A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

Az ellenőrzés technológiája kiterjed a mérés előfeltételeire, a kamera tájolására, magára a mérésre és az adatok értékelésére. (A fényvetőegység beállításának műszaki konstrukciós lehetőségeit a fényvető-technikát ismertető tantárgy keretében ismerhetik meg.)

9.3.1. A mérőhely és a gépkocsi előkészítése

A fényvető-ellenőrző készülékkel történő, helyesen végrehajtandó ellenőrzéshez számos elő-zetes követelménynek kell megfelelni. Az első és legfontosabb követelmény a bemérő állás – melyen a műszer és a gépkocsi áll – vízszintessége. Mind a gépkocsinak, mind a fényszóró-bemérő műszernek kemény burkolatú vízszintes talajon kell állnia! A mérőállás területe lega-lább 4,75x3 m legyen, a hossz- és keresztirányú dőlés max. 1 ezrelék lehet (1 méteren 1 mm).

Mivel a fénykéve vetítésének beállítása a gépkocsi karosszériájához igazodik, ezért a kocsi-szekrény helyzetének is előírásosnak kell lenni. Ezt a gumiabroncs nyomása, a rugóhelyzet, a járműterhelés, a jármű szintszabályozása befolyásolja. Általánosan alkalmazott megoldás, hogy a egységet a gépkocsi vezető a vezető ülésből billenteni tudja. A fényvető-egység dőléshelyzet-állítónak is megadott pozícióban, általában a legmesszebbre vetítő „0”

helyzetben kell lenni.

Ha gépjármű már azt a helyzetet foglalja el, ami előírásos, akkor a fényszóró-ellenőrző készü-lék (kamera) járműhöz történő tájolása következik. Az általában kerekeken guruló fényszóró-beállító készüléknek is természetesen vízszintes talajon kell állnia, gurulnia (még akkor is, ha az állványon a kamera külön is vízszintezhető). Sínen gördülő kialakításnál vagy konvejoros megoldásnál annak sínpályát kell vízszintezni.

9.3.2. A kamera tájolása a gépkocsihoz

A kameratájolás művelete a fényszóró-ellenőrző készüléknek a gépkocsihoz és a fényvetőhöz történő pozicionálását jelenti. Legfontosabb és legszűkebb beállítási tűrésű tájolási paraméter a kamera hossztengelyének a gépkocsi szimmetria síkja és a vízszintes sík metszésvonalával való párhuzamosítása. Ez a feltétel biztosítja azt, hogy a két fényvető egymással és a gépkocsi hossztengelyével párhuzamos vetítési helyzetét bemérjük, beállítsuk. (Ne feledjük: a feladat nem a lámpatest beállítása, az önmagában nem is lehetséges, hanem a lámpatest karosszériá-ban elfoglalt helyzetének az ellenőrzése, szükség szerinti helyzet-korrekciója.)

A korábbi műszerkonstrukcióknál ezt a kamera-helyzetet a készülék állványára szerelt tapin-tókkal, a gumiabroncsokig előrenyúló ütköző-rudazattal érték el. Ma más megoldásokat al-kalmaznak. Legegyszerűbben a fényvetítővel történő tájolás érthető meg. A fényszóró-ellenőrző készülék oszlopára szerelnek egy fénycsíkot, „fényvonalzót” vetítő fényforrást, me-lyet a gépkocsi elejére vetítenek. (9.4. ábra)

9.4. ábra

A gépkocsi elején (homlokfelületén, a motorháztetőn, esetleg a szélvédőüveg keretnél) bizo-nyosan található két olyan pont, mely a gépkocsi függőleges középsíkjához mérten szimmet-rikusan helyezkedik el, tehát az e két ponton átmenő képzetes egyenes merőleges a gépjármű középsíkjára. A fényvonalzót a fényszóró-ellenőrző készülék (a teljes készülék!) elfordításá-val, illetve a vetítő függőleges irányú billentésével hozzuk olyan helyzetbe, hogy az – már-mint a fénycsík – a gépkocsi karosszériáján kiválasztott szimmetriapontokon menjen át. Mivel a kamera tengelye – a készülék konstrukciós kialakítás miatt – merőleges a fényvonalzóra, ezért ezzel elértük, amit akartunk: a kamera tengelye párhuzamos lesz a gépkocsi függőleges középsíkjával.

A hossztengelyi tájolás szimmetria pontokon átmenő egyenese lehet tükör és rajta a tájolóvo-nal, lehet keskeny kémlelő rés, melyen átnézve keressük meg a szimmetriapontokat, lehet nagylátószögű lencse, benne tájoló vonalakkal. Bármilyen is legyen a konstrukció, a beállítási művelet elve azonos azzal, mint amit a fényvonalzónál ismertettünk.

Ha a hossztengely irányú kamera-tájolás megtörtént, akkor a műszer kerekein gurítva az egyik fényvető elé toljuk. Amennyiben a készülék eközben közeledik vagy távolodik a fényvetőhöz viszonyítva, de 30-70 cm-es (tanácsosan 30-50 cm) távolságban marad, akkor nincs baj, mert eközben nem veszti el a tengely-párhuzamosságot! Nem kell a fényvető geometriai közép-pontját sem nagyon pontosan megkeresnünk, a kamera fényszóróra történő tájolásakor elég a

± 3 cm-es pontosság (9.4. ábra). Az utóbbi évek lámpakonstrukcióinál (9.5. ábra) a széttartó fény-nyaláb (2) miatt azonban tanácsos a kamerát (1) a fényvetőburkolathoz minél közelebb vinni (A = 20-30 cm), mert csak így kapunk határozott, jól kirajzolódó képet a készülék er-nyőjén.

9.5. ábra

A fényvető ellenőrző készülék kamerájának a beálláshoz szükséges mozgatási irányait a 9.6.

ábra foglalja össze. Gondolják át, hogy mikor melyik mozgatásra van szükség!

9.6. ábra 9.3.3. Az ellenőrzés műveletei

A fényvető bekapcsolása után a készülék képernyőjére tekintve azonnal láthatjuk a tompított fény ernyőképét, a sötét világos határvonal elhelyezkedését. Ha nincs határozott határvonal, az a lámpa valamilyen hibájára utal. (Korszerű fényvetők ernyőképén azt látjuk, hogy „elmos-sák” a sötét világos határvonal kontrasztját. Ezen lámpák beállításának technológiájánál ha-gyatkozzunk a gyártói előírásokra) A műveleteket halogén izzós lámpáknál viszonylag tem-pósan végezzük, mert a fényvető menetszél-hűtését a lámpatest hűtésébe bekalkulálták, és ez most hiányzik.

Elsőként a határvonal helyzetét figyeljük meg: a törésponttól balra a határvonal vízszintesen, jobbra a 15 fokos felfelé mutató irányba kell, hogy elhelyezkedjen. (Legyünk precízek: jobb-oldali közlekedéshez készült gépjárműveknél és a képernyőn nézve. Ha a fényvetőre egy író-lapot helyezünk, egészen más képet látunk!) Elfordulás nem engedhető meg. Ezt kövesse a töréspont helyzetének ellenőrzése, ha kell, beállítása. A töréspontnak az ernyő függőleges jelzővonalára kell esnie! (Ez jelenti annak a feltételnek a teljesülését, hogy az optikai tengely párhuzamosan fut a kocsi középsíkjával.)

A tompított fény előrevilágításának beállítása a következő művelet. Az előrevilágítás helyes értéke kompromisszum eredménye, ne vakítson, de kellő megvilágítást eredményezzen a ko-csi előtt. A hazai rendelet előírása szerint ennek legalább 40 méternek kell lennie. A beállítás során az előrevilágítási távolságot az „x” értékkel határozzuk meg. Ezt roppant egyszerű egy

példa segítségével belátni: legyen a fényvető középpontjának talajtól mért távolsága 100 cm és a 10 m-re levő ernyőn 25 cm a fény sötét-világos határvonalának „lehordása”, azaz az „x”

értéke. Négyszer ekkora távolságon, tehát 40 m-re a kocsi előtt éri el az optikai tengely a ta-lajt, tehát negyven méter az előrevilágítás.

Az „x” érték típusfüggő gyári adat. Általában %-értékben adják meg (és feltüntetik a lámpa-testen). Például az 1,2% azt jelenti, hogy a fényvető optikai tengelyének névleges dőlése 1,2%-os. A gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy a 10 méteres ernyőn az „x” értéke 10 méter 1,2%-a, azaz 12 cm.

A hatóság az ellenőrzés során típus-független adatot vesz mérvadónak, mert csak azt vizsgál-ja, hogy túlzott vakítást a tompított fény ne okozzon. A magyar előírás szerint, ha a fényvető talajtól mért magassága 95 cm-t nem halad meg, akkor az „x” értéke 10 cm (1%). Ez 95 cm magasan lévő fényvetőnél 95 m előrevilágítást jelent. Sportkocsinál, ha a fényvető középpont-ja csak 50 cm-re van a talajtól, a 10 cm-es „x” érték már csak 50 méter előrevilágítást jelent.

(Nincs itt ellentmondás?)

A fényszóró-ellenőrző készülék vetítő-ernyőjét rajta a szálkereszttel, függőlegesen el tudjuk mozdítani. Az elmozdító forgatógomb vagy tolóka skálabeosztása az „x” érték cm-re (mert tudjuk, hogy a készülék lencséje a 10 méteres távolságot képezi le). Célszerű az ellenőrzés megkezdésekor a beállítandó „x” értékre állítani az ernyőmagasságot, mert így ténylegesen egy pillantásra feltárul a tompított fény helyes elhelyezkedése: elfordulási hiba, oldalirányú eltolódás, előrevilágítási érték.

A tompított fény helyes beállítása után kapcsoljuk be a távolsági fényt. Csak az izzó nem megfelelő esetében lehet az, hogy az országúti fény forró pontja nagyon eltér a jelzőkereszt-hez viszonyítva. A 10 méter távolságra lévő ernyőn a forró pont eltolódásának tűréshatára a jelzőkereszttől jobbra és balra 20-20 cm, fölfelé 15 cm, lefelé 10 cm lehet. A fényszóró beállí-tó készülék ernyőjén keret jelzi a tűréshatárt (9.7. ábra).

9.7. ábra

A műszerrel mérhetjük – csak a tájékoztatás igényével – a fényvető fényének megvilágítás erősségét is. A megvilágítás erősségének kijelzése műszertípusonként változik (pl. lux). A megvilágítás érzékelővel kikereshetjük a távolsági fény forró pontjának helyzetét (ügyeljünk a műszer méréshatárára!).

Befejezésül a ködlámpák beállításáról is szóljunk. A fényszóró beállító készülékkel történik azok világításának ellenőrzése, beállítása is. A mérőernyő képét a 9.8. ábra mutatja. Az „x”

érték személygépjárműveknél 20 cm.

9.8. ábra

10. Gépjármű által keltett zaj mérési módszere és műszerei