ros körül, megette harminca gépből éjjel nappal annyi követ hajigáltak falakra és tornyokra, hogy az erősítések rövid idő múlva rommá lövettek. Azalatt míg az ostromlók sűrű kö és nyilzápor közt, h ogy munkájokban ne gátoltassanak, az árkokat fövényzsákokkal megtöltötték: a’ lakosok a’ fahá
zakból álló külvárosokat felgyújtották, a’ lovakat leöldösték, drágaságaikat elásták és elrejtegették, az árúkat elégették,
’s az egyházakba és egyéb középületekbe vonultak, hol vitéz ellenállás után, tíznek, tizenötnek kivételével, kik megmene
külhettek, mindnyájan vagy felkonczoltattak, vagy büntetésül az elrejtett, elégetett drágaságokért elevenen megsüttettek.
A ’ város’ előkelő h ölgyei, számra háromszázan, Batu-khán elébe vezettetvén magokat, könyörögtek, maradhassanak élet
ben, mint szolgálói. A ’ khán ékességeiket leszedette rólok,
’s mindnyáj okát lenyakaztatta.
A ’ hegyen levő erősséget spanyol kormányzója Simon diadalmasan megvédette; Székesfehérvár és Szentmárton Pan
nonhegyén szintén kikerülték a’ végveszélyt, melly mindket- tejét fenyegette: amazt posványos környéke ’s a’ rögtön be
állott esőzések, ezt bérezi helyzete megoltalmazták. Eszter
g om , Székesfehérvár és Szentmárton’ kivételével, túl a’ Du
nán nem volt vár, mellyet a’ m ongolok be nem vettek, rom
ba nem döntöttek volna.40)
A z ahítatos hazafiak úgy vélekedhettek, hogy ama’ há
rom hely elöl István’ árnyéka, ki azokat müveivel és ha
lálával felszentelte, riasztá vissza a’ mongolt. Élő királya a’ magyarnak nem volt látható. Batu és Kadán alig keltek által a’ Dunán, midőn Béla a’ Dráva megé vonult. Kadán utána vágtatott mongolaival, de a’ király már a’ tenger’
partján Spalatóban volt kiséröivel. A ’ hű város ünnepélye
sen fogadta őt, és Magyarországból vele jött híveit. Ezek
40) R o g e r i i c arm. mis. 38. 39. 40.
HETEDIK KÖNYV. 51 között voltának Arnold nádor, Dénes, d a lm á t-’s horvát
országi bán, L á szló, országbíró, Máté, fötárnok, Orland fö lo - vászmester, ’s más főhivatalnokok, nejeikkel és családaikkal;
továbbá: István, zágrábi, ismét István, váczi, Bertalan, pécsi püspökök; Benedek, székesfehérvári prépost és királyi kan- ezellár, ’s még több főpapok. A ’ királyné, a’ szomszéd klisszai erősségben volt már hónapok óta, ’s gyászban vele udvari h ölgyei, a’ sajóparti vérmező’ áldozatainak bánatos özvegyei. Spalatóból a’ Traw mellett fe k v ő , Búa' nevű szi
getbe vonult hitvesével B éla, nagyobb biztosságban vélvén itt magát, mint Spalatóban, mellynek falai alá martius’ elején érkezett Kadán, de mellynek ostromlását meg sem kisértve, a’ klisszai bérczerösséget fogta körül, miután a’ hír azt a’
király’ menedékének mondá. Nehány nap múlva tudomásáfa jutván Bélának holtartózkodása, felhagyott Klisszának külön
ben is foganatlan megszállásával, ’s Traw elébe indult. Má
ria királyné ’s a’ kisded István most hajóra szállottak, hogy szükség’ esetében tovább kelhessenek; Béla a’ fejleményt Traw előtt szándékozott bevárni. A ' város’ helyzete tenger és árkok ’s meglábolhatlan mocsárok között nem nagy re
ménynyel kecsegtetvén Kadánt, mongol hírnök érkezett a’
hídhoz, ki a’ trawiakat szláv nyelven felhívd: adnák Bélát és kísérőit a’ vezér’ kezéhez, ’s ne veszélyeztessék magokat idegen ügyért. De a’ felhívás válasz nélkül maradott, ’s hajói nem lévén Kadánnak, mellyeken Traw’ polgáraival megmérközhessék ’s a’ netalán megfutamodó Bélát utolér
hesse, Bosnián keresztül felső Dalmátiába indúlt, hol R a gu - za mellett elmenve, Cattarót és Drivastot felgyújtotta, ’s innen keletnek fordúlva, Albánián ’s a’ szerb földön át B ol
gárországba vette magát. Itt a’ Duna’ völgyében serege egyesült Batu’ seregével, ’s az öszves mongol erő, Ügetaj nagykhán’ halálának hírére, miután számos foglyai közül a’
selejtesbeket és gyengébbeket leöldöste volna, Ásiába
visz-4*
52 HETEDIK KÖNYV.
szatért.41) A ’ nagykhán’ özvegye viszályt támasztott a’ föha- talom’ öröködése iránt, ’s Batu, hogy ez’ ügyet elintézze, és erejét a’ mérlegbe vesse, felhagyott a’ gondolattal, Ma
gyarországból mongol khánságot alakítani, ’s a’ V olga ’ part
jain termett váratlanúl.
Váratlan volt e’ rögtöni távozás Bélának is, ki miután hitvesét, Mária királynét Trawból a’ klisszai erősségbe ve
zette, h ogy itt gyermekeivel még egy ideig tartózkodjék, a’
vele volt urak’, ú gy a’ tengerparti János-vitézek’ ’ s a’ vegliai Frangepánok’ kíséretében Magyarországba visszaindult.42) Mennél belebb jö tt, annál borzasztóbb volt, mit látott. Az országutak fűvel benőve, a’ mezők csontoktól fehérelve, ’s eg y élő lélek sem néha több napi földre. ’S midőn végre rejtekhelyeikből elömásztak az életben maradottak, felénél több áldozatul esett a’ ragadozó állatoknak, az éhségnek, a’ döghalálnak. Mit a’ múlt évben betakart a’ szántó, azt felemésztették, magokkal vitték a’ m ongolok, ’s mi távozá
suk után még netalán elvettethetett, azt felették a’ sáskák.
A z ínség olly iszonyatos fokra hágott, h og y örültségökben leöldösték egymást az éhezők, ’s h ogy találkoztak, kik ember
húst vittek vásárra.43)
Béla nagyobbnak mutatkozott az ország’ visszaállításá
ban, mint oltalmában. Gabnát és marhát a’ szomszéd tar-41) U. o. 38. T h o m a e a r c h i d . hist. s a k c. 39. 40.
42) P e r n o l d i c h r o n . H a n t h a l e r n é l , I. 1317. T a m á s e s p e r e s említi, hogy Klisszában két leányát vesztette el Béla, Katalint és Margitot, kik a’ spalatoi föegyházba temettetvén, márvány sírkövükön L u c i u s e’ felirást olvasta:
Catharina inclita et fulgens Margari ) In hoc arcto tumulo jacent absque vi f Bele IV. filie, regis hungaro ) Et Marié Lascari, regine greco )
Ab impiis tartaris fuerunt fuga Í t Mortue in Clissio, huc Spalatum transla {
43) T h u r ó c z i , II. 74. A u s t r a l i s c h r o n i c a , F r e h é r n é l , J.
458. T h o m a e a r c h i d . hi st. sal. 40.
HETEDIK KÖNYV.
53
tományokból szállított az országba, h ogy szokott foglalatos
ságai után láthasson, megélhessen a’ nép. A z éhenhalóknak nem parancsolhatott; azok, kiket visszaadott az életnek, egész készséggel magokra vették a’ törvény’ jármát. ’S a’ rend’
kíséretében jólét és vagyonosság kicsiráztak ismét. Külföld
ről gyarmatokat szállított az országba a’ puszták’ és vado
nok’ népesítésére.44) A ’ hazafiak’ birtokczímeinek megálla
pítására tartományi és megyei gyűlésekben közvizsgálatot tartatván, az elfoglalt jószágokat tulajdonosaiknak vissza
adatta; azokat, mellyeknek birtokosai a’ vész után huzamo
sabb ideig sem jelentkeztek, másoknak adományozta, olly czímmel azonban, melly a’ netalán m ég életben levő ősi bir
tokosok’ jogait biztosítsa.45) A ’ várnépeket országszerte laj
stromba szedette, ’s a’ várföldek’ határait gondosan kijelel—
tette, h ogy a’ koronának jog k öre folytonos nyilvánosságban tartassák, ’s a’ várjobbágyok’ szabadságai és kötelességei új alapot nyerjenek.46) A z országnak gyászosan nyilatkozott
44) Bé l a 1268.bán: „ --- q a u m --- regnum nostrum permis
sione divina tartari invasissent, regnicolis in magna parte vel peremtis vel abductis, et Hungária ante plena populo, multis in locis in solitudi
nem esset redacta, de cunctis mundi partibus homines tam agricolas quam milites ad repopulandum terras depopulatas---edicto regio stu
duimus convocare44. — Rézpénzt is ekkor veretett ö az első Magyar- ország’ királyai között, mert a’ nemesebb erezet, a’ hol találta, magával vitte a’ mongol, ’s a’ feléledő munkásságnak haladék nélkül értékjegyre volt szüksége. A’ parányi ezüst kispénzek — fillérek — mellyeket ha
sonlókép ö veretett első ízben Magyarországban, szintén ekkor jöhettek forgásba.
45) P á l o r s z á g b í r ó 1343.b á n :--- cum — Béla rex, post tu
multus Tartarorum, statum regni sui deformatum in melius reformare v o
lens et unicuique, quod suum esset, restituere —--- congregationem in Vacia, tribus comitatibus, videlicet Neogradiensi, Hontensi et Gömöriensi, ut in ipsa congregatione tam de possessionibus occupatis, quam de inju
riis illatis satisfacere valuisset, de consilio regni fecisset proclamari. — Az adománylevelekbe a’ legújabb időkig betétetni szokott záradék „salvo jure alieno44, mellyröl a’ magyar jogtudomány azt tanította, hogy okvet
lenül benn kell lenni az adománylevélben, eredetét ez’ időből veszi.
46) B é l a 1266.bán: s i c u t i n r e g e s t o n o s t r o j a m d u d u m
con-54 HETEDIK KÖNYV,
ellenállási gyengeségét az erősségek’ gyér számának is tu
lajdonítván, a magánszemélyeket várak’ építésére felszabadí
totta, ’s a vállalkozókat földek’ adományozásával támogatta.47) A ’ városok’ hűségét tapasztalván, ’s az ország’ anyagi tőké
jét kézmüvek és kereskedés által növelni akarván, a’ már létezett polgárközségek’ jogait megerősítette és kiterjesztette,
’s más községeket kifogván a’ v á rgróf, a m egye’ hatalma alól’ ’s amazokéhoz hasonló szabaditékokkal ruházván fel, a’ polgári rend’ közjogi önnállását előkészítette;48) Óbudán szerkesztésük jelenleg nagyobb szabatossággal folyhatott. B a r t a l ’ több
ször idézett munkájában (Tomus II., mantissa, VII.) Lóránt nádornak és pozsonyi grófnak, főispánnak, és Vincze nyitrai püspöknek 1255. ben kelt oklevelét olvassuk, ’ s benne e’ helyet: „Cum ex speciali mandato d.
Belae illustris regis Hungáriáé super judicandis terris castri Posoniensis et revocandis castrensibus ab eodem castro dispersis judices constituti fuissemus, — •— jobagiones castri posoniensis Thomam filium Ombud, Guthan, --- in nostra convenerunt praesentia et proponebant, q u o d c u m Zágrábot, Szamobort, Jászót, Luprechtházát, Dobroját és Bábaszéket, Nyitrát, Beszterczét, Késmárkot, Korponát, Zólyomot ’ s a’t.
, 49) B e l a e IV. r e g i s l i b e r t a s h o s p i t u m d e P e s t h . (értsd:
Ujbuda.) E n d l i c h e r n é l . V. ö. Buda városa’ r é g i t ö r v é n y k ö n y v é n e k M i c h n a y E n d r e és L i c h n e r Pál által eszközlött kiadását, Pozsony, 1845.
h e t e d ik k ö n y v. 55 Még a’ tengerparton mulatozott Béla, midőn Zára a’
Frangepánok’ példájára, úgy látszik, kik V eglia szigetét a’
magyar koronának alávetették, a’ velenczeiek’ urodalmát a’
magyarokéval cserélte fel. De 1243. július’ 2. án a’ Dénes bán által védelmezett város újból Velencze’ hatalmába ke
rült, ’s Béla, kit az ország’ belügyei váltig foglalkodtattak, és ki az ausztriai herczeg miatt fegyveres erejéről nem ren
delkezhetett szabadon, Zárát a’ velenczeiek’ kezében ím ] hagyta, olly feltétel alatt azonban, h og y a’ városi vámpénz’
kétharmada a’ magyar kincstárt illesse, ’s hogy Velencze Beatrixxel, II. Endre’ özvegyével ’s fiával Istvánnal, iki Olasz
országban a’ pápa’ kegyelemkenyerét ette, ’s kit Béla a’ ma
gyar birodalomtól távol (igyekezett tartani, a’ király ellen ne szövetkezzék.50)
A ’ többi dalmát városok a’ magyar korona’ birtokában maradtak, ’s a’ Spalato, Traw és Sebenico között eddig ta
lán kéz alatt Velencze által is ápolt súrlódásokat István horvátországi bán szerencsésen kiegyenlítette, miután 1245.]
Nikoszláv bosniai bán, ki e’ vitába Béla ellenére avatkozék, hivatalából letétetett, ’s Kotromann István, a’ király’ zsold- jában állott német lova g , iktattatott helyébe.51)
Fridrik császár, kinek Béla négy évvel azelőtt 'hűbére
sévé lenni ajánlkozott, ha öt a’ tatárok ellen m egvédi, e’
tájban némi felsöbbségi jo g o t követelhetett a’ német biro
dalomnak Magyarország irányában, mert Béla könyörgött a’
pápának, mentené fel öt azon hűségi eskü alól, mellyet nevében a’ váczi püspök tön, ’s mentené fel öt azért, mivel a’ kért és Ígért segéddel adós maradt a’ czászár. „ M i u
-50) T h o m a e a r c h . hi st. sál. c. 43. D a n d u l u s , 1. X. c. 5.
BeTae IV. r e g i s c a p i t u l a p a c i s d u c i et c o m m u n i t a t i V e n e - t i a r u m j u r a m e n t o f i r ma t a , E n dl ic Kernéi. M a r g o c o d i c i s a m b r o s i a n i , M u r a t o r i n á l , XII. E n g e l , G e s c h i c h t e v o n Dal- ma t i e n , 497. 1.
51) T h o m a e ar c h. hi st. sal. c. 47.
56 HETEDIK KÖNYV.
tá n *— válaszolt a’ pápa — v a l a h á n y s z o r b i z o n y o s f e l t é t e l a l a t t e n g e d t e t i k v a l a m i , ha a’ f e l t é t e l t e l - j e s ü l e t l e n m a r a d o t t , o l l y h á k e l l a z t v e n n i , m i n t h a n e m e n g e d t e t e t t v o l n a ; miután továbbá, a’ megroncsolt nádszálat nem kell Összezúzni, ’s a’ szenvedőket nem kell új szenvedéssel terhelni....; miután v égre, Fridrik, valamint a’ többi keresztyének, a’ természet’ parancsából volt arra kötelezve, ’s így nem is kellett volna őt bérbe fog a d n i: ez’
okoknál fogva kinyilatkoztatjuk feleink’ tanácsából, h ogy ama’
hódolási eskü által nem köteleztetel, ’s h og y belőle soha senki sem ellened , sem utódaid ’s az ország ellen nem von
hat erősséget magának.*'
A ’ császár csak fenyegette az ország’ szabadságát és épségét; az ausztriai herczeg ama’ három megyének kizsa
rolása által már tettlegesen megsértette. Béla, gyengesé
gének érzetében négy évig eltűrte a’ méltatlanságot, de most boszút és elégtételt veendő, szövetkezett Venczel cseh király—
[1246. lyal ellene. A ’ csehek 1246. januárius’ 26. án Staatz és Laa között a’ Thájánál megverettek, ’s a’ herczeg hogy a’
m agyar-cseh szövetségnek véget vessen, Gertrud húgát V e n - czel’ fiának Vladiszlávnak nőül adta. Béla e’ szerint maga maradott, de ez őt nem tartóztatá 1246. tavaszszal hadait Fridrik ellen küldeni. A ’ Lajta’ jobb partján, szemben N é- metújhelylyel, táborozott a’ magyar se re g ; túl a’ Lajtán, Ujhelynél, Fridriké. Június’ 15.én a’ magyar elöcsapat — kúnok és a’ Frangepánok’ fegyveresei a’ folyón általkelnek.
Kezdődik a’ csata, hévvel és túlsúlylyal Fridrik’ részéről.
A ’ kúnok visszavonulnak, az ausztriaik által szórhatva, vagy talán csak futamodást színlelve. Utánok rohan a’ herczeg,
’s gyözelemittasan maga megett hagyja az övéit. Most egy kun nyíl homlokán éri paripáját, ’s ez összeroskad a’ lovas alatt. Fridrik m ég nem volt talpon, midőn már a’ magyar vasasok körülfogták, ’s halálos csapást vett egy Frangepán’
HETEDIK KÖNYV. 57 kezéből. íg y múlt ki épen harminczötödik születésnapján, büntetésül— mint egykorúi hitték, — hogy a’ balszerencse által űzőbe vett Bélát nemtelenül sanyargatta. A z ausztri
aiak a’ németújhelyi egyházba vitték a’ halottat; Frangepán
’s a’ kúnok a’ Lajta megé vonúltak. A ’ csatának vége sza
kadt, mielőtt az öszves magyar sereg a’ folyón átkelhetett volna. M osony, Vas és Soprony meg’ visszakerültek a’
magyar koronához.52)
István fiát Béla m ég’ e’ csata előtt Fehérvárott király
nak koronáztatta, és Sclavonia’ — értsd: Dalmát - és Horvátországok’ herczegének nevezte k i ,53) egy úttal kún mennyasszonyt — talán a’ meggyilkolt Kuthen’ leányát — nézett ki számára, hogy a’ kánokat magának mindinkább lekötelezze, és segédökre, ha a’ tatárok öt újból megtá
madnák, bizton tarthasson számot. Rokon czélból, leányai közül Annát, Rasztiszlávnak, a’ csernigovi orosz fejdelem’
fiának, Konstancziát, Romanovics Dániel galicziai herczegének,
’s Kunegundot, Boleszláv lengyel fejdelemnek adta volt hit
vesekül.54) És h ogy Dániel, ki magát tíz évvel korábban 52) P e r n o l d i , c h r o n . Ha n t h a l é r n é l , II. k. 1318. 1. A r e n - p e e k , Pe z né l , I. k. 1218. h. T h u r ó c z i , II. 74. V. ö. C z e c h J á n o s ’ ide vonatkozó értekezésével, N e u e s A r c h í v f ür G e s c h i c h t e ’ s a’ l.
1829. Fridriket némi elöérzet bántotta, hogy a’ csatában marad. „Ni- wenstadt sub castris in nocte sancti Viti“ tehát a’ halálát megelőző éjt- szaka „tempore nostri conflictus cum Hungaris. . habendi “ kelt levelében irja: „cum presens scriptum tibi porrigitur, forte tunc non sumus“ . Lásd:
C h m e l , N o t i z e n b l a t t f ür o e s t . Ge s c h . u. Lit. 1843. jul. 90. 1.
53) P r a y , hi st. r. Hung . I. k. 255. 1. Egyébiránt Pray hibásan irja, hogy István Fridrik’ megöletése után koronáztatott királynak, ha az oklevél, melly e’ koronázásról szól, ’s mellyet Pray idéz, 1246. ja- nuarius’ 10.én kelt, mint históriájában olvassuk.
54) Béla inas viszonyok közt leányainak fényesebb kiházasításáról gondoskodott, ’ s fiának más mennyasszonyt szemelt volna k i, — lega
lább ezt kívánta IV. Incze pápával elhitetni: „ N o s . . . propter bonum christianitatis, m a j e s t a t e m r e g i a m h u m i l i a n d o , duas filias nostras duobus ducibus Ruthenorum et tertiam duci Poloniae dedimus in uxorem...
A m p l i u s . . . filio nostro primogenito Cumanam q u a n d a m conjunximus, ut per hoc vitaremus deterius.“
58 HETEDIK KÖNYV.
a’ magyar korona’ hűbéresének vallá, ’s most orosz fej—
delemtársaival Batu’ vasallusává lön, a’ mongol szövetségtől mindinkább elvonassék, Béla’ közbenjárására királyi czímet nyert a’ pápától, talán azért is, mert látszatra legalább a’
keleti egyházból a’ nyugotiba lépett által, ’s ösztönül, hogy magát és országát a’ mongol felsöbbségtöl függetlenné tegye.
A ’ m ongolok’ közel visszatéréséről folyvást szárayalló hír Béla’ figyelmét kivált a’ végek’ oltalmára fordította. 1247.]
E ’ czélból, az országnagyok’ tanácsából, a’ János - vité
zeknek, kik öt a’ dalmát városokból a’ hazába visszakisér- ték, az Erdélylyel határos Szörényi földet ’s a’ mai Oláh hospodárságnak e g y részét, úgy egész Kúnországot — a’
mostani Moldvát — egyes részek’ kivételével hübérűl adta, olly feltétel alatt: hogy a’ tatárjárás’ Is a’ kúnköltözködés’
következésében pusztán maradt földeket népesítsék, ’s a’ ma
gyar koronát, akár keresztyének akár pogány ok támadjanak ellene, megvédjék. A ’ király’ levelének erejénél fog va a joanniták huszonöt évig a’ hübérűl adott tartományok’ ősz vés jövedelmeit húzták, azontúl a’ jövedelmek’ fele a’ királyi pénztárba hajlott. Kiköttetett, hogy a’ népesítés’ eszközlésére a’ telepek másunnan, ne Magyarországból és Erdélyből, m ely- lyeknek népessége, mint láttuk, rémségesen m egfogyatko
zott, szállítassanak át; ’s más részről, hogy a’ vitézek a’
közlekedést Olaszországgal ’s a’ tengerrel „sa já t hasznukra
’s az országéra“ folyvást nyitva tarthassák, a’ dalmát vá
rosok közül Scardona’s még egyéb kisebb jószágok adom ányoz- tattak nekik.55) A ’ macsói bánság’ alkotása is ez’ időtájba esik; ez a’ Morava ’s a’ Drina között elnyúló szerb földek’
éjszaki felét foglalá magában, ’s nevét Macsove’ várától vévé.
A z első macsói bán Rasztiszláv volt, Bélának veje, kit a’
király a’ közelebb múlt években a’ mongoloknak hódolt R o -55) IV. B é l á n a k 1247. junius’ 2.án kelt o k l e v e l e .
HETEDIK KÖNYV. 59 mánovies Dániel ellenére örömest Galiczia birtokába helye
zett volna, ’s kit m ost— megváltozván politicája Dániel’ irá
nyában — azonképen mint a’ János-vitézeket az ország’ dél
keleti végeinek oltalmával bízott meg.56)
A ’ m ongolok’ közeledéséről szárnyallott hírek valótala- noknak mutatkoztak, ’s Béla hadi erejét az ország’ nyúgoti szélein kiütött háborúra fordíthatá.
Ausztria’ herczegei, a’ Babenbergiek, úgynevezett házi szabaditékukat Barbarossa Fridriktöl nyerték. E’ szabaditék’
értelmében a’ herczegség, fiörökösök’ nemlétében, az ural
kodott herczeg’ legidösb leányára volt szállandó, ’s ha le
ányai sem voltak, arra, kit örökösének írt. A ’ németúj
helyi mezön elhullott Fridriknek nem voltak gyerm ekei, ’s végintézet nélkül múlt ki. A ’ császár ez’ okon a’ tartományt a’ német birodalom’ nevében elfoglald, ’s egyik hívét kormányzóul Bécsbe küldé. IV. Incze, ki a’ czászár ellen minapában új átkot küldött a’ lyoni zsinatból, ’s a’ biroda
lom’ fejdelmeit új császár’ választására hívta fel, Fridrik’
testvérnénjét Margitot, a’ császár’ pártos fiának Henriknek öz
vegyét kérte: menne vissza W ürzburgból, hol e g y kolos
torban apáczáskodott, Bécsbe, lépne házasságra a’ pápai fele
kezet által császárnak választott Vilm os hollandi gróffal vagy ennek valamelly rokonával, ’s helyezné magát Ausztria’ ’s az ezzel már kapcsolatban állott Stíria’ birtokába. Margit búcsút mondott a’ kolostornak, de a’ házasság ’s a’ tarto
mányok’ meghódítása elmaradt. E’ közben Béla, a’ császárt Ausztriában és Stíriában szomszédának nem óhajtván, szövet
ségre lépett Ottó bajor herczeggel, ki Felsöausztriára jo got tartott, ’s kinek fia Henrik, a’ magyar királynak Er
zsébet nevű leányát hitvesül bírta; és a’ bajor Ausztriába, 56) E n g e l ’ állítása „das Bánát von Machow hatte seinen Hauptsitz da, \vo jelzi Machowo in Croatien liegt, im Zagraber Comital“ úgy hi
szem , nem alapúi egyeben mint névhasonlalosságon.
60 HETEDIK KÖNYV.
Béla Stíriába küldött sereget, mellyek a’ császári kormány
zót Bécsből megszalasztották. Időközben Gertrud, Fridrik’
közel rokona, Vladiszláv cse h -m o rv a herczeg’ özvegységre jutott hitvese, másod ízben lépett házasságra, ’s férje, H er- mann badeni határgróf, a’ pápa által Ausztria’ és Stíria’
törvényes herczegének hirdettetett. Béla, kit Incze előbb kéz alatt a’ herczegség’ elfoglalására ösztönzött, ’s kit most levélben intett, hagyna fel a’ tartomány’ pusztításával, nem hajtván ez’ intésre, seregét újból Ausztriára és Stíriára [1249. küldé, ’s kivált az elsőben súlyosan éreztető nehez
telését azokkal, kik Hermann iránt rokonszenvet tanúsítot
tak; Stíriában a’ császári kormányzó az erőt erővel verte vissza. Hermann’ hívei e’ példa által felbátorítva, M agyar- [i25o. ország’ nyúgoti végeit pusztították; de Béla 1250.ben tízszeres boszút állván, kunjaival Ausztriát a’ stájer határ
szélig, Máriaczellig feldúlatta, ’s csak Venczel cseh király’
közbenjárásának, kit Béla a’ múlt évben pártos fia Otokár ellen segített, köszönhették az ausztriaiak, h ogy a’ kunokat királyi parancs visszahívta.
1250. october’ 4. én meghalt Hermann, ’s röviddel utóbb
— decemberben — a’ császár. A ’ Tűin mellett Trübensee- ben gyülésezett ausztriai rendek, miután Béla elmulasztó, magának közöttök pártot szerezni, ’s a’ kunok’ pusztításai tőle a’ népnek rokonszenvét elidegenítették, látszatra Fridrik’
másik testvérnénjének Konstancziának, a’ meisseni határgróf’
özvegyének egyik figyermekét ismerték herczegöknek, de a’
Meissenbe indított követséget kéz alatt m egbízták: alkudoznék Prágában Venczel királylyal a’ herczegség’ elfogadása iránt.
A z ildomos cseh, kinek országát Ausztria és Meissen azon- e g y kézben véghetlenül veszélyeztették volna, kivált a’ ren
dek’ érdekében nyilatkozott késznek, elfogadni a’ herczegséget Otokár fia’ számára, ki több erővel és bátorsággal bír őket m egvédeni, mint a’ meisseni határgróf, ’s kinek
bökezüsé-HETEDIK KÖNYV. 61 géröl a’ Liechtensteinok nekik tanúságot fognak tehetni. Az okoskodást nyomatékosnak találta a’ küldöttség, ’s visszatér
vén a’ rendekhez, ezek most közvégzéssel a’ herczegséget Otokárra szállították, ki azonnal Bécsbe érkezett a’ k o r - 1251.3
mány’ átvételére, ’s hogy a’ választásból eredőn kívül ö r ö - ködési jogczím re is szert tehessen, a’ huszonhárom éves ifjú Fridrik’ testvérnénjének, a’ negyvenhét éves Margitnak fér
jévé lett.
A ’ stájer rendek 1186. óta az ausztriai herczeget is
merték fejdelmöknek, de a’ Babenbergiek’ magvaszakadása az Ausztria es Stíria közötti kapcsot felbontván, a’ trüben- seei gyűlés’ végzése nem volt ollyas, melly rájok nézve kőtelező erővel birna. Ök Ottó bajor herczeg’ második fiát Henriket, Bélának vejét választották magoknak fejdelmül, ’s midőn ez, látván, h ogy ipa Stíriát István fia’ számára akar
ja , a’ választást el nem fogadta, a’ rendek csakugyan Ist
ván ifjabb magyar királyt és sclavoniai herczeget kérték Bé
ván ifjabb magyar királyt és sclavoniai herczeget kérték Bé