kai reformtörekvéseket: sőt az ország középiskolai fizikatanítá sának módszertaniirányítójává vált. A Tanács megbízásából az 1928/29-es tanév során jegyzéket írt a tanári könyvtárakrészére ajánlott fizikai művekről és a fizikai szertárak felszereléséről.34 (A XIX. század végén Szíjártó Miklós készített ilyen összeállí
tást az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum számára.) Bekapcsolódott az 1924.évi XI. törvénycikk alapján meginduló középiskolai oktatási reform kidolgozásába és végrehajtásába.
Az1883. évi oktatási törvény alapján kialakult iskolai gyakorlat gyökeres megváltoztatásárólkellettgondoskodni; új nevelési cé
lokat kitűzni, a középiskolaiképzést egységesíteni és azoktatást életszerűbbé tenni.
Ezek voltak a reform „hivatalos" célkitűzései. (Vermes Mik lós, akit kevésbé érdekeltekaz iskolai adminisztratív ügyek, mint Mikolát, egy 1974. évi levelében a következőket írta: „Az az 1924. évi „nagy tanügyi reform" sem volt sem nagyobb, sem kisebb, mint amely most is gyakran történik.")
Az új tantervhezkészülő Utasítások (MS 145.) munkálata iban Mikola isrészt vett. Már az „Általános utasítások” rész
ben ráismerünk gondolataira, közvetlen, meleghangú stílusára.
A Fizika c. XIV. részben pedig valósággal átüt Mikola mélysé geshumánuma, nagy tudása és tapasztalata. Az olvasó felüdül, amikora „Fizikához” ér. A korábbi fejezetekben állandóan
pat-tognak az utasítások: „Ne követelje a tanár. ..." „A tanár a készülék tényleges részeit is csak annyiban magyarázza el. ..."
„Összefoglalásokat nem csak az év végén tart a tanár." stb.
Mikola bölcs tanácsaival, az idősebb kolléga megértésével és segíteni akarásával vonja be a közösmunkába a hivatalos iratot olvasó tanárt.
„A kiválasztott anyag részleteinek feldolgozásában is a le hető egyszerűsítés elve vezessen. Ne kívánjuk komplikált for mulák tudását. A fölösleges képletek helyett inkább arra kell törekednünk, hogy bizonyos nevezetes állandók közelítő érték ben megmaradjanak a tanuló emlékezetében." így már egészen más. ezt érdemes kipróbálni, megvalósítani.
Mikola, a tankönyvíró
A húszasévek közepétől induló hivatalos oktatási reformtö rekvésekbe közvetlenül is bekapcsolódott Mikola. „Nagyöröm mel üdvözölte az alsófokú fizikatanítás bevezetését."33 Nem csak leírta elveit az alsófokú fizika-anyag feldolgozására vo natkozóan, hanem egy teljesen kidolgozott rendszert is nyúj tott „Fizika a reáliskolák (és reálgimnáziumok) III. osztálya szá
mára" c. tankönyveiben (MS 143.. 144.).
Atantervi utasításokban Mikola leírja, hogy„A 12-13éves tanulók érdeklődése a fizika kérdései iránt igen nagy. ... Téve dés volna azt gondolni, hogy az alsó fokon csupán a tanulók kíváncsiságának kielégítése a cél. hogy tehát megelégedhetünk az új jelenségek qualitativ bemutatásával. Sőt éppen e fokon, ahol az alapjelenségek megismeréséről van szó. a legnagyobb gonddal kell ügyelni a helyesrendszeres fogalomalkotásra, a je lenségek analízisére, a megfelelő fizikai fogalmak kifejlesztésére és a fizikai mennyiségek között levő funkcionális összefüggések megállapítására. Tehát e fokon is mindenütt, ahol lehet megfe
lelő mérőkísérlettel állapítjuk meg a természeti törvényt."
Mikola heurisztikus oktatási módszerére, fogalomalkotási módjára ad példát tankönyvében.
Tipográfiailagis pompásan tagoljaa szöveget. A fogalmak
dőlt betűvel szerepelnek; a megjegyzések, kiegészítések szögle tes zárójelben, apró betűvel. Asok-sokkísérlet ugyancsak apró betűs szedésben olvasható, viszont sehol sem hiányzika lényeg kiemelése, a szabatos, rövid összefoglalás, amelyre a lap szé lén húzott vonal is felhívja a figyelmet. Világos,egyszerű ábrák.
Schaefer Ferenc rajzai teszik könnyen tanulhatóvá Mikola tan
könyvét.
A tankönyvírásra ésatankönyv használatára vonatkozó né zeteit Mikola az OKT Közlönyében megjelent egyik írásában már 1910-ben kifejtette: „A tankönyvnek a tanítási reformok
hoz nagyon kevés közevan. A jó tankönyv igen becses segéd eszköz; a tankönyvre szükség van. hogy a tanítás anyagát és tényeit áttekinthető alakban megadja,hogy az eredményt meg
szilárdítsa és kiegészítse, hogy az ismétlést és a mulasztottak pótlását megkönnyítse. De ez az egész. Nagyon szomorú, ha a tanár csak olyat tud. vagy csak olyant mer tanítani, ami a tankönyvben benne van.” (MS 75.) A továbbiakban a németor szági ..Los von Lehrbücher" mozgalomra hivatkozik, amelynek az a célja, hogy a tanítás a tanuló és a tanárintenzív közös mun kája legyen, és a tankönyvet kikapcsolva ébresszen erős isme
retvágyat a tanulókban. A tudományos kérdések ne tananyag
kéntszerepeljenek, hanem mint a természet, az élet problémái.
„Okoskodás, kísérlet, megfigyelés, mérés váltakozzanak" - írja Mikola. Ezen írásában atananyag megreformálásáról, azúj ered mények tanításáról is szól. Vallja, hogy a természettudományok haladása miatt helyet és megfelelő tárgyalási módot kell az új elveknek, fizikai felfogásoknak biztosítani, azonban elővigyáza
tosságra int: éles különbséget tesz a hipotézis és a kiforrott, bizonyított elméletek között.
Az 1920-as években íratott tankönyvekjellemzésére idéz
zük az Egyetemi Nyomdának aHivatalos Közlönyben közzétett ajánlását: „Tankönyvíróul nem befolyásos neveket kerestünk, hanem olyanokat,akik tudományszakuknak legjelesebb képvise
lőis amellett az ismereteket világosan, könnyedén és a pedagó giai elveknek megfelelően tudják közölni. Mindenkor ügyeltünk arra, hogy az egyes szakok tudományos képviselője mellett a
megfelelő iskolatípus pedagógusa is szerepet kapjon, hogy az ilyen együttes biztosítsa a tudományés a tanítás érdekeit."24
Átnézve a tankönyvjegyzéket, valóban csaknem mindenütt két-két szerzővel találkozunk; csak kevesen tudtak egyszerre ele get tenni a „tudomány és a tanítás érdekei"-nek. Mikola ezen kevesek közé tartozott, s könyvét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtankönyvként engedélyezte.Az Egyetemi Nyomda tankönyvkiadási terveiben a fenti két - lényegében egymással azonos - tankönyvön kívül a középiskolák VII. ésVili, osztálya számára is Mikola Sándorral szeretett volna tankönyvet íratni, ez azonban elmaradt.26 Kárpótolta azonban az akkori „müveit közönséget" „Afizika gondolatvilága” című, az országban egye dülálló. de Európában is párját ritkító alkotásával. Amártöbb
ször említett lelkes Mikola-tanítvány, Vankó Richárd elmondta, hogy ő e könyv születésének idején járt a fasori gimnáziumba, és Mikola azon művelődési törzsanyaggal, abban a szellemben tanított, ahogy könyvét megírta. (Művének részletes elemzésére még visszatérünk.)
Sajnálhatjuk, hogy Mikola Sándor módszertani elveit, labo
ratóriumi gyakorlatainak anyagátés feldolgozási módját könyv formájában nem jelentette meg. Úgy érezzük azonban,hogy tan
könyve, a minden fizikatanár kezébe eljutó, „klasszikus tömör séggel kifejtett módszertani elveit tartalmazó”, „utasítása”, a szünidei továbbképzések, a tanárképzőn tartottelőadásai, a ta nárjelöltekkel való közvetlen foglalkozása maradandóbbat jelen tett egy kézikönyvnél, és a fizika középiskolai tanítását hosszú időre iránymutatóan meghatározta.
Az élőszó, a közvetlen tapasztalás hatásáról Németh László gondolatai kívánkoznak ide. aki egyik írásában számvetést ké
szített arról, hogypublikációit, műveit körülbelülhányán olvas
hatták. hallhatták. Nagyságrendben egyezett ez a szám azok számával, akiket pedagógus édesapja tanított, akikre közvetle
nül hatott.
Mikola „utasításának" tudta be M. Zemplén Jolán fizika
történész azt a jelenséget, hogy őt a húszas évek végén egy viszonylag szerény képességű és ambíciójú fizikatanáregészen jól és eredményesen tanítottafizikára. Ottvolt támaszul a
re-mek mankó:Mikola írása,s tekintettelarra, hogy a századelején a módszertani elvekés oktatási irányzatok valamivel ritkábban változtak, mint manapság: joggal feltételezhető, hogy a fizika
tanárok alaposan át is tanulmányozták az ..Utasításokat”, és követésre sarkalló, szuggesztív stílusa miatt sok tanácsot meg isfogadtak belőle.
Igaz, hogy nem írta meg a fizikai gyakorlatok kézikönyvét, azonban inspirálta Renner János: ..Középiskolai fizikai gyakor
latok” c. könyvét. Az előszóban Renner, miután megemlékezik arról, hogy a gyakorlatokat kb. húsz évvel azelőtt Mikola ve
zette be. így írt: „hálás köszönet azért, hogy gazdag tapaszta
latait átadta, a könyv megírásában állandóan bölcs tanácsaival támogatott és a kéziratot átnézte."62’25
Mikola hivatalosminőségében isápolta a tankönyvekügyét.
1925-ben az abban az évben szervezett Tankönyvügyi Bizott
ságba a minisztérium ..dr. Bozóky Endre főigazgató, országos közoktatási tanácsi titkár halála folytán megüresedett helyre Mikola Sándor bp-i evang. főgimnáziumi tanárt, az MTA lev.
tagját előadóul kinevezte."26 A hirdetett elvek megvalósítása és az akadémiai tagság tekintélye együttesen biztosítani tudták Mikola nagy hatását.
Miután két évtized alatt Mikola tankönyve a használatból kikopott, az 1945. és 1946-os kiadású „Fizika a polgári fiúisko lák 3. osztálya számára” c. tankönyv fejlécén ezt olvashatjuk:
„írta Tix Miklós Mikola Sándor reáliskolai könyvének felhasz nálásával” .
A fasori gimnáziumigazgatója
1928 tavaszán Mikola Sándor 31éves igen eredményes ta nári munkája alapján gimnáziumi igazgatói címet kapott, és en nek megfelelően fizetéseis középiskolaiigazgatói fizetésreemel kedett. Nem sokáig viselte az igazgatói címet a vele járó munka elvégzése nélkül, ugyanis 1928. június 28-án a bp.-i Deák téri ág. hitvallású ev. testvéregyházak közös képviselőtestületi ülé
sén a főjegyzőismertette „az iskolabizottságazon határozatát,
amellyel egyhangúlag magáévá teszi a tantestület javaslatát, hogy Mikola Sándor választassák meg az ev. gimn. igazgatói állására’’.9 Ezen az ülésen Mikola is részt vett,ezért a leadott 44 szavazó lap közül 1 üres volt.43 szavazat pedig Mikola Sán
dorra esett, így 5 évre őt igazgatónak megválasztották Hittrich Ödön nyugalomba vonult főigazgató helyére.
„A szinte állandóan laboratóiumban tevékenykedő lelkes fi zikus tanárnaksúlyos elhatározástjelentett az igazgatói állásel vállalása. Mikola Sándor elvállaltaazzal az elhatározással, hogy tudásának, sokoldalú tapasztalatainak értékesítésével a kiváló elődeinek munkájával elért színvonalat fenntartsa, sőt lehető leg emelje. Minden tekintetben igazi vezetője volt az iskolának.
Nagy körültekintéssel irányította az iskola szellemi munkáját;
széleskörű általános műveltsége lehetővé tette, hogy közelebbi szaktársain kívül másokat is barátijótanácsaivaltámogasson.” - írja Renner János Mikola nyugdíjba vonulása alkalmából az intézet 1935/36. évi Értesítőjében.34
Mikola igazgató korában sűrűn látogatta a tanítási órákat, és lelkes híve volta már igazgató elődei által bevezetett bemu tatóóráknak, a „nyílttanításoknak”. Az intézet értesítői rendre közölték, hogyki. mikortartott nyilvános tanítást, az 1930/31.
évi Értesítő pedig külön is ír arról, hogy milyen nagy gondot fordítanak ezeknek az óráknak a folyamatos iskolai oktatásba történő beépítésére.Mikola fontosnaktartotta a bemutató órá kat a kezdők bemutatkozása és az idősebbek tapasztalatainak átadása miatt is.Az órákat mindig a tapasztalatokmegbeszé lése követte, s ígyigazán eredményesek voltak ezek a nyílt taní tások. Ő maga ezen a téren ispéldaképül szolgált, és igazgató korában is sűrűn tartott bemutató tanítást.
Az 1931/32. tanévben külön tantestületi értekezletet tar
tottak a teljes tanári kar előtti tanítás kérdéseiről.
Mikola felújította azt az - ugyancsak az ő kezdő tanár ko
rában máráltalános -szokást, hogy az újonnan megválasztott tanárokszékfoglalót tartanakaz iskolátfenntartó hatóság kép viselői és a meghívottak előtt.(Maga Mikola a korabeliértesítők szerint nem tartott a múlt század végén székfoglalót, valószí nűleg azért, mert irodalmi tevékenységeezt feleslegessé tette.)
A tanári székfoglaló felelevenítésévelatanári tekintélyt kívánta emelni. Egyébkéntis minden esetben erélyes és eredményes lé
pésekettett a tantestület anyagi éserkölcsimegvédéséért. „Ma gános ember létére is igen nagy megértéssel volt családos kar társainak gondjai iránt, s mindent elkövetett a soktagú tanári családok helyzetének könnyítésére. Mint tanár és mint igazgató is arratörekedett, hogy a tanárok és családtagjaik is minél szo rosabb baráti viszonyban legyenek."34 Mikola fotóalbumában néhány felvétel őrzi a fizikum falai közöttrendezettvidám, han gulatos esték emlékét.
„Atanári kar tagjait baráti szóval, útbaigazításokkal a szo rosabb értelemben vett hivatásszerű munkán kívül minél beha
tóbb tudományos és társadalmi munkásságra buzdította. Véle ménye szerint ez a legalkalmasabb eszköz a társadalom szemé
ben a középiskolai tanár súlyának, tekintélyének gyarapításá
ra."34 Mikola sok, jól ellátott funkciójával, akadémiai levelező tagságával ezen a téren is első volt tantestületében.
Azt a nézetét, hogy a tanár végezzen tudományos munkát, saját esetén túlszámos külföldi példa issugallhatta, hiszen Ci-olkovszkijtól Balmerig sok középiskolaitanár végzett értékes ku
tatásokat. A pedagógiai,módszertani elmélyülés és kulturáltság mellett fontos dolog napjainkban is a beszűkülés elleni küzde
lem, a szaktudományok berkeibe való betekintés.
Igen értékes gondolatokat fejtett ki Mikola igazgató úr a tanévnyitóés az évzáró beszédeiben a tanulóifjúságot és a szü lőket érintő időszerű kérdésekről. Jó tanácsokkal szolgált, de esetenként rámutatott a kellemetlen igazságokra is.
Vallotta, hogy „a gimnáziumnincsagyenge tehetségűtanu lók számára szabva". Fontosnak tartotta, hogy a gimnáziumba jelentkező tanulókszeptember1-ig a 9.életévüketbetöltsék, és
szellemileg és testileg is kellően fejlettek legyenek. A gyengén fejlett tanulók szüleit 1 év pihentetésre, illetveévismétlésre igye
kezett rábeszélni. Sok példa mutatta ennek hasznát. („A tanári értekezletek fontosabb tárgyai")10
A kellőszellemi és testi fejlettségben a tanulók túlterhelése elleni küzdelemegyikalappillérét látta. Az 1929/30. tanév során külön tanári értekezleten foglalkoztaka túlterhelés leküzdésének módjaival.
Mikola a testés a „szellem” együttes képzése mellett volt.
Az antik kultúra mélyismerete és tisztelete alapján vallotta az
„erős testben erős lélek" elvet. Komolyan támogatta a testne
velést. és az iskola számos alapítványaés ösztöndíja közül azt becsülte a legnagyobbra, amely az együttesen megnyilatkozó fizikai és szellemi teljesítménytjutalmazta.
Mikola a tanulókhoztárgyilagosan szigorú volt,de minden ben pártolta az arra érdemes tehetséges gyermeket, és külön figyelemmel a szegénysorsúakat.
Mikola igazgatósága idején a tanári értekezletek rövidek vol tak. ténylegesen csak a teendők megbeszélésére szorítkoztak.
Az 1929/30. tanév során feldolgozták az új tantervről szerzett tapasztalatokat ésazúj érettségi utasításra tettészrevételeiket.
Megállapították, hogy a fizika oktatásánakalsófokú bevezetése eredményes volt.
„A szellemi irányításon kívül, ami nem jut kifejezésre az elintézett ügydarabokszámában, nagy gonddal intézte azadmi
nisztrációit. Kiválóérzékkel választotta külön a lényeges ügye ket a lényegtelenektől, s figyelmét az előbbiekre összpontosí
totta. Különösen az iskola vagyonkezelésében igyekezett meg
takarításokat elérni, anélkül azonban, hogy ez az iskola mun
káját hátrányosan befolyásolja. Ebben kiváló műszaki tudására támaszkodott: így pl. behatóan tanulmányozta az épület fűtési berendezését; megállapította azta fűtési eljárást és azt a fűtő
anyagot.amivel a szükséges hőfok a leggazdaságosabban elér hető. A közüzemi költségek terén elért megtakarítások lehetővé tették, hogy fokozatosan kitataroztassa az arra már nagyonrá
szoruló épületet. Több évre elosztott terv szerint kifestette az egészépületet,rendbehozatta apadozatot, a bútorzatot,s meg
valósította különösen kedvesgondolatát: a tágas játszótér meg
tartása mellett kertté varázsolta az intézet udvarát. Afalon fei-kúszó növények, az udvari tantermek mentén húzódó pázsitok, rózsabokrok, akácfasorok az ő ízlését dicsérik.
A közoktatás terén kifejtett -immár 36 éves -tevékenysége elismeréséül Mikola Sándornak 1933 júniusában a „tankerületi főigazgatói" címet adományozták.34
Amikor 38 éves tanári tevékenysége után 1935 júniusában nyugdíjba vonult, megválasztottutóda, őr. Koch István a tan
testület előtta következő szavakkal vette át az intézet vezetését:
„Tudatában vagyok annak, hogy egy mintagazdaságot veszek át, és igyekezni fogok azt fenntartani."27
A fasorigimnáziumot fenntartó hatóság Mikola Sándor cím zetes főigazgató búcsúztatásakor, 1935. október 17-én javas
latot fogadott el arra vonatkozólag, hogy következő ülésükön megtárgyalják. _ miként lehetne munkásságát a képviselőtestü
let részére továbbra is biztosítani."9 Mikola Sándor nyugdíjas korábanishatott aziskola életére: példája, kezdeményezései to vább éltek. $ ezenkívül személyesen isszinte naponta megjelent az iskolában, dolgozott kedvenc helyén, a fizikaszertárban: de
rűs mosollyal mondott útbaigazítást, adott bölcstanácsotvitás kérdésekben.
A fasori gimnáziumértékei és hatása
A Fizikai Szemle, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat folyó irata a fasori gimnázium szinte egész Európában egyedülálló értékeit kutatva 1973-ban körlevelet küldött a még élő egykori fasori diákoknak. Avilág minden tájáról érkező válaszokból ed
digis sokat idéztünk már. E válaszokból az is megállapítható, hogy töretlenül élt tovább Mikola szelleme a gimnáziumban az oktatás és a nevelés gyakorlatában. A Mikola tanársága, illetve igazgatósága alatt ésa jóvalazután érettségizett diákok lelkes, rajongó, szeretetteljes visszaemlékezései teljesen azonos képet festenek egykori iskolájukról: dicsérik a demokratikus szellemet, azt. hogy csupán képességeik és elért eredményeik alapján tet
tek különbséget a tanulók között, a színes diákéletet, a magas színvonalú oktatást, a sok természettudományos kísérletet, a mélységesen emberséges bánásmódot, a jelenségek, törvények megértésének tiszta örömét, a természettudományos gondol kodásmódjuk kialakításában, látásmódjuk kifejlesztésében ját szott fontos szerepet. Emeljük ki az iskolának a pályaválasz
tásra. a választott pályán végzett kitartó munkára nevelő
ha-tását! Bizonyítékul álljon itt még néhány idézet az említett vá
laszlevelekből:
„Mindenekelőtt a gimnáziumban tanultam meg.hogyan kell dolgozni, és hogy kell önfegyelemmel és koncentrálással a ké
pességekhez képest maximumot produkálni. Én ezt rendkívül fontosnak tartom. Akkor persze ezt nemtudtam, de később be
láttam. hogy tehetség és adottság csak egy kis része a sikeres tudományos kutató szükségesfegyvereinek, és munkaképesség, céltudat és koncentráló képességvalóban nagyobb szerepet ját
szanak. ... A hangsúly (a gimnáziumban) a tanuláson és azem
beriség szellemi kincsein volt, és a diákok aszerint voltak meg
ítélve. hogy ezeken a területeken milyen haladást mutattak.”
(Michael I. Moravcsik Prof, of Physics institute of Theoretical Science and Department of Physics. Universityof Oregon)
„JóllehetMikola Sándor engem márnemtanított személye sen, de a fasori gimnázium nagy hírének megteremtésében el sőrendű szerepe volt. Vermes Miklós minden tekintetben utóda lett MikolaSándornak." (Dr. Králik Dezsőtanszékvezető egye
temi tanár, BME Vegyész mérnöki Mat. Tanszék)
„Nagyon szerettem tanáraimat, s akkoriban példaképnek tűntek előttem, s nem kis részben van szerepük abban, hogy magam is a pedagógus pályát választottam.” (Dr. Kovács Ist ván akadémikus)
Vankó Richárd 1973-ban beszélgetésünk során elmondotta, hogy amikora Kossuth-díj elnyerése után egy riportban megkér deztéktőle,hogy kitőltanultéletébenlegtöbbet, akkor ő mérnök édesapját. Pattantyús professzort és Mikola Sándort említette.
Amikor a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanszékve zető volt, és jelenleg is. amikor a budapesti Műegyetemen elő adást tart, jegyzetet ír vagy vizsgáztat. Mikola Sándor példája áll előtte. Ott. a fasori gimnáziumban elsősorban tőle tanulta meg a természetes tárgyalásmódot, az átfogó szemléletmódot és munkájának lelkes szeretetét.
A fasorigimnáziumban megvalósult a korabeli tantervi uta
sításoknak a tanárokra vonatkozó zárógondolata:...tanítvá nyainak szeretete és hivatásának tudata a fárasztó, aprólékos munkában is fenn fogja tartani lelkében az éltető kedvet, amely
türelmetlenséget nem isme; és .yíjassággal küzdle mincen aka
dályt. Az igazságéserkölcsiség eszméinektisztelete, amely szí
vében él. és amelynek megnyerni igyekszik tanítványai szívét, biztosítja számára minden igaz és jó ember elismerését és a jövő nemzedék háláját." (MS 145.)
A fizika gondolatvilágának avatott mestere
Mikola főműve.„Afizika gondolatvilága" 62 éves korában.
1933-banjelent meg. Alapvonásaiban azonose könyv az 1911- esnagy munkával. „A physikai alapfogalmak kialakulása" című
vel. Gazdag ismeretanyagátitt is fölényes biztonsággal kezeli.
Stílusa gördülékenyebbé vált, gondolatai az elmúlt 22 év alatt letisztultak; a fizika új fogalomrendszere meggyőződésévé vált.
Tárgyalásában csak a leglényegesebb történeti lépéseket érinti.
Tárgyalásában csak a leglényegesebb történeti lépéseket érinti.