A Három Rózsa tündöklése és bukása

Vajon mi lehet az a nagy, rózsaszín épület a Széchenyi és a Kazinczy utca sarkán? A városiak többsége tudja, hogy hajdanán nagyhírű szálloda működött benne. De mikor is volt ez? Mi történt a szállóval? És milyen hírességek szálltak meg benne?

A Három Rózsa manapság

35

Dobrossy István A miskolci vendégfogadók és vendéglátás története 1745-1945 című könyvében írt részletesen a Három Rózsáról, elsősorban ennek alapján készült az írásom.

Az 1702-es miskolci kötelkönyv szerint - amelyben feljegyezték a város összes ingatlanát - a terület tulajdonosa egy bizonyos Szikszai „Kura” János volt, és italkimérés működött itt, melynek neve „Kura korcsma” volt.

Az első hiteles leírás 1775-ből való, ebből megtudjuk, hogy a korábbi épület már nincs meg: valószínűleg leégett, de az is lehet, hogy csak elbontották. Mindenesetre az uradalom 1767-ben új épületet épített a régi korcsma helyére: ez már fogadó volt a javából! Ötszobás, külön konyhával és éléskamrával arra, hogy régen „Kura korcsma” volt a neve, de az 1832/33-as összeírás már nem említi ezt a nevet:

„Három Rózsa uradalmi vendégfogadó látható a Piacz utczában, kissé lejjebb az uradalmi boltnál, kiváló és forgalmas helyen, a 2748. telekszám alatt. Az épület jó anyagból szilárdan épült. Zsindelytető fedi, bár az utóbbi jelen állapotban némi javításra szorul. Ahogy az utczáról az épület kapuján belépünk, balról fapadlós és zsindelytetős járdán van a bejárat a konyhába. A konyhából van a nagyterem az ebédlőszoba. A konyhából van az ajtós lejárat a pincébe, az téglaboltozatos, s 18 gönczi hordó bor fér el benne. A kapun belépve jobbról van egy épület két szobával ahol a bérlő lakik. A konyhától jobbra

36

van a sarkon egy hosszú keskeny éléstár, amely valaha bejárat volt az utczáról a ma is meglévő kiskapun át, ez azonban most állandóan zárva van. Ehhez az éléstárhoz csatlakozik két kisszoba a vendégek számára, mindkettő fapadlós, kétszárnyú ablakos, vasrácsos, fazekas kályhás. A másik rész is jó anyagból szilárdan épült zsindelytetős épület, mégis falai hibásak, állandó javítást igényelnek, tetője meghibásodott, meg is hajlott, tagadhatatlanul romlásnak indult. (...) Azután vele egy tető alatt van az istálló 16 ló számára, meg tüzifakamra, de az árnyékszéknek van átalakítva. Az istálló szomszédságában áll a kocsiszín (...) 6 kocsi számára.”⁵

A kép a Miskolc a múltban Facebook csoportból való. Az egykori Három Rózsa épülete a ’60-as években.

A Három Rózsa arról is nevezetes, hogy Kossuth Lajos is megszállt benne egykoron. Előkerült egy régi levelezőlap, ahol

37

Marjalaki Kiss Lajos helytörténész állítólag bejelölte, hogy honnan mondott beszédet a későbbi kormányzónk. Ez nem lehet valódi, hiszen a jelölt erkély akkor még nem létezett.

„Amikor Kossuth Lajos 1840. aug. 16-án zempléni útjáról Pest felé menet megállt Miskolcon, s az összegyűlt miskolci polgárok előtt beszédet mondott, ez nem a mostani épület erkélyéről hangzott el - mint ahogy azt számos leírás véli -, hanem a régi fogadóból, amely előtt a szemtanú jegyzetei szerint egy olajlámpa világította meg a hepehupás kövezetet. S itt volt akkor a gyorskocsijárat második megállója is.”⁶

A szállóban 1851 októberében az új katonai és polgári kormányzó is tiszteletét tette. Albert (Albrecht) főherceg nagyhírű díszvendége volt a szállónak. Miután a főherceg minden igényt kielégítő szállodát építettek a kis fogadó helyére.

A koronauradalom tulajdonjoga 1872-ben szállt a városra, majd Szabó Gyula és Pilta Miklós vásárolta meg, 48 000 forintért. Az épület szállodaként most először és utoljára volt miskolci kézben: Piltáék emeletes épületet álmodtak a fogadó helyére - ami végül meg is valósult, és mint Grand Hotel Stőgermayer nyitott meg „impozáns külsővel, reprezentatív belsővel, s a tervek szerint hosszú távon minden igény kielégítésére alkalmas 40 vendégszobával.”⁷ 1878. november 2-án tartották az ünnepélyes megnyitót.

38

1881. szeptember 9-e és 16-a között a Grand Hotelt választotta szállásául Ferenc József, 1888 júniusában Rudolf trónörökös, pár hónappal később pedig Edward walesi herceg is, aki akkor még az angol trón várományosa volt. Micsoda névsor! Tagadhatatlan, hogy ebben az időszakban már a Grand volt Miskolc első számú szállodája.

1887-ben egy Dresdner András nevű úriember lett a bérlő, 1891 tavaszán Ment András - budapesti vendéglős, 70 000 forintot áldozott rá - vette meg a szállodát, melyet októberben Seper István vett bérbe, aki a Tiszai pályaudvar kocsmárosa volt, és ekkor lett Seper nagyszálló a neve (1906).

Az üzlet jól ment ezekben az években, már csak azért is, mert 1898-ban tehetséges üzletvezető került a főnöki székbe:

1910-ben Kepes Béla vendéglős vásárolta meg az épületet - így lett Kepes szálloda a neve (első világháború előtt). Ez volt a vég, és az utolsó időszak következett: 1914-ben Kepes urat hitelezési csalás miatt lakat alá tették, a szállodát bezárták. Volt még néhány hamvába holt próbálkozás, például a Horváth-Vámos-Fritz trió, vagy később Xiffkovics Emil, Friedmann Dávid - de mindegyikük belebukott, és vendéglátási funkcióját már soha többé nem látta el az ingatlan.

39

Az első világháború alatt az épületben lakásokat alakítottak ki, a földszinti részen vendéglátóipari egységek sorakoztak. A fent említett Friedmann-nék újították fel.

Az 1929/30-as lakjegyzék csupán egy kávézót említ az épületben, valamint - 1934-től - üzemelt benne a később legendássá váló Kígyó gyógyszertár, gyönyörű, XIX. századból való berendezéssel.

1934-ben Menner László tervei alapján a korszak legmodernebb, legszebb bérházává alakították át az épületet, a Katona Lajos és fia végezte az átépítést. Ezt írta róla a Felsőmagyarország című lap:

,,Fényes fogadások, nagyszerű bankettek, híres bálok és hangversenyek színhelye volt a Három Rózsa vendégfogadó, amelyet szállodai minőségben halálra ítélt a gazdasági válság, s pár év múlva senki sem emlékezik rá, milyen fényes, káprázatos múltja volt a sarokbérház elődjének.”⁸

Kell-e ennél szebb nekrológ?

Az épület 1995/96-ban homlokzati felújítást kapott, majd a legutóbbi felújítást 2006-ban, Rostás László tervei alapján végezték el, és 2009 márciusa óta védett műemlék. A legutóbbi renoválása óta városunk dísze - csak ne menjünk be az udvarra -, így méltó öltözetben, büszkén áll a főutca sarkán ez az épület, ami egykor sok előkelő vendéget fogadott.

40

A Seper nagyszálloda. (Forrás: wikipedia.org - 33 Széchenyi Street, 1905, Miskolc.)

41 Források:

Borsodi kismonográfiák 21. (Miskolc, 1985, dr. Szabadfalvi József) - Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és vendéglátás története 1745-1945, 44-50 oldal.

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története 5/1 (Miskolc, 2007, dr. Dobrossy István)

borsodhonismeret.lapunk.hu - A Három rózsa fogadó muemlekem.hu - Három rózsa szócikk

stonedontwilt.blogspot.hu - A kövek nem hervadnak el Wikipédia - Három rózsa szócikk

42