9. Folyékony magisztrális gyógyszerformák
9.1 Folyékony gyógyszerformák előállításhoz szükséges segédanyagok
Az előállításuk során alkalmazható segédanyagok köre nagyon hasonlóképpen alakul. Az oldószerként, vagy diszperziós közegként alkalmazott anyagok, az ízesítésre, vagy ízfedésre alkalmazott komponensek, a viszkozitásnövelő segédanyagok, vagy a tartósítószerek azonosak mindhárom gyógyszerformánál.
Oldószerek vagy diszperziós közegek
A legfontosabb csoport a poláris oldószerek csoportja és ezen belül is kiemelendő a víz szerepe. Magisztrális gyógyszerkészítéshez a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos vizekből:
• az Aqua purificata – Tisztított víz és
• az Aqua ad iniectabilia – Injekcióhoz való víz
használatos. Alapvetően a tisztított vizet használjuk. Kivételt képeznek az aszeptikusan készülő gyógyszerformák, amelyeknél az injekcióhoz való víz alkalmazandó.
A második legfontosabb csoport a szemipoláris oldószerek csoportja, amelynek legfontosabb tagja az Ethanolum, azaz az etanol. Egyes készítményekre vonatkozó részletes előírások szövegében etanol alatt a 96%-os formát értjük, azaz az Ethanolum 96% anyagot, míg az orvosi rendelvényen a 70%-os formát, azaz az Alcoholum dilutum 70% komoponenst,
ami a VII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos anyagként ezen a hivatalos néven rendelendő ma is. Ebbe a csoportba tartozik még a Glycerolum és a Glycerolum 85% is. Az előző a vízmentes formát, utóbbi pedig a 15%-nyi vizet tartalmazó glicerint jelenti. Hivatalos magyar nevük a glicerin és a 85%-os glicerin. A következő anyag a Propylenglycolum, azaz propilenglikol, valamint a többféle halmazállapotú, illetve konzisztenciájú anyagot jelentő Macrogola, azaz polietilén-glikolok csoportja. Ezek molekulatömegük emelkedésével (polimerizáltsági fokukkal összefüggően) válnak folyékony halmazállapotú anyagokból szilárd halmazállapotúakká.
Az apoláris oldószerek csoportja szintén megemlítendő. Bevételre szánt készítmények esetén alkalmazásuk korlátozott. Ide tartoznak például az:
• Oleum neutrale – Semleges olaj (félszintetikus anyag),
• Paraffinum liquidum – Folyékony paraffin (telített szénhidrogének elegye),
• Zsíros olajok (természetes eredetűek, avasodási hajlamuk miatt tárolásuk sötét, tele töltött üvegben történik):
o Helianthi annui oleum raffinatum – finomított napraforgóolaj o Ricini oleum raffinatum – finomított ricinusolaj
o Lini oleum virginale – natív lenolaj
A FoNo VII. irányelvei szerint, ha nincs megjelölve, oldószerként mindig tisztított vizet használunk. Propilén-glikolt és folyékony paraffint bevételre szánt oldatok készítésére oldószerként nem használhatunk.
Ízesítő, ízfedő anyagok
Ezt a segédanyag csoportot a bevételre szánt készítmények segédanyagaiként használjuk.
Ebbe a csoportba tartoznak a Gyógyszerkönyvben és a FoNo-ban hivatalos szirupok:
• a Sirupus simplex (egyszerű szirup) Ph. Hg VII.,
• a Sirupus aurantii (narancs szirup) Ph. Hg VII.,
• a Sirupus liquiritiae (édesgyökér szirup) Ph. Hg VII.,
• a Sirupus sorbiti (szorbit szirup) FoNo VII.,
• a Sirupus rubi idaei (málna szirup) FoNo VII., és mesterséges édesítőszerként a:
• Saccharinum natricum.
Viszkozitás növelő anyagok
Ez a segédanyag csoport a folyékony gyógyszerkészítmények esetén több célból is alkalmazható. Lehet szerepük a hatás kifejtése szempontjából (pl. orrcsepp vagy klizma esetén gátolhatják a készítmény kifolyását), alkalmazhatjuk viszkozitásnövelő segédanyagként az emulziós cseppek vagy szuszpendált szemcsék ülepedésének gátlására, illetve akár egy nyálkahártya irritációt okozó segédanyag irritáló hatásának csökkentésére, melyet a nyálkahártyák bevonása által fejt ki. Ezek a segédanyagok elsősorban a következő galenikumok:
• Mucilago hydroxyaethylcellulosi Ph. Hg VII.
• Mucilago methylcellulosi Ph. Hg VII.
Ezeken a galenkikumokon kívül használható még
• a zselatin és
• a Povidon is
viszkozitásnövelésre vizes rendszerekben. Megemlítendő, hogy a szirupoknak is van viszkozitásnövelő hatása, ezek alkalmazásával is elérhető szuszpenziós készítmények ülepedésének gátlása.
pH szabályozó anyagok
Szükség lehet a készítmények pH-jának savas vagy lúgos irányba történő eltolására. Az oka ennek lehet oldékonyságnövelés vagy stabilitásnövelés egy adott gyógyszerkészítménynél. Erre felhasználható például:
• 2M HCl oldat vagy
• 2M NaOH oldat.
Szagfedő anyagok
A készítmény kellemetlen szagának elfedésére elsősorban akkor van szükség, ha az ízfedő segédanyag szagtalan (pl. egyszerű szirup, szorbit szirup, szacharimid-nátrium). A 2-5%-os koncentrációban alkalmazott alapoldatok megfelelő szagfedéssel bírnak, de szükség esetén akár 10%-os koncentráció is használhatók.
• Diluendum menthae FoNo VII.
• Diluendum benzaldehydi FoNo VII.
Az alapoldatokból 1+9-es vízzel hígított formában ex tempore készíthető aromás vizek szintén használhatók szagfedésre, de szagtalan készítmények illatosítására is. Ez bizonyos
esetekben pszichésen kifejezetten javíthatja a készítmény hatását a betegadherencia szempontjából. Ilyen aromás vizek:
• az Aqua menthae és
• az Aqua benzaldehydi.
Ezeken kívül alkalmazhatjuk még
• 0,02%-os koncentrációban a vanillint is.
A vanillin kis bemérési tömege problémát okozhat, amelyet dilúciós bemérési technika segítségével oldhatunk meg. Ehhez fontos tudni anyagismereti szempontból, hogy a vanillin etanolban jól oldódó kristályos anyag, így olyan oldószert kell választanunk a dilúció elkészítéséhez, amely alkoholos oldat, vagy 96%-os (esetleg hígított) etanol.
Felületaktív anyagok
Ennek a segédanyagcsoportnak az alkalmazása elsősorban az emulziók és a szuszpenziók készítésénél indokolt. Emulgensként és nedvesedést elősegítő segédanyagként használhatjuk ezeket az anyagokat. Az emulziókészítés elengedhetetlen feltétele az emulgens használata, szuszpenziók készítésénél viszont nem minden esetben használunk nedvesedést elősegítő segédanyagot. Oldatokban szolubilizáló szerként használhatók. A következő táblázat foglalja össze ezt a segédanyagcsoportot típusaik és kémiai szerkezetük alapján (11. táblázat).
11. táblázat: Magisztrális gyógyszerkészítés során alkalmazott felületaktív anyagok Anionos emulgensek Kationos emulgensek Nemionos emulgensek
Alkáli szappanok
• O/V emulziót képeznek.
• Emésztőrendszert irritálják, ezért csak külsőleges készítményekben alkalmazzák.
• Oldataik lúgosak.
• Pl.: nátrium-sztearát.
• Alkalmazásuk ritka.
• Gyenge emulgensek, főleg kombinációban szerepelnek.
• Baktericid hatásúak.
• Pl.: cetil-trimetil-ammónium-bromid.
Többértékű alkoholok parciális zsírsavészterei
• V/O emulziót képeznek.
• Pl.: gliceril-monosztearát.
Fém szappanok
• V/O emulziót képeznek.
• Külsőleges készítményekben használhatók.
• Lipofil tulajdonságú.
• Pl.: szorbitan-monolaurát.
Amin szappanok
• O/V emulziót képeznek.
• Zsírsavakból és szerves aminból állnak.
• Kizárólag külsőleg alkalmazhatók.
• Kevéssé alkalikus és kevéssé irritál, mint az alkáli szappan.
• Pl.: trolamin-sztearát
érzéketlenek a pH változásra, hőstabilak.
• Külsőleges készítményekben alkalmazzuk főleg emulgens kombinációkban.
• Pl. nátrium-lauril-szulfát.
Természetes és félszintetikus
makromolekulás anyagok
• Foszfatidok: pl.: lecitin.
• O/V emulziót képez.
• Glükozidok: pl.: a szaponin tartalmánál fogva a Tinctura saponariae
• O/V emulziót képez.
• Szteránvázas vegyületek: pl.:
gyapjúzsír (lanolin anhidrát)
• Normál zsíralkoholok koleszterin és más szterinek zsírsavésztereiből áll és v/o emulziót képez.
• Külsőleges készítményekben alkalmazzuk.
• Poliszacharidok: pl. akácia
• Multimolekuláris határfelületi filmet képez O/V emulzióknál.
Mikrobiológiai tartósítószerek
Vizes oldatok, o/v típusú emulziók, vizes bázisú szuszpenziók készítése során nagy hangsúlyt kell fektetni a mikrobiológiai tartósításra. Erre leggyakrabban az 1%-os koncentrációban alkalmazandó
• Solutio conservans FoNo VII.
használható. A tartósító hatást a 96%-os etanolban oldott Methylis parahydroxybenzoas fejti ki. Magisztrális gyógyszerkészítés során továbbá használhatjuk még 0,1%-os koncentrációban az
• Acidum sorbicum
OGYÉI pozitív listán szereplő segédanyagot is. Ennek felhasználása során technológiai szempontból figyelembe kell venni, hogy csak forró vízben oldható komponens.