Cecil Rhodes a Rotschildokkal létrehozta a nemzetek felett uralkodó univerzális intézményeket, a Hálózat háttérhatalmát, amelynek meghatározói a következők:
1., Kimagaslik:
a., a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations:
CFR) New Yorkban és a
b., londoni Királyi Külügyi Intézet (Royal Institute of International Affairs: RIIA).
(A CFR egyik igazgatója hosszú éveken át Soros György volt, ő kezdeményezte 2007. május 8-án a Külkapcsolatok
Bank of England
2., Globális pénzrendszer: bankok, pénzügyi szervezetek, pénz-ügyi konzultációs szervezetek, kockázat- és hitelminősítő intézetek, tőzsdék, biztosítók, befektetési alapok, nyug-díjalapok, pénzfedezeti alapok, múlti- és transznacionális vállalatok. Nem-zetközi Fizetések Bankja, a londoni Európai Újjá-építési és Fejlesztési Bank, a Gazdasági Együttmű-ködés és Fejlesztés Szer-vezete, az Általános Vámtarifa-és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) helyébe lépett Világkereskedelmi Szervezet (WTO), az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés Szervezete, az Amerika-közi Fejlesztési Bank.
A City of London pénzügyi csoporthoz tartozik Rothschild-ház, Warburg-Rothschild-ház, Morgan-Greenfels -Rothschild-ház, a Brown-Shipley-bankház, a Schroeder-ház és a Lazzard Freres-Brown-Shipley-bankház, valamennyi a brit központi bank: a Bank of England ernyője alatt. Ismertek a nagy bankár családok: Schiff, Lazard, Carnegie, Harriman és mások. A nemzetközi pénzimpériumot Neo-British Empire-nek, azaz Új-Brit Birodalomnak is nevezik. A nemzetközi pénzügyi közösség ellenőrzi befolyási övezetük gazdasági és monetáris rendszerét, így a pénzkibocsátást, a kamat-és árfolyam szabályozást, a hitelezést, a központi és kereskedelmi bankok irányítását.
A City of London állam az államban, a The Crown (A Korona) pedig a nemzetközi pénzügyi közösség transznacionális pénzbirodalmának független közigazgatási egységként működő fővárosa, ahol a Bank of England működik. A Brit Birodalom egykor két egymástól elkülönült hatalomként működött. Az egyik
Királyi Külügyi Intézet, London
a tényleges Brit Birodalom: a fehérbőrű lakosság által benépesített gyarmatok a brit uralkodóhoz és a brit kormányhoz tartoztak, így pl. Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrikai Unió (Brit Nemzetközösség). A másik: a koronagyarmatok a színes-bőrűek által lakott gyarmatok, így India, Egyiptom, Málta, Ciprus, a közép-afrikai gyarmatok, Szingapúr, Hongkong, Gibraltár, ezeken a brit jogszabályok nem voltak érvényesek. A korona-gyarmatokat magántulajdonként birtokolta és igazgatta a Korona a City of Londonból. Az egész Brit Birodalomban nem lehetett hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróságot találni, ahol lehetőség lett volna a Korona által hozott döntések megtámadására. A Korona a Brit Birodalom fegyveres erőinek védelme alatt üzletelhetett, ám az így keletkezett vagyon nem brit vagyon volt.
A CFR tagjai Amerika és a világ legnagyobb bankjai (pl.
Citibank/Citicorp, Bank of Tokyo, The Chase Manhattan Bank, Bank of Montreal, Bankers Trust Company, Deutsche Bank AG stb), vezető brókerházai (Dow Jones and Company, Inc., J.P.
Morgan and Co, Inc., Lazard Fréres and Co, Lehman Brothers, Merrill Lynch International stb.), befektető cégei (The Rockefeller Group, Salomon Brothers Inc., Soros Fund Management, Sierra Capital Management stb.) multinacionális nagyvállalatai (Exxon Corporation, AGIP Petroleum Company, AT and T International, Atlantic Richfield Company, The Boeing Company, Texaco Inc, Xerox Corporation, Siemens Corporation, ITT, IBM, The Coca-Cola Company, PepsiCo, Sony Corporation of America, stb.), biztosító társaságai (MetLife International, Mutual Life Insurrance Company of New York, The Prudentiel Insurance Company of America, stb.), kereskedelmi kamarái (British-American Chamber of Commerce, French-American Chamber of Commerce, stb), tekintélyes intézetei (Institute of International Bankers, Nomura Research Institute America stb.) és tömegtájékoztatási óriásai (Time Warner, Times Mirror, Newsweek, stb.), is a CFR tagságához tartoznak, azaz számos gazdag és nagyhatalmú korporáció is tagja a CFR-nek.
3., Az Európai Unió: a világállam üzleti régiója. Irányítását az
amelyet a nemzetközi pénzügyi közösség vezetői hoztak létre a Bilderberg csoport segítségével.
4., Illuminátusság és szabadkőművesség. (Az utóbbi elődje a Templomos Lovagrend.)
Az illuminátus: megvilágosodott elnevezés a babiloniai miszticizmusból származik, a távolbalátás pszichikus képessége, amelyet harmadik szemnek is neveznek. Legfontosabb az Adam Weishaupt alapította bajor illuminátus rend.
Egyik követője, a skót John Robison 1798-ban összegezte az illuminátusok céljait – köztük -: a békés kormányok eltávolí-tása, a patriotizmus megsemmisítése, a családi szerkezet bomlasz-tása, a vallások felszámolása, az öröklési jog megszüntetése, a világkormány létrehozása.
Az illuminátus hálózat középpontjában 500 család áll, amely egyesíti vérségi vonalait: Morgan, Astor, DuPont, Bundy, Guggenheim, Oppenheim, Onassis, Kennedy családok és mások; a Nagy Druida Tanács (Tizenhármak Tanácsa) ellenőrzi a volt szocialista országokat.
A szabadkőművesség szerint nem a nemzeti uralkodó dinasztiáké, a születési arisztokráciáé a fő hatalom, hanem a szabadkőműves pénzoligarchiák által kiválasztott elité, amely demokratikus technikákkal biztosítja a pénzarisztokrácia önké-nyes uralmát, akadályozza a törvéönké-nyes öröklést, nehogy a tulajdon kikerüljön az ő hatóköréből. Nem a nép és az általa választott, ellenőrzött, demokratikusan működő törvényhozó és végrehajtó hatalom irányít, hanem a titkos és láthatatlan pénz-hatalom, amely ereje a pénzrendszer és a közvélemény formálás eszközei feletti ellenőrzésből ered.
A demokratikus játékok, a többpártrendszer versengése számukra csak alibi, üres rituálé. Szabadkőműves páholyok például: a már említett The Order of Skull and Bones, a WASP (White Anglo-Saxon Protestant) fehérbőrű, angolszász születésű és protestáns vallású vezetőréteg; B'nai B'rith, Grand Orient, Priory of Sion, Wolfshead, Scroll and Key stb. Szabadkőműves központok: a londoni City: a Hálózat Vatikánja; Washington, Bázel, Párizs, Genf stb.
Az illuminátusság és a szabadkőművesség mögött ártatlannak
tűnő jótékonykodó segélyszervezetek emberbaráti lánca húzódik, akárcsak a különböző nemes lovagrendeké, adakozó cluboké, sejtelmes egyházaké, tudományoskodó nemzetközi tanácsoké, gyanús, de jól hangzó elnevezéssel bíró értelmiségi társaságoké – ne tévesszenek meg senkit, többségük az előzőek udvarához tartozik, azok eszköztárához.
(Újsághír 2009. 2. 9-én.: "A Jeruzsálemi Szuverén Máltai Lovagrend uralkodó nagymestere a Rend nagykeresztjét adomá-nyozta az Országházban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Szili Katalin házelnöknek... A Rend nagymestere négynapos hivatalos látogatása során találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel, és megbeszélést folytatott Göncz Kinga külügymi-niszterrel.")
A nagytőke és intézményei manipulálják, gyengítik és megvesztegetik a civil és nonprofit szervezeteket, felhasználják őket a globalizáció ellenes mozgalmak leszerelésére.
5., Egyetemek, tudományos intézetek, alapítványok, tanulmányi központok, gondolati műhelyek, klubok, fórumok. A kiválasztás, a képzés, a felkészítés, a felépítés és a pozícióba helyezés intézményei. A koordinált hálózat legismertebb intézményei az USA-ban: Harvard, Columbia, New-York University, Princeton, Yale, Stanford, Chicago, Georgetown; Nagy-Britanniában: Oxford, Cambridge, London School of Economics. Carnegie Alapítvány, Hoover Intézet, Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja, Világgazdasági Fórum, stb. Klubok: Rotary, Lion, stb.
6., Sajtó és média, a tudatiparág, az információs monopólium, a filmipar, a nyomdák, a kiadók, az internet, az iskolai tananyagok publikálásának kizárólagossága.
Meghatározó fórumok: New York Times, Washington Post, Newsweek, International Herald Tribune, Time Warner, Times Mirror; CNN, ABC, CBS, NBC; hetilapok, folyóiratok: The Economist, a német Der Spiegel, a francia Le Monde, a Foreign Affairs, a Commentary, a The National Interest; hírügynökségek:
nemzeti értékrendek megtörését azonban nem elég újságírókra, programozott és maszkírozott celebekre bízni, szükség van tudó-sokra, fizetett írókra, a tudatmódosítás laboratóriumi szakembe-reire, hiszen nem kevesebb a feladat, mint például észrevétlenül gyengíteni egy-egy ország lakói közti összetartozást, erősíteni a szeparatizmust és a bizalmatlanságot, megfosztani őket a tiszta víztől és a tiszta levegőtől, csökkenteni az egészségügyi és okta-tási kiadásokat, tönkretenni a kisgazdaságokat, elárasztani a piacot dömpingárukkal, korlátlan előnyben részesíteni a multi- és transznacionális nagyvállalatokat, felgyorsítani a termőföld eladá-sát és elhagyáeladá-sát, a közszolgáltatások privatizáláeladá-sát, az import munkaerő beengedését, korlátlan teret engedni a szórakoztatóipar kábításának, az üzletszerű örömszerzésnek, a racionális gondol-kodástól való eltérítés Amerikában már kipróbált kommersz eszközeinek stb. A tömegtájékoztatási intézmények tulajdonosai és a vezető propagandisták a központok legszigorúbb ellenőrzése alatt állnak, s pillanatokon belül lecserélhetők, a fizetett közéleti pályák felépített alanyai szintén egyik napról a másikra helyezhe-tők a süllyesztőbe.
Abraham Lincoln amerikai elnök utalt arra, hogy az alibi demokráciában már nem "a nép kormányoz a nép által a népért", hanem a pénzoligarchia szolgálatában álló fizetett politikai elit a látszatok fenntartásával. "A pénzhatalom mindent maga alá gyűr, hogy meghosszabbítsa uralmát, kihasználja az emberek hiszé-kenységét, egészen addig, amíg a vagyon néhány kézben halmozó-dik fel és a köztársaság elpusztul." A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből és a tőkés társaságok kezébe teszi le. Az ember védtelen és tehetetlen eszközzé válik a birodalom szolgálatában, az ellenállókat pedig könnyen fel is áldozzák a rettegés, a megfélemlítés, a gyűlölet-keltés és a bosszú oltárán.