A gazdasági távolságok alakulása New Yorkból

New York gazdasági távolságait ábrázoló térkép (9. ábra) is jól tükrözi a város globális gazdaságban és a városhierarchiában betöltött kiemelkedő szerepét. Az amerikai metropolisz esetében is hasonló pozitív tendenciák mutatkoznak, mint amilyeneket a brit főváros esetében tapasztalhattunk, így a városkapcsolatainál is alapvetően a „közeledés” dominál.

Makroszinten tovább vizsgálva New York gazdasági távolság értékeit, megállapítható, hogy az európai kontinens világvárosai is hasonlóan pozitív irányú elmozdulásokat mutatnak, mint azt Londonnál tapasztalhattuk az amerikai városkapcsolatok esetében. Ezek a pozitív értékek vélhetően a szoros EU és amerikai kapcsolatokra vezethetőek vissza, hiszen az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, míg ez a helyzet fordítva is igaz (COOPER, W. H. 2011). További jelentős lépést jelentett a gazdasági kapcsolatok intenzitásának növekedésében a két térség között életbe lépett Nyitott Égbolt Egyezmény is, ami tovább liberalizálta a légi közlekedési piacot, és a kiélezett verseny további árcsökkentésre kényszerítette a két térség között üzemelő légitársaságokat (B^UTTON,K. 2009).

Mindemellett a távol-keleti és óceániai térségbe irányuló kapcsolatainál kirajzolódni látszik a város „kapuszerepe", hiszen míg a Londonból elérhető városok gazdasági távolságának pozitív irányban történő elmozdulásai közel azonos arányban oszlottak meg az észak-amerikai és ausztrálázsiai térség világvárosai között, úgy New York-nál egyértelműen az ausztrálázsiai városok dominanciája figyelhető meg. A legnagyobb „közeledést” mutató 20 városkapcsolat közül 18 a távol-keleti- és óceániai térségben helyezkedik el, a maradék kettő, pedig az észak-amerikai kontinens két nyugati parti nagyvárosa Los Angeles és San Francisco.

56

57

E városok gazdasági távolság értékeiket figyelembe véve átlagosan 3500 km-el kerülnek

„közelebb” az amerikai metropoliszhoz. Számításaim alapján közülük is kiemelkedik a két ausztrál világváros Melbourne 6300 km-es és Sydney 6263 km-es „közeledéssel”. Ezek a pozitív értékek vélhetően a két ország között 2004-ben megkötött szabadkereskedelmi egyezmény (AUSFTA) hatásának és a megélénkülő gazdasági kapcsolatoknak köszönhetőek (CIE 2004).

Figyelemre méltó, hogy London mellett New York is szoros gazdasági kapcsolatot ápol az újonnan iparosodó országok második hullámával (Thaiföld, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek (JÓNÁS I. et al. 2010)). London kapcsolatai átlagosan 1800 km-es, míg New York kapcsolatai átlagosan 3900 km-es „közeledést” mutatnak a négy ország városait vizsgálva. Emellett ugyancsak pozitív tendenciák figyelhetőek meg az indiai városok esetében is. New York gazdasági távolság adatai Londonénál sokkal szorosabb kapcsolatot sejtetnek, hiszen átlagosan 3300 km-es „közeledés” figyelhető meg, ami vélhetően itt is a közös nyelvre, valamint a nagyarányú külföldi befektetésekre [9] vezethető vissza, aminek köszönhetően számos amerikai transznacionális vállalat telepítette „back office” (háttérirodai) tevékenységét az indiai városokba (CAIRNCROSS,F. 1997, IMRE G. 2011, PÁL V.–BOROS L. 2010).

A hasonlóságok mellett jelentősebb különbségek is tapasztalhatóak a két globális város térkapcsolatai között elsősorban a Közel-Keleten. Míg a brit város kapcsolatai kismértékű torzulásokat – alapvetően „közelednek” – mutatnak csak, addig New York esetében Rijád (1258 km), Dzsidda (1748 km) és Kuvait (1635 km) gazdasági távolságai jelentős negatív irányú elmozdulásokat szenvednek el. Fontos kiemelni azonban a térségben Dubajt, amely New York mellett London és Tokió gazdasági távolság térképein is „közelebb” helyezkedik el, mint azt a földrajzi távolsága indokolttá tenne. Ezek a pozitív értékek vélhetően Dubaj légi közlekedési áramlásokban elfoglalt csomóponti szerepére vezethetőek vissza, hiszen földrajzi fekvéséből adódóan fordítókorong funkciót tölt be Afrika, Európa, Távol-Kelet, valamint Ausztrália között. Ezt a szerepet igyekszik a dubaji fejlesztéspolitika is kiaknázni és folyamatos repülőtér-fejlesztéseket hajtanak végre a repülőtér kapacitásának és infrastrukturális ellátottságának növelése érdekében. Mindemellett a nemzeti légitársaságuk (Emirates) üzletpolitikája és útvonalhálózata is a kontinensek közötti (long-haul to long-haul) utasszállításra koncentrál, és hub funkciót tölt be Európa, Ázsia, India és Ausztrália között (O’CONNELL,J.F. 2011).

58

New York kontinentális kapcsolatait elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy Londonnal ellentétben a differenciált térképi alaparány értékeknek köszönhetően az amerikai város kapcsolatainál nem rajzolódik ki markánsan a kontinensen belüli gazdaságossági küszöb. Ennek oka abban gyökerezhet, hogy az észak-amerikai kontinens eltérő közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik (egy kompakt tömb), ami egy rendkívül nagy és egységesen szabályozott belső piacot foglal magába. Mindemellett a korai piaci liberalizáció eredményeként itt alakult ki a hub and spoke rendszer legkifinomultabb formája, ami nagyban befolyásolja Észak-Amerika légi közlekedését. A városok döntő többsége azonban így is pozitív irányú elmozdulást mutat, aminek következtében az észak-amerikai világvárosok egyik része kb. 1600-1800 es köríven fekszik, míg a másik fele kb. 500 km-es távolságig mozdul el New Yorktól.

Összességében New York gazdasági távolság térképe alapján elmondható, hogy a kapott eredmények az amerikai metropolisz esetében is hangsúlyozzák a globális gazdaságban betöltött központi szerepét. Mind makroregionális, mind a városkapcsolatok szintjén is a városok pozitív irányú elmozdulásai a dominánsak. Annak ellenére, hogy az évtizedek során kialakult észak-atlanti folyosón átívelő gazdasági szálak és kapcsolatok napjainkban is meghatározóak, New York értékeiben is megfigyelhető egyfajta eltolódás a fennálló erőviszonyokban. Az észak-atlanti térségből hasonlóan a londoni folyamatokhoz, egyre inkább a távol-keleti térség - indiai városkapcsolatok – felemelkedő központjaira helyeződik a hangsúly, ráadásul ezek a változások sokkal nagyobb mértékű pozitív irányú elmozdulásokat mutatnak, mint azt London esetében tapasztalható volt.