Elektronikus pénzügyi szolgáltatások

Az eGazdaság megjelenése a bankári tevékenység területén is robbanásszerű változtatásokat eredményezett. Az Internet alkalmazási lehetősége felgyorsította a tevékenységeket, egyben új jellemzőket és kockázatokat is eredményezett, szükségessé tette a korábbi feltételrendszer átértékelését. A számítástechnika térhódítása, a személyi számítógépek megjelenése és elterjedtsége a bankokat arra ösztönözte, hogy olyan szolgáltatásokat, szolgáltatáscsomagokat kínáljanak, amelyek teljesítését a számítógépes felhasználói igény megjelenésekor teljesíteni tudják igen nagy biztonsággal.

A változások a bankkártyák alkalmazásával kezdődtek, ezt segítették a telefonos ügyfélszolgálatok, amelyek a személyes ügyintézés alól mentesítették az ügyfeleket, csökkentve a várakozók számár, a várakozási időt. A múlt század 80-as éveiben megjelentek az office, majd „home banking” szolgáltatások. A lényegesen felgyorsuló alkalmazást azonban a múlt század 90-es éveinek változásai hozták, a személyi számítógépes és a „web”

alkalmazási lehetőségei. Ezek már a távszolgáltatások felhasználási lehetőségei.

A hagyományos banki szolgáltatások mellett egyre gyakrabban jelennek meg a speciális banki tevékenységek, ilyen a direkt bankszolgáltatás (amely csak alternatív értékesítési módszerekre alapozott kiszolgálás - telefon, Internet felhasználásával) és a diszkont bankszolgáltatás (amely abban különbözik az előzőtől, hogy a direkt bankszolgáltatásoknál megtakarított költségek összegén osztozik a bank az ügyfelével). Fontos területet jelent a telefonos kiszolgálás is (call center), de az internetes tevékenység mellett kisebb a jelentősége.

A PCBanking a személyi számítógéphez kapcsolt szolgáltatás (Personal Computer), amely megvalósulhat zárt hálózaton keresztül, ez a „home banking” és lehet olyan megoldás, amikor minden Internetcsatlakozás módot ad banki szolgáltatások igénybevételére, ez az

„Internet Banking”. A bank számára ezek a megoldások új lehetőségeket, új kiszolgálási feltételeket jelentenek, miközben sajátosan más jellemzők között valósíthatók meg.

Ezeket a következőkkel lehet jellemezni:

- a piac globalizálttá válik, az egyes országok, szektorok és bankok között a határ szerepe nem jelenik meg a szolgáltatások teljesítése kapcsán, a bank a nemzetközi pénzügyi piacrendszer részeként végzi munkáját,

- az Internet a számítástechnikai alkalmazási lehetőségek következtében megváltozik a banki szolgáltatás jellemzője, a termék életgörbéje, az életciklusok hossza átalakul, a jelentős verseny a bankokat új, csomagrendszerű kínálat kidolgozására ösztönzi, amely költségcsökkentést, árelőnyt és ügyfélmegtartó képességet eredményezhet. (A tranzakciós költségek egyébként az eKereskedelem okán is csökkennek),

- megszűnnek, ill. erőteljesen csökkennek (időben és térben) a versenyt szabályozó korlátok,

- az információtechnika a fejlesztéstől a marketingig tartó értékesítési út minden szakaszát alapvetően átalakítja.

Az eBanking a kockázati térképet is átalakítja, a hagyományos banki kockázatokat átértékelteti az alkalmazóval és mellé új, sajátosan kapcsolódó kockázati elemeket hoz.

Stratégiai kockázatot jelent a bank működésének helye, ahol a gazdaság a politikai jellemzők, a szabályozók stb… kérdése alapvetően meghatározza a bank működési környezetét. Az internethez kapcsolódó tevékenység kapcsán igen nagy beruházási igény jelenik meg, amely a munkaerő képzési költségeivel is párosul, viszont új szolgáltatási lehetőségek megteremtését biztosítja.

Az üzleti kockázat a hagyományos bankári és az eBankig területén is jelentős, cél a piaci versenyben kedvező pozíció elérése, ill. megtartása. A versenyben fennmaradás lehetőségét a piaci változásokhoz való alkalmazkodás és a gyors reagálás biztosítja.

A legszélesebb területet a pénzügyi kockázatok jelentik. Ezek több területet átfognak, amely röviden a következőkben összegezhető:

- működési kockázat, amely a banküzem működési jellemzőihez kapcsolódik, az eszközök, az irányítás és ellenőrzés hibái, valamint a csalás vagy támadások okán. Az eBankingnál ez fokozottan érvényre jut, mivel a technológia, a választott operációs rendszer és a kapcsolódó beruházások eltérő feltételeket teremtenek. A működési kockázat része a hírnév és reputációs kockázat, amelyet a bázeli meghatározás sorolt e területre. Ez a bankkal szembeni bizalmat jelenti, amely különösen fontos adott intézmény számára. Az eBanking esetében ez az ügyfél adatvédelmének megfelelő szintjében nyilvánulhat meg.

A fehérgalléros bűnözők célja éppen az ügyféladatok megszerzése (hacker, cracker). A külső fenyegetések formáját a hacker (engedély nélküli belépés a rendszerbe), a sniffing (kis program bevitele a rendszerbe ügyféladatok megszerzése érdekében) és a szolgáltatás visszautasítása jelenti. További igen jelentős kockázat e területen a bank folyamatos (24 órán keresztül történő) rendelkezésre állása, amely a bank és a felhasználó között létrehozandó kompatibilitás, csak így tud a bank piaci versenyben maradni, e téren a bank további kockázata az outsurcing, azaz a bank meghatározott feladatokat (kényszerűségből, költségcsökkentésből, szabályozás miatt stb..) kiszervez, külső vállalkozásba ad. A vállalkozás a bank adatainak jelentős részét ismeri, a cég kiválasztása tehát stratégiai feladat a bank számára.

- hitelkockázat a földrajzi expanzió következtében növekszik, ez a pénzügyi veszteségek kockázata, mert az ügyfél távoli földrészen nem ismert a bank számára, adott területen jogrendszeri eltérések is megjelennek,

- a likviditási kockázat – ugyanúgy, mint a hagyományos rendszerben – a termék és a finanszírozási kockázat megjelenése, mivel a rendkívüli sebesség következménye, hogy a betétek volatilitása növekszik, ami a kockázatok növekedését is jelenti,

- piaci kockázata jövedelem és a tőke értékváltozása következtében alakul ki mindkét kereskedési megoldás esetén,

- árfolyamkockázat a gyors, jelentős mértékű, nem várt árfolyammozgások következménye.

Az elektronikus bankszolgáltatások mellett fontos szerep jut a pénzügyi piacrendszerben az elektronikus tőzsdei tevékenységnek. E területen először az árfolyaminformációk biztosítása szerepelt szolgáltatásként, majd on-line megbízásokat is elfogadtak. Ma az internetes brokering tevékenység alapkövetelménye a valós idejű (real-time) árfolyaminformáció és legalább egy percen belüli kötésteljesítés.

Az elektronika, a számítógépes együttműködési rendszer igen gyors fejlődése átalakította a gazdálkodók gondolkodását, a felhasználó szokásait. A jövő információs társadalmában fokozott szerephez jutnak az ember és gép együttműködő rendszerét biztosító eszközök és programok. Át kell azonban gondolni azt is, hogy a gépek a jelen feltételeikkel erősen környezetszennyező megoldások, amelynek kezelése felveti a környezettudatos gondolkodás igényét is. Az eGazdaság fejlődése és az ember környezettel való együttműködése csak tudatos, etikus magatartással valósítható meg.

„Nem kell megtenned. A túlélés nem kötelező.”

(Dr. W. Edwards Deming)

6. Etikai bankok, befektetések - a fejlődés lehetséges új megoldása 6.1. Etikai befektetések

A korábbiakban szó esett arról, hogy a XXI. században fontos változásként jelenik meg, hogy az ember globalizált lényként felelősséggel kell, hogy gondolkodjon, etikusan kell viselkednie, mert ez az elvárás az együttélés során, akár természetes emberi akár gazdasági kapcsolatokról esik is szó. Az üzleti tevékenység, a pénzmozgások értékelése kapcsán szólni kell arról, hogy a bankok, biztosítók, cégek esetében szükséges az etikai kódex kidolgozása, amely az adott területen fontos viselkedési szabályokat igyekszik összefoglalni. Morris Kaplan üzleti filozófus a következőképpen jelölte ezt a feladatot:

„Az üzleti élet etikájával nem az a legfőbb gond, hogy számos olyan ember van, aki etikátlanul viselkedik. A probléma sokkal inkább az, hogy az egész generációnk nincs tudatában annak, hogy etikusan kéne viselkedni.”

Ez abból adódik, hogy a nyereség maximálása érdekében minden más szempont háttérbe szorult az elmúlt évszázadban a gazdálkodási tevékenység során. Ez abból következik, hogy minden befektető pénzének többszörös megtérülését várja (a jelenértéket jövőértékre cseréli), de az igényes befektető azt is megjelöli, hogy a befektető cég mire, milyen területre használja fel pénzét. Nemcsak a gazdaságosságra, hanem a felhasználásra és következményeire is figyel. Az etikai befektetők tehát új gondolkodásmódot jelenítenek meg a pénzfelhasználás területén. Megpróbálják a gazdaságilag, a környezeti feltételeket károsító, vagy egészségkárosító beruházásoktól megvonni a pénzt, ehelyett humánus területeket részesítenek előnyben. (Pl: dohánygyárak beruházásainak pénzigényéhez nem járulnak hozzá, de segítik a környezetbarát energiaforrások beruházási tevékenységének finanszírozását, szélerőmű stb. . .).

Az etikai befektetés nem jelenti, hogy a pénz felhasználása nem hatékony! Az öko-hatékonyság, vagy inkább öko-termelékenység azt jelenti, hogy a végzett munka legyen hatékonyabb, miközben a környezet feltételeit is kíméletesebben hasznosítjuk. Tóth Gergely idézi Ernst Ulrich von Weizsacker és a Lovins házaspár kutatási eredményét (ez 1995-ben készült el) hogy műszaki megoldásaink jelentős része meglepően alacsony hatékonysággal működik, és a késztermékek 80 %-át egyszeri használat után eldobjuk, miközben a maradék 20 % sem olyan tartós, mint kellene lennie. A gyakorlati példák alapján arra a megállapításra jutottak, hogy – kellő odafigyeléssel - az öko-hatékonyság tízszeres növekedése is lehetséges lenne!

A fogyasztói döntések az információellátottság alapján születnek, ezért minél nagyobb az információellátottság annál kedvezőbb döntések hozhatók. A környezettudatos fogyasztók a drágább terméket is megvásárolják, ha az környezetkímélő!

Az előbbi feltételek betartása kapcsán az etikai befektetők egyre többet szeretnének tudni pénzük felhasználásáról, az új szemlélet hosszú távon kedvezően alakíthatja a gazdálkodást.

Az utóbbi időszakban új fogalmak jelentek meg, amelyek e terület jelentőségére is utalnak:

SRI (Socialy Responsible Investment) jelzi a társadalmilag felelős befektetéseket, azaz az etikai befektetéseket, és CSR (Corporate Social Responsibility) jelzi a cégek önkéntes

felelősségvállalását, sőt megjelentek (bár még csak igen kevés esetben) a termékeken az etikai címkék is (codes of conduct), amelyek a cégek felelősségvállalását jelzik.

Az etikai befektető gondolkodásmódja más, mint a jelen időszak csak pénzt látó befektetőjéé. Három dologra figyel, ezek:

1.) nem akar tisztességtelen, környezetkárosító, egészségkárosító üzletekhez finanszírozási forrást adni, a hozadék maximálása érdekében,

2.) a beruházás kapcsán a befektető nyereséget szerez, de a közvetítő intézmény is hozzájut a jövedelemhez, miközben egy új objektum kezdi meg működését, munkahelyet teremtve, együttműködést hozva – esetenként az óriáscégek beszállítói, esetenként a legó-cégek együttműködése során,

3.) felelősséggel teszi a befektetést, figyeli a felhasználást.

Az etikai beruházás a hagyományos befektetési lehetőségek közötti választást jelenti etikai megfontolások alapján. Ma már Anglia területén befektetési alapok működnek ilyen megfontolások alapján létrehozott műveletekkel, tehát nem az a jellemző, hogy nincs nyereség, hanem az, hogy átgondolt, mindenki számára előnyös befektetés, optimális eredmény alakuljon ki.

Az állam hozzá tud járulni az etikai befektetések sikeréhez, mivel előírással tudja nyilvánossá tenni, az egyes befektetők tevékenységét, azaz előírja, hogy a befektetők (jelentős befektetők a nyugdíjpénztárak) hozzák nyilvánosságra, hogy milyen szociális, ökológiai és etikai szempontokat érvényesítettek a befektetések kapcsán. Az etikai befektetések ma is a tőzsdén mozognak, de vannak olyan bankok is amelyek a kis-, és közepes vállalatokat ökológiai, szociális és etikai kritériumok alapján szelektálják a hitelnyújtást illetően.

A társadalom számára felelős magatartás érdekében az etikai befektetések kérdése az EU napirendjére is felkerült. 2001-ben Zöld Könyvben foglalták össze a cégek társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása érdekében az új gondolkodásmód jellemzőit társadalmi párbeszéd elindítása érdekében. Emellett az EU két főbiztossága is foglalkozik az etikai befektetések kérdésével (vállalkozások és a szociális ügyek főbiztosságai).

Az etikai befektetések kapcsán a kulcstényező adott gazdaságban a bank és a megtakarítók közötti pénzmozgás. Amennyiben a megtakarítók (alapvetően állampolgárok, kevéssé cégek) a gazdasági szempontok mellett az ökológiai, etikai szempontokat is figyelembe veszik, ez a globális pénzmozgást jelentősen megváltoztatja.