Hatalmi indexek

A reform kapcsán két elvárás fogalmazódott meg, ennek megfelel®en az ér-dekel minket, hogy az új szabályok révén könnyebbé vált-e a döntéshozás az EU-ban, igazságosabbá vált-e a rendszer, illetve minket els®sorban az érde-kel, hogy Magyarország helyzetére hogy hatnak a változások.

A számítások alapja

Bár a Nizzai Szerz®désben is megjelenik az országok lakossága a nyertes koa-líciók meghatározásában, ott ezen adatok szerepe még másodlagos. A reform után megsz¶nnek a szavazási súlyok, illetve szerepüket a népességadatok ve-szik át. Míg Felsenthal és Machover (2007) vagy Turnovec (2008) az aktuális népességadatokkal számoltak, mi az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának 2010 és 2050 közötti id®szakra vonatkozó, minden ötödik évre megadott várakozásaiból (Eurostat, 2009) indulunk ki, ami lehet®séget ad a befolyás jöv®beni alakulásának becslésére is. Mint az Eurostat az adatbázis-hoz tartozó tájékoztatójában hangsúlyozza ez egy lehetséges szcenárió, ami bizonyos termékenységre, halálozásra, ki- és bevándorlásra vonatkozó felté-telezéseken nyugszik. Az úgynevezett kohort-komponens módszert alkalmaz-zák, ami a népességet nem és kor szerinti csoportokra bontva vizsgálja a termékenység, halálozás és migráció alakulását. A módszert részletesebben George et al (2004) ismerteti. Maguk a népességadatok a függelékben, a a 8.4 táblában tekinthet®k meg.

A hatalmi indexek kiszámítása önmagában sem egy nyilvánvaló feladat, a 27 tagú Európa pedig már egy összetett problémának számít. A számí-tásokhoz az Indices of Power 2.0 programot használtuk (Bräuninger és Kö-nig, 2005), ami egyszer¶sége mellett képes összetett szavazási problémákkal, többszörös súlyokkal és több alternatív feltétellel is dolgozni.

Döntési képesség

Számításaink során a Shapley-Shubik indexet és a Banzhaf indexet is hasz-náltuk. Hogy a két megközelítés közül melyik a helyes, nehéz kérdés, de a vá-lasz nagyban függ a körülményekt®l. Mindkét index leírható egy valószín¶ségi modellel (Stran Jr., 1977), ahol a szavazók egy véletlen változó valószín¶ség alapján döntik el, hogy támogassanak, vagy ellenezzenek egy javaslatot. Bár a változó eloszlása egyezik a két esetben, a Shapley-Shubik index esetében az egyes játékosok közösen választják ki a változó értékét, míg a Banzhaf eseté-ben a kiválasztás egymástól független. Így általában azt mondhatjuk, hogy a Shapley-Shubik index alkalmasabb olyan esetekben, ahol a szavazók nagyfo-kú hasonlósága feltételezhet®. Mivel mi egy önkéntes tagságon alapuló uniót

138 8. FEJEZET. HATALMI INDEXEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Shapley-Shubik index Banzhaf index

2010 2015 2020 2060 2010 2015 2020 2060 Bulgária 2,81 1,81 1,79 1,57 3,09 2,40 2,34 2,21 Egyesült Kir. 8,71 11,09 11,11 13,40 7,78 8,93 9,26 10,48 Franciao. 8,71 11,17 11,20 12,47 7,78 8,98 9,17 9,91 Lengyelo. 7,99 6,52 6,53 5,53 7,42 5,35 5,05 4,28 Litvánia 1,95 1,19 1,18 1,10 2,18 1,92 1,90 1,89 Németo. 8,76 15,04 15,12 12,72 7,78 11,31 10,98 9,79 Magyaro. 3,40 2,21 2,20 2,05 3,68 2,71 2,67 2,55 Málta 0,81 0,75 0,75 0,78 0,94 1,57 1,57 1,67

döntési 2,03 12,80 12,70 12,71

képesség

8.2. táblázat. Hatalmi indexek válogatott országokra

vizsgálunk, jogos lehet a használata. Sajnos ugyanakkor az Unió sem mentes a vitáktól és néha úgy t¶nik bizonyos kérdésekben soha nem lesz egyezség olyan markáns különbségek is jelentkeznek a tagországok között. Egy álta-lánosabb model hiányában, az irodalomban bevett szokás szerint mindkét hatalmi indexet közöljük a számításaink során.Az eredményeket, kivonatos formában a a 8.2 táblázat foglalja össze a részleteket a 8.5 és a 8.6 táblák tartalmazzák.

Mindenek el®tt meg kell említenünk a döntési valószín¶ség látványos ja-vulását. Míg a Nizzai szabályok mellett 50 koalícióból csak egy képes döntést hozni, a reform után minden nyolcadik koalíció döntésképes azaz gyakorla-tilag hatszor lesz könnyebb, vagy gyorsabb az uniós döntéshozás. Természe-tesen ebb®l a szempontból a 2014. és 2017. közötti id®szak a legkedvez®bb, hiszen ekkor a régi, és az új szabályok is érvényesek, de ez a több mint 134 millió nyer® koalíció közül mindössze 2500 pluszt jelent.

Igazságosság

A Nizzai rendszerben hatalmas különbségek vannak az egyes uniós polgá-rok érdekérvényesít® ereje között. Egy luxemburgi, vagy máltai állampolgár nagyjából hússzor akkora befolyással rendelkezik, mint német társai. Érdekes módon éppen az el®bbi országok kapják az EU-tól a legnagyobb egy f®re es®

(nettó) támogatást (European Parliament, 2010). A reform hatásait vizsgál-va gyökeresen különböz® eredményt kapunk a Shapley-Shubik (8.5 tábla), illetve a Banzhaf index (8.6 tábla) használata esetén. Mindkét esetben ja-vul Németország befolyása, s®t el®bbinél Spanyolország, utóbbinál Francia-és Lengyelország, illetve az Egyesült Királyság is rosszabb helyzetbe kerül 2060-ra, de míg a Shapley-Shubik index esetén a két széls®ség közötti kü-lönbség körülbelül a felére csökken, utóbbi sokkal kedvez®bben kezeli a kis országokat, amiknek az eddig is aránytalanul nagy befolyása nem hogy

csök-8.1. A LISSZABONI REFORM 139

8.1. ábra. Banzhaf indexek változása 2010 és 2015 között a népességek függ-vényében

kenne, de tovább n®, és ezzel a különbség is, közel másfélszeresére.

Magyarország befolyása

Egy reformnak szükségszer¶en vannak nyertesei és vesztesei. Ahogy az el®-z® szakaszban említettük a reform egyik eredménye, hogy a nagy országok befolyása n®, közelebb kerül az általuk képviselt népességarányhoz, illetve némileg meglep® módon a kis országok Banzhaf indexe is n®, mindez ter-mészetesen a közepes országok, így Magyarország kárára. A változások két elemre bonthatók: egyrészt bevezetésre kerül egy új szavazási rendszer, más-részt ez a szavazási rendszer a továbbiakban er®sen a népességi adatokon alapszik (a nizzai szabályok mellett ezek csak a nagy országok esetében bír-tak jelent®séggel), ami különösen kedvez®tlenül érinti a csökken® népesség¶

országokat, köztük ismét Magyarországot. Bár a népesség változása füg-getlen a Szerz®dést®l és egy ország kezében rengeteg olyan ösztönz® van, ami akár a bels® szaporulatot, akár a bevándorlást növelheti a döntés még-is a népességváltozás, tehát ezen hosszútávú trendek még-ismeretében született így a Szerz®dés értékelésekor ezeket is gyelembe kell venni. Ráadásul a né-pességváltozás csak részben magyarázza a hatalmi indexek változását. Bár Észtország lakossága gyorsabban fogy, mint Magyarországé, Magyarország befolyása csökken, ugyanakkor Észtországé folyamatosan n®.

Az EU központi költségvetésének legnagyobb haszonélvez®i érdekes mó-don egyt®l-egyig a reform vesztesei, összesített Shapley-Shubik indexük 40-r®l 28%-ra csökken, miközben a legnagyobb bezet®ké 29%-ról 35%-ra n®.

Számunkra külön érdekes, hogy a kelet-közép európai országok (a visegrádi országok, Románia és Bulgária) jelenleg a döntések közel negyedét, míg a

140 8. FEJEZET. HATALMI INDEXEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Shapley-Shubik Banzhaf

reform nép. össz. reform nép. össz.

Egy. Kir. 27% 21% 54% Málta 67% 6% 77%

Németo. 72% -15% 45% Szlovénia 42% 3% 45%

Franciao. 28% 12% 43% Litvánia 43% 1% 45%

Olaszo. 21% -3% 17% Ciprus 30% 8% 41%

. . . Észto. 34% 4% 39%

Luxemburg -30% 7% -25% Luxemburg 26% 8% 36%

Ausztria -29% 4% -26% Egy. Kir. 15% 17% 35%

Portugália -23% -6% -27% Franciao. 15% 10% 27%

Szlovákia -31% 4% -28% Németo. 45% -13% 26%

Görögo. -28% -1% -29% . . . . Lengyelo. -18% -15% -31% Görögo. -22% -3% -24%

Cseho. -33% -5% -36% Bulgária -22% -8% -29%

Magyaro. -35% -7% -40% Cseho. -25% -5% -29%

Litvánia -39% -8% -44% Magyar. -26% -6% -31%

Bulgária -36% -13% -44% Lengyelo. -28% -20% -42%

8.3. táblázat. A hatalmi indexek legnagyobb változásai, külön a reformnak, illetve a népességváltozásnak köszönhet®en..

vizsgált periódus végére már csak hatodát határozzák meg.