás közé ékelődő csaknem három évtize-des periódus alatt sokkal kevésbbé esett
1) Ipar—forgalom alatt a bányászat és kohászat,
az ipar, a kereskedelem, a hitel és a közlekedés
főcsoportjáit érti a magyar statisztika.
2) V. 6. az (1939 március eleji határrendezést ugyan még figyelmen kívül hagyó) 1910. évi ada-tokat a M. Stal. Szemle 1938. évf. 1.024. lapján.
5. száxil — 486 _ 1939
8. A népes_ség keresők és eltartottak s foglalkozási fócsoportok ' Habitants m 1938, suivant la population active, la population dite passive et les
Personnes .
diles acgives F 0 g 1 a 1
dans a ;. §
§ N Kereső mmm" mrozmlzüon %; § § §
__ . . .. ..
3 3 Population active Populaízon dm 3 § ,; § ;? S, É §
§ ; passwe ,, cs:—, sg a.s. ; % § s
Törvényhatóság, ha a *: 5 32 3 :: § : %% v, %% _3 , i
. , , *o — 42454§8§3 : x.": !: r.:
Járas es mv.') % § am a 13 66 § § §
a _a u _. * . ": ... ;.
.r— a . ez: 'a .a; § ef . . u
a 23 : férfi nő együtt férfi nő együtt nep653é3b51 $$$ ? :. §" * ?. ,
.. _a_ ... assa Eg w, ! e.
§ § § sexe sexe au szxe sexe au ola-ban § § § § 3 És ; § §
;. g §, mase. fém. total mase. fém. total % o a. .es a :: :
o o % "§ ug
I:. 4 9— rum" s z á m
—-Aham-Torna vm.
' 1 Cserehát —— encsi j. . . . 18.603 5.897 2.174 8.071 3.831 7.201 10.532 434 639 232 190 12.479 771 2.668 440 12
? Füzér_—_- Gönci i. . . . . . 12.394 3.488 1 .303 4.791 2.601 5.002 7.603 38'6 57'3 217 159 8.949 11 1.536 193 6 3 Kassai ]: . . . . . . . . 28.559 8.459 3. 913 12.372 5.626 10.561 16.187 43 3 60'0 273! 131 19.867 191 8. 496 458 18 4 Tornai ]. . . . . . . . . 8.404 2.708 927 8.635 1.476 3.293 4.769 43'3 64'7 22' 131 * 6.662 " 3 815 229 1
ÖsszeSen — Toiaua' 67.960 20.652 8.817 26.869 18.034 26.057 99.091 42'5 61'2 242 185 47.957 * 976 8.615 1.315 37 Kassa Iiv. . . . . . . . 58. 18.119 9.484 27.608 9.078 21.409 80.487 47'5 66'0 80'7 110 1.725 29 20.572 8.972 678
Bars és Hont k. e. e. vm.
1 Ipolysági i. . . . . . . . 30.682 10.601 4.176 14.777 4.463 11.442 15.905 482 704 26'7 108 22.325 —- , 3.549 _ 914 89 2 Lévai ). . . . . . . . . 52.812 18.794 6.285 260723! 6.861 Z).872 27.733 475 733 231 111 31.891 12 9.735 2.564 186 3 Szobi j. . . . . . . . . 8.145 2.849 780 8.6 1.139 3.877 4.516 44'6 71'4 18'8i 124 6.269 —— 1 .115 131. 5 4 Verebélyi i. . . . . . . . 25.317 8.299 2.740 11.039 4. 244 10.034 14. 278 43'6 66'1 21'5 129 20.106 2 2.313 ám 32 Össusen— Toiauz 116363 40.548 18.981 64.524 16.707 45.725 62.432 466 708 23"! 114 80.591 14, 16.702 435 812 Beren és Ugocsa k. e. e. vm.
! Beregszászi i. . . . . . . 55. 064 17. 257 6.534 23.791 9.927 21.346 31.273 432 635 23'4 181 33.283 9 8.501 3505 181 2 Munkácsi j. . . . . . . . 25 841 7. 755 2. 506 10.261 5.165 10.415 15.580'39'7 60'0 19'4 152 17.184 9 4.413 1-194 20 3 Tiszaúilaki j. . . . . . . 24. 951 7. 615 2 412 10.027 4.929 9.995 14.924 402 607 19'4 149 18730 7 2.719 932 27 4 Munkács mv 3). . . . 27.223 7. 715 3. 321 11.036 5.335 10.852 16.187 405 59-1 234 147 1.298 8 9.569 5-434 264 Összesen— Tolaux 199079 40.942 14.778 55.113 25.356 62.608 77.964 41'4 61'4 21'9 141 70.495 38 25.202 11.105 492 Esztergom vm.
1 Párkányi 1'. . . . . . . . 40.085 14.264 4.071 18.835 5.509 16.241 21.750 45'7 721 200! 119 28.674 18 5.538 1.146 47 Gömör és Kishont vm.
] Putnoki j_ _ _ _ _ _ 399 153 42 195 43 161 204 489 780 207 105 367 -— 18 1 —
2 Rimaszombali j . _ , . _ 41.748 14.546 5.256 19.802 5.831 16.115 21.946 474 714 246 111 25.524 96 7.866 1.251 98
3 Rozsnyói ,_ _ _ _ _ _ _ _ 28.182 9.070 3.481 12.551 4 685 10.946 15.631 44-5 650 24'1 125 10.538 3.919 5.435 1.023, 75
4 Tornaljai j_ _ _ _ 22.183 7.512 2.351 9.863 3. 411 8.909 12.320 44'5 686 209 125 14.193 18 4.096 766 55 Összesen -—Totaurc 92.512 31.281 11.130 42.411 18.970 86.181 50.101 4538 691 236 118 50.622 4.028 17.415 3.043 228 Komárom vm.
1 Dunaszerdahelyi j _ _ , _ 46.957 15.966 4.695 20.661 8.091 18.205 26.296 44 0 664 20 5 197 33.832 —-— 5.758 2.199 104 2 Komáromi ]. . . . . . . 42297 14373 4.245 18.618 7.227 16.452 23.679 44" 0 665 20'5 127 32.881 16 4.766 1.067 11 3 Ónyallai _i. . . . . . . ' . 35.528 12.197 3.845 16.042 5. 495 13.991 19.486 45 1 68'9 216 121 29.275 17 2.914 528 10 4 Somorjai i. . . . . . . . 23.428 7.760 2.118 9.878 4.296 9.254 13.550 42 2 644 186 137 16.436 — 3.120 _ 707 55 5 Komárom mv. ') . . 17.465 5.922 2.405 8.327 2 .655 6.483 9.138 47'7 69'1 27'1 110 1.520 13 6.478 1.937 201
összesen -— Tolaux 160675 56.218 17.303 78.526 27.764 64.395 92.149 441 609 219 125 113344 46 63.080 6.488 381 Nőm-ád vm.
1 Balassagyarmati j _ _ _ _ 11.934 4.084 1.541 5.625 1.860 4.449 6.309 471 68 7 25'7 112 9.763 -—- 1.219 148 — 2 Losonci j . . . . . . . 35-746 12.201 4.166 16.367 5.537 14.842 2U.379 446 688 2191 124 12.144 968 12.625 2-051 138
3 Salgótarjáni j.. . . . . 2.277 783 217 1.000 378 899 1.277 43-9 67-4 104 128 1. 019 216 786 26 —
4 Szécsényi j. . . 3.267 1.123 504 1. 627 442 1.198 1.640 498 71'7 296 101 2.685 ——-— 363 54 "—
Összesen —Tolaucc 54.224 18.191 6.428 24.619 8.217 21.988 29.605 45'4 689 23'1 120 25.611 1.184 14.993! 2.979 188 Nyitra és Pozsony k. e. e. vm.
!
1 Érsekújvári i. . . . . . . 94.153 30 810 9.457 40.267 16.031 37.855 53.886 428 65'8 200! 134 54.879 23 16.724 4.083 240 2 Galántai j. . . . . . . . 613591 20.658 6.084 26.742 10.811 24.206 35.017 43'3 65'6 20'1 131 39.356 —- 11.149 2.902 74 3 Vágseilyei i. . . . 35.798 12. 643; 3.433 16.076 5.422 14.300 19.722 449 700 19'4 123 24.672 1 4.855 1.427 45 Összesen -- Tolau'x 191.7101 64.111; 18.974 83.086 32.264 76.361 "18.625 48'8 66'5 19'9l 18] 118907 24 32.728 8.412 359
Ung vm. ;
1 NBRYRaDosi j. . . . . . . 17.445 5.639 2.235 7.874 2.952 6.619 9.571 451 65'6 252 122 13.466 -— 1.877 5 27 2 Ungvári j. . . _. . . . . 33.911 10. 4441, 3.682 14.126 6.179 13.606 19.785 41'7 628 21 3 140 21.261 1 5.012 1.314 20 3 Ungv ár mv. 2) . . 22.624 6. 709 8.338 10.047 4.064 8.513 12.577 44'4 623 282 125 1.088 4 7.951 3.659 313 Összesen ——Tolaux 73.980 22.792 9.255 82.047 13.195 28.788 41.933 43'3 69'8 24'4 181 35.815 5 14.840 5.588 360
Zemplén vm. §
1 Bodrogközi § _ _ _ _ _ 24.789 7. 660; 2.837 10.497 4.589 9.703 14.292 423 625 226 136 17.647 6 3.239 1.133 54 2 Sátoraljaújhebí 1. . . . 22.341 6.303! 2.484 9.287 4.066 8.988 13.054 416 626 21'4 141 17.162 2 2.328 604 4 Összesen — Tniaum 47.130! 14.463 5.321 19.784 8.655 18.691 27.346 42'0 62'5 22"? 188 34.809 8 5.567 1.787 58
mas-... —— Total général 1,011.401!340.876 ll9.042í469.918l178.749i4071841581ASS144'2 009. 22-15!
120 IBO9150' 0.305 186108154850 3.135
*) Vm. :: comitat; j._ awondissemeni, mv. _—vílle départementale, k. e. e. vm. *comitats provisoírcmmi rému's;
!) A városnak csak dunabalparti része. —- Seulemeni la partie située sur la five gauche du Danube. —— ?) A népszámláláskor mm! du dénombremmt des habitanís.
5. szám
szerint 1938—ban törvényhatóságonkínt és járásonkint.
grandes catégories de professinns, pár comitat, ville autonome et arrondissement.
._ 487 _
, 1939—
kozásifőcsoportok—Grandes catégories de professions
"! — . ! "" ;; a' ** [ : E "' u - § ;: §
§__§ § , :. §.§§ §; §§§1 § § §.§§
§ Én§§ 333 mgf'ü e§§§ ;; § §§ $$$ "352 — ge' $e§8§
o'tz'nn . mm 1—1 '" N; ": M: 03.90; - N'" ** "*
% a...—g azP'E :._ N ; S ::A: VI.—. 9 12: *:4:§ ám— Fu; ;: ; E 5331:
): "§" "nö , .: B*.e N *? U SÉN h"'" * "* m . - w a ff.—..a
§- ;.f M; g.. §§ — § §§§§ § ef? M- §§ §§g "Ha § §.- §§ § §§§§
Né *.*—:%er % w.- §; ! Mmm § *: : "51.34 .:s—uí _; i.,, %; [maa
*H— vm.-.. —-og_ ;:- x Én 5330 303 : E w. 1133th acs. : vw 5321: §
3 23333 §§— s § haw ix § § 512955 %% § ..a. § zaras—§
%3'5 313: %% ;eÉ .az—§ § 2333: Ez: — § g.: §l§§n§w§ . 5-2 553 33.533;
ga; m...,a— oűagzog mc Eü 2", 3 ha 53 gy, ! ;: ! 331533); efagkog ggg zaz—. o ng 'n n
ggv'igaö 33333; N m$ .- gsm 3—5 w !; 7291 mu. Magas m: 1115 Nyman o
§§§ WWWÉSEÉ %: is § $$$ ms 5.5 § ; § 221 ga; 533375 333 ág 53. ;; assa §
zsák! Évi? MSE—330 23 26: : amuutom m$ .E— z: :,mmjmwm xs—R—Tbm zs ze : namam §
nombresabxolus "fo 2
511 2 274 439 219 267 67'3 41 143 24 00 27 236 28 00 1'4 24 I'? 1'4 1
560 1 107 153 79 592 723 01 124 16 00 45 185 1'7 00 09 12 06 48 2
1.981 4 654 7 208 825 698 0'7 122 16 O'O 69 214 21 00 23 26 0'7 11 3
216 3 104 73 531 66 793 0'0 98 2"? 00 26 15'1 2'1 0'0 l'? 09 06 08 4
3.269 10 1.139 1.415 559! 1.250 707 1'4 125 19 0-0 48 2013 22 (30 1-7 21 09 18
5.615 21 2.769 5.605 1917 472 31) 00 354154 l'"! 97 61'7 116 01) 4'8 9'7; 3'8 51)
599 371 782 540 582 728 —- 11'6 3'0 02 20 16'8 3'0 — 12 2-5 18 1'9 1
1.314- 19 754 2.039 1.007 1.270 604 00 18'4 49 04 25 262 3'8 00 14 39 19 24 2
175 — 12 155 48 101 770 — 13"? 1-6 01 21 175 1'7 — 01 1-9 06 12 3
605 1 88 422 275 364 796 00 .9'1 24 24 01 140 20 00 03 1"? 1'1 1'8 4
2.693 20 1.225 3.398 1.870 2.317 689 01) 4'3 36 033 2'3 205 81 01) 10 2-9 113 20
1.875 9 1.994 1.419 662 734 60-51 00 66 013 34 25'7 5-1 00 3'6 226 l'? 16 1
906 2 241 802 140 237 666 00 4'6 O'O 3'5 25'3 2—7 O'O 09 31 05 09 2
533 2 595 5343 153 2804 751 00 37 01 "2"? 169 25 00 24 14 06 1'1 3
1.622 17 2.164 1.936 1626 1.380 4'8 0'0 O'O 09 60 62-1 109 0'0 7'9 , 71 23 49 4
4.986 30 , 4.994 4.500 1.581 2.581 63'0 00 84 (1-4 37 31'4 '5'8 0'0 S'S 3-4 12 1'9
1.057 7 677 953 404 677 71'5 00 2 9 0-1 2 7 195 22 00 1'7 24 l' 1'7
_ _. — 1 1 ' ': '92—0 o-o ' 0-3 — — 4-8 2-3 — — 02 0-2 0—5 1
1.018 5 967 1.438 515 1.240! 61'1 08 30 08 2'4 248 42 O'O 23 34 12 30 2
1.051 8' 1.579 1.440 559 1.210 375 139 36 0-34 37 408 48 0'0 5'6 5-1 19 4'3 3
556 2 413 513 342 490 64'0 . 0'0 3'5' 0-2 2'5 24'7 3'4 00 19 23 1'5 22 4
2.625 15 2.959 3.392 1.417 2.942 _54'7 ,4'4 3'3 0'3 2'8 29'6 41 00 3'2 37 l'?) 32
721 —— 642 742 850 983 720 _ —— 4'7 0'2 1'5 18 7 24 — 1'4 1'6 18 21 1
827 4 123 610 522 596 77'8 00 25 00 20 15'8 21 00 03 1'4 1"? 14 2
539 3 339 532 280 390 824 O'O , 15 00 1'6 113 20 00 09 1'5 0'8 1'1 8
446 2 198 477 458 933 702 — 3'2 0'2 1'9 185 26 00 08 20 19 40 4
1.287 13 1.326 1.264 591 959 8"? 01 11'1 1'1 7'4 568 107 01 76 7"; 3'4 5'5 5
3.820 22 2.628 3.625 2.701 3.861 68'8 0-0 3-9 0-2 23 204 3-1 0-0 1-6 22 1-6 2-3
128 8 — 84 189 115 93 818 — 1'2 — 1'1 125 16 00 07 1'6 10 1
1.586 3 839 1.838 819 1.073 33'1 26 72 05 43 490 5'5 00 23 50 22 2
8 — 36 112 6 31 448 95 1-1 — 0'1 45'3 1'8 —" 1'6 493 03 3
10" — 14 17 24 29 822 — 1'7 — 03 13-i 22 1. ' 04 05 0'7 4
1.727 6 973 2.156 , 964 1.226 472 22 5'3 (H'. 82 386 4'3 0'0 l'S 40 18
5.461 ' 11 1.916 4.510 1.375 1.723 58'3 00 43 03 58 ' 28'2 3'4 00 2—0 48 1
1.966 12 988 1.702 814 1.341 63'7 —— 4'7 G'] 32 261 23 0'0 16 28 2
1.048 5 601 1.015 362 1.019 689 00 41 00 29 2206 2"! "070 '1'7 '2'8 3
8.475 28 3.505 7.227 2.561 4.083 62'1 0'0 4'4 0'2 4'4 261 28 00 1'8 38
246 ' — 196 146 113 255 77-2 —— c 8 3-2 0-2 1-4 15-6 3É2 A—_ i 1-1 0-8 1
2.090 10 1.496 933 , 261 380 627 00 48 39 O'O 6'2 24'9 3'3 0'0 44 28 2
1.064 26 1.500) 1.349 . 819 1.491 4'8 00 52 162 13 4'7. 574 14'9 '0' ' 6'6 '6'0 ' 3
3.400 36 8.192 2.428 1.193 2.126 484 01) '1 Tf) 05 4'6 327 (?S *0'0 ' 4'3' '8'3
654 2 372 344 237 242 71-3' 0-0 46 0-2 2—6 20-5 315 131") ' 1-5' 13
1.024 — 133 333 ( 125 125 76'8 00 27 00 416 177 2'2 '——" * 0'6' (1'5
1.678 2 505 '677 362 367 73'9 0'0 3'7 01 36" 192 21) *0'0 ' I'] 14
89.294 288752;1 42.939 197 24.566 85.376115519 24.902 58'5 0'6 5'3 0'3 3'8 277 41 01) 24 2'4
tjv. : ville autonome. _ ' .
még a demarkációs vonalon túl fekvő része nélkül. — Non compris la partie située azt delá de la ligne de démarcalion an mo—
37
5. szám
vissza, minta trianoni területen!) Ugyan, akkor csak a kereskedelem nyert a többi foglalkozási ág kárára számbajövő mérték-ben teret; az ipar viszonylag nem foglalt teret, szinte stagnált, ami a cseh statiszti—
kákból is kitetszően sokszor gyarmati jelleget _ öltő cseh-szlovák ipar-politikának az egész törzslakosság sorsa, anyagi helyzete szempontjából is igen káros következ-ménye. A kissé más foglalkozási
portosításon nyugvó 1930. évi cseh—
szlovák adatokból részben becsléssze-rűen kiszámított eredmények szerintz) a véderőn kívül a kereskedelem és hitel.
továbbá a közlekedés és a közszolgálati s szabadfoglalkozások körébe tartozók há-nyadosa (és abszolút szá—ma) megcsappant 1930 és 1938 közt; mégpedig alighanem csak kis részben a módszerbeli különböző—
ségek, túlnyomóan azonban a húsz mos—
toha háború utáni év alatt az egész elszakí—
tott terül—eten elterpeszkedő idegen elem mult évvégi hirtelen hazatódulása következ—
tében.
8. sz. táblánk területi adatsorai egy—egy
kife-jezetten ipari vagy bányavidéktől ettek/intve eléggé
egyhangúan mezőgazdasági karakterűnek mutat-ják a bécsi döntés nyomán visszakerült szalag-szerű övezet javarészét; az, hogy végadataink még—
sem túlságosan egyszínűek, egyedül a városias gócpontok láncolatának és 'a kisteurületü bánya-iparvidékek elég jelentős lakosságának köszönhető.
1) Itt az őstermelő arány 1910 és 1930 közt, tehát rövidebb idő alatt 55'9%-ról 51'8—re csökkent.
?) L. az idevágó részletadatokat a M. Slat.
Szemle 1938. évf. 1.025., a végső összefoglalást pedig 1.026. lapján (az 1939 március eleji határ-rendezésre ezek .az adatok sincsenek tekintettel),
-—-488 —
CSO— ,
1939
A sík tájakon (főleg a Kisalföld csallóközi részén, de attól északra és nyugatra is, úgyszintén, bár kissé már szerényebb mértékben a Tiszamenhén) ha—
tározottan az agrárelem dominál. A hegy- és domb—
vidéken már több-helyt látunk megosztottabb viszo—
nyokat, kivált a föld méhében rejlő kincsek lelő-helyein, ahol bányák és ipari települések is sora—
koznak egymás mellett. A négy város —— Kassa, Mun-kács, Ungvár és Komárom — valóban városias (bár egymásköú észrevehető eltéréseket mutató) adatai-val szinte különválik, a járási soroktól. A járások közül a mezőgazdasági népesség aránya (az egyköz—
séges putnoki járásrészt mellőzve) az ógylall—ai já-rásban éri el tetőpontját (82470); viszont a losonci járásban (33'1%), úgyszintén a rozsnyóiban (37'5%) a legalacsonyabb. Rozsnyón és környékén a legnagyobb a bányásmépesség százaléka, míg ipari tekintetben (a kis salgótarjáni járást elha—
nyagolva) a losonci járás válik ki relativ többségű iparos elemével. Egyébiránt a népösszeirás a lo-sonci járáson kivül 20%-ny.i iparosságot másutt nem talált, néhány járásban pedig a, 10%rot_sem üti meg .az ipari népesség hányada. A többi fog,—
lalkozási ágnak járásszerte csaknem egyenlöéauaí;
elenyésző a jelentősége; holott a tízezernél na—
gyobb településeknek több mint fele ezidőszerint még községnek számit. Ezek tehát kivétel nélkül a járási adatokban foglaltatnak; a tová-bbi foglalko-zási ágak hányadosa mégis igen szerény. Az egész ipar-forgalmi népesség arányszáma tekintetében az ógyallai járás 1*1'3%-os hányadossal és a losonci járás csaknem az abszolút többségig fölérő ará-nyával (49'0%) képviseli a két végletet. Megyék ill. megyerészek szerint pedig Nógrád áll az első helyen (38'6%) és Zemplén az utolsón (19'2%).
A területi részletadatoka—t a tízezernél népe-sebb városok és községek kereső és eltartott ará-nyával s foglalkozási tagozódásának
a 53 E' . :"
Ke'es'l tagu § § sé? ef: É % § :%s
'5 § § e; 373 s' "3 ( % 5?
_"; § .. § § aga—9 % az": atás
Aváros és község ; s § 'g 3 $$$: § x% % a 3355
m "Még § § — s %% § § ÉM Észt?
$$$ 3.5 0 § § § § § §e§m § ; aes a em—
%a s z 6. 2 a l *é k 1) a n'
Kassa tjv. . . . . . . . 27.60330AS7110'4 3'0 0'085'415'4 1'2'9'7633711'6 030 4'8 9'7 3'8! 41 18 Munkács mv.1) . . . . . 11.03616.187146'6 4'8 O'O 35'2 200 09 6'_§2'110'9 00 Ti) 71 23 2"_7 2'2 Ungvár mv.1) . . . . . 10.04712.577125'2 4'8 0'035'216'2 13 4' 7'414'9 0'1 6'6 6'0 8'6 8'0 3'1 Ersekújvár . . . . . . . 10.05711.846117'813'2 0'135'411'6 1'0 88 569 8'4 00 57 97 29 22 10 Beregszász . . . . . . . 8.33010.805129'717'2 0'029'814'7 0'9 6'351'710'9 0'0 90 56 2'7 2-2 07 Komárom mv.') . . . . 8.327 9.138109'7 8'7 0'137'111'1 11 7' 56'810'7 0'1 7'6 7'2 34 33 2'2 Losonc . . . . . . . . 6.156 6.311102'5 6'4 0'138'615'01'5 5'260'411'6 —— B'!) 80 4'8 3'4 1'5 Léva . . . . . . . 6.002 6.234103'911'9 — 37'812'8 1'3 5'257'1 99 00 51 87 4'6 19 08 Guta . . . . . . . . . 5.156 7.004135'879'8 — 11'3 2'8
— 0'9 15'011'9
01) 011 08 08 1'0 0'3
1) A városndk egy része a népösszeíráskor még a demarkációs vonalon kívül esett,
'*') Komárom mv.-nak csak a dunabalparti része,
5; szám
! Hi,,
nyeivel is ki—egészíthetjük, Ezt nyujto összeállítá—
sunk szerint Gutatteljesen falusias és elég jelentős az agrárrétege a síkföld szélén, egyben domb- és hegyvidék (szőlővidék) lábánál fekvő Beregszász-nak, továbbá még Érsekújvár—nak és Lévának is.
Mégis a többi nagyobb néptömörüléssel együtt ez a három hely is városias, ípar—forgalnú agglomeráció-nak számít. Gu-ta kivételével a tízezren felüli tele—
pül-ések népének foglalkozási alkata eléggé hasonlít egymáshoz, bár összetételükben a helyi sajátossá-gok, egyéni vonások sem hiányoznak teljesen. Kissé zavaróan hat a k. ni. n. napszámos rétegnek a fog-lalkozási bizonytalansággzal és más adatszolgálta—
tási' nehézségekkel is magyarázható túlságosan nagy százaléka, úgyszintén a véderő teljes hiánya. ' Tájékoztató léptékük a bemutatott adatoknak ter-mészetesen ennek ellenére is van.
A keresők és eltartottak egymásközti viszonyá—
nak foglalkozási vizsgálata az egyes kereseti
ágak-hoz tartozók korával és családi állapotával,
eltérő szaporaságáwal, városias és vidéki települé-sével stb., valamint azzal is szorosan összefüggő eltérésekre vet fényt, hogy a különböző foglalko-zási ágazatok népességmegtartó ereje mekkora. Az emlitett arányszámokat publikáló összeállításunk egyébként még a kereső nők foglalkozási
főcso-portőnkinti arányszámait is felöleli.
. 0- '0
Kereső Eltartott Ég,: Ég
Foglalkozási főcsoport §§§ %%
szám szerint msg-§ (33
Östermelés . . . . 274.233I334.917 122 250
Bányászat és kohászat . 2.128 4.242 200 3'8 Ipar ... . . 78.740106.368 135 M'?
Kereskedelem 23.049 31.801 138 192 Hitel ... 1.406 1.729 123 16'5 Közlekedés. . . . . . 12.410 26.884 217 5'6 Bányászat, ipar és for-ga
lom együtt ... 111728 171024 145 14-4
Közszolgálat és szabad- _
foglalkozások ... 19.495 23.444 120 302
Véderő . . ... 47 150 319 —
Hapszámosok k.m.n. . 10.492 14.074 134 31'1
Nyuídistbjaaok, tőkepénze— *
... . 17.241 18135 105 481?
Házi cselédek ... 14.046 1.473 10 94'?
Egyéb és ismeretlen
fog-lalkozások ... % 6.636 18.266 275 39-4
Összesen. . . 459.918 581.483 126 25-9
Eltekintve .a véderő és .az egyéb foglalkozá-súak joggal figyelmen kívül hagyható abnormis kereső-eltartott viszonyszámától, azz összeállítás nagyban—egészben a trianoni területről ismert ada—
tokban rejlő különbségekhez hasonló —— egyéb-ként önként érthető — eltéréseket tár fel. A leg-népesebb foglalkozási ágon, az őstermelésen belül
-——-489—
1939),
átlagosan csaknem pontosan éppen annyi (122) hozzátartozó eltartásának a terhe háremlik a család-_
fökne, mint a cszonka-országdarabon. Hogy pedig ez az arányszám az átlag (126) alatti, az jórészt arra, vezethető vissza, hogy a mezőgazdaságban nagy számú segítő családtagok a keresőrétegheziszámít-latnak hozzá. A szoci-ális szempontból viszonylag ki—
elégítő körülmények közt élő s elégbiztos munka—
helyű bányásznépesség, valamint a hasonló élet—
nivójú forgalmi lakosság eltartottjainak hánya-dosa erősen kiugrik az adatsorból; az ipari,, ke-reskedelmi és közszomála-ti ill. szaba-dfoglalkozá—
sok kör-ében ellenben ez az arány )osak átl-ag—
körüli; de (a közszolgálattól eltekintve) egyben maga—sabb, kedvezőbb, mint a trianoni országrészen, melynek idevonatkozó adatait a világvárosias—an különleges népességösszetételű és meddő Budapest tartja mélyebb szinten. A felvidéki nőknek a kereső—
teve'kenyse'gben vitt szerepe, mint fontos társadalmi probléma, külön tanulmányt érd-emelne. Itt csak futólag emelhetjük ki az erre vonatkozó százalék—
sorból, hogy a házi cselédeknek a zöme ,— egés:
szen természetszerűen — nő s érthetően nagy a női nem részesedése a (keresőnek ugyan csak sta—
tisztikailag szám-ító) nyugdíjas-kategóriábán is..
Egyébként még a közszolgálati és szabad foglal—
kozások körében, továbbá az őstermevlőnépesség—
ben és —— jóval kisebb mértékben — a kereskede-lemben s a hitelélet terén gyakoribba női munka—L
erő. Aránya azonban a mezőgazdaság kivételévelj mindezeken a munkaterületeken messze elmarad a megfelelő csonkamagyarországiarány—októl; ezi gazdaságszerkezeti különbségekre, ú. m. a kis— és
a, nagyipar elütő arányára, gyári munkásnők ki—
sebb igénybevételére stb. is utal. Szám szerint a legtöbb dolgozó nőt f(nnapszá'mosnőket,
birtokoso-kat, segítő családtagokat) az őstermelésben talál-'
juk (számuk itt 68.674); ezenkívül még a házi cse-lédek (13.299) és *az ipar (11.551) körében kenyér—
keresetet folytató nők száma emlitésreméltó.
Foglalkozási viszony (társadalmi ré-tegződés). A foglalkozási statisztikának egyik legtanulságosabb részlete a népesség gazdaságtársadalmi rétegződés—ébe világít bele. A foglalkozási viszony kérdésén nyugvó szokásos Önálló—tisztviselő-segédsze-mélyzet tagolás ugyan a polgárság, értelmi—
ség és munkásság nagy kategóriáit csakigen durván és megközelítően ábrázolja, a meg-oszlás kontúrjait azonban a nemek. megkü-lönböztetésével készült kis összeállításban?
így is elég híven fel lehet ismerni:
1) A kereső segédszemélyzet alcsoportokra bon- _ tása az 1930. évi népszámláláshoz képest a man-káskategória világosabb kettéválasztásával módo-' sult.
37'
——490— 1939
5. szám
Foglalkozási viszony Férfi i Nő i Együtt szám szerint [Om—ban
a) Kereső népesség:
Önálló ... 139427 30.667170094 37'0
Tisztviselő ... s14.750 5.584 20.334 4'4 Segédszemélyzet :
be az őstermelés
3-3; körében. . 45.391 35.485 80.876 176
$; atöbbi
foglal-, 3 kozásiágban 1.382 1.403 2.785 06 Művezetö, altiszt,
gépész stb. 3.787 46 3.833 08
' Inas, tanonc. . . . 7.798 1.334 9.132 21) Soii'őr . . . . . . 1.202 — 1.202 03 Szolga. . . 28.379! 17.558 45.937 100 Előmunkás, szak
' munkás, betanított
, munkás, segéd 32.780 2.628 35.408 77 Segédmunkás és
napszámos 65.980 24.337 90.317 196 Együtt. . . 186699 82.791269.490 586
Összesen. . 1340376[.119.042l459.9181100-0
— b) Eltartott népesség:
Önállót) . . -,-_a 96.416 239.051 . 57'7
Tisztviselő . . %É'í? 6.198 14.933 21.131 3-6
Se gédszemélyzet ve 67.542149.012216.554 37'3
Foglalkozás nélküli , . , ,
'és ismeretlen foglf) 3.593 4.788 8.831 14
Összesen. .i173 749140713415814831100 0
_ 6) Összes népesség:
Önálló . . . . .4. . 235843 269718 505561 4635
Tisztviselő ... !20.517 41.465 40 Segitő családtag az
őstermelés körében.
Segédszemélyzet. . . Foglalkozás nélküli és
ismeretlen foglak.. . 3.593 4.738 8.331 08
Összesen , 1514.625I526.776il,041.401i100'0
. 1) Az őslermelés segítőcsaládtagjainak eltar-lottjai'val.
*). Az eltartottak közt mutattatmak ki.
45.391 35.485 80.876 78 208850 196318 405168 399
' Külön is említést érdemel 1938. évi ada—
tainkból, hogy a foglalkozási viszonyon fel-épülő; részletezés szerint a visszatért felvi—
déki népesség társadalomgazdasági student—*
rája nagy általánosságban kedvezőbb, egés7—
ségesebb, mint volt 1930— ban az immár rész—
ben kettépattant trianoni abroncsok között zsúfolódó lakosságé. Az északi területsáv ön-állóinak azzaránya ugyanis mind a keresők