Munkám során axiómaként kezelem, hogy az ember gondolkodó, globális lény, aki olyan környezetben kényszerül tevékenykedni, amelyet a jog nem globális rendszere szabályoz, így az ember viselkedésében és együttműködésében korlátozó feltétel az adott korszak kulturális környezete, jogi és társadalmi meghatározottsága, de gondolkodása szabad, így ez a két feltétel együtt erőteljes kockázati tényezőként hat. (Korábban az evolúció és a rendszerelmélet jellemzőinek áttekintésénél erről már szó esett).
A modern kultúrkörnyezetben fontos a kockázatokat két nagy területre osztani, úgy, mint:
1.) döntéselméleti kockázatok, amelyek két részből állnak, egyrészt a rossz döntés meghozatalának valószínűsége, másrészt az ebből adódó kár mértékének meghatározása, 2.) pénzügyi kockázatok, amelyek a hozam szórásában nyilvánulnak meg.
A megfogalmazásból egyértelműen látszik, hogy a pozitív és a negatív irányú eltérés is kockázatként jelenik meg, bár a pozitív irányú eltérés előnyként jelenhet meg, de az előzetes feladattervben nem erre számított a tervező, így a kedvező feltétel is járhat kockázatos következménnyel, amely intézkedést igényel.
A pénz-, és tőkepiaci tevékenység – mint arról már korábban szó esett - a XX. század végére xenopiaci jellegűvé vált, amely működése során a régi és új folyamatokhoz kapcsolódó kockázatokat egyaránt megjeleníti. Olyan új kockázatok is létrejöttek, amelyek a korábbi időszakban kialakult és továbbélő kockázatokhoz kapcsolódtak.
A kockázat értelmezése sokféle, ezért célszerű néhány megfogalmazás áttekintése:
1.) valamely esemény méretének és valószínűségének együttese, olyan környezet, amelyben valamely esemény bekövetkezése adott mértékben valószínűsíthető ( a tényleges és a várható/várt esemény összevetésével) és az esemény méretének valószínűség-eloszlása meghatározható,
2.) veszteség valószínűségének szintje,
3.) egy olyan esemény bekövetkezésének lehetősége, amely hatással lesz a kitűzött célokra (AS/NZS 4360:1999 szabvány)
4.) a tervezés jellegéből adódó bizonytalanság, valamint annak lehetősége, hogy az üzleti vagy projekt célok megvalósításának kilátásait valaminek a bekövetkezése befolyásolhatja (BS 6079-3:2000 szabvány)
5.) a termelési és értékesítési tevékenységgel szükségszerűen együttjáró bizonytalansági tényező, amely magába foglalja a veszteség lehetőségét is (Közgazdasági kislexikon) 6.) matematikailag a kockázat a várható káresemények értékét jelenti, mivel az adott
rendszert fenyegető károkat becsüli.
A megfogalmazások alapján látszik, hogy két jelentős feltétel szerepel minden megfogalmazásban, részletes, vagy kevéssé részletezett formában:
- eltérés a tényleges és a tervezett jellemző között, és - valószínűség ill. a bizonytalansági tényező léte.
Adott társadalom fejlődése a résztvevők (a társadalom tagjai) tevékenysége útján valósul meg.
A társadalom tagjai (természetes és részvételükkel létrehozott jogi személyek) a társadalom adott fejlettségi szintjén, adott közösségben a már kialakult feltételek ismeretében, a lehetőségek közül választják ki a számukra előnyös megoldást. Ennek alkalmazása a résztvevő és a teljes értelemben vett környezet (természeti, társadalmi és épített, kialakított) számára változtatásokat eredményez.
Az ember és adott gazdaság esetében is hasonló alapösszefüggések jellemzőek, amely kapcsolatrendszer a következőképpen ábrázolható:
Természeti Társadalmi környezet környezet
Mesterséges környezet
Amennyiben az ország helyett az egyén, a természetes személy kerül a környezet alakításának középpontjába, ugyanezekkel a hatásokkal kell számolni, de egyéni gondolkodóként figyelembe veheti a saját érdekeit, míg az ország a közösség érdekében kell, hogy tevékenykedjen, ill. gondolkodjon.
A változás akkor kedvező, ha a folyamat résztvevője úgy kényszerül választani, hogy önmaga és a környezete számára (gazdasági, társadalmi és természeti értelemben is) előnyös legyen.
A műveletek megvalósítása, a környezet alakítása során jelentős változások történnek, amelyek hosszú távon – szinte észrevétlenül - halmozódnak, és meghatározott ponton kikényszerítik a közösség átalakulását, gondolkodásmódjának, cselekvéseinek, elvásásainak és együttműködésének módosulását, azaz minőségi ugrásként a társadalom változásait.
A fenti ábra szemlélteti, hogy a környezet, az ország, és benne az alkotó ember egységet alkot, az együttműködés nélkülözhetetlen és szükségszerű. A széles értelemben vett környezet változása szükségessé teszi az értékek megóvását, ill. időszakonkénti újragondolását (létfenntartó és létkiegészítő értékekét egyaránt).
A modern korban a gazdasági fejlettség a létfenntartó javak magas színvonalát biztosítja, a létkielégítő értékek óriási, ugyancsak magas színvonala mellett. Ezek – a jelen időszak pénzügyi stratégiai szemléletű gondolkodása mellett – igen nagy kockázatot hordoznak,
ország
amelyek több területen (az általam összeállított globalizációs folyamatábrának megfelelően) jelennek meg, azaz:
- politikai változások, - műszaki fejlődés,
- gazdasági, jogi és termelési változások, - pénzügyi folyamatok változásai,
- távközlés és telekommunikáció hatásai.
Ezek a népesség létszámának és összetételének (korfa, nemi összetétel) módosulásában, a nyersanyagbázis alakulásában, a természeti és épített környezet változásában és a termelés (ipari, agrár) fejlesztésében, átalakításában is szerepet kapnak.
Ami a kockázatok változását felerősíti – a fenti jellemzők mellett – hogy hatásaik összegződnek, ill. kombinálódnak (pl.: a kemikáliák hatásainak nem összegződése, hanem hatványozódása jelenik meg, holott az egyes kemikáliákat csak egyedileg tesztelik!!! – emiatt a környezetre rendkívül jelentős kockázatot hordoznak /amelyről egységes képet nem sikerül kialakítani /, fenti mellett az ember tevékenysége a széles értelmezésű környezetre, a fejlettségi eltérések földrészek, integrációk, országok, régiók között, együttműködés és egymástól függővé válás – interdependencia – valamint a politikai szakmai közelítések jelentik a kockázatok változásának közelítő feltételrendszerét).
Fentiekből látszik hogy a kockázatok egymáshoz kapcsoltak, fontos tehát az egyes kockázatok felismerése és kvantifikálása (amennyiben ez lehetséges). A kockázatkezelés adott cég és széles értelemben a gazdaság egésze, valamint a Föld egésze tekintetében is fontos feladat. A kockázatkezelés összetett feladat, amely a kockázatok tudatos ismerete mellett ezek aktív kontrolljára vonatkozik, és arra irányul, hogy szisztematikusan, a célok érdekében és az érintettek elvárásainak megfelelően tudjon adott rendszer működni. A kockázatkezelés jellemzője, hogy elkülönülő, de tudatosan kialakított rendszerjellegű lépések összehangolt sora. Alkalmazásának célja a magasabb szintű kockázati tudatosság elérése és a meghozott döntések optimalizált (eredményoptimum) megvalósítása.
A kockázat kezelése, menedzselése fontos feladat, amely több szakaszból állítható össze, ezek egymásra épülnek, sőt egymást segítően rendszerként kezelhetők, a következőképpen:
kockázatstratégia kockázatazonosítás
kockázatszámítás és elemzés
kockázatértékelés
kockázatkontrolling intézkedés
Amennyiben a fenti összekapcsolt feladatsort értelmezni próbáljuk, a következő jellemzőket kell figyelembe venni:
1.) minden szervezetnek szükségszerűen kell kockázatstratégiával rendelkeznie, mivel a várható vagy elvárt feltétel teljesülése kockázatos, ennek kezelésére fel kell készülnie, 2.) fontos a kockázatazonosítás, amely csak adott folyamat értékelésén keresztül valósulhat
meg,
3.) a kockázatszámítás és elemzés területén jelentős szerep jut a számszerűsítés igényének. A kockázatszámításra sokféle módszer alakult ki, gyakran alkalmazzák a faktoranalízist és a Monte-Carlo szimulációt, de gazdasági események esetében a fedezeti pont számítást is, míg a kockázatelemzés közelítésére a következő jellemző területenként kerülhet sor:
a.) lakosság esetében: környezet, foglalkoztatottság, energiaellátás, egészség és egyéb b.) cég esetében: stratégiai környezet kockázatai, menedzsmentben lévő kockázat, pénzügyi és finanszírozási kockázat, valamint egyéb kockázatok, (itt szükséges megjegyezni, hogy a cégek esetében a Kaplan és Norton által kidolgozott Balanced Scorecard /Egyensúlyi Program/ egy lehetséges Performance-Measurement-Modellt ismertet, amely a stratégiákat átalakítja célokra és jelzőszámokra és 4 különböző perspektívára osztja, ezek: pénzgazdálkodási-, vevő-, belsőfolyamat-, és tanulás és fejlődésperspektíva, - amelyek szakma és vállalatspecifikusan illeszkednek. A lehetőségek, a stratégiák optimális átalakítása mellett a Balenced Scorecard elősegíti a hierarchikusan egymáshoz rendelt szintek közötti kockázati stratégiák kommunikációját is).
c.) ágazatok esetében: ágazati szerkezeti kockázat, versenykockázat, együttműködés kockázata, árkockázat, egyébkockázatok,
d.) gazdaságpolitikai kockázat: közhatalmi gazdaságigazgatási kockázat, kollektív döntések kockázata, szabályozási kockázat, kapcsolatfelvételek kockázata, gazdaságpolitikai változtatások kockázata, pénzügyi kockázat, árkockázat, egyéb kockázat,
e.) nemzetközi kockázatok: politikai kockázatok, versenykockázatok, környezeti kockázatok, országkockázatok,
4.) kockázatértékelés tekintetében kétféle megoldás lehetséges, szubjektív, amely esetben egyedi értékelés történik, és objektív, amely esetben kétféle feltétel összevetésével számításokat végzünk, ez lehet a költség / haszon hányados és a kockázat/haszon hányados meghatározásával,
5.) kockázatkontrolling kapcsán a menedzsment támogatására kerül sor, amelynek során a controller feltárja az eltéréseket és elemzi azokat, szakterületeket kapcsol össze, értelmez és a felelős vezetőkkel megbeszéli az intézkedéseket, (fontos említést tenni, hogy a kontroller lehet stratégiai és operatív területen segítője a menedzsmentnek, feltérképezi a lehetséges nehézségeket megoldó intézkedések lehetőségeit, ebből tud választani a döntésért felelős vezető),
6.) intézkedést mindig a felelős vezető hozza meg, adott feltételrendszer elemzését értelmezését követően.
Az ábrából és az értékelésből megállapítható, hogy a kockázatkezelés egymástól elkülöníthető lépések sorozata, amelyek rendszerezetten, egymásra építetten végrehajtottak. Ez a rendszeresség a legjelentősebb értéke a rendszernek. Az is látható, hogy a kockázatkezelésre vonatkozóan van általánosan alkalmazható elméleti megoldás, amelynek konkretizálása az egyes cégek menedzsmentjének feladata.
A menedzser feladata, hogy megfelelő intézkedést hozzon a kockázat csökkentése érdekében, ezért biztonságos rendszereket kell létrehozni, amelynek kialakításához át kell gondolni a lehetőségeket, a veszélyeket, majd meg kell hozni a döntést. Ennek megfelelően a kockázatokat célszerű csoportba rendezni (a szakirodalomban megjelenő csoportosításban) az intézkedés igénye alapján is, így lehetnek:
1.) hyper, vagy katasztrofális kockázat
(az intézkedés azonnal kell, hogy legyen, nem tűr halasztást, mivel meg nem tétele további jelentős károk bekövetkezését eredményezheti, ilyen lehet a természeti katasztrófa, környezeti katasztrófa, vagy gazdasági téren a világméretű tőzsdekrach, ill. a rendkívüli mértékű kiterjedt esemény, pl.: több olajkút egyszerre történő belobbanása meghatározott olajmező területén, egymáshoz közel)
2.) nagykockázat
(azonnali intézkedést igényel, hatásában azonban kisebb, mint az előző, ilyen lehet a kiterjedt működési zavar, jelentős átalakulás, mint rendszerváltás, vagy egész országra kiterjedő privatizáció, vagy államosítás stb. . .)
3.) közepes kockázat
(azonnali intézkedés, a stratégia, a célok, tervek módosítása szükséges, ilyen lehet robbanás, kiterjedt tűz adott intézményben, kisebb területen környezetszennyezés, atomerőműben alacsony fokozatú baleset, stb. . .)
4.) alacsony kockázat
(nem igényel azonnali intézkedést, de szükséges az eszközök, módszerek, taktika változtatása, ilyen lehet a szabályozó módosítás, amely nem alapvetően új, csak elemei változtak stb. . .)
5.) bagatell kockázat
(nem okoz nehézséget, sok esetben intézkedést sem igényel, ilyen lehet pl.: valamely mérőműszer meghibásodása, amelyet a használója képes javítani).
A globlizáció folyamatábrájából láthatóvá vált a kockázatforrások területe, majd ehhez kapcsolódóan a kockázattípusokat lehetett meghatározni. Szükséges a kockázatok hatását is áttekinteni, amelyek jellemzője, hogy majdnem mindegyik pénzügyi veszteségként jelenik meg. A hatások rövid összefoglalásként a következők lehetnek:
- pénzügyi, vagyoni, vállalati eszközök értékében bekövetkező változás,
- jogok átalakulása, majd az ebből következő együttműködési nehézségek (pl.: adózás, államosítás stb…)
- bevételek csökkenése, költségnövekedés, - cég és gazdasági környezetének átalakulása,
- dolgozók és személyes kapcsolatok miatti többletköltség, - környezet (gazdasági, természeti) átalakulása,
- versenytársakkal való együttműködés változása.
Fontos említeni, hogy a kockázatok nem önálló hatásukban, hanem összekapcsoltan jelennek meg, ilyen lehet pl.: a dolgozók igénye, vagy döntés alapján megítélt összegek kifizetése a cég eredményességét érinti, a piaci kapcsolatok változása az árbevétel alakulására hat stb. . . Az egyén és a közösség is meghatározott viselkedést mutat a kockázattűrő képesség ismerete alapján. Lehetséges magatartások aszerint, hogy adott hozam mellett mekkora kockázatot hajlandó vállalni valaki, vagy adott kockázathoz mekkora a hozamelvárása, van:
a.) kockázatelutasító, alacsony kockázattűrő képesség (ekkor nem, vagy csak alacsony kockázatot hajlandó vállalni),
b.) kockázatkedvelő, vagy magas kockázattűrő képesség (jelentős spekulációs hajlam és tevékenység.
A kockázattűrés minden formája megjelenik adott gazdaság együttműködő rendszerében, így célszerű a lehetséges – a folyamatábra alapján meghatározható – kockázatok áttekintése:
1.) politikai kockázatok:
- időigény (változások befogadásához,
szocializációhoz)
- elfogadás kockázata – ellentétele (ragaszkodás korábbi feltételrendszerhez)
- értékrend átalakulása,
- régiók kialakulása, - ellenétek és ezek kezelése, - régiók telekommunikációja (fejlődők és fejlettek) 2.) műszaki fejlődés – űrtechnika – komputertechnológia
- eszközök, gondolkodás és alkalmazás eltérései, - eszközök és gazdasági környezet eltérése, - eszközök és természeti környezet (földi élet) - nemzetközi együttműködés, verseny,
- telekommunikáció (gyors alkalmazás, csalás kockázata, környezeti hatások)
3.) gazdasági, jogi és termelési változások
- piacgazdaság (verseny, spekuláció), - nemzetközi együttműködés,
- nemzetközi kereskedelem,
- off-shore tevékenység (pénzmosás, buborékosodás) - kockázatporlasztás,
- elektronikus gazdasági tevékenység (kereskedelem, klaszterek)
- telekommunikáció – információtovábbítás és kockázata,
- jogi szabályozás (országonként, nemzetközi szinten) 4.) pénzügyi folyamatok
- pénz-, és tőkepiaci kockázatok,
- nemzetközi pénz-, és tőkepiac, off-shore piacok (spekulációs hullám, nemzetközi pénzügyi hatások, dominóelv, összeomlás, pénzmosás)
- xenopiacok (gyors-spekuláció-buborék)
- elektronikus banktevéeknység (adatátvitel biztonsága, hagyományos kockázati elemek átértékelése, új elemek megjelenése)
- elektronikus tőzsde (műveletei, együttműködési kockázatok)
- országkockázatok
5.) távközlés és telekommunikáció
- társadalmi változások (kapcsolatok átalakulása,) - társadalmak összekapcsolódása, ellentétei,
- világgazdasági távközlési együttműködés (információk)
- cégkapcsolatok átalakulása (SWIFT, GIRO. . . ) - környezetvédelem
- környezeti ártalmak (adástovábbító rendszerek kiépítése, - nem fizikai- zajok)
- információáramlás gyorsasága, kockázatai (nem ellenőrzött információk, felhasználással visszaélés, spekuláció)
- mobilizáció a gazdaságban,
- számítógépek kockázatai (vírusok, hálózatok)
- egészségi kockázatok (nem észrevehető, nem ismert, távoli hatás, nem kontrollálható, katasztrofális, a jövő generációt érintő, nem csökkenthető).
Érdemes összefoglalni a felsorolt kockázatok rendszerét is egy – a korábban készített - folyamatábrához kapcsolódó rendszerbe a következőképpen:
86
Minimumkövetelmény
Pénzügyi és gazdasági feltételek és változásaik Deviz a-piac
Érték papír -piac Tőke -piac Pénz piac
Europiacok
Off-shore piacok
Spekuláció, buborékosodás
Nemzetközi pénzügyi következmény ek
Nemzeti pénzügyi következmény ek
Rendezés igénye (állami és egyéb beavatkozás) Politikai kockázatok
Fejlődés és átalakulás
Szem élyi és képzé si válto zások
Szerv ezeti válto zások nyezeti kockázat és ennek sai, ill. javító intézkedések
sé e
Flóra és fauna
Talaj, víz, levegő feltétel
t yi ogi ei
Növény és állat pusztulá s
Talaj, víz, levegő állapota, ezek folyama tos mérése
sé e
Ellen- lépések
Talaj, víz, levegő tisztítás
ezetgazdálkodás igénye a émák következményeként
asági, jogi előírások, etikai szabályok Műszaki fejlődés és kockázatai
Fejlesztések
Tudományága nkénti változások és ezek következmény ei
Hatástanulmán yok hiánya és a következménye k nem megfelelő ismerete
Hatások együttes vizsgálata és kezelése Kommunikáció és kockázatai
Ember és eszköz kapcsolata
Gyors információára mlás Eszközfejleszt és
Gyors fejlődés
Internet
Egészség ügyi kérdése k kezelésé re kutatás
Környez eti hatások fölmérés e és változtat ása
Beruház ások megvaló sítása
Pénzügyi korlátok
Az ábra összefoglaló megjelenése azt is jelzi, hogy nemcsak a gazdaság , de annak kockázatai is teljes rendszert alkotnak. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a gazdaság fejlődésével a kockázatok változása, megnövekedése és megsokszorozódása is megjelenik, ami az ember és teljes környezete (épített, természeti és társadalmi egyaránt) számára súlyos nehézségeket okozhat. A gazdasági és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan tehát feltétlen kötelessége a kutatást-fejlesztést végzőknek, hogy a kockázati tényezőket is teljes rendszerében feltárják, ezt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék, és a szükséges változtatásokat ennek csökkentésére megtegyék.
Ez az utóbbi időszakban annál is fontosabb feladat, mert sok kutatási eredmény a természet
„teherbíró képességét” rendkívül kedvezőtlennek ítéli, így a befektetési, hozadéki kérdések tekintetében hozott döntések hosszú távon etikai kérdésekké is válnak. Ezen a megfontoláson (etikai szempontok, szociális jellemzők, társadalmi feltételek figyelembe vétele és a hozadék alakulása) alapulhatnak az etikai befektetők és etikai bankok tevékenysége kapcsán meghozott döntések.
Be kell látnia az embernek, hogy vannak kifogyóban lévő, ugyanakkor a környezetet igen károsító erőforrások, amelyek nem teszik lehetővé, hogy még hosszú ideig ugyanilyen környezetpusztító módon éljenek az emberi társadalmak.
Ugyanakkor el kell fogadni, hogy furcsa globalizált lény az ember. A maga kényelmének megnövelése érdekében hajlandó újabb kockázatokat elfogadni, sok pénzért újabb, kényelmesebb feltételeket kifejleszteni, de ehhez a környezet és az ember védelme érdekében, további , igen sok pénz felhasználásával a következmények kellemetlen részét csökkenteni.
Ez nem mindig természetes következmény, sok esetben csak súlyos ráhatásokkal érhető el.
(Itt szeretném megemlíteni, hogy a Kiotói Egyezményt az USA a mai napig nem írta alá, holott a legjelentősebb levegőkárosító anyagok kibocsátójaként ismert).
„A szolgáltatás fontosabb, mint a nyereség, a nyereség nem cél, hanem a szolgáltatás eredménye” (Henry Ford)