Akusztikai mérés: a hangszintmérő vagy ezzel egyenértékű mérési rendszer, mely legalább az IEC 651 második kiadásában szereplő 1. típusú műszer követelményeinek feleljen meg. A mérésekhez A frekvenciasúlyozású, és F idősúlyozású tényezőket kell használni.
Sebességmérés: a motor fordulatszámát és a jármű sebességét ± 2% vagy jobb pontosságú műszerrel kell mérni.
Meteorológiai műszerek: a környezeti feltételek megfigyeléshez használt meteorológiai mű-szerek a következők legyenek:
– hőmérsékletet mérő készülék, amelynek pontossága ± 1 °C,
– szélsebességet mérő készülék, amelynek pontossága ± 1,0 m/s értéken belül van.
10.2. Mérési feltételek
Helyszín: a vizsgálati helyszín a középpontjában elhelyezett, lényegében lapos területtel kö-rülvett gyorsítási szakaszból álljon. A gyorsítási szakasz vízszintes legyen; a pálya felülete legyen száraz és olyan, hogy kis gördülési zaj keletkezzen. A vizsgáló pálya olyan legyen, hogy a hangmentes tér feltételei a hangforrás és a mikrofon között 1 dB értéken belül megva-lósuljanak. Ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha nincs olyan nagy hangvisszaverő tárgy, mint sövény, szikla, híd vagy épület a gyorsítási szakasz középpontjától számított 50 m-en belül. A helyszín felülete szilárd burkolatú. A méréseket kedvezőtlen időjárási feltételek között nem szabad elvégezni. Biztosítani kell, hogy az eredményeket ne befolyásolja széllö-kés.
A méréseket akkor végezzék el, amikor a környezeti hőmérséklet 0 és 40 °C között van.
A vizsgálatot ne végezzék el, ha a szél sebessége, beleértve a szélrohamot is, a mikrofon ma-gasságában meghaladja az 5 m/s értéket a hangmérés időtartama alatt.
A gépjármű: a méréseket terhelés nélküli járművön kell elvégezni és – kivéve a nem szétvá-lasztható járművek esetében – pótkocsi vagy félpótkocsi nélkül. A vizsgálathoz használt gu-miabroncsokat a jármű gyártója válassza ki és feleljenek meg a kereskedelmi gyakorlatnak, valamint kaphatók legyenek a kereskedelemben; feleljenek meg a jármű gyártója által megha-tározott gumiabroncs-méretek valamelyikének és a minimális 1,6 mm mélységnek a gumiab-roncs futófelületének fő hornyaiban. A mérések megkezdése előtt hozzák a járművet szokásos üzemi állapotába.
Ha a jármű kettőnél több kerekét hajtják meg, azzal a meghajtással kell vizsgálni, amelyet a szokásos közúti használatra szánnak.
10.3. A mozgó jármű zajának mérése
Legalább két mérést kell végezni a jármű mindegyik oldalán.
A mikrofont a pálya C vonatkoztatási egyenesétől (10.1. ábra) 7,5 m ± 0,2 távolságra és a talaj felett 1,2 m ± 0,1 m magasságban kell elhelyezni. Maximális érzékenységének tengelyei vízszintesek és a jármű útvonalára merőlegesek legyenek (C egyenes).
10.1. ábra
A C tengelyvonalon az 1) vonaltól 10 m-re előre és 10 m-re hátra elhelyezkedő A–A és B–B két egyenest kell megjelölni a vizsgálati pályán.
A járművet egyenesen kell vezetni a gyorsítási szakasz felé úgy, hogy a jármű hosszirányú középsíkja a lehető legközelebb legyen a C egyeneshez és az A–A egyenest az alább megha-tározott állandó sebességgel közelítse meg, teljes gázzal olyan gyorsan, amennyire célszerű, és ezt addig kell végezni, amíg a jármű hátsó része áthalad a B–B egyenesen; a szívótorkot ekkor a lehető leggyorsabban zárni kell.
Az „A” súlyozású decibelben (dBA) kifejezett maximális hangszintet akkor kell megmérni, amikor a jármű áthalad az A–A és B–B egyenesek között. Ezek az értékek a mérés eredmé-nyei. A mozgó járművel kibocsátott zaj mérése akkor érvényes, ha a jármű ugyanazon oldalán a két egymást követő mérés (a legnagyobb hangszint) különbség nem több mint 2 dBA.
A megközelítési sebesség M1 kategóriás járművek esetében és nem M1 kategóriás olyan jár-művek esetében, amelyek motorteljesítménye legfeljebb 225 kW a vmax 75%-a vagy 50 km/h, amelyik a nagyobb.
A sebességfokozat megválasztása:
– négy vagy kevesebb előremeneti fokozattal ellátott M1 és N11/ kategóriás járműveket a második fokozatban,
– a több mint négy fokozatú sebességváltóval ellátott M1 és N11/ kategóriás járműveket egymás után a második és a harmadik sebességfokozatba kell megvizsgálni.
10.4. Álló jármű által kibocsátott zaj mérése
A hangszintet közvetlenül a kipufogórendszer kiömlő nyílásánál kell mérni.
A mérésekhez precíziós hangszintmérő műszert kell használni.
A méréseket álló járművön, olyan területen kell elvégezni, amely megfelel a mozgó jármű mérésére szolgáló területnek, illetve a műszaki vizsgatechnológiában rögzített mérőhelyre vonatkozó követelményeknek.
„A” súlyozású decibelben (dBA) kifejezett maximális hangszintet kell mérni.
A járművet a vizsgálati terület középső részén kell elhelyezni a sebességváltókart semleges helyzetbe és a tengelykapcsolót bekapcsolt állapotba kapcsolva.
Zajmérés a kipufogó közelében: a mikrofon legyen elhelyezve 0.5 m ± 0.01 m távolságra a kipufogó referencia pontjától (10.2. ábra) 45 (± 5 ) szöget zárjon be a gázáram irányába eső függőleges síkkal.
10.2. ábra
A mikrofon legyen a referenciapont magasságában, de minimum 0,2 m-re a talajszint fölött. A mikrofon referenciatengelye legyen a talajjal párhuzamos síkban és irányuljon a gázáram ki-ömlőnyílásán lévő referenciapont felé.
Ha a kiömlőnyílás gázáram tengelye 90 -os szöget zár be a jármű hosszirányú középvonalá-val, a mikrofont a motortól legtávolabb eső pontban kell elhelyezni.
Olyan járműveknél, ahol a kipufogók kiömlőnyílásai 0,3 m-nél nagyobb távolságra vannak egymástól, úgy kell mérést végezni mindegyik kiömlőnyílásnál, mintha csak az egy lenne, és a legmagasabb szintet kell figyelembe venni.
Ha egy jármű két vagy több kiömlőnyílással ellátott kipufogóval rendelkezik, amelyek kisebb, mint 0,3 m távolságra vannak egymástól, és ugyanabba a hangtompítóba vannak bekötve, csak egy mérést kell végezni. A mikrofon elhelyezése a jármű egyik külső széléhez legköze-lebb eső kiömlőnyílás széléhez igazodjon, vagy ha ilyen kiömlőnyílás nincs, ahhoz a kiömlő-nyíláshoz, amely a legmagasabban van a talaj felett.
Függőleges kipufogójú járműveknél (pl. haszonjárművek) a mikrofont a kipufogó kiömlőnyí-lásának magasságában helyezzék el. Tengelye legyen függőleges és felfele irányuljon.
Helyezzék el 0,5 m ± 0.01 m távolságra a kipufogó referenciapontjától, a 2. ábra szerint, de a jármű kipufogóhoz közelebb eső oldalától soha ne legyen 0,2 m-nél közelebb.
A motor fordulatszáma
– azon motoroknál, ahol a névleges fordulatszáma 5000 min-1 vagy kisebb, a névleges fordu-latszám 75%-a,
– azon motoroknál, ahol a névleges motorfordulatszám 5000 min-1 fölött és 7500 min-1 alatt van 3,750 min-1.
– azon motoroknál, ahol a névleges motorfordulatszám nagyobb mint 7500 min-1, a névleges fordulatszám 50%-a.
Vizsgálati eljárás. Üresjárati fordulatszámról a motor fordulatszámát fokozatosan kell emelni a fenti értékre, majd ott kell tartani. Ezután a gázpedálról gyorsan le kell lépni, a motor ismét vegye fel az üresjárati fordulatszámot. Megmérendő hangnyomás szintje a minimum egy má-sodpercig tartó állandó motorfordulatszám és a teljes lassulási periódus során. A leolvasott maximális hangszint értéke a vizsgálat eredménye.
Ha a mérendő hangnyomásszint és az alapzaj szintje közötti különbség (ΔL) időben állandó zaj esetén kisebb, mint 4 dBA, vagy időben változó zaj esetén a változó zaj maximuma és a mért érték közötti különbség kisebb, mint 10 dBA és az időben változik akkor a jármű közeltéri zajszintje a szabvány által előírt pontossággal nem határozható meg. Ha az időben állandó zaj esetén a Δ L > 4 dBA, akkor a mérési eredményből le kell vonni az alábbi értéket:
ΔL dB korrekció levonással
4–5 2
6–8 1
9–10 0,5
>10 0
A jármű kipufogónyílás közelében mért közeltéri zaja (álló helyzeti zaj) nem haladhatja meg a típusbizonyítványban megadott közeltéri zaj 5 dBA-val megnövelt értékét.
Ajánlott irodalom:
– a Tanács 70/157/EGK irányelve a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórend-szereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 84/424/EGK, 92/97/EGK, 2006/96/EK tanácsi, továbbá 73/350/EGK, 81/334/EGK, 84/372/EGK, 89/491/EGK, 96/20/EK, 1999/101/EK és 2007/34/EK bizottsági irányelvek;
– 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forga-lomban tartásának műszaki feltételeiről
– MSZ-07-4607 közúti járművek által keltett közeltéri zajhatás mérési módszere.
GÉPJÁRMŰDIAGNOSZTIKA – 2. RÉSZ