HETEDIK KÖNYV
18 HETEDIK KÖNYV
20 HETEDIK KÖNYV. #
indult a’ föld, ’s öt helységet elborított, eltemetett a’
víz.10)
A ’ napról napra nyomoruabbá — ’s mi ezzel járni szo
kott — erkölcstelenebbé vált nép’ szenvedéseinek és kicsa
pongásainak látására elrémülvén a’ papság, azzal hitte orvo
solhatni a’ bajt, ha Endre által az 1222.diki arany bullát némi módosításokkal újból kiadatja, úgy vélvén, h og y ez’
utón egyszersmind elejét veheti azon zsarolásoknak, m ellye- ket a’ közjövedelmek’ bérlőivel szövetkezett nehány föurak- tól önmaga is szenvedett. ’S így történt, h ogy Endrének [1231. 1231. ben kelt úgynevezett második decretumában a’
zsidók és saraczénusok a’ kincstári és egyéb közhivatalok’
viselésétől újra eltiltatván, — miután a’ tőzsérvilág’ fö v é - döje és föbérese Dénes nádor volt, ennek némi fékezésére rendeltetett: miszerint a’ nádor, ha a’ király’ ’s az ország’
ügyeit roszúl kezeli, a’ hazafiak’ kérelmére hivatalából elm oz- dítassék, mást nevezvén helyébe a’ fejdelem. (3. tcz.) A ’ szegények’ ’s a’ kisebbek’ oltalmára hozatott azon végzés is, melly szerint az István’ napján évenkint Székesfehérvárott megnyílt köztörvénykezés’ alkalmával az egyház’ fö hivatal
nokai is tartoztak jelen lenni, „ h o g y a’ szegények’ panaszait meghallgassák, ’s netalán veszedelmeztetett szabadságukat támogathassák". (2. tcz.). Saját jogkörének további biztosí
tására a’ papság az arany bulla’ azon czikkelyéhez, melly az ország’ valamennyi lakosait állítja peres ügyekben a’
nádor’ itélőszéke elébe, e’ záradékot toldatta: ,,a ’ papok’, ’s a’ házassági és hitbéri és más ügyek’ kivételével, mellyek valamikép egyházi bíróság elébe valóknak látszanak." (17.
t. ez.). A ’ törvény’ végezikkelyében kiemeltetett, hogy a’
jog ila g elmarasztatott ’s vagyonuk’ elkobzására ítéltek’ jó s z á -10) A’ Fertő tava csak a’ tizenegyedik században keletkezett, a1 Fertő folyó’ vizének megrekedése által, mint hiszik. A ’ szövegben említett eseménynek növekedése tulajdonítalik, nem származása.
HETEDIK KÖNYV. 21 gait bírhassa a’ király, vagy másoknak adományozhassa, „de falvaikat fel ne gyuj tathassa. “ — Az ekkép megújított arany bulla’ szentül tartásának eszközlése nem bízatott a’ ha
zafiak’ éber ellenörködésére és vitézségére, — mellyben egy idő óta tetemesen megfogyatkoztak, — a’ törvény’ szer
kesztői a’ királyi család’ lelkismeretében ’s az egyház’ villá
maiban kerestek biztosítékot. „ H o g y ezek — így szól a’
berekesztés — a’ magunk’ és utódaink’ idejében szilárdul és sértetlenül fennállhassanak, megtartásukat eskü által fogad
tuk, ’s az iratot mind magunk’, mind fiaink’ pecsétével meg
erősítettük; önként reáállván: hogy azon esetre, ha akár mi, akár fiaink és utódaink ezen tölünk adományozott szabadsá
got feldönteni akarnák, az esztergomi érsek, — előre- bocsátván a’ törvényes megintést — minket is, őket is e x - communicálhassa.“ n )
Papirosban és Írásban nem rejlik végrehajtási erő, ha mindjárt a’ bölcseség’ és erény’ arany betűivel volnának is teli írva; az erő egyedül a’ nemzet’ jellemében székellhetett volna, melly Endre’ kormánya alatt rút satnyulásnak indul
ván, a’ tíz évvel később hazánkra jött vészben sem tisztul
hatott m eg újból. A zok , kik az arany bullának egyetlen
egy pontját sem tartották m eg, az 1231.diki oklevél’ ren
delkezéseinek hálóját is széttépték, ’s kivált Dénes nádor és Miklós tárnok féktelenül folytatták latorkodásaikat. Róbert, esztergomi érsek ez’ okon, 1232.nek végén*, az imént 1232.]
hozott törvény’ alapján is, az egyház’ átkához nyúlt, mint a’
belátására és gondjaira bízott, Európában akkor kuruzsolók’
’s nem kuruzsolók által szélűben alkalmazott orvosszerhez.
„Miután semmi sem jobbítatott meg azokból, — így hang
zik a’ nevezetes átoklevél — miket pápa úr kért, rendelt, parancsolt; miután továbbá király úr’ intézménye is m e g
-11) A n d r e a e II. r e g i s d e c r e t a m s e c u n d u m , E n d l i c h e r -nél.
22 HETEDIK KÖNYV.
vettetett ’s meg nem tartatott: az utolsó hiba gonoszabb lett az elsőnél, ’s a’ jelen roszabb a’ múltnál; mert ^ sara- czénusok nemcsak a kamara’ tisztségeit viselik ’s egyéb közhivatalokat, hanem m ég az előbbinél jobb állapotra is jutottak. Közülök nehányan, kik majdnem szolgák voltak ed
digien, ’s évenkint bizonyos öszveg pénzt tartoztak a’ király
nénak fizetni, zsoldosokká és szabad emberekhez hason
lókká váltak. Szokásuk volt néha a’ keresztyéneknek, a’
saraczénusok’ szertartásaihoz áttérni, úgy találván, hogy Magyarországban jobb sorsa van a’ saraczénusnak mint a’
szegény keresztyénnek. Mit tevők lesznek ezentúl illyes együ gyű és golyh ó keresztyének, ha látni fogjá k , h ogy a’
saraczénusok uralkodnak rajtok, ’s egy sorban állanak a’
nemesekkel? Fel kell tennünk, h ogy még nagyobb kész
sé g g e l, mint eddigien, lassankint... a’ pogány szertartások
hoz és ocsmánsághoz áttérnek... H ogy tehát az enge
detlenség’ vétkébe ne essünk, Isten’ ’s a’ pápa’ haragját ma
gunkra ne vonjuk; ’s h ogy mint béresek és rósz pásztorok, v a gy mint néma, ugatni már nem tudó ebek a’ farkas elöl megfutamodni ne látszassunk...: ez’ okon, miután Endre király úr gyakori intéseink’ daczára. . . a’ felebbi kicsapon
gásokat nem akarta megszüntetni, m i, végrehajtván az apo
stoli parancsot, pápa úr’ hatalmánál fog v a , melylyel e’ rész
ben bírunk, egész. Magyarországot tilalom alá vetettük, pa
rancsolván... h ogy Magyarországban, az esztergomi kerület
ben azonkép mint a’ kalocsaiban, a’ király úr’ és fiainak ud
varában úgy, mint bárhol másutt, senki se merészeljen isteni szolgálatot tenni. A zok pedig, kiknek arra törvény’ vagy különös kiváltság’ erejénél fogva szabadságuk van, halkan, hiarangszó nélkül, bezárt ajtóknál, az átok és tilalom alá vetettek? kirekesztésével, tegyenek isteni szolgálatot. Tiltjuk továbbá és meg nem engedjük, h ogy a’ mondott kerületek
ben valaki a’ szentségeket kiszolgáltassa, kivévén, h ogy a’
HETEDIK KÖNYV.
23
keresztség a’ kisdedektől, az úr teste és vére, bünbánat és utolsó kenet a’ haldoklóktól meg ne tagadtassanak; de a’
holt testek ne temettessenek el az egyház által. Minden plébánosnak szabad legyen egyeg y hónapban egyszer, bezárt ajtóknál, harangszó nélkül, az átok és tilalom alá vettek’
kizárásával halkan misét mondani, és a’ betegek’ számára az úr’ testét készíteni.
Mivel pedig a’ királyi felséget, mennyire Isten szerint lehet, örömest megkíméljük, az ö személyét, — várván ja
vulását, — még nem fogtuk Ítéletbe. Tanácsosait p e d ig ___
átok alá helyezzük. Dénes nádort nem csak a’ mondott ok
ból, (a ’ s a r a c z é n u s o k ’ l e g y e z g e t é s e ) hanem számos egyéb okokból névszerint átok alá fog ju k , mint ki nemcsak több egyházi személyeket vagyonuktól, jövedelmeiktől és egyházaiktól megfosztott, hanem közűlök nehányat meg is veretett, ’s más módon illetlenül bánt velők. A zon sérel
meket és eröszakolásokat nem említve, mellyekkel a’ szepesi prépostot ’s a’ szepesi plébánosokat ö és az övéi illették, nem akarjuk ’s nem szabad elhallgatnunk, h og y János mes
tert, posonyi prépostot megpofoztatta, ’s e’ miatt sem az egyháznak, sem a’ sértettnek nem tett eleget. Aztán g o noszságában a’ saraczénusokat és ál keresztyéneket oltal
mazza, közülök nehányat jószágaiba is befogadván. Miklós tárnoknak, miután ö király úrnak tanácsosa, ’s a’ király’
és a’ kamara’ öszves ügyei az ö tanácsa szerint intézteinek el, jö v ő nagy csütörtökig időt engedünk, hogy a d d ig ., m egjavuljon, különben — tudja m eg, — akkoron átok alá vettetik, ’s kerülni fogja öt minden ember. Továbbá Sá
muelt, néhai kamaragrófot, névszerint átok alá vetjük, mi
vel, mint eretnek elmarasztatván, ’s arra Ítéltetvén, hogy hibájának helyrehozására és magatisztítására keresztet ve
gyen fel, ’s menjen túl a’ tengeren, határnap is szabatván neki e’ v égre, — nem ment el, sőt a’ saraczénusokat és a’
24 HETEDIK KÖNYV.
hozzá hasonló ál keresztyéneket támogatja és oltalmaz
z a ... “
Ki magának azon tompa gyászt képzelheti, melly a’ hí
vek’ szemében gyilkos súlylyal nehezedett az átok alá fo gott országra, az nem fo g csodálkozni, h ogy Endrét az érsek’ eljárása megdöbbentette.
[1233. Béla fiát három ízben kőidé az érsekhez, kérvén, könyörögvén neki, szüntetné meg a’ tilalmat, vonná vissza az átoklevelet; de csak annyit eszközölhetett k i, hogy R ó
bert azt István király’ napjáig felfüggesztő. A ’ király most Dénes nádort, Simon győri ispánt és Rembaldot, a’ m agyar- országi Jánosvitézek’ fömesterét Rómába indította, kik az érseket a’ pápánál bépanaszolván, királyt és országot a’ ti
lalom’ súlya alól felmentessenek. IX. G ergely, az ügyet eligazítandó, Jakab prenestei püspököt szentszéki követül küldé M agyarországba, ki előtt Endre eskü alatt kötelezvén magát,
h og y zsidókra és saraczénusokra ezentúl nem fogja a’
közjövedelmek’ kezelését, a’ pénzügyet bízni, és s ó — , adó
szedő ’s más közhivatalt nem viseltet velők;
h ogy gondoskodni fo g , miszerint zsidók és saraczénu- sok bizonyos küljelek által ismertessenek meg a’ keresztyé
nektől, ’s keresztyén rabszolgákat ne vehessenek, ne tarthassanak;
h ogy a’ nádor vagy más e’ végre megbízandó főhiva
talnok a’ zsidókat és saraczénusokat szemmel fogja tartani,
’s ellenök az illető megyebeli püspöknek mindenben segé
dére leszen;
h ogy a’ keresztyének között egy részről, zsidók vagy saraczénusok között a’ másikról kötött házasságok, mint ti
losak, jó s z á g -é s szabadságvesztéssel fognak büntettetni;
h ogy a’ meghatározott sójárulék ezentúl nem fo g elvo
natni az egyházaktól, ’s az eddigien tölök elvont só ki fo g pótoltatni;
HETEDIK KÖNYV. 25 h o g y 'a’ jegyjószágbeli és házassági ügyek az egyházi bíróság’ ítélete alá fognak bocsáttatni;
hogy semmi adófaj nem fo g az egyházi személyekre vettetni és kiváltságaik tiszteletben fognak tartatni;
többé nem volt szó átokról és tilalomról, de ismeretes lévén Endrének len gesége, fogadását a’ prenestei püspök még a’ királyfiak ’s az országnagyok által is megerösitette.12)
Míg ezek az országban történnének, Fridrik ausztriai herczeg, ki atyja’, Leopold’ halála után 1230. bán jutott az uralkodáshoz, ólálkodott a’ széleken, szítván az elégedetlen
ség’ tüzét a’ hazafiakban, ’s az árulók’ Ígéretein fényes ter
veket építvén. Cselszövényei nem kerülhették ki a’ magyar királyi udvar’ figyelmét, ’s Béla, kinek hitvese méltán fáj
lalhatta, hogy testvére Sófia, Fridrik’ házastársa, G örögor
szágba visszaküldetett, miután a’ herczeget három év’ lefo
lyása alatt sem volt képes atyává tenni, — a’ nagyravágyó szomszédot megfenyítendő, haddal ment Stíriára, ’s megver
vén itt Fridrik’ seregét, a’ háborút Ausztriába is átszállitá, Venczel cseh király, kinek politicáját anyja Constanczia, III.
Béla’ leánya irányzottá, a’ magyarok’ szövetségese volt e’
hadviselésben, melly Fridrikre nézve könnyen
vesze-12) A n d r e a e II. r e g i s j u r a m e n t u m de r e f o r m a n d o r e g n o , in s i l v a B e r e g p r a e s t i t u m , E n d l i c h e r n é l . Az egyházak’
sójárulékai a’ királyi sótisztek által szabott időben és szabott áron kész pénzzel beváltattak; ha az e’ végre kijelelt idő elmulasztatott, az egy
házak sójárulékaikat eladhatták akárkinek az országban, ’ s az árnak meghatározása is tölök függött. Egyébiránt Endre rövid idő múlva úgy vélekedett, hogy neki az esküvel fogadott pontokat nem kell megtar
tania, mert megtartásuk — mint a’ pápának üzené — annyi volna, mint lemondás a’ királyságról. „R ex ipse asserit — Írja Gergely pápa a’ ma
gyar főpapoknak — nihil esset aliud juramentum et mandatum hujus
modi observare, quam renunciare quodammodo regiae dignitati, quum reditus sui propter regales munificentias, assignatis ex eis tribus parti
bus suis filiis et nepoti, sola, ut creditur, quarta sibi retenta, sint plu
rimum diminuti. “
26 HETEDIK KÖNYV.
delmessé válhatik, ha Endre nem siet a békekötéssel13), fi-34. 1234. tavaszszal a hadviselő felek már kiengesztelödtek egymással, mert az egykorú kronistákból tudjuk, hogy ápri
lis’ 30. án,* midőn Fridrik, húgát Constancziát Henrik meisseni határgrófnak eljegyezné, mind a’ magyar, mind a’ cseh ki
rály jelenlétökkel diszesitették az ünnepélyt; ’s tizennégy nappal később a hatvan éves, nem rég’ másod ízben ő z - v egygyé vált Endre, menyekzöt üllött Beatrixxal, Aldobran- din estei marchio’ leányával, mellyet m eg’ Fridrik herczeg szerencséltetett jelenlétével. A ’ cselszövő élt az alkalommal hálóit újra kivetni, ’s pazar Ígéretek által magát néhány elégedetlen, országnagy’ hajlamába behízelegni. Endre hirt vön a’ cseh királytól, h ogy Fridrik kétezer marka’ kölcsön
zésére kéré fel a’ császárt, zsoldúl azoknak, kiket Magyar és Csehországok’ fejdelmei ellen szándékozik küldeni; ’s e’
hír öt arra birá, hogy mihelyest ügyeit a’ szent székkel eli
gazította, honnan öt új átok, új egyházi tilalom fenyegette14), Ausztriát tetemes sereggel, Béla és Kálmán fiait is maga [1235. mellé vevén, újból megrohanná. E’ hadviselés’ eredménye mellyben a’ csehek ismét szövetségeseink voltak, Fridrikre nézve ú gy nem volt kedvező, mint nem az elöbbeni; ’s a’
Bécsig visszaszorított herczeg, kit most saját alattvalóitól ’s a’ császártól is veszély fenyegetett, pénzen vásárolt békét magának.15)
13) P e r n o l d i c h r o n i c a Ha n t h a l er’ „ F a s t i C a m p i l i l i - l i e n s e s “ czimü gyűjteményében, II.k. 1312 ’s kk. 11. C h r o n i c o n Z w e t l e n s e az 1233. dik évhez, P e z n é l , az I. kötetben.
14) I X . d i k G e r g e l y n e k 1234. július 28.án Endréhez intézett,
’s u g y a n a n n a k 1234. július 19. én kelt ’ s Róbert esztergomi érseknek szóló l e v e l e i . A ’ bosniai püspök Endrét egyházi tilalom alá fogta, de Róbert érsek ez’ úttal pártjára kelt a’ királynak, ’s a’ tilalomlevél’ kihir
detését ellenezte.
15) C h r o n i c o n S a l i s b u r g e n s e az 1235.dik évhez, Pe z né l 1.
k. P e r n o l d i c h r o n . az idézett helyen. A r e n p e c k , Pe z né l , I. k.
1213. h. C h r o n i c o n E r f o r d i e n s e az 1235. évhez, S c h a n n a t ’
„ V i n d e m i a e l i t e r a r i a e “ , czimü gyűjteményében.
HETEDIK KÖNYV. 27 Ez’ évben történt, hogy Róma Endre’ leányát Erzsé
betet, a’ thüringeni határgróf’ özvegyét a’ szentek’ sorába iktatta; ’s hogy a’ lelki örömhez világi is járuljon, másik leánya Jolánta, Jakab aragoniai királylyal lépett házasságra.10) Röviddel utóbb Endre súlyos betegségbe esett, ’s 1235. no
vember’ közepe felé meghalálozott17), hitvesét viselös álla
potban hagyván maga után. Holttestét Thuróczi az egresi monostorban, a’ chronicon budense Nagyváradon, I. László’
lábainál temettetik el. Gyermekeit előadásunk’ folytában már mind érintettük; közülök Béla, Kálmán, Endre,18) Erzsébet és Mária első hitvesétől, merani Beatrixtól valók ; Jolánta a’
másodiknak, Jolesnek, leánya; a’ harmadiktól, estei Beatrixtól, István fia volt születendő.
16) S c h i e r , r e g i n a e húrig. 199 1. A ’ Schier által idézett spa
nyol forrás Jolántát százada’ legdicsőbb hölgyének mondja: „Praestan- tissima omnium ejus seculi feminarum, vere digna qu ae... conjugio prin
cip is... adjungeretur, non modo consiliorum, sed et discriminum peri
culorumque omnium socia atque consors/1
17) P e r n o l d i c h r o n . Ha n t h a l e r n é l , I. k. 1315 1. T h u r ó c z i , II., 73.
18) Ezen Endrétől származtatják a1 genealógusok a’ Croy csalá
dot. Szerintök Endre Magyarországból Velenczébe költözött, hol Petrus Cumarius dúsgazdag kereskedő’ Sybilla leányával lépvén házasságra Márk fiat nemzett, ki hosszas vándorlások után Francziaországban Arain’
és Croy’ urának leányát hitvesül vette, ’s ez’ úton a’ Croy nemzetség alapítójává lett. E’ genealógiának leghevesebb védője K o p p i , 1791.ben a’ pesti egyetemen történettanár, — legmakacsabb ellene S c h w a r t n e r volt. A ’ történetecske nem épen valószinüetlen, mert Endre villongásban élvén testvéreivel — quum frater noster dux Andreas, Írja Kálmán 1232. ben kelt egyik oklevelében, a quibusdam vesano ductus consilio, in regnum nostrum, videlicet Sclavoniae, violenter irruisset — a’ királyfi’
kiköltözkedése némileg okadatolva van; de az esemény’ hasonlatos
sága II. Endre’ legkisebbik fiának, az atyja’ halála után született István
nak kalandjaival, azt gyanítatja velem , hogy a’ Croyk’ ezen származta
tása regén alapúi, melly emez Istvánból Márkot faragta ki magának, hogy legyen, mihez a’Scaligerek aztán mecénásaik’ törzsökfáját támogat
hassák.
28 HETEDIK KÖNYV.
III.
[1235. Béla harminczadik évében állott, midőn röviddel atyjának halála után Székesfehérvárott másod ízben meg
koronáztatott. A z ünnepély’ alkalmával Kálmán testvére a királyi kardot vivé előtte, ’s Romanovics Dániel galicziai fejdelem, ki a’ csernigoviak elöl Magyarországban keresett oltalmat ’s most Béla’ hűbéresének vallá magát, kantáránál vezeté a’ paripát, mellyen az új király Székesfehérvár’
utczáin v égig lovagolt, hogy István’ koronáját fején láthassa a’ nép.19)
Mindjárt a’ koronázás után irgalmatlan boszút vett azo kon, kik atyjának gyengeségével visszaélvén, a’ közkincstárt
’s vele az országot tönkre juttaták. Dénes nádort szemeitől megfosztatta, a’ többi tanácsosok közül kit börtönnel bün
tetett, kit száműzéssel. A ’ királyi tekintélyt, mellynek árnyé
ka sem volt Endre’ körében találtatható, külsőségek által is növelni óhajtván, rendelést hozott: hogy csak a’ fö vilá
giak és egyháziak ülhessenek le előtte, midőn ügyeik a’
királyi udvarba hívták őket; a’ többieknek székeit elégette.20) III. Béla’ intézkedését a’ keresetek’ Írásban foglalása iránt meg’ felélesztette;21) ’s a’ koronázásakor együvé gyülekezett hazafiak’ m egegyezésével — Dénes nádor’ czimborái vagy bujdostak vagy börtönben ültek — a’ felesleges adom
ányo-19) T h u r ó c z i , II. 74. egybevetve K a t o n a 1 igazító jegyzeteivel, V . k. 755. 1.
20) F r e i s i n g e n i Ot t ó d e r e b u s Fr i d. I. Írva hagyta, hogy az ö idejében Magyarország1 fövebb emberei széket vittek magokkal a1 király1 udvarába, midőn a1 közügy ékről tanácskozandók ott összegyüle
keztek. Ezen szokás a1 főbbektől az alsóbbakra is ragadott el, úgy látszik, ’s talán ollyasokra is, kik magánügyeikben keresték fel a1 ki
rályt, nem az országéiban. A 1 máglya ezeknek székeiből készülhetett.
21) R o g e r i i c a r m e n m i s e r a b i l e . 4, 6.
HETEDIK KÖNYV. 29 zások’ visszafoglalásának mind szükséges mind törvényes voltát külön végzésben mondá k i.22) Elsők, kik feljajdultak, 1236.]
a’ cziszterczita apátok, ’s a’ templom’, ú gy jeruzsálemi János’, szent Lázár’ és szent Sámson’ vitézei voltak, kiktől orszá g- gyülésileg választott bírák által Imre és Endre által ado
mányozott birtokaik’ tetemes részét elszedette.23) A ’ világiak
ra később tért által, ’s az erőszak és tévedések’ közben- jötte nélkül végre nem hajtatható rendszabály száz és száz nemzetségben elégedetlenséget és elkeseredést nem
zett. „E z volt a’ fájdalom, kiált fel az egykorú Rogerius, ez a’ kard, melly a’ magyarok’ szíveit átszúrta! “
A ’ király ’s az országnagyok között folyvást jelent
kezett súrlódások Fridrik római császárt, ki ekkor hatalmának tetőpontján állott, arra bírták, hogy követséget küldjön Bélá
h oz, melly tőle a’ negyvenhét év óta fizetetlenül maradott adót a’ német birodalom’ számára követelje. Negyvenhét évvel azelőtt I. Fridrik Magyarországon át Palaestinába ve
zette fegyvereseit, ’s III. Béla vendégszeretőnek mutatkozott iránta: adóköveteléshez és adóigérethez nem volt sem ok, sem alkalom. Ehhezképest II. Fridrik’ követei üres kézzel tértek vissza, ’s csak Beatrixet, Endre’ özvegyét hozták m agokkal, ki tartván mostohafiától, férfiöltözetben helyet fogott a’ követség’ kísérői között, ’s ez’ úton külföldre me
nekült, h ol, miután Zárában viselös voltáról bizonyítványt adatott magának, István fiát szülte. A ’ fiú Olaszországban növekedett, ’s utóbb Jolánta féltestvéréhez Aragóniába vette m agát, míg végre Ravennába ’s majd Velenczébe
költözkö-22) B é l á n a k 1237.ben kelt egyik o k l e v e l e világosan mond- ja: „Cum nos — — regni regimine per successionem ad nos devoluto, superfluas et inutiles quorundam antecessorum nostrorum donationes de c o m m u n i b a r o n u m n o s t r o r u m ac t o t i u s r e g n i c o n s i l i o , de
crevissemus revocandas.“
23) IX . G e r g e l y n e k 1236nak elején (januárius’ I6án) Bélá
hoz ’s a’ váczi, bosniai és nyitrai püspökökhez intézett l e v e l e i .
30 H E T E D IK K Ö N Y V .