A gazdasági távolságok alakulása az észak-amerikai globális városokból vizsgálva

A 3.1.2. fejezet elején tárgyalt térségi sajátosságok az észak-amerikai globális városok gazdasági távolság értékein is megmutatkoznak, és igen vegyes térstruktúrák rajzolódnak ki (9. ábra, 7-11. melléklet). Ezen belül azonban jelentős a különbség a kanadai Toronto, valamint a további öt amerikai globális város térképei között. Míg előbbi esetében a legtöbb városkapcsolatnál a „távolodás” dominál – kivétel az indiai szubkontinens, valamint Óceánia – addig az Egyesült Államok városainál vegyes térstruktúra rajzolódik ki, de alapvetően a pozitív irányú elmozdulások a meghatározóak. Toronto gyengébb kapcsolati értékei vélhetően a tengerentúli magas intenzitású kapcsolatok hiányával hozhatóak összefüggésbe [11]. A kanadai város elsősorban a földrajzi közelség, valamint az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) következtében az Egyesült Államok városaival ápol szorosabb gazdasági kapcsolatokat, és döntően ezeken a hálózatok keresztül kapcsolódik be a globális gazdaságba, azonban ez a modellem korlátai miatt nem rajzolódik ki markánsan.

67

Észak-Amerika globális városainak gazdasági távolság térképei sok hasonlóságot mutatnak az európai városoknál tapasztalt tendenciákkal. A legszembetűnőbb párhuzam az ausztráliai- és a közel-keleti térség városai között vonható. Az előbbi térségnél nem csak New York kapcsolatainál figyelhetőek meg pozitív tendenciák, hanem a többi amerikai globális városnál is egytől-egyig szoros kapcsolatokat mutatnak az ausztráliai városok. Ennek az oka vélhetően a már 3.1.1.2. fejezetben kifejtett tényezőkre vezethetőek vissza, tehát a szabadkereskedelmi egyezmény megkötése utáni egyre intenzívebb gazdasági kapcsolatokra.

Ezzel szemben a közel-keleti célállomások alapvetően „távolodást” mutatnak, viszont Dubaj közlekedésföldrajzi helyzete, valamint az ezt kiaknázni próbáló gazdaság- és fejlesztéspolitikai törekvések, az észak-amerikai kapcsolatok esetében is érvényesülnek, hiszen a hatból öt esetben „közeledés” figyelhető meg. Kivételt képez ez alól a Toronto-Dubaj városkapcsolat, amely 642 km-es „távolodást” mutat.

További hasonlóság még az európai térséggel, hogy Észak-Amerikában is a legtöbb helyen kirajzolódni látszik a gazdaságossági küszöb vonala, azonban az amerikai kontinensen vélhetően a nagy belföldi piacnak és a kiforrott hub and spoke rendszernek köszönhetően sokkal összetettebb a kép. Ennek következtében egyöntetűen csak Atlanta (800 km), Chicago (850 km) és Toronto (1100 km) kapcsolatainál húzható meg a küszöbvonal. Washington esetében már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen egyértelműen nem rajzolódik ki a határvonal, de a térkép alapján megállapítható, hogy 550 km-en belülre nem került egy város sem. Ezzel szemben New Yorknál és Los Angelesnél egy elsődleges és egy másodlagos küszöbvonal is megfigyelhető. New Yorknál kb. 500 és 1600-1800 km-es távolságban, míg Los Angelesnél az elsődleges vonal kb. 700 km-es távolságban, a másodlagos pedig kb. 2050 km-es távolságban húzható meg. A két város adataiban tapasztalható eltérés nagy valószínűséggel a városhierarchián belüli eltérő fontosságukra és szerepükre, valamint földrajzi elhelyezkedésükre vezethető vissza.

A hasonlóságok mellett jelentős különbségek is felfedezhetőek a kapcsolati értékek által kirajzolt területi mintázatokban. Ennek nyomán a távol-keleti térségben teljesen eltérő kép rajzolódik ki az amerikai városoknál, mint azt az európai térstruktúrák esetében tapasztalhattunk. Az európai városok igen kedvező gazdasági távolság értékeket mutatnak a kínai városokkal, míg az amerikai kontinensen csak New Yorknál figyelhetőek meg egyértelműen pozitív tendenciák. Ez azt feltételezi, hogy a távol-keleti térség irányába

68

elsősorban New York „kapu” szerepe emelkedik ki, míg a többi város kapcsolati értékei messze elmaradnak ez mögött. Ezzel szemben az amerikai globális városok és az indiai szubkontinens városai közötti kapcsolatok a meghatározóak, hiszen átlagosan 2500 km-es

„közeledés” látszik – a vélhető okokat lásd. 3.1.1.1. fejezet -, míg Európában pozitív értékeket csak London (átlagosan 2500 km) és Frankfurt (átlagosan 1200 km) mutatott.

Az észak-amerikai és az európai globális városok gazdasági távolság térképeit összehasonlítva sokkal nagyobb differenciálódás mutatható ki az egyes városkapcsolatoknál.

Ezek vélhetően arra vezethetőek vissza, hogy az európai globális városok, mint „kapuvárosok”

funkcionálnak, és saját gazdaságukat, azok preferenciáit kapcsolják be a globális gazdasági- és áramlási rendszerekbe, míg az észak-amerikai térségben ez a szerep két globális városra koncentrálódik. New York a keleti part, míg Los Angeles a nyugati part „kapuvárosaként”

funkcionál. Ennek köszönhetően az észak-amerikai kontinensen sokkal erőteljesebb mértékben érvényesül az adott települések településhierarchiában elfoglalt pozíciója, és ez eredményezheti a többi város gyengébb gazdasági távolság értékeit.

Összességében elmondható, hogy észak-amerikai városok gazdasági távolság értékei vegyes képet mutatnak mind makroregionális, mind a városkapcsolatokat tekintve, amelyet nagyban befolyásol a települések településhierarchiában elfoglalt pozíciója. A térképek alapján az is jól körvonalazódik, hogy az Egyesült Államok globális városai esetében is stabilnak mutatkoznak a történelem folyamán kialakult szoros észak-atlanti gazdasági kapcsolatok. Figyelemre méltó, hogy a távol-keleti térségben Európával ellentétben a gazdasági súlypont nem a kínai térségben van, hanem áthelyeződik az offshoring és outsourcing központnak számító indiai térségbe.

Mindemellett a térképek alapján New York és Los Angeles gazdasági távolság értékei jól mutatják a dél-amerikai térség gazdasági függő viszonyát is, hiszen ezek a városok jelentős mértékű pozitív irányú elmozdulásokat mutatnak és döntően a két „kapuvároson” keresztül kapcsolódnak az Egyesült Államokhoz és a globális piacokhoz is.

A vizsgálat továbbá rávilágított arra is, hogy hasonlóan az európai tendenciákhoz az amerikai világvárosokból is, a Közel-Kelet világvárosai perifériának számítanak, és gazdasági távolság térképek alapján a térséget alapvetően Dubaj kapcsolja be a globális gazdaságba.

69

3.1.2.3. A gazdasági távolságok alakulása az ázsiai globális városokból vizsgálva