M. KIR. LOTTÓJÖVEDÉK
VIII. , Fiumei-út 19
A munkások és családjaiknak betegség, baleset, agg
kor, rokkantság esetére való kötelező biztosításával foglalkozik gyógykezelés, táppénz, rokkantsági .és agg
kori járadék stb. nyújtásával. A magyar szociális intéz
mények közt a legjelentősebb, amely az 1927 :XXI.
t.:c. alapján országosan az ipari és háztartási munka
vállalók, továbbá Budapest és néhány környékbeli köz
ség kivételével a magánalkalmazottak betegségi és bal
eseti biztosítását, az 1928 :XL. t.-c. alapján az ipari munkavállalók öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítását és végül az 1 9 2 5 : X X X I V . t.-c.
alapján a bányanyugbérbiztosítást látja el.
Az O T I . az ügyeket részben a központban, rész
ben helyi szervei útján intézi. Helyi szervei a vidéki
ke-— 9 8 ke-—
rületi pénztárak, kirendeltségek, vállalati pénztárak, tc^
vábbá bányanyugbérbiztosítással kapcsolatban a bánya
társpénztárak is. (Az OTI kerületi pénztárai a követ
kező városokban működnek: Budapest, Baja, Balassa
gyarmat, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Makó,-Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Salgó
tarján, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Szekszárd,.
Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat,, Rozsnyó, Kassa, Huszt, Munkács, Ungvár, míg kiren
deltségei Vácott, Békéscsabán, Érsekújváron és Bereg
szászon működnek.
Az OTI ügyeit önkormányzati alapon intézi, önkor
mányzatának központi szervei: a közgyűlés (428 tag), az igazgatóság (40 tag), az elnökség (10 tag), az alapo
kat ellenőrző bizottság (8 tag), a járadékmegállapító bizottság (12 tag), a kártalanító bizottságok, a bánya-nyugbérbiztosítási választmány, a bányanyugbgérmeg-állapító bizottság.
Az önkormányzat helyi szervei a kerületi választmá
nyok, a vállalati pénztári választmányok és a segélye
zési bizottságok. Ezeken kívül egyes különleges felada
tokkal külön bizottságok foglalkoznak, mint például a gazdasági előkészítő bizottság, orvosi előkészítő bi
zottság, zárszámadási bizottság, balesetelhárítási szak
bizottság, egészségvédelmi szakbizottság stb.
Az Országos Társadalombiztosító Intézet az 1938.
évben az alábbi összegeket fizette ki:
12,743.138.75 P táppénzt és gyógykezelési járadékot, 2,319.985.32 „ szülészeti segélyt,
212.500.— „ összegben anya- és csecsemővédelmet, 12,517.464.61 „ értékben kórházi, szanatóriumi ápolást
és ellátásos gyógyfürdőt,
4.704.456.68 „ értékben gyógyszert, kötszert és egyéb gyógyászati ellátást,
— 99 — 7*
7,267.381.08 „ értékben orvosi költséget, 2,297.807.23 „ értékű rendelőintézeti ellátást,
511.562.17 „ temetkezési segélyt,
761.330.02 „ útiköltséget a betegek részére, 7,649.211.29 „ baleseti járadékot és végkielégítést,
80.000.— „ értékben mentésügyi költséget, 4,075.050.29 „ bányanyugbért és végkielégítést,
441.073.79 „ gyógyüdültetést stb. a népbetegségek megelőzésére,
2,464,659.60 „ öregségi-, rokkantsági-, özvegységi- és árvajáradékot és végkielégítést,
6,441.825.79 „ személyzeti járandóságot az OTI ügy
vitelét ellátó alkalmazottak részére, vagyis 64,584.045.24 P-t összesen.
Az OTI tagjainak egészségügyi védelmét 2.217 szer
ződéses orvos látja el. Az Intézetnek több, saját tulaj
donban levő gyógyintézménye van. 1. A Központi Kórház 532 férőhellyel és itt 1938-ban 13.793 személy részesült 178.633 napon keresztül ápolásban; 2. a pestújhelyi dr. Vass József Munkáskórház, amelyben 457 férőhely van. Ebben a kórházban 1938-ban össze
sen 2.823 személy részesült ápolásban 162.210 napon keresztül. 3. Pesthidegkúti kórház, amelyben 79 férőhely van belgyógyászati férfibetegek befogadására.
Itt 1938-ban 897 beteget 31.146 napon keresztül része
sítettek ápolásban, 4. Balatonkenesei kórház 150 férő
hellyel, melyben 1938-ban 2.608 személyt ápoltak 58.911 napon át. 5. Horthy Miklós Munkásszanatórium 234 férőhellyel, melyben 1938-ban 3.183 beteget ápoltak 84.104 napon át. 6. Harkányi dr. Keresztes-Fischer Ferenc gyógyház 120 fekvőhellyel, melyben az 1938.
évben a nyári hónapok alatt 766 beteg részesült 15.425 napon át ápolásban.
Az Országos Társadalombiztosító Intézet hatalmas ianoncgyógyüdültetési akciót is végez, melynek során
1938-ban 5.672 fiú 78.661 napon, 1071 leány pedig 14.825 napon át részesült gyógyüdültetésben.
MAGÁNALKALMAZOTTAK BIZTOSÍTÓ INTÉZETE.
VII., Péterfy S.-u. 12.
A magántisztviselők és családtagjaiknak betegség, baleset, aggkor, rokkantság esetére való biztosításával foglalkozik Budapesten.
ORSZÁGOS TISZTVISELŐI BETEGSÉGÉLYZŐ ALAP.
VIII., Trefort-u. 3.
1921-ben létesíttetett és a következő szolgáltatásokat nyújtja jogosult köztisztviselőknek: 1. gyógyulási se
gélyt, 2. kórházi ápolást, 3. gyógyfürdői üdülést, 4.
betegszállítást, 5. gyógyászati segédeszközöket, 6. gyer
mekágyi segélyt, 7. temetési segélyt
A betegsegélyezési járulék a tisztviselői illetmények lo/o-a.
VIII. F E J E Z E T .
T u d o m á n y o s E g y e s ü l e t e k .
TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK ÉS INTÉZMÉNYEK ORSZ. SZÖVETSÉGE.
1923-ban alakult. Tagjai csak tudományos társulatok és tudományos intézmények és amennyiben tudományos munkásságot fejtenek ki, irodalmi és művészeti társu
latok is lehetnek. Célja: tagjai anyagi érdekeinek gon
dozása és a tudományos munka érvényesítését elő
segítő anyagi eszközöknek az előteremtése.
ORSZ. RÉGÉSZETI ÉS EMBERTANI TÁRSULAT.
1878-ban alakult. Célja az őstörténetnek, az ember
tannak, az archeológia egyéb ágainak és a művészet
történetnek a művelése.
Ásatásokat, vidéki kirándulásokat és felolvasó ülése
ket tart. Hivatalos lapja az »Archeologiai Értesítő«.
Ezenkívül archeologiai monográfiákat és évkönyveket is szokott kiadni.
MAGYAR BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT.
I., Uri-u. 72.
1926-ban alakult. Célja a hazai barlangok tudomá
nyos kutatása, turistái feltárása, a barlajngtan általá
nos művelése, terjesztése és népszerűsítése.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
V,, Akadémia-u. 2.
1830-ban* alakult meg. Főfeladata a magyar nyelv és irodalom búvárlata, eredeti munkák kiadása, ó és új remekművek fordítása, oklevelek és régi kéziratok ki
adása, jó színdarabok írása, jutalomdíjak kitűzése, bírá
lat végett benyújtott művek bírálása és ha jók, kiadása, tudományos utazások rendezése stb.
Tagjai: tiszteleti, rendes és levelező tagok. A Tudo
mányos Akadémiának elnöke, másodelnöke és igazgató
tanácsa van, melyet a tiszteleti és rendes tagok szó
többséggel választanak. Évenként nagygyűlést tart, amelynek főfeladata: új tagok, oszt.-titkárok, választása, jutalmak odaítélése, új jutalmak kitűzése, tiszteletdíjak megszavazása, pályakérdések meghatározása stb.
Osztályainak száma: 1. Nyelv- és széptudományi o.
2. Filozófiai, társadalmi és történeti tudományok oszt.
3. Matematikai és természeti tudományok oszt. stb.
Az első osztálynak 8 tiszteleti, 16 rendes és 40 leve
lező; a 2. és 3. o-nak külön-külön 9 tiszteleti, 24 ren
des és 60 levelező tagja lehet.
Minden tagot az illető osztálynak ajánlása alapján a nagygyűlés kétharmad szótöbbséggel titkos szavazással választ. Az igazgató tanácsot a két elnök, a főtitkár és 24 tag alkotja. Mindegyik osztály havonként egy osztály ülést, az igazgató tanács jpedig negyedévenként egy igazgatósági ülést tart.
Az összes akadémikusok havonként egy összes ülést;
évenként pedig egy nagygyűlést tartanak.
MAGYAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI EGYESÜLET.
1907-ben alakult. Feladata a társadalmi tudományok művelése és a társadalmi politikának a magyar nem
zeti élet követelményei szerint való irányítása.
KIR. MAGY. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
VIII., Eszterházy-u. 16.
Alapszabályszerű célja a természettudományokat álta-lábaln mívelni, különösen hazánkat e szempontból vizs
gálni és a természettudományi ismereteket terjeszteni és népszerűsíteni. — A Társulat 1841-ben alakult. Nagy népszerűségét akkor érte el, amikor 1869-ben Szily
Kálmán akkori főtitkár megindította a Természettudo
mányi Közlönyt, mely a f. évben 72. évfolyamába lé
pett. Népszerűsítő folyóiratán kívül eredeti és fordított természettudományi műveket is ad ki a nagyközönség szamára. Az eddig kiadott művek száma meghaladja a 200 kötetet. A természettudományok szakszerű mívelé-sére szakosztályai vannak (állattani, növénytani, élet- és kórtani, mezőgazdasági, kémiai, csillagászati, mikrobio
lógiai és egyetemes szakosztály), amelyekben aktiv tudo
mányos kutatás folyik. Tudományos szakfolyóiratai: Ál
lattani közlemények, Botanikai Közlemények, Magyar Chemiai folyóirat, Csillagászati Lapok.
Pályadíjakat tűz ki népszerűsítő és tudományos cikkek számára. Ezt a célt szolgálják a Bugát Pál, a Rauer Ferenc, a Margó Tivadar és a Csatády Artur-féle ala
pítványok. A Társulat költségvetése évi 200.000 P kö
rül mozog. Alapító tagjainak száma meghaladja a 13.000-et.
A Magy. Kir. Természettudományi Társulat a Magyar Tudományos Akadémia mellett a legtermékenyebb tu
dományos csoportosulás hazánkban. Ez a Társaság emelte természetkutatásunkat a nyugati népek kutató
munkájának a színvonalára. Legfőbb törekvése, hogy eredményeit tagjai tudomására hozza. Ebből a célból kiadja a már említett Természettudományi
Köz-T - 103
-lönyt, amelyben a természettudományok haladásáról tájékoztat és annak friss eredményeit közli. Szakkönyv
tára cca 65.000 kötetet és gazdag folyóirat-anyagot ölel fel.. A legégetőbb kérdéseket könyv alakban összefog
lalja és kiadja. Pótfüzetei terjedelmesebb - szakérteke
zéseket tartalmaznak. Tudományos estélyei és népszerű előadásai elsőrendű ismeretterjesztő intézménynek bizo
nyultak.
SZENT ISTVÁN AKADÉMIA.
XI., Horthy M.-út 17.
Katolikus tudósok és írók tudományos intézete, mely a tudományt és irodalmat katolikus szellemben műveli.
A világ első kat. tudós társasága, amely a tudományok összeségét műveli. Jelenlegi elnöke Serédi Justinián her
cegprímás.
Osztályaiban (hittudományi, bölcseleti, történelmi, jog és társadalomtudományi, nyelvtudományi és szépiro
dalmi, mennyiségtan, és a természettudományi) vala
mint üléseiben végzi rendes munkásságát.
DARÁNYI IGNÁC AGRÁRTUDOMÁNYOS TÁRSASÁG.
IV., Szerb-u. 23.
A Társaság a tudoniiányos akadémiákhoz hasonló szer
vezetben és tagozódásban működik s azokat egyesíti magában, akik a mezőgazdaság, vagy a mezőgazdasági tudomány, illetőleg szakirodalom fejlesztésében akár tu
dományos vagy írói munkával, akár pedig egyéb módon kiváló érdemieket szereztek ós a Társaság közgyűlése által tiszteleti, rendes és levelező taggá megválasztattak.
A Társaság működési kőre kiterjed általában minden, a mezőgazdaságra alkalmazott társadalmi és természet
tudományra. A Társaság célja: a mezőgazdasággal fog
lalkozó és azzal kapcsolatos tudományok ápolása, fej
lesztése és terjesztése, a mezőgazdasági szakirodalom müvelése és fejlesztése, továbbá a kiváló agráregyéni
ségek emlékének ápolása. A Társaság az említett
tudó-mányok ápolása érdekében tudományos kutatásokat kez
deményez, folytat, támogat és irányít. Pályázatokat hirdet, díjakat, jutalmakat, ösztöndíjakat tűz ki és ado
mányoz. Kapcsolatot tart fenn oly bel- és külföldi szer
vezetekkel és intézményekkel, amelyekkel való szerves együttműködés a magyar mezőgazdasági tudományok fejlesztésének javára válhat.
A Társaság hivatalos lapja a Magyar Gazdák Szem
léje.
MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG.
1889-ben alakult Magyarország néprajzi tanulmányo
zására.
MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG.
VIII., Sándor-u. 8.
Feladata a földrajzi ismeretek terjesztése és gyara
pítása. 1872-ben alakult. Kiadja a »Földrajzi Közle-menyeket«. Becses szakkönyvtárában számos földrajzi
folyóirat van. i Tudományos bizottságai: 1. az Alföldi Bizottság és
2. a Balatoni Bizottság alapvető tudományos monográ
fiák megteremtésén fáradoznak. Az 1912-ben alapított gazdaságföldrajzi szakosztálya gyakorlati értékű elő
adásokat tart és ezeket évkönyvben örökíti meg.
MAGYAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI EGYESÜLET.
1907-ben alakult. Feladata a társadalmi tudományok egész körének a művelése és a társadalmi politikának a magyar nemzeti élet követelményéinek megfelelő irányítása.
Felolvasásokat, előadásokat, vitaestélyeket, szaktanács
kozásokat rendez, sőt társadalomtudományi szabadiskolát is tart fenn. Kiadja a társadalomtudományi Szemlé«-t.
MAGYAR JOGÁSZEGYLET.
1879-ben alakult. Célja a magyar jogtudomány mű
velése és a hazai jogélet fejlesztése,
— JP
5—
MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁG.
1901-ben alakult. Célja a filozófiai tudományoknak művelése és terjesztése.
MAGYAR KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG.
A társaság célja a hazai közlekedési ágazatoknak és intézményeknek lehetőén egységes és korszerű köz
lekedéspolitikai irányban való továbbfejlesztése. 1940-ben alakult.
MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉP ÍTÉSZEGYLET.
IV., Reáltanoda-u. 13-515.
1866-ban alakult. Célja a mérnöki és építészeti tudo
mányok és művészetek fejlesztése, a mérnökök és épí
tészek érdekeinek előmozdítása. Több szakosztálya van.
MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG.
1925-ben alakult a meteorológiai tudomány műve
lésére.
MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG.
II., Halász-u. 1.
1894-ben alakult. A közgazdasági ismeretek fejlesz
tésével és terjesztésével foglalkozó tudományos társu
lat. Havi folyóirata a »Közgazdasagi Szemle«.
MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT.
1867-ben alakult. Célja a hazai történettudomány mű
velése, megkedveltetése és iránta mennél szélesebb körben való felkeltése.
EGÉSZSÉGPOLITIKAI TÁRSASÁG.
IV., Veres Pálné-u. 9.
A magyarság jobb biológiai jövőjéért és az ennek eléréséhez szükséges szellemiség kialakításáért küzd.
Működését több osztályban végzi, így van 1. Sok
gyermekes családok osztálya, mely szociális irányú mű
ködést fejt ki, továbbá 2. Nemzetlélektani és közvéle
mény kutatási osztálya, 3. Öröklésbiológiai osztálya stb.
A társaság biopolitikai programmját minden erővel szolgálja és ápolja.
1940-ben megalakította a 20 milliós, erős, expansiv magyarság gondolatát rendszerbe foglaló »Magyar Nem
zetbiológiai Intézetet. (Lásd: ott.)
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TÁRSASÁG.
1903-ban alakult. Célja a magyar népnyelv és nyelvtörténet tudományos feldolgozása és a magyar nyelvtudomány fontosabb eredményeinek a népszerűsí
tése. Havonta egyszer felolvasó üléseket tart. Kiadja a Magyar Nyelv c. folyóiratot.
G a z d a s á g i E g y e s ü l e t e k . MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG.
IX., Közraktár-u. 30.
1896-ban alakult. Célja, hogy a politikai pártoktól függetlenül szervezze, tömörítse a gazdatársadalmat és a mezőgazdaság érdekeit a közélet minden terén elő
mozdítsa. Működése főleg az elhanyagolt kisgazdák és az alsóbb földmívelő rétegek érdekeinek a felkarolá
sára irányul.
A középbirtokos osztály helyzetének a javítása, tanyai központok létesítése, az uzsoratörvény szigorítása érde
kében eredményes mozgalmakat indított.
A szövetkezeti földbérleteket kezdeményezte, több szövetkezeti központot is létesített. Tevékenysége ki
terjed továbbá a kisgazdák kulturális helyzetének és a falusi jólétügynek az előmozdítására is stb.
MAGYAR COBDEN SZÖVETSÉG.
Klubhelyisége: V., Mária ValériarU. 15/A.
1921-ben alakult gazdasági egyesület. Célja Cobden tanításának megvalósítása.
Felolvasásokat, közgazdasági szemináriumot tart. Ki
adja a Cobden könyvtárt.
Megszervezte a Budapesten tartott nemzetközi sza
badkereskedelmi kongresszust és a fogyasztók kon
gresszusát.
MAGYARORSZÁGI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGE IX., Üllői-út 25.
Az összes szövetkezeti központok erkölcsi köteléke.
1908-ban alakult. Igazgatóságában képviselve vannak az összes országos szövetkezetek és szövetkezeti kötelé
kek. Rendezi az országos szövetkezeti kongresszusokat stb.
»HANGYA« TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET.
IX., Közraktár-u. 30.
A Magyar Gazdaszövetség központja, amelynek kö
telékében ca 1800 szövetkezet működik az ország kü
lönböző községeiben.
Fontosabb osztályai:
1. Állatbizományi o. a Bpest ferencvárosi állatvásárokon kirendeltséggel.
2. Újpesti bizományossága.
3. Baromfi, vad, tojás és libamáj o.
4. Tojás feldolgozó telepe.
5. Tollértékesítés (tisztítótelep, ágytollgyára) 6. Gyümölcs, zöldség és terményértékesítés.
7. Gyógynövény (kamilla) o.
8. Méz o.
9. Háziipari oszt.
10. Fűszerpaprika o. stb.
Számos gyűjtőtelepe és raktárháza is van az ország legkülönbözőbb helyein. Ca 200 millió P. évi forgal
mat bonyolít le.
MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE.
V., Alkotmány-u. 29.
1891-ben alakult. Célja: tagjai szükségleteinek be
szerzése, terményeinek értékesítése, ingatlan birtokok bérletének a közvetítése, a honvédségnek a szükségelt mezőgazdasági termékekkel közvetlenül a termelőktől való ellátása és a hazai mezőgazd. szövetkezeti mozga
lom szervezése. Több osztálya van, ezek: 1, biztosítási
— 108 —
osztály, 2. vetőmag osztály, 3. díjszabási osztály, 4. sző
lészeti osztály, 5. tenyészállat osztály, 6. sertéshizlalási osztály, 7. borértékesítési osztály, 8. pénz- és hitelügyi osztály.
ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET.
IX., Köztelek-u. 8.
A mezőgazdasági érdekek képviseletére szabad társu
lás útján 1830-ban alakult szakegyesület. Feladata az egész ország mezőgazdasági állapotát figyelemmel kí
sérni. 1857-ben újjászervezték. 1868-ban tartotta első országos kongresszusát. 1880-ban a Gazdasági Egyesü
letek Országos Szövetségét kezdeményezte, amely 1892-ben meg is alakult. 1882-1892-ben kezdeményezte az Orszá
gos Központi Tejcsarnok létesítését. Számos gyümölcs, szőllő, dohány kiállítást, gőzeke és eke versenyt, te
nyészállatvásárt, sörárpa kiállítást, gépversenyt is ren
dezett. Évente az Orsz. Mezőgazdasági Kiállítás és Te
nyészállatvásárt rendezi stb.
FALU ORSZ. FÖLDMIVES SZÖVETSÉG.
Mint Faluszövetség 1920-ban alakult. 1923-ban egye
sült az Orsz. Földműves Szövetséggel és akkor vette Ifel a fenti nevet. Célja, hogy a falvak lakóinak gazdar sági és kulturális haladását támogassa, irányítsa és emelje s hogy a falvak központi érdekképviselete legyen.
Tevékenysége minden politikától, felekezeti és nem
zeti kérdéstől mentes. Kötelékébe tartozik mintegy 2:500 község, 700 egyesület és 350 szövetségi fiók.
ORSZÁGOS FALUSI KISLAKÁS ÉPÍTŐ SZÖVETKEZET.
V., Nádor-u. 28.
1925-ben alakult a falusi kislakásépítési akció ellátá
sára. Ennek az altruisztikus intézménynek kislakás
építési akcióját kiterjesztették a visszacsatolt Felvidéki területre és legközelebb Kárpátaljára is kiterjesztik.
— 109 —
Á legszegényebb társadalmi réteg házépítését köny-nyíti meg kölcsöneivel.
A falusi kislakásépítési akció megindítása óta eltelt 12 év alatt 1939. év végéig összesen 46.606 egyénnek 58 millió 890 ezer P hitelt folyósított.
ORSZÁGOS MAGYAR KERTÉSZETI EGYESÜLET.
VII., Dohány-u. 20.
1885-ben létesült a hazai kertészet fejlesztésére és érdekeinek előmozdítására. Céljai elérése végett gyű
léseket, értekezleteket, szákfelolvasásokat tart, kiállításo
kat rendez. »Kerteszeti Szemléi címen havi folyóiratot ád ki.
ORSZÁGOS MAGYAR MÉHÉSZETI EGYESÜLET.
IX., Üllői-út 25.
1879-ben alakult és gondoskodik a vidéki országos és nemzetközi kiállításokon a hazai méhészet bemu
tatásáról, terjeszti a méhészeti ismereteket és szolgálja a méhésztársadalom érdekeit minden irányban.
ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET.
V., Alkotmány-u. 6.
1866. évi december hó 9-én alakult és így ma a világ legrégibb erdőgazdasági érdekképviseletét testesíti meg, amelyben egyformán helyet foglalnak a magyar erdő
birtokosok és erdőtisztek.
Célja Magyarország erdőgazdaságának érdekeit meg
óvni és előmozdítani.
Ennek elérésére a következő eszközök szolgálnak:
a) időszakonként az ország különböző vidékein erdő
gazdasági ügyek fölötti tanácskozás végett tartandó egyesületi közgyűlések;
(b) a ihazai erdőgazdaság összes ágai állapotának s az ország egyes vidékein lévő erdőségeknek, — valamint azon erdőkezelési eljárásnak és módoknak megismer
tetése, melyek vidékenként a gazdaság célszerű fejlesz
tésére szolgálnak;
c) az erdészeti magyar irodalom fejlesztése, saját szakközlöny kiadása, valamint alkalmas erdészeti mun
kák megírásának és kiadásának előmozdítása által;
d) jeles, de szegénysorsú ifjak erdészeti kiképezteté-sének segélyezése;
e) alkalmas szakembereknek, az erdőgazdaság eme
lése érdekében, bel- és külföldön való utaztatása;
f) erdészeti szakismeretek terjesztése, vagy erdészeti magyar tanintézetek felállítására szolgáló közreműkö
dés;
g) szakbeli könyvtár alapítása, annak fenntartása és gyarapítása;
bj) a kormány által az egyesület elé terjesztett erdé
szeti kérdésekre adandó véleményezés;
i) az erdészet bármi ügyeire vonatkozó figyelmez
tetéseknek és javaslatoknak a kormány elé terjesztése;
k) az erdőbirtokosok felszólítására szakképzett egy
leti tagoknak erdészeti hivatalokra való ajánlása;
1) fontosabb szakkérdésekben az egyesület tagjainak szakbeli tanáccsal való szolgálás;
m) elhalt egyesületi tagok özvegyeinek és árváinak segélyezése az ezen célra rendelkezésre álló alapokból, ezeknek szabályai értelmében;
n) az egyesületi tagok kötelékében álló s szorult anyagi helyzetben lévő erdőtisztek és erdészeti altisztek segélyezése az ezen célra szolgáló alapítványból, ennek szabályai értelmében.
o) a hazai erdőgazdaság körül kiváló érdemeket szer
zett egyesületi tagok jutalmazása az erre a célra szol
gáló alapítványból, annak szabályai értelmében.
Az egyesület megalapítása óta tevékeny részt vett a hazai erdő-, vad- és fagazdaság életében és működése a szakminisztérium igazgatási és gazdasági munkájának támogatásán és a magánerdőgazdaság fejlesztésén, va
lamint a szakoktatás figyelemmel kísérésén és az
erdő-— 111 erdő-—
mérnöki-kar társadalmi megszervezésén kívül az erdé
szeti és vadászati vonatkozású törvényalkotások elő
készítésére és a szakirodalom ápolására is kiterjed.
K ö z g a z d a s á g i e g y e s ü l e t e k .
ORSZ. MAGYAR KERESKEDELMI EGYESÜLET.
V., Arany János-u. 10.
1904-ben alakult azzal a céllal, hogy az ország összes kereskedőit egyesítse, azok érdekeit minden téren megvédje, a kereskedelemnek a törvényhozásra és a közéletre befolyást biztosítson és hogy a kereskedelem
ellenes irányzatot visszaszorítsa. Működési köre a ke
reskedelem minden ágazatára kiterjed.
BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE.
V., Szabadság-tér 17.
Tőzsde általában olyan szabályozott intézmény, ahol a vevők és eladók összejönnek, hogy üzleteiket el
intézzék. Hazánkban ilyen szabályozott, autonómiával felruházott testület a Kereskedelmi Miniszter állandó felügyelete alatt álló Budapesti Áru- és Értéktőzsde, amely 1864-ben alakult.
A tőzsde szervezetének egyik lényeges része a válasz
tott bíróság, amely illetékes mindazokra az üzletekre, melyek a tőzsdén vagy a tőzsdén kívül a választott bíróságra való hivatkozással köttetnek.
A tőzsdei forgalom szabályozására a Tőzsdei szok-ványok, valamint a Tőzsde Tanácsa által kibocsátott, a forgalmat szabályozó rendeletek szolgálnak.
A tőzsde forgalmának közvetítésére a tőzsde ügynö
kök szolgálnak, kiknek működését külön rendszabályok határozzák meg.
Az ügyletek lebonyolítására a legtöbb tőzsdén külön szervezetek szolgálnak. Nálunk a Budapesti Giro és Pénztár Egylet Rt. végzi a lebonyolítást.
BAROSS SZÖVETSÉG.
VIII., Múzeum-u. 17.
A keresztény és nemzeti kereskedelem, ipar, és vál
lalkozás szabad érdekképviselete. Célja a magyar kereske
delem és ipar érdekeinek ápolása, az üzleti tisztesség vé
delme, a magyar kéz munkáját hirdető hazai iparcikkek fokozott fogyasztásának előmozdítása. Ebből a célból poli
tikai pártállásra való tekintet nélkül egy táborba igyek
szik gyűjteni az ország összesj, a fenti célok érdekében működő kereskedőit, iparosait, rokonszakmáit, termelőit és alakulatait.
A Szövetség tagjainak a gyakorlati életben előfor
duló sérelmeiről tájékoztatja a közvéleményt, a kor
mányt és a törvényhozást, eljár ezeknek a sérelmek
nek orvoslása érdekében.
Feladata a Szövetség céljait szolgáló alakulatok be
vonásával, vidéki fiókok létesítésével, a tagok személyes érintkezésének előmozdításával, általában a nemzeti szolidaritás erősítésével a magyar állam egész terüle
tére kiterjedő gazdasági szerves kapcsolat, egészséges, szolid üzleti élet megteremtése.
53 vidéki szervezete és 56 szakosztálya van.
A Szövetség működése 10 főcsoportban bonyolódik le, amelyek a következők:
Országos Idegenforgalmi és Fürdőügyi főcsoport, Nagy- és Középkereskedelmi, Kiskereskedelmi, Gyári1, Középipari, Mérnöki, Termelői, Törzstagok és rokon
szakmák csoportja.
MAGYAR TÁVIRATI IRODA RT.
VIII., Sándor-u. 5/7.
Hírszolgálati vállalat, mely hiteles távirati tudósítá
sokkal látja el a belföld és a külföld nevezetesebb eseményeiről a hazai sajtót és viszont a hazai esemé
nyekről a külföldi sajtót. Rendesen közvetlen össze
köttetésben áll a nemzetközi hírszolgálati
szervek-— 113 szervek-— 8
kel. 1920-ban részvénytársaság formában újjászervez
ték. A kormánnyal szerződéses viszonyban van és fél
hivatalos szolgálati szerve gyanánt működik.
P é n z i n té z e t e k.
PÉNZINTÉZETI KÖZPONT.
Az állam és a pénzintézetek által szövetkezeti alapon létesített önkormányzati szerv. Kötelékébe tartoznak az;
összes pénzintézetek, amelyek 3 kúriába vannak beso
rolva. .
1916-ban alakult. Azok a pénzintézetek, amelyeknek saját tőkéjük a 3 millió pengőt nem haladják meg, (III. Kúria) kötelező felülvizsgálat alá esnek. A felül
vizsgálatot az intézet revizorai útján gyakorolja. Azon
kívül az osztálysorsjáték rendezése, közalkalmazotti köl
csönök nyújtása, értékpapír ügyletek lebonyolítása, tag
jainak szanálása, kényszerfelszámolások elvállalása stb.
is működési köréhez tartoznak. 1939 végén Magyaror
szágon — a visszacsatolt területeket nem számítva — 438 pénzintézet működött.
MAGYAR NEMZETI BANK.
Az 1924. évi V. t.c. értelmében Magyarország egyet
len jegykibocsátó bankja, amely a világháború után megbontott gazdasági és társadalmi rend teljes helyre
állításának érdekében létesült és feladata, hogy a pénz
forgalmat szabályozza, a rendelkezésre álló tőkék hasz
nosításáról gondoskodjék, hogy a készfizetéseket* arany gyűjtése által előkészítse. A főtanács a bank törvényes képviselője. Elnökét az államfő nevezi ki a pénzügy
miniszter előterjesztésére. Üzletei ugyanazok, mint ami
nőket a jegybankok szoktak folytatni. Az államtól füg
getlen. Az államnak hitelt nem nyújthat.
*A bankjegyeknek nemes fémre való beváltását je
lenti.
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLATVÁSÁR PÉNZ*
FORGALMI RT.
Igazgatóság: IX., Soroksári-út 58.
A részvénytársaságnak 2 főosztálya van:
a) Marhavásártéri osztálya IX., Soroksári-út 58., b) Sertésvásári osztálya IX., Gubacsi-út 6.
Ez a társaság szedi be a főváros számára az egyes állatszállítmányok után esedékes vásári díjakat. Az állatvásári forgalom pénztári részét is ez a szerv bonyo
lítja le s ;ezért ugyancsak ő szedi be a bizományosok eladta élő állatok árát, a bizományi díjat, valamint a szállítmányokat terhelő minden egyéb díjat is, p. o.
hajtódíjat, bélyegzési díjat, szavatossági, beszedési díjat, istálló bért, takarmányért járó összeget stb. stb.
MAGY ORSZ. KÖZP. TAKARÉKPÉNZTÁR.
IV., Deák F.-u. 7.
1872-ben alakult. Jelzálog üzlet, takarékbetét, váltó
leszámítolás, hitelügylet, záloglevél, községi és vasúti kötvények kibocsátásával, szóval az összes bankügyle
iekkel foglalkozik. Ipari vállalatokat is financiroz, sőt több szűkebb érdekköréhez is tartozik. Az I. kúriába tartozik.
M. KIR. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR