Győr két püspökség székhelye volt: a katolikus győri egyházmegyéé és a dunántúli evangélikus püspökségé. A katolikus püspökség élén 1941. óta Apor Vilmos állt; az evangélikus püspök Kapi Béla volt, aki egyébként egyházában a rangidős püspök tisztjét is betöltötte. A vármegye területén még egy jelentős egyházi központ áll, a pannonhalmi bencés apátság, melynek vezetője ekkor Kelemen Krizosztom volt, immár 1933 óta.614
A katolikus püspöki karban – Márton Áron erdélyi és Hamvas Endre csanádi püspök mellett – Apor Vilmos volt egyike azoknak, akik az egyház felelősségét érezték az eseményekben.615 Alapvető volt gondolkodásában a fajelmélet elvetése; s szerinte az egyháznak erről tájékoztatnia kellene híveit. Ő maga pünkösdi beszédében a következőt hozta hívei tudomására: „Aki a kereszténység első és legnagyobb parancsát, a szeretet parancsát megtagadja, és azt állítja, hogy vannak emberek, csoportok és fajok, amelyeknek a gyűlölete meg van engedve; aki azt hirdeti, hogy szabad embereket kínozni, ha azok négerek vagy zsidók, azt – bármennyire is dicsekszik a kereszténységével – pogánynak kell tekintenünk.”616 Serédihez írt május 27-i levelében is kifejtette, hogy „mi vagyunk felelősek azért is, hogy sokan több-kevesebb jóhiszeműséggel vesznek részt kegyetlen intézkedések végrehajtásában és helyeselnek elítélendő tanokat.”617 Június 17-én, már a győri zsidók deportálása után már kétségbeesett hangon ír Serédinek: „Eminenciás Uram, azt a parancsot kaptuk: Docete omnes gentes! Kell egyöntetű és határozott tanítást, útbaigazítást adnunk híveinknek a most aktuális kérdésekről. Tudniok kell a híveknek, hogy téves az állami irányítás, mely a fajiságot helyezi az erkölcsi és egyéni felelősség elé, és amely gyűlöletet, bosszút hirdet szeretet helyett…
Tudniok kell, hogy a bűnt nem szabad elősegíteni, vagy helyeselni, még ha azt állami hatóság
613 Szenes Sándor Éliás Józseffel készített beszélgetése. Szenes, 1986. 66-74. Ugyanez megjelent:
Műhely, 1984/3. 21-26.
614 Kelemen már 1929-től az apátság tényleges vezetője, de főapáttá csak 1933-ban választják.
615 Apor Vilmosról talán a legjelentősebb mű: Közi Horváth, 1977. (A szerző Apor munkatársa volt, egyébként pedig Győr országgyűlési képviselője a MÉP színeiben.) Apor Vilmosról még: Balássy, é.n., Szolnoky, é.n. (1990)
616 Közi Horváth, 1977. 56.
617 Lévai, é.n. 41.
is követi el. Tudniok kell, mik az általános emberi jogok, amelyekhez az államnak nem szabad hozzányúlni.”618
A gettó megnyitása után levelet írt Jaross Andor belügyminiszterhez, a gettózás ellen tiltakozva. Jaross szóbeli válasza az volt, hogy ha nem nézné egyházi méltóságát, internáltatná a püspököt.619 Közi Horváth József leírta, hogy Apor megpróbált Koller Jenő polgármesternél és Kászonyi Richárd főispánnál is közbenjárni a gettózottak érdekében. Koller Jenőtől azt a választ kapta, hogy ő nem illetékes az ügyben. Kászonyi viszont még bizalmas megbeszélésen is próbálta a gettózást védeni, mire Apor elvesztette türelmét, és egy szóváltást követően köszönés nélkül otthagyta a főispánt.
Apor Vilmos megpróbált a Budai úti gyűjtőtáborba bejutni, hogy lelki vigaszt nyújtson a híveknek. Ez végül nem sikerült neki, annak ellenére, hogy kapott rá engedélyt Jaross belügyminisztertől; az engedélyt azonban Baky László államtitkár érvénytelenítette.
Az általam látott levéltári anyagban egy olyan irat van, ami Apor Vilmostól ered.
Június 9-én jelentette a rendőrségen, hogy Stiassny Géza, a Notre Dame de Sion szerzetesrend kispapja aznap eltűnt, tudomása szerint a gettóból a Budai úti barakkba vitték. A püspök kérésére lefolytatott nyomozás eredményét június 14-én jelentette a rendőrség: „A Simontéri iskolában történt motozás után a budai úti gettoba lett szállitva. A kapott értesités alapján azonban onnan is elszállították.”620
Kapi Béla helyi tevékenységéről elég kevés adat van. Kéziratban van egy visszaemlékezése, azonban ez gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Mindössze egy rövid részlet jelent meg ebből.621 Ennek első részében egy 25 éve evangélikus házaspárra emlékezik, akike szintén deportáltak; a második részben a Sztójayval folytatott tárgyalásáról ír.
A nyilas hatalomátvétel alapjában megváltoztatta az egyházak helyi vezetésének helyzetét. Egyrészt eltűnt az a konzervatív vezető réteg, amelyet addig támogattak, és egy olyan vezető réteg került hatalomra, amellyel kapcsolatban már nem lehetett az a dilemmájuk, hogy ha tiltakoznak, akkor megrendítik a helyzetét. Másrészt a budapesti zsidók, illetve a munkaszolgálatosok megjelenésével (A:III.9. Munkaszolgálat; A:III.10. Budapesti zsidók gyalogmenete) közvetlen közelbe kerültek azok, akik segítségre szorultak, és akiken talán több módjuk volt segíteni, mint a tavasszal-nyáron üldözötteken. A valamivel nagyobb
618 Lévai, é.n. 44.
619 A történetet említi Közi Horváth, 1977. 56.; Lévai, 1948. 185.; Braham, 1988. II. 371.
620 81/27.rend. GYVL. A kispapot egyébként a franciaországi rendfőnökség küldte Magyarországra tanulni. (Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a szülei Kónyban laktak. Édesapja egyébként egyike volt a rémhírterjesztésért internáltaknak. A:III.7. Internálás a megszállás után)
621 Kapi, 1990.
mozgástér oka egyrészt a nagyobb összevisszaság volt (a front közeledett, a közigazgatás nehezen maradt működőképes), másrészt pedig ekkor már a semleges követségek, a budapesti nunciatúra és a Nemzetközi Vöröskereszt is szervezett mentőakciókat minél több zsidó menlevéllel való ellátására, és a gyalogmenetből való kiemelésükre.622
Apor Vilmos is részt vett a mentesítő iratok eljuttatásában, s a győri püspökségen több zsidót is rejtegetett. Igazán fontossá viszont a pannonhalmi apátság vált ebben az időszakban.623 Pár nappal a nyilas hatalomátvétel előtt, október 13-án kötött szerződést Kelemen Krizosztom a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjével, Fritz Bornnal. A szerződés értelmében az apátság nemzetközi státuszt kapott624, minden katonai és polgári hatóság köteles volt az apátság területét elhagyni.625 Az apátság tevékenységét Kelemen Krizosztom 1945. november 14-én összegezte Mindszenty József számára. E szerint az apátság 760 embernek adott menedéket, ebből „36 zsidósága miatt üldözött személy” volt.626 Ezt természetesen sem a németek, sem a nyilas vezetés nem nézte jó szemmel. 1944. október 25-én a Gestapo tartott házkutatást Kelemen Krizosztomnál, 1945. március 8-12. között pedig a Számonkérőszék tartott vizsgálatot.
A nyilas időszak alatti tevékenység egyik fontos dokumentuma az irat, amit „a Dunántúl püspökeinek emlékirata” néven említ a szakirodalom.627 Az irat Mindszenty József veszprémi püspök kezdeményezésére született, arra szólította fel Szálasit, hogy ne hagyja, hogy a Dunántúl elpusztuljon a harcokban. Az iratot Mindszentyn kívül Apor Vilmos, Kelemen Krizosztom és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök írta alá, november 13-án adták át Szőllősi miniszterelnökhelyettesnek. A nyilas hatóságok Mindszentyt és Shvoyt letartóztatták. Apor Vilmos és Angelo Rotta is megpróbálta őket kiszabadítani, de érdemi eredményt nem értek el. Kelemen Krizosztom letartóztatására is volt kiadott parancs, azonban az orosz csapatok előbb érték el Pannonhalmát, mint a letartóztatási parancsot vivők.
Apor Vilmos püspök belehalt egy orosz katonától kapott lövésbe 1945. április 2-án, Serédi Jusztinián temetésének napján.
A dolgozatnak ezt a részét szinte kizárólag már publikált források alapján írtam.
Ezekben sajnos nincs nyoma a Győrött székelő két püspökség közötti együttműködésnek.
622 Braham, 1988. II. 382-411.; Szita, 1989.a. 76-82.
623 Kelemen Krizosztom tevékenységéről: Várszegi, 1990.; Hetényi Varga, 1985. 299-305.
624 Várszegi Imre Asztrik szerint a Vöröskereszt védelmének ötlete már 1944 nyarán felmerült Kelemen Krizosztomban, s ezért üdvözölte ősszel Nagy Vencel ötletét, aki gróf Esterházy Móriccal folytatott beszélgetés után javasolta neki ezt. Várszegi, 1990. 327-329.
625 Hetényi Varga, 1985. 303. Fritz Born távirata Kelemen Krizosztomhoz.
626 Uo. 304-305.
627 Közi Horváth, 1977. 65; Hetényi Varga, 1985. 303.
Levéltári kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy volt-e, és ha igen, akkor milyen mértékű együttműködés Apor Vilmos és Kapi Béla között.