tottak ki: kidolgozták az elektrét segítségével történő gyors in formáció tárolás módját: Schnellregistrier-Verfahren mit Elekt-reten, Dr. Almássy u. E. Sterk. Ungarn. Acta IMECO, 1964., Stockholm.
Életének alkonyán
Mikola 1935 utáni nyugdíjas éveiben aktívan folytatta sok rétű társadalmi és irodalmi tevékenységét. Figyelme egyre in kább a fizikaifogalmak filozófiaivonatkozásai felé fordult. 1938-ban jelent meg a Kis Akadémia Könyvtára sorozatban „A fi zika fogalmainak kapcsolata a tapasztalattal" (MS 164.). majd 1941-ben „A fizikai megismerés és az értelem" c. értekezése a Természettudományi Közlönyben (MS 167.). Ebben az évben adta ki a Természettudományi Társulat harmadik nagy művét
„A fizikai megismerés alapjai" címmel.
Aktívan részt vett a Magyar Filozófiai Társaság ülésein is (MS 165.) Ortvay Rudolf. Dési Frigyes, Bay Zoltán és mások társaságában.
A nevét megörökítő, az egyenletes mozgás tanulmányozá sárakészültbuborékos csöve, a Mikola-cső alapproblémájáról írt még egy érdekestanulmányt „Azegyenletes mozgás, mint a fizi
kai megismerés őseleme" címmel (MS 166.). Kéziratban maradt ránkAz erő és tétlenség fogalmának kialakulása c. összefoglaló jellegű írása.
Búvárkodásainak és igen nagyhatású irodalmi tevékenysé gének eredményeképpen a Magyar Tudományos Akadémia ren des tagjai sorába választották 1942. május 15-én. „Az időfo galom kialakulásáról és fizikai jelentőségéről" c. székfoglalóját 1943. október 18-án mondtael (MS 171., 172.).
Tagajánlói, akik között találhatjuk Rybár Istvánt és Bay Zoltánt, a következőképp jellemeztékmunkáját: „ Levelező taggá való megválasztása ótaelsősorban a matematika és a fizikais meretelméleti problémáival foglalkozott...A fizikai megisme
résalapjai" c. művében a szakemberekhez szól ugyan, de a mű
velt olvasó ismegérti,éshaszonnal olvashatja ekitűnő munkát.
Mikola Sándor az utolsó hét évtized e tárgykörbe tartozó irodalmát alaposan ismerve, önállóan, külön úton keresi afizikai ismeretek keletkezésére, fejlődésére és igazságértékére vonat kozó kérdések és feladatok megoldását. E munkája hézagpótló és úttörő. ...',36
Az 1940-es években a vendvidékvisszacsatolásáért indított
mozgalombabekapcsolódott Mikola is. Ó a Vendvidéki Szövet
ség elnöke és díszelnöke a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek; bekerül a felsőház tagjainak sorába is. írt néme tül 1941-ben a „magyarországi vendek"-ről (MS 168.), 1942-ben újra kiadta a Magyar-vend szótárat.43 (MS 132.) magyarul és vendülismegjelentettea„Válogatott Esopusi Meséket” (MS 170).
Mikola szlovén életrajzírói érthetően többet foglalkoznak Mikolának a vendekről vallott nézeteivel, mint tanáriés kísérleti fizikusi tevékenységével.42,43 Az 1989-ben Ljubjanában megje lent Veneták, régi őseink (Veneti, nádi davni predniki) c. könyv
ben44 Ivan Tomaíií írta a „Magyaroka venétákról” (Madiari o Venetih) c. fejezetet. Ebben Mikoláról a következők állnak:
„Történelmi múltra hivatkozva ezeket a szlovéneket vendeknek nevezi. Az ő politikai szándékai nagyon is nyilvánvalóak: azt akarja bebizonyítani, hogy a prekmurjeiek (murántúliak) nem tartoznak Szlovéniához, hanem Magyarországhoz. Ha viszont fi
gyelmen kívülhagyjukezt a politikai hátteret, be kellismernünk, hogy a prekmurjei szlovénekeredetére vonatkozó megállapításai helytállóak. Sőt,általánosíthatjukazokataz összes szlovénekre, amivel Mikola Sándor, nyilván, nem értene egyet."
1941-ben a vendvidék ideiglenes visszacsatolásakorMikola Sándorhazatértszülőföldjére; visszavonultan élt Péterhegyen.43 Nyugalmát 1945 tavaszár re>dúlták. A garázdálkodókkal szem
ben védte, mentettea nőket.
Márciusban Nagykanizsáról több MAORT (Magyar Ameri kai Olajipari Részvénytársaság) olajmérnököt telepített ki csa
ládostól Péterhegyre az akkori (németbarát) magyar hatóság.
Mikola házába kerültek Csigó Józsefék ésRemenyik Lajosék.
CsigóJózsef olajmérnök-tanár 1973-ban így jellemezte Mi-kolát: „Szeretettel él emlékezetemben: végtelenül rendes, ara nyos bácsi, joviális ember volt. Jó szóval rengeteget segített kéretlenül is."
KerecsényiMikolaEmilia,Mikola Sándor Ferenc öccsének leánya közvetlen tanúja volt annak, hogy Sándor bácsit politi kai tevékenysége miatt táborba hurcolták (Strinscebe.amai Kidricevoba)43, ahonnét szeptemberben szabadultki.
Nagykanizsára ment, ahol a vasútállomásról telefonált Reme-nyik Lajos lakására, aki azonnalérte ment az állomásra. Mikola lázas, rendetlen, tetves volt, szemei furcsán csillogtak, idegláz gyötörte,hisz szellemileg és fizikailag is megviselte a tábori élet;
Mikola Emília elmondása szerint éhségsztrájkba is kezdett. Re- menyik lakásán rendbetette magát, ebédelt, majd lepihent. Éj
jel önkívületi állapotba került, agonizált. Ekkor a nagykanizsai kórházba szállították, ahol másnap, október 1-én meghalt. A nagykanizsai evangélikus egyház halotti anyakönyvének II. kö tetII.szakasz 31. lapján„szívhűdés"bejegyzést találunk a halál okaként. A Remenyik családot azonban karanténbazárták, mert fertőzőbetegségtől tartottak - közölteegybehangzóan 1973-ban Mikola Emília ésRemenyik Lajos.
Fő tevékenységi területétől távol, de szülőföldje közelében, a nagykanizsai temetőben áll Mikola szerény síremléke.
Mikola Sándormunkásságának értékelése, A Mikola-hagyományokápolása
ÁttekintveMikola Sándor életművétmegállapíthatjuk, hogy szellemi képességei, munkabírása és emberi tulajdonságai alap
ján elért eredményei tiszteletre méltóak.
Ismeretelméleti művei egyedülállóak a század első felének fizikai irodalmában, az elektréttel kapcsolatos munkája világgá röpítette nevét. Legfőbb érdeme azonban sokirányútevékenysé gébőla 38 éven át folytatottélvonalbeli, példamutató fizikata
nán munkája.
Napjainkban afizikaórán azegyenletes mozgástárgyalása kor minden diák megismerkedik Mikola nevével, hisz az egyik ma is használatos egyszerű kísérleti eszközét az utókor Mikola-csőnek nevezte el. Bár a buborékos csőnél sokkal jelentősebb kísérleti alkotásai is voltak Mikolának. azért e cső szimbolizál
hatja demonstrációinak egyszerűségét, érthetőségét.
A fizikatanárok körében Mikola emlékének megőrzését az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kegyelete biztosítja: „A minél eredményesebb fizikatanítás előmozdítása és az aztelősegítő
fi-zikai didaktikai munkásság serkuiiése estámogatása céljából az EötvösLoránd Fizikai társulat emlékdíjat alapít, amelyetMikola Sándorról, a kiváló fizikatanárról, a kísérleti fizikatanítás úttö
rőjéről és mesteréről nevez el. Mikola Sándor könyveivel hozzá járult a fizikai módszertanfejlesztéséhez, a középiskolai tanulói fizikai gyakorlatok megvalósításához és a fizikai ismereteknek hazánkban való elterjesztéséhez. A „ Mikola Sándor"-emlékdíjat korszerG. módszeres, kísérletezésen alapuló, eredményesfizika
tanítás és az ilyen fizikatanítást jelentősen elősegítő munkás ság jutalmazására kell kiadni. A díj kiadása minden évben az országos fizikatanári ankéton történik, az 1961. évi ankéttói kezdődően."57 Az első Mikola-díjat Mikola Sándor tanártársa és a leghívebb követője. Vermes Miklóskapta.
Mikola születésének100. évfordulóján országos Mikola-nap keretében emlékeztek meg a nagykanizsai Landler Jenő Gim
náziumban 1971-ben egykori tanítványai, tanártársai és a mai fizikatanárok és diákok a fizikatanításnagy magyar alakjáról. Ki állításon mutattákbe Mikolaéletművét, és a meghívott Mikola-díjasoksajátkészítésűeszközeikkelfizikai kísérleteket mutattak be. és így adóztak nagykísérletezőelődjük emlékének.
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Fi
zika Tanszékén róla nevezeték el a szakmódszertani laboratóri
umot. amelyben poszterok mutatjákbe életművét.
Az MTA Technikatörténeti Kutatócsoportja két éves ösz
töndíjjal segítette elő a Mikola-kutatásokat.
Egykori középiskolájának, a Soproni Líceumnak jogutódja, a Berzsenyi Dániel Gimnázium is méltóképpen őrzi nagy tanít ványának emlékét. Minden évben otthont adnak az Eötvös Lo ránd Fizikai Társulat által szervezett ésaz idők folyamán Mikola Sándorról elnevezett országos középiskolai fizikaverseny egyik döntőjének. Két alkalommal (1981-ben és 1990-ben) is megtar tották már a Mikola-díjas tanárok találkozóját, Mikola Sándor Emlékérmet adtak ki és Mikola portréjával díszített márvány emléktáblát helyeztek el az iskola falán 1981-ben. A Mikola-emlékek soproni gondozója Nagy Márton. Mikola-díjas fizikata
nár.
Mikola Sándor hatásának titka mélységes embersége volt.
Humanizmusa, kiegyensúlyozottsága két forrásból eredt. Na gyon szerettea szabad természetet, és alaposan ismerte az an tik kultúrát, és magáévá tette annak életfelfogását. Pedagógiai nézetei azért helytállóak ma is, mert azok a humánum mélyé
ről fakadtak, és mert olyan új fizikatanítási stílust alakított ki.
amely az akkori időkben a világon a legjobb volt.
MIKOLA SÁNDOR DOLGOZATAI