A forradalom eseményei a várpalotai és megyei sajtó tükrében

A forradalom hatására mind az országos, mind a helyi sajtó átalakult, fo-kozatosan megszűnt a hatalom szócsöve lenni és igyekezett újra megtalálni saját feladatait, illetve új lapok is létrejöttek, mint az Igazság,⁴⁷⁴ vagy Várpalotán a Forradalmi Tanács lapjaként a Várpalotai Napló.⁴⁷⁵ Az 1956-os forradalom és szabadságharc sajtójával elsősorban forrásközlések⁴⁷⁶ formájában találkozhatunk, ugyanakkor számos könyvben és tanulmányban⁴⁷⁷ találunk fontos részleteket a témával kapcsolatban. A Veszprém megyei és ezen belül a várpalotai sajtóra vo-natkozóan számos adat lelhető fel Mészáros Gyula monográfiájában,⁴⁷⁸ és a Fakász Tibor szerkesztésében megjelent várpalotai emlékkönyvben.⁴⁷⁹ Jelen mun-kának sem lehet célja a megyei és helyi nyomtatott sajtó lapszámainak és a Sza-bad Bányász Rádió visszaemlékezésekből sem megfelelően rekonstruálható adá-sainak a bemutatása vagy részletes elemzése, mert ez meghaladná a tanulmány kereteit, csupán néhány alapvető jellemzőre hívhatja fel a figyelmet. A forradalom első napjaiban – az országos lapokhoz hasonlóan – a Veszprémmegyei Népújság-ban még nem volt érezhető jelentős változás. Október 24-én még leginkább a párt hírei⁴⁸⁰ jelentek meg, ugyanakkor a lap címlapon közölte Gerő Ernő rádióbeszé-dét, ugyancsak címlapon foglalkozott a „veszprémi egyetem hallgatóinak” előző napi nagygyűlésével – ahol megalakult a veszprémi MEFESZ – és a fővárosi

473 „Lassan leszoktam a gondolkozásról [...] Azt mondtam magamnak, ne izgasd magad! Mások úgyis gondolkoznak helyetted. Elszoktam az igazi újságoktól és igazi rádiótól [...] és megeléged-tem holmi lerágott csontokkal.” Tardos Tibor az újságíró magatartásról, In: Irodalmi Újság 1956.

április 7.

474 Kókay i.m. 210.

475 Várpalotai Napló 1956. I. 1. 1956. november 3.

476 A teljesség igénye nélkül: Nagy Ernő: 1956 sajtója. Tudósítások. Lap- és Könyvkiadó, Buda-pest, 1989; Izsák et al. 1991.;Izsák Lajos – Szabó József (szerk.): 1956 a sajtó tükrében. 1956.

október 22.–november 5. Kossuth, Budapest, 1989.; Izsák Lajos – Szabó József – Szabó Róbert (szerk.): 1956 vidéki sajtója. Korona, Budapest, 1996; Szalay Hanna (szerk.): 1956 sajtója október 23.–november 4. Geopen, Budapest, 2006.

477 Szabó Csaba: Mindszenty József „ismeretlen” rádiószózata. In: Magyar Katolikus Egyház 1956. Új Ember, Budapest, 2006, 99-114.

478 Mészáros 2001.

479 Fakász i. m.

480 „Hazaérkezett Jugoszláviából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsé-ge”; továbbá „Jó zárszámadás elé néznek a szentgyörgyvári Vörös Csillag TSZ-ben” című cikkek a címlapon, illetve az 5. oldalon. In: Veszprémmegyei Népújság (12) 251. 1956. október 24.

110 vonulásról”.⁴⁸¹ Az október 25-ei szám a fővárosi eseményeket már ellenforrada-lomnak minősítette⁴⁸², ám az aznap éjjeli veszprémi események hatására⁴⁸³ reggel-re a veszprémi egyetemisták kiáltványa jelent meg a lapban, melyet a megyei párt és tanácsi szervek is ellenjegyeztek. A várpalotai pártbizottság lapja, az Új Várpa-lota is jelentősen átalakult a forradalom napjaiban, október 26-án még a négy vár-palotai üzem, köztük a bánya dolgozóinak nevében közzétett tiltakozást – „elítél-jük az ellenforradalmi provokátorok aljas támadását és szilárdan állunk a párt és a kormány mögött...” –, illetve a Péti Nitrogén munkásainak tulajdonított nyilatko-zatot – „Kiállunk pártunk, kormányunk mellett [...] A munkáshatalmat nem en-gedjük megtiporni” – tette közzé.⁴⁸⁴ Másnap, szokatlan módon, szombaton is megjelent, ezúttal már a Hazafias népfront lapjaként, és szellemiségében az előző napitól teljesen eltérő tartalommal. A címlapra a „Föltámadott a tenger” Petőfi vers került, mellette a vezércikk helyére pedig a „Megalakult a Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács” tudósítás. A címlapon szerepelt még Gaál Sándor „A törté-nelmet tömegek formálják” című cikke, amely nyilvánvalóvá tette a szerkesztősé-gen belüli változást „Először a diákok vonultak az utcán. Kezükben fennen lobo-gott a háromszínű zászló, szívükben a vulkánnál erősebben izzott a haza, a nép szeretete. [...] Az önkényuralmat, a hazugságok korszakát jelző szimbólumok a Sztálin-, Rákos-szobrok sárba hulltak.”⁴⁸⁵ Mindkét szám felelős szerkesztője Gara György volt, Gaál Sándor csak az október 30-ai számban szerepelt szerkesztőként.

1956. október 30-án a lap rendkívüli kiadása közölte a Veszprém Megyei Forra-dalmi Tanács, a várpalotai Ideiglenes Nemzeti ForraForra-dalmi Tanács felhívásait,⁴⁸⁶ a legközelebbi lapszám csak a forradalmat követően 1956. november 15-én⁴⁸⁷ jelent meg.

A forradalom alatt a várpalotai sajtó egyrészt – egyre hitelesebben – tájé-koztatott az eseményekről, így a fontosabb történések egykorú krónikáját adja, másrészt minősítette a történéseket, ezáltal nyomon követhetővé téve a

481 Uo. 1.

482 „Minden ellenforradalmi kísérlettel szemben megvédjük a nép hatalmát!”, illetve „Elítéljük az ellenforradalmi banditák terrorcselekményeit” című cikkek. In: Veszprémmegyei Népújság (12) 251. 1956. október 24. címlap

483 A város lakosságának mintegy harmadának részvételével zajló tüntetés, a vörös csillag eltávolí-tása a szovjet emlékműről; bővebben Mészáros i. m. 61-70.

484 Új Várpalota 1956. (6) 43. 1956. október 26.

485 Új Várpalota 1956. (6) 44. 1956. október 27.

486 Új Várpalota 1956. (6) 45. 1956. október 30.

487 Új Várpalota 1956. (6) 46. 1956. november 15.

111 tőség, illetve az egyes újságírók álláspontját, véleményük változását. A nyomtatott sajtó ugyanakkor felszólításokat, felhívásokat, követeléseket is közölt, melyekkel befolyást kívánt gyakorolni az eseményekre (csillapítja a tömeget vagy épp ellen-kezőleg mozgósítja azt).

A nyomtatott sajtó mellett Várpalotán különösen fontos szerepet töltött be a hangszórókon is hallható vezetékes rádió, amely október 26-áig a Kossuth Rádió műsorát közvetítette, majd később a Szabad Európáét is. A rádió – a naponta többször bejelentkező aktuális helyi híreknek és a közvetítéseknek köszönhetően – a város tájékoztatásának talán legfontosabb eszközévé vált.⁴⁸⁸ Október 28-án délután a városba érkezett a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács részé-ről dr. Brusznyai Árpád, aki a sztrájkok megszüntetését kérte. A Palota Szállón mondott beszédét a Bányász Rádió is közvetítette. „A Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács a nép követelésének megvalósulásáig tartó általános sztrájkot hirdetett meg.” – mondta Brusznyai – „Ehhez a sztrájkhoz ragaszkodunk. Ugyan-akkor népünk érdekében létfontosságú, hogy közvetlen létfenntartását biztosító munkálatokat saját érdekükben, gyermekeink érdekében feltétlenül folytatnunk kell. Az élelmiszer ellátáshoz, sütőipari üzemek működéséhez a közlekedéshez szén kell. Saját mozgalmunk sikerét veszélyeztetjük ha zavart keltünk a szénellá-tásban. A Nemzeti Forradalmi Tanács felelőssége teljes tudatában felhívja a vár-palotai bányák dolgozóit, hogy népünk forradalmi mozgalmának támogatására haladéktalanul kezdje meg a várpalotai szénbányákban a termelő munkát. Vesz-prém.1956. október 28. Lóránd Imre a Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke.”⁴⁸⁹ A későbbi vádakkal ellentétben tehát Brusznyai Árpád nem sztrájkra, hanem a mun-ka felvételére ösztönözte a várpalotai munkásomun-kat. „Magam” – vallotta 1956.

november 11-én – „pl. október 28-án vasárnap személyesen mentem ki Várpalotá-ra, s beszédben hívtam fel a bányászokat a munka megkezdésére.”⁴⁹⁰ Ennek talán legfőbb bizonyítéka, hogy felhívására a forradalmárok közül sokan felvették a munkát. A rádió – a Kossuth Rádió mintájára – a Szabad Bányász Rádió nevet vette fel és a forradalom teljes ideje alatt megmaradt a tájékoztatás legfontosabb tényezőjének a városban, sőt egészen november 6-áig működött.⁴⁹¹

488 Fakász i. m. 75.

489 Idézi: Mészáros 2001. 132–133.

490 ÁBTL 3.1.9. V-144203, 137.

491 Fakász i. m. 75.

112 A sajtó tanulmányozása a követelések dokumentálásával jelentős segítsé-get nyújthat a forradalom céljait kutatók számára, illetve megkönnyíti az országos és helyi célkitűzések elkülönítését, továbbá tükrözi és dokumentálja a forradalmi napok közhangulatát. A kutatás számára ugyanakkor támpontokat nyújt arra néz-ve, milyen eseményeket tekintettek a kortársak fontosnak, illetve mely személye-ket vélték a forradalom irányítóinak. A kutató számára nem csupán az fontos, hogy egy helyi vagy megyei lap miről számolt be, hanem az is, amit elhallgat. A sajtóhoz szokás sorolni a röplapokat, melyek másolását, terjesztését a kádári hata-lom szigorúan büntette, akár bírósági eljárásokat is felhasználva. Ezért kapott a egy év két hónap börtönbüntetést két várpalotai tanárnő,⁴⁹² de ugyanez volt az egyik vád Viczina (Völgyi) József⁴⁹³ munkástanácstag ellen is.