A Szinva terasz/Miskolc és a Szinva patak

Itt állunk a Szinva teraszon, amely mellett a Szinva patak csordogál; a patak, ami életet adott és vett el az évszázadok folyamán.

Mielőtt folytatnánk kis túránkat a belvárosban - akinek kedve van, igyon meg egy jó kávét a Lokalistában, vagy reggelizzen is -, gyönyörködjünk a környezet szépségében, miközben az első állomás szövegét olvassuk!

A miskolciak kedvenc patakja a Bükkből ered, és a Sajóba torkollik, de előtte megtesz egy körülbelül 30 kilométeres utat, nyugat-keleti irányban - ebből húszat Miskolcon. Több tucat híd

25

ível át rajta, a belvárosban több helyen nem láthatjuk kedvenc vízfolyásunkat, mivel a várostervezők elrejtették a szemünk elől.

A Szinva forrása

A patak forrása Lillafüred határában található, a hollóstetői úton. Sokan járnak ide manapság vízért, s a bővizű karsztforrás Miskolc vízellátásának is fontos részét képezi. A patak lillafüredi részén, a Palotaszálló alatt található Magyarország legmagasabb vízesése, ami 20 méteres magasságból zuhan a mélybe. A vízesést mesterségesen alakították ki: a Garadna patak felduzzasztásából jött létre a Hámori-tó, amelyből a Garadna újból kilép, és 100 méterrel a vízesés után egyesül a Szinvával. Mivel a Szinva patak bővizű forrásai Miskolc vízellátását biztosítják, csapadékszegény időjárás esetén a

26

vízesés kiszárad, ekkor a Hámori-tóból szivattyúzzák a vizet a Szinva medrébe.

A szocializmusban, városi útja során erős szennyezés érte. A papírgyár és a vasgyár volt ebben a ludas, de akkoriban - szabályzások híján - a városiak is beleengedtek sok káros anyagot. Mára a kedvező körülmények miatt visszatért a patak élővilága.

A Szinva terasz

A miskolciak folyóját Nagy Lajos király is említi, 1377-ben Synwapataka néven, de az első okleveles említése 1296-ból való. A miskolci malmokkal kapcsolatban pedig több forrás is említi már a XIV. század óta: ezek a „Szinvára felfűzve”

sorakoznak a parton.

27

Érdekesség, hogy a középkor végén még létezett egy Sziget nevű település Miskolc és Diósgyőr között - talán a mai Újgyőri főtér környékén -, amit a Szinva patak ölelt körbe. Szintén

hidak, malmok, csatornák, gázlók, vágóhidak voltak, akármerre tekintett. A Szinva egyik leghíresebb hídja a Forgó-híd, amit a Forgó családról neveztek el (tehát soha nem lehetett forgatni vagy mozdítani). A város hídjaihoz egyébként a diósgyőri uradalom biztosította az építőfát.

A XVI-XVII. századig az Avas alatt fordult délnek a Szinva, és ott a Hejővel együtt, Ónod vagy Muhi tájékán a Sajó, a Hernád vagy a Tisza valamelyikébe torkollott.

Az első hiteles leírása 1720-ból, Bél Mátyástól származik (országleírásában a Szinva-szócikk alatt):

„A másfél mérföldnyi hosszú Szinva arról híres, hogy a régióban a legtöbb benne a rák és pisztráng. Miután a Bükkben, a ,,Szent István-erőse" nevű hegy oldalában megered, a Garadna patakkal bővülve jelentős víz lesz belőle, s már a hegyek között fűrészmalmot hajt. Diósgyőrön átfolyva, Miskolcig dombokkal övezett síkságon halad végig, majd kettészeli a várost. Itt is igen sok malom van rajta, éppen ezért a tiszta patak igen szennyezetté válik, s Miskolcról már piszkosan kavargó, a korábbira alig hasonlító vízként folyik el.” ³

28

Miskolcot vizeinek rakoncátlanságai miatt sok kár érte az elmúlt évszázadok folyamán. A Pecével karöltve nagy pusztítások okozója volt a két patak.

Az első nagy áradás éveként 1691-et említik: „Az áldozónapi sokadalom alkalmatosságával déllyesi négy óra tájban ollyan rendkívül való essők, égszakadások voltanak, mellyekhez hasonlót soha a mi atyánk se értenek. Az Pece vize a völgyekről, hegyekről megáradván, sok házakat fundamentumokból felvett, a mezőre kivitte, sokakot félben szakasztott, barmokat, sertéseket, sok erős sövényeket elhordott. Az után a Szinyva vize is a Bikkről megáradván rettenetesen nagy zúgással házaknak, malmoknak, hidaknak rontásával éjjel 10-11-12 órákig annyira rontotta szegény puszta városunkat, hogy az Toronyallya és Papszer utcákon kívül, az egész város kevés ház maradott, aki az árvízzel meg nem tölt volna, kerteinket, épületinket, edényeinket, szekereinket elhordotta, marháinkat megölte.

Sokadalmi alkalmatossággal lévén, sok idegen emberek a vízben holtanak, a lakosok közül is a házban a vízben megfullattanak. Ezek közt az Istennek rettenetes itélleti között keservesebb dolog, hogy a felső hegyen lévő szőlőhegyeinket a rettenetes zápor a kőeső annyira elrontotta, hogy földét is elmosta, szőlőtöveket, gyümölcsfákat öszverontott. Sok kárvallásunkot Isten tudná kimondani, nem ember.”⁴

Ennek ellenére a Szinva a miskolci polgárok számára a gazdaságuk egyik alapját, illetve a polgári szórakozás forrását is jelentette: gyermekeknek és felnőtteknek (a tisztább szakaszokon) fürdésre is szolgált.

29

1845 volt a következő nagy áradás éve: a Szinva rázúdult a piac utcájára, és elsodorta az összes hidat, valamint több malmot is.

A legnagyobb, legpusztítóbb áradást 1878-ban jegyezték fel:

ez a magyar történelem legnagyobb emberáldozattal járó árvize volt. A katasztrófa augusztus végén kezdődött, amikor pusztító zivatar és esőhullám érte el Észak-Magyarországot. Számtalan településen okozott áradásokat, előbb a környéken, majd a Bükkből lezúduló, hömpölygő árhullám augusztus 31-én hajnalban meglepte a miskolciakat is. 277 ember halt meg. A városban egyes helyeken 4-6 méter magasan állt a víz...: a menekülés esélytelen volt.

2182 ház semmisült meg, a kár 1 739 771 koronára rúgott, és az 1838-as pesti és az 1879-es szegedi árvízzel ellentétben Miskolc magára maradt a károk elhárításában. (Az említett két elemi csapás esetében országos összefogás indult, Szeged belvárosa teljesen megújult, újjáépült.) A katasztrófa után a malmokat - mint a bajok feltételezett fő okozóját - felszámolták a Szinva patakon, az áldozatok emlékére később, 1928-ban a Szent Anna téren emlékművet állítottak.

Miskolcot a házak lábánál folyó vizei, s a számtalan híd és gázló miatt egy időben Kis Velenceként is emlegették; a város néhány pontján még ma is ilyen a hangulata, annak ellenére, hogy a medret a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években kikotorták, betonozták, szabályozták, több helyen elrejtették a szemünk elől.

Utoljára 1970-ben és 2010-ben okozott szokatlanul magas vízállást a rengeteg csapadék. A felső-bükki, illetve diósgyőri részén még nincs teljesen megzabolázva a patak, azokon a

30

helyeken okozhat meglepetéseket egy-egy lezúduló nyári zápor, zivatar.

Összességében a Szinva olyan jelképe városunknak, mint az Avasi kilátó vagy a Diósgyőri vár. Csakhogy olyan észrevétlenül lopja bele magát hétköznapjainkba, hogy nem is tulajdonítunk neki akkora jelentőséget, mint a fent említett két emblematikus épületnek.

A Szinva (és a Pece ágai) egy 1884-es Adler Károly által szerkesztett térképen

Források:

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I-V. - Szinva tárgyszó alatt található bejegyzések (Miskolc, 1996-2002, dr.

Dobrossy István)

31

amiotthonunk.hu - Miskolc, a dinamikus város miskolcblog.hu - Szinva-parti autópálya wikipedia - Szinva-patak szócikk

32