1973 júliusában indult útjára Egerben egy olyan filmes rendezvény, amely két dolog miatt is kuriózumnak számít. Egyrészt azért, mert ilyen rendezvény sehol nincs az országban, másrészt azért, mert 30 éves múltra tekinthet vissza.
Az 50-es évek elején országosan elterjedt nyári egyetemi rendezvények kezdeményezője a TIT volt. Ilyen kurzusokat szerveztek Sopronban (Termé-szetvédelmi Nyári Egyetem), Keszthely (Georgikon), Szeged (Művelődés-elmélet Pedagógia), Debrecen (Magyar Anyanyelvi Nyári Egyetem címmel).
A TIT Heves megyei szervezete 1971-ben Műemlékvédelmi Tagozat szervezésével és elindításával kapcsolódott a nyári egyetemi rendezvények sorozatához.
A Filmművészeti Tagozat 1973. július 7-én tartotta első megnyitóját.
A kezdeményezés Franciaországból indult el. Paul Robert, a Nizzában élő francia-olasz szakos tanár a Francia-Magyar Baráti Társaság révén ke-rült kapcsolatba a magyar filmekkel. Mint filmklubvezető számtalan magyar filmbemutatót szervezett, ahová meghívta a filmek alkotóit is.
A magyar filmalkotók szinte mindegyike a 60-as évek második felében személyes ismerőse lett, és többjükkel közeli barátságba került. Jancsó Mik-lós, Fábri Zoltán, Kovács András, Huszárik Zoltán, Gál István, Gazdag Gyu-la, Elek Judit, Kézdi Kovács Zsolt és még sokan mások kerültek kapcsolatba a magyar film megszállottjával, aki elhatározta, hogy a magyar filmművészet megismerésére csoportokat fog szervezni és elhozni Magyarországra azért, hogy minél több francia ismerkedjen meg az országgal és a magyar filmek-kel.
Paul Robert úr tervei megvalósításához segítséget kapott Magyarország-ról Oláh Tibor személyében, aki a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye-tem francia szakos tanára, és akinek javaslatára Egerben a TIT megyei titká-rának aktív részvételével 1973 júliusában megszervezték az első Filmművé-szeti Nyári Egyetemet.
A nyári egyetem munkájában kiváló segítőre találtak Szilvási Lajos sze-mélyében, aki az egri Tanárképző Főiskola tanára volt, és mellesleg baráti kapcsolatban állt mind Juhász Tamással, mind Pók Lajossal, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával, aki szintén fölkarolta a rendezvényt, és sokat tett annak hagyománnyá válásában.
137
A 60-as-70-es években hihetetlen népszerűségnek örvendő rendezvény elsősorban az akkoriban készült filmeknek köszönhető, de a siker oka a szer-vezők ügyes tematikai ötleteivel és szervezőmunkáival is magyarázható.
Nyitottabbá tették a rendezvényt, s a kezdeti francia kapcsolatokon túl keletnémet, lengyel, magyar résztvevőket is toboroztak.
1977-ben már több mint 100 vendége volt a nyári egyetemnek. A vártnál nagyobb érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a kettészakított Európában eltérő társadalmi berendezkedések között élő emberek az itt látott filmeken keresztül ismerhették m e g jobban egymás életét, és a személyes rokoni, ba-ráti találkozások lehetőségét is biztosította a rendezvény.
Ez is a magyarázata, hogy a franciák mellett a legnagyobb számban a németek vettek részt a rendezvényeken.
A szervezők j ó tematikai érzékét fentebb már említettem. Igen jól sikerült programok voltak:
1978-ban: Fábri Zoltán alkotói útja 1979-ben: Jancsó Meiklós alkotói ú t j a 1980-ban: Makk Károly alkotói útja 1981-ben: Kovács András alkotói útja 1982-ben: Ranódi László alkotói útja
1983-ban a 10. évfordulón az utolsó tíz év legjobb tíz magyar játékfilmjét mutatták be a magyar filmkritikusok szavazata alapján.
1984-ben: Bacsó Péter alkotói útja 1985-ben: Szabó István alkotói útja 1986-ban: Mészáros Márta alkotói útja
1987-ben: Gábor Pál alkotói útja volt a fő tematikai vonal.
1988-ban a központi téma a magyar film faluképe címet viselte. A legje-lentősebb filmek bemutatása mellett szociológiai előadások színesítették a programot.
1989 a rendszerváltás éve. Az értelmiség helyzete a magyar filmek tükré-ben címet kapta a fő téma.
1990-ben lezárult a nyári egyetem történetének 17 évig tartó első szaka-sza, melyben a szervező munkát a TIT és a Heves megyei Moziüzemi Válla-lat közösen biztosította.
A folytatás egy év kihagyással 1992-ben következett, amikor rendeződtek a rendezvény financiális lehetőségei, és a folytatás újra kezdését az Agria Film Kft vállalta magára, olyan kiváló segítővel, mint Okos Oszkár, aki a kezdetektől ismerője, életben tartója volt a rendezvénynek.
Rendkívül nagy érdeklődés mellett sikerült az ú j r a indítás. Eljöttek a volt keletnémet filmklubosok, a már korábban kialakult francia mag Daniel Guffroy úr és családja vezetésével, de volt osztrák, török, görög, lengyel vendége is a nyári egyetemnek.
138
A folytatásra a sokszínűség, a változatosság voltjellemző.
1992-93-ban a fiatal rendezők bemutatkozása, 1994-ben a 25. Magyar Filmszemle életműdíjas művészei alkotásainak bemutatása, 1995-ben a 100 éves film köszöntése, 1996-ban Illés György és tanítványainak - Zsigmond Vilmos, Badal János, Gyurikó László, Lente Miklós - munkásságának be-mutatása volt a fő vonala a nyári egyetemnek. 1997-ben a magyar filmek bemutatása mellett francia filmgála, 1998-ban indiai filmgála színesítette a programot. 1999-ben a nyári egyetem 25. éves jubileumát ünnepelte, ennek jegyében magyar filmtörténeti összeállítást láthatott a közönség. 2000-ben finn, 2001-ben francia, 2002-ben német filmgálával egészült ki a program.
Közben a szervezők értékelték az eltelt 10 évet, és a folytatásban eddig nem alkalmazott újításokat terveztek, amit a 2003. évi rendezvénynél valósítottak meg.
A közönség és a részt vevő vendégek igényeihez és összetételéhez alkal-mazkodva a korábban csak filmes rendezvényt összmüvészeti fesztivállá bővítették, ahol a kortárs magyar film mellett a kortárs zene-, tánc- és kép-zőművészet is helyet kapott.
A program reggeltől estig non-stop jelleggel két helyszínen zajlott. A filmvetítések az Uránia mozi nagytermében, a zenei és táncos programok a fesztiválutcává alakított mozi melletti Sándor Imre utcában, valamint a fel-újított Uránia mozi színpadán.
Az alternatív programok közül a táncprogramok szervesen kötődtek a filmprogramhoz. A filmen is látható Bozsik Yvette és a Táncalak megformá-lója, Ladányi Andrea bemutatkozása osztatlan sikert hozott, és talán megha-tározta a szervezők számára a j ö v ő irányait.
139