6. A Győri Királyi Jogakadémia (1802-1852) és Győri Püspöki
6.5 Hallgatók nemzetiség szerinti megoszlása
újságíró
szolga 6 0,16 1 0,07 4 0,33 11 0,17
állami értelmiségiek 78 2,06 56 3,68 32 2,62 166 2,54 ügyvéd, bíró 37 0,98 50 3,29 27 2,21 114 1,75 ismeretlen 2123 56,16 547 35,94 402 32,92 3072 47,09
A szeminárium hallgatói között a hallgatók kevesebb, mint 8%-ának
ismerjük a szülei foglalkozását, így a kapott adataink nem relevánsak. A
meglévő adatok között nagyobb arányban vannak az iparos és kézművesek
gyermekei, továbbá a megyei és városi hivatalnokok, haszonbérlő és
gazdálkodó szülők gyermekei.
6.6.1 A diákok megelőző tanulmányai
A diákok korábbi tanulmányait két részre lehet osztani, egyrészt a gimnáziumi végzettségük megszerzésének a helyére, másrészt, ha korábban már látogattak valamilyen felsőoktatási intézményt, ezek megnevezésére. Ez utóbbi a következő fejezetben kerül tárgyalásra. Egyes diákok esetében több település is felmerülhet, ahol a gimnáziumi éveit töltötte, így a következő adatok azt mutatják, hogy az egyes települések hányszor bukkannak fel, mint előzetes tanulmányok helyei, és egy diákhoz adott esetben kettő is tartozhatott.
A Győri Királyi Jogakadémia diákságának legnagyobb része valószínűleg helyben, a Győri Gimnáziumban végezte tanulmányait, de ez az adat nem került minden esetben vezetésre a forrásainkban. Összesen a diákok 77%-áról nem ismerjük, hogy pontosan hol járt gimnáziumba. Az adatbázisban összesen 59 település tűnik fel, melyek közül az első 20 kerül itt közlésre.
Győrön kívül a legtöbb hallgató Sopronból érkezett, ahol a korszakban működött katolikus nagygimnázium, viszont felsőfokú tanulmányokra csak az evangélikus líceumban lett volna lehetőségük.
154Az innen érkezett diákok döntő többsége valóban római katolikus, viszont volt köztük 6 evangélikus diák is. A második helyen Mosonmagyaróvár áll, ahol a korszakban nagygimnáziumon kívül egy mezőgazdasági főiskola működött.
155Veszprémben a püspöki szeminárium mellett szintén egy főgimnázium működött csupán, így sok tanuló Győrt választotta a további tanulmányai színhelyéül.
156Szintén római katolikus főgimnázium működött Komáromban, Székesfehérvárott, Tatán és Kőszegen is. Pozsonyban bár lett volna lehetőség a hallgatóknak továbbtanulniuk akár jogakadémián is, 61 diák mégis Győrt választotta. Pozsonyban működött még a kérdéses periódusban az ország egyik legfontosabb evangélikus líceuma.
157Bár Szombathelyen 1793-tól létezett egy püspöki bölcsészeti líceum, a vizsgált korszakunk utolsó harmadában egyre több diák érkezett a jogakadémiára Szombathelyről is. Az intézményt Szombathelyi Királyi Líceumnak is nevezték, a püspöki székhellyé válása után hamar jelentkezett az igény, hogy a szeminárium mellett bölcsészeti képzést is szervezzenek meg, hogy ne a távolabbi Pécsre, majd Győri Királyi Jogakadémiára vagy a Pozsonyi Királyi Jogakadémiára kelljen küldeni a diákokat.
158
154A magyar nevelés története. Főszerk. Horváth Márton. Budapest, 1988.
térképmellékletek alapján
155 A magyar nevelés története. i.m. térképmellékletek alapján
156 A magyar nevelés története. i.m. térképmellékletek alapján
157 A magyar nevelés története. i.m. térképmellékletek alapján
158 Vecsey Lajos: A Szombathelyi királyi líceum alapítása és első évei 1793-1808.
Szombathely, 1934. 2. szám. 5-6.
45 hallgató érkezett nagyszombati előtanulmányokkal, ami azért meglepő, mert ott Érseki Bölcsészeti Líceum működött 1802-től, valamint a Pozsonyi Királyi Jogakadémia szintén közelebb esett volna a diákokhoz. A nagyszom-bati diákok érdeklődése szintén vizsgált korszakunk második felében élénkült meg Győr iránt. A táblázatban még feltüntetett utolsó 10 település közül még kiemelendő Pest és Buda, ahol az ország egyetlen egyeteme működött.
18. táblázat
20 város, ahonnan Győrön kívül a legtöbb diák érkezett az akadémiára (1802-1849)
település fő település fő
1 Sopron 291 12 Keszthely 34
2 Magyaróvár 137 13 Esztergom 30
3 Veszprém 129 14 Buda 28
4 Komárom 118 15 Pest 27
5 Székesfehérvár 107 16 Léva 20
6 Tata 91 17 Nagykanizsa 20
7 Kőszeg 63 18 Nyitra 20
8 Pozsony 61 19 Trencsén 13
9 Szombathely 48 20 Kaposvár 12
10 Nagyszombat 45 ismeretlen 5063
11 Pécs 38
A teológusok gimnáziumi tanulmányairól még kevesebb információval rendelkezünk, mindössze a diákok valamivel több, mint 16%-áról vannak ismereteink. Összesen 15 település neve bukkan fel, melyek szerepelnek is a következő táblázatban. Az ismert települések többnyire megegyeznek a jog-akadémia listáján szereplőkkel, de a püspöki szemináriummal rendelkező váro-sok már váro-sokkal kisebb számban fordulnak elő. A győri adat nyilvánvalóan nem teljes.
19. táblázat
15 város, ahonnan a legtöbb diák érkezett a szemináriumba (1802-1852)
város fő város fő
1 Sopron 54 9 Gyöngyös 1
2 Magyaróvár 16 10 Kaposvár 1
3 Kőszeg 8 11 Komárom 1
4 Győr 6 12 Léva 1
5 Szombathely 4 13 Nagyszombat 1
6 Tata 4 14 Nyitra 1
7 Pécs 2 15 Veszprém 1
8 Eger 1 ismeretlen 513
6.6.2 A hallgatók más belföldi felsőfokú tanulmányai
Összesen 1205 diákról ismerjük, hogy mely más magyarországi felsőoktatási intézményben, vagy intézményekben végeztek még tanulmányokat. Ezt vagy a jogakadémiai képzésüket megelőzően, vagy követően tették. 69 személy esetén viszont ezt az adatot nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. Ez a lista csak hozzávetőleges, mivel a kutatócsoportnak még nem volt lehetősége valamennyi felsőoktatási intézmény felsőfokú hallgatói adatbázisának összeállítására, így ezeket nem tudtuk még a győri adatokkal sem összevetni. A források nem minden esetben tartalmazták, hogy mit is tanult ott az adott hallgató.
A feldolgozás jelen állása szerint a legtöbb hallgató Szombathelyen tanult a jogakadémiát megelőzően bölcsészetet. A Pesten tanult hallgatók is magas létszámot értek el, viszont ez az adat meglehetősen változatos képzéseket jelent. 89 hallgató érkezett bölcsészeti tanulmányok elvégzése után Győrbe. 14 hallgatóról tudjuk, hogy Pesti Egyetemen tanult jogot, 15-ről hogy gyógyszeré-szetet, 11-ről hogy orvostudományokat, 26 hallgató tanult teológiát. Harmadik helyre a Pozsonyi Jogakadémiáról érkezett diákok kerültek, akik közül 56-ról tudjuk, hogy jogot tanultak ott. Sopronból az evangélikus líceumban bölcsészetet végzett hallgatók érkeztek sokan az akadémia visszaköltözésekor, 1802-ben, befejezni a tanulmányaikat. A Soproni evangélikus líceumból bölcsészetet végzett hallgatók érkeztek, de 10 főről tudjuk, hogy ott jogot is hallgatott.
Mosonmagyaróvárra a mezőgazdasági iskolába mentek a Győri diákok a jogakadémiai képzésük után. A hallgatók Vácott bölcsészetet hallgattak, ahogy Nagyszombatban is. A Zágrábi Királyi Jogakadémiából érkezett 25 bölcsészetet végzett hallgató, de 17 diák jogot tanulni ment az intézménybe.
Egerből az érseki líceumból főleg bölcsészek érkeztek, de 11 tanuló jogot is hallgatott ott. Szegedről bölcsészeti képzéssel érkeztek hallgatók, míg a keszthelyi Georgikonban mezőgazdasági tanulmányokat folytattak a diákok. A Nagyváradi és Kassai Jogakadémiáról is érkezett néhány hallgató. A Pozsonyi Evangélikus Líceumból olyan hallgatók érkeztek, akik jogi tanulmányaikat kívánták folytatni a győri akadémián.
A listában gyakran tűnnek fel a korszakban líceumnak nevezett püspöki akadémiák, amiről Fényes Elek a következőket írta: „A lyceumok annyiban
különböznek az akadémiáktól, hogy itt csupán philosophiai pálya van, de mindenben hasonló szerkezetüek az akadémiákkal. Illyen lyceum jelenleg 9 van, u.m.Nagyszombatban, Szombathelyen, Nyitrán, Váczon, Szegeden, Rozsnyón, Szathmáron, Diakóváron, és Zengen.”159
159 Fényes E.: Magyarország leírása i.m. 174
20. táblázat
15 város, ahol a jogakadémia legtöbb diákja végezett még felsőfokú tanulmányokat (1802-1849)
város fő város fő
1 Szombathely 239 9 Zágráb 34
2 Pest 201 10 Eger 34
3 Pozsony Jogakad. 154 11 Szeged 34
4 Pécs 102 12 Keszthely-Georg. 33
5 Sopron (Ev. Líc.) 90 13 Nagyvárad 18
6 Magyaróvár 69 14 Kassa 10
7 Vác 59 15 Pozsony (Ev. Líc.) 9
8 Nagyszombat 39
A teológusok közül mindössze 69 személyről tudjuk, hogy más magyar-országi felsőoktatási intézményben is tanult. Többségük Szombathelyen végezte a bölcsészetet az akadémia Győrbe helyezése után, vagy az 1830-as, 40-es években tanult az akadémián. 11 diákról tudjuk, hogy a Pesti Egyetemen tanult teológiát. További adataink szerint 6 diák tanult Pozsonyban, 2 Veszprémben, 1-1 pedig Nyitrán, Nagyszombaton, Magyaróváron, Keszthelyen.
6.6.3 Külföldi egyetemeken is tanult hallgatók
A jogakadémia hallgatói közül mindössze 98-ről tudjuk, hogy külföldi egyetemen is tanultak. A döntő többségük Bécsben, összesen 57 tanuló.
Bécsben változatos fakultásokra iratkoztak be a hallgatók, például teológiát 23-an az egyetemen, további 5 személy pedig az Augustineumb23-an t23-anult. 8-23-an orvostudományokat, 7-en bölcsészetet, 2 személy gyógyszerészetet, szintén 2 fő sebészetet tanult, ahogy 2 személy pedig jogot hallgatott Bécsben. 2 diák tanult a Theresianumban, 2 fő tanult kameralisztikát, egy fő mérnöki tudományokat.
Grazban leginkább teológiát tanultak a hallgatók, összesen 26 fő, de
ketten bölcsészetet, és egy személy jogot hallgatott. Mariabrunnban erdészeti
tanulmányokat mentek végezni a győri diákok, míg Rómában a Collegium
Germanicum-Hungaricumban teológiát végeztek. Paviában két személy
fordult meg, és egyikükről lehet tudni, hogy orvostudományokat hallgatott. A
többi egyetemen már csak egy-egy diák fordult meg, például Heidelbergben,
Berlinben és Lipcsében jogot hallgattak, míg Jénában gyógyszerészetet,
Utrechtben pedig teológiát. A diákok közül 8 hallgatóról tudjuk, hogy több
egyetemen, vagy ugyanannak az egyetemnek több karán is beiratkozott.
21. táblázat
Külföldi városok, ahol a jogakadémia diákjai végezetek még felsőfokú tanulmányokat (1802-1849)
település létszám település létszám
Wien 57 Heidelberg 1
Graz 29 Berlin 1
Mariabrunn 4 Leipzig 1
Róma 4 Jéna 1
Pavia 2 Utrecht 1
Freiburg 1