Belvárosi séta
5. A Miskolci Nemzeti Színház
Nem akármilyen épület előtt állunk: Magyarország egyik első színháza működött, illetve működik itt. Először a Wesselényi Miklós pártfogása alatt álló Erdélyi Színjátszó Társaság tette tiszteletét városunkban, az 1800-as évek elején.
A Korona szálló udvara volt a helyszíne az 1815-ben Pestről elüldözött színi társulat előadásának. Megszületett a gondolat, hogy a társulatot itt tartsák egy saját, színjátszásra alkalmas helyszín kijelölésével, ahol épületet is emelnének.
A Miskolci Nemzeti Színház
43
Mindebből 1815-ben lett valóság, miután ezt Borsod vármegye közgyűlésén eldöntötték, szó szerint: a város a Pestet elhagyó Magyar Színjátszó „Theatralis” Társaságnak adott otthont Miskolcon, azért, hogy a város, a nép „a más Európai pallérozott Nemzetségek sorába”9 kerüljön.
Dobrossy István a Miskolc írásban és képekben első kötetében ír az intézményről A 170 éves színház címmel (Miskolc írásban és képekben 1., 40-47. oldal), ebben a fejezetben ezt vettem alapul.
1823-ban épült az első kőszínház a főutcán, a Déryné utcát akkoriban Nagyboldogasszony utcának hívták. A mai Magyarország területén ez volt az első, de az akkori magyar területen a második: a kolozsvári két évvel megelőzte.
„A magyar művelődéstörténet jeles eseményén vehetett részt Miskolc lakossága, állandó kőszínházat avattak.”10
A magyarországi színjátszás egyik legnagyobb mecénása gróf Széchenyi István volt. Ő írta 1827-ben:
„ámbár nagyon szomorú az, hogy olly nagy Hazánkban csak Miskolczon áll egy olly intézet, a melly a nagy czélnak megfelelend”11 – a kérdés az, hogy a kolozsvári színházat miért nem említi?
Később a kutatásaim során arra a magyarázatra akadtam, hogy akkoriban két magyar hazaként tartották számon Magyarországot és Erdélyt.
1823-ban Éder György vezetésével alakult meg a társulat, és Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című előadásával avatták fel az új épületet.
Érdekesség, hogy a színpadot átalakították, és a végleges formáját csak 1828-ban - Széchenyi István támogatásával -
44
nyerte el, ezúttal A sevillai borbélyt nézhette meg az avatón a nagyérdemű.
A színház 1843-ig sikeresen és zökkenőmentesen működött:
ebben az évben Miskolcon szörnyű tűzvész pusztított, ami a színházépületet is elemésztette. Szemere Bertalan kezdeményezte a színház újjáépítését, részvénytársaságot alapított ezzel a céllal:
„az ország tehetősebb lakosait részvényjegyzésre hívjuk fel a Miskolcon építendő Nemzeti Színház költségeinek összehozatalára.”12 (Szemere Bertalan felhívása)
A kép forrása: Wikipédia - Miskolci Nemzeti Színház szócikk
A gyűjtés sikeres volt: a pénz összegyűlt. Az építész kiválasztásával viszont Szemerének nem volt szerencséje, mivel Giuseppe Cassano - Cassanó József - nem állt a helyzet
45
magaslatán. Az építkezés nagyon elhúzódott, így csak 1857-re készült el a színház (akkor már nem volt idő a halogatásra, mert Ferenc József érkezett látogatóba), és egy díszelőadással avatták fel ismét. Érdekesség, hogy az avatóra a császár végül egy tragikus esemény - Szirmay Tamás halála; az uralkodó üdvözlésekor a város határában gutaütést kapott - miatt nem ment el; István nádor képviselte őfelségét.
Ekkor kerül az épület felső szintjére - külön bejárattal - a Nemzeti Kaszinó, és ekkortól használhatja hivatalosan, „felsőbb engedelemmel” a Miskolci Nemzeti Színház nevet.
1884-ben az új tűzrendészeti szabályok miatt színházunk egy tűztoronnyal gazdagodott.
1899-ben a helyi újságban ez jelenik meg:
,,a miskolczi színház úgy ahogy az most van, még a legszegényebb igényeknek sem felel meg.... A mi színházunk csupán léghuzam, csupa ízléstelenség, czélirányosság nélkül épült nagy kőtömeg.”13
Hiába az idézett szöveg, a következő nagy átalakításra 1925-ig kellett várni - 1902-ben azért Stimm Lajos vezetésével kisebb korszerűsítési munkálatokra sor került a nézőtéren, ekkor épült ki például a zenekari árok is -, amikor Vágó László tervei alapján átalakították az épületet. A belső térre koncentráltak, a klasszicista belsőt neobarokk stílusra alakították át. 400 új ülőhelyet alakítottak ki. Büfét és cukrászdát is nyitottak az épületben, mivel eddig a szünetben a szomszédos Abbáziába járt át a közönség.
Persze, ez az átalakítás sem tetszett mindenkinek...
46
„az új széksorok, az aranyhímes páholyok, a szikrázó villanylámpák, a lényűgöző freskók a mennyezeten, mind-mind üres lélektelen szépség.”14
A világháború után 1956-ban került sor újabb felújításra.
Ekkor Bene László és ifj. Horváth Béla tervei alapján bővítették a színházat. Ruhatár kerül kialakításra mindkét oldalon, ekkor lesz szimmetrikus az épület, és az első forgószínpad is elkészül.
Az eddigi utolsó felújításra a '90-es években került sor, Bodonyi Csaba, Horváth Zoltán és Hidasnémeti János belsőépítész tervei alapján. A belső tér teljesen megújult, több színészlakás, irodaépület, színészbejáró és a Déryné udvar került kialakításra. Az udvarban szoborparkot létesítettek, többek között a névadó, Laborfalvi Róza, Latabár Endre szobraival. A megnyitón pedig Berthold Brechttől a Kurázsi mama és gyermekeit játszották.
Az átalakítással Közép-Európa legösszetettebb és legmodernebb komplexumává vált a miskolci színház.
Összterülete több, mint tizenötezer négyzetméter. Ekkor nevezték el a főépületet Nagyszínháznak. Ezen kívül négy, játékra alkalmas helyszín van a komplexumban, a Csarnok, a Kamaraszínház, a Játékszín és a Nyári Színház. Helyet kapott még a tömbben egy Színháztörténeti és Színészmúzeum is.
2001-től rendezi meg a színház a város közreműködésével a Bartók+.... Nemzetközi Operafesztivált, amelynek szülőatyja Hegyi Árpád Jutocsa és Müller Péter Sziámi volt. Manapság is pazar színészi játékot láthatnak a nézők, hiszen 2017-ben a Kivilágos kivirradtig elnyerte a Színikritikusok díját, és a Bakkhánsnők is komoly szakmai elismerést aratott.
47
Ha Ön is betérne egy előadásra, a bejárat mellett balra, a lakóházak alatt található a jegyiroda, ahol az állandó programról is tájékozódhat.
Források:
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Miskolc, 1994, Stehlik Ágnes) - A 170 éves színház (40-47. oldal)
jegy.hu - A Miskolci Nemzeti Színházzal kapcsolatos írások miskolc.varosom.hu - Miskolci Nemzeti Színház információk mnsz.hu - A Miskolci Nemzeti Színház honlapja
nagyasszonyok.blog.hu - Egy emancipált nő, aki koldusként halt meg: Déryné Széppataki Róza
Wikipedia - Miskolci Nemzeti Színház szócikk
48