SZEGED SZÍNMŰÍRÓI és SZINMŰIRODALMA
szinmü 3 felvonásban (előadva 1872-ben Keszthelyen Kocsisovszky társulata által), »Melánia« dráma 1 felv
a Dugonics-társaság pályázatán megdicsér teteti, »Ä végzet dráma 1 felv., »A puszta virága« népszinmü 3 felv., »Rákóczi Rodostóban«, történelmi dráma 5 felv. Szmollén3r Nándor Prologot irt a kokainé rzobra javára tartott előadásra. (1884. szept. 7.)
Ugyanez időben Ivánkovits János hittanár Grill- parcer »Medeá«-ját újra átdolgozta, de nem került szinre.
Kreybig Emma, jelenleg szegedi írónőnek: »Drei Christabende« (1880), »Des Weinlesefest« (1880.), »Ei
nes Fehlritts Folgen« (1881.), »Des Unglücks Segen«,
»Der kleine Lügner« (1881.), »Des Fleisses Lohn«,
»Eine Thal — Zwei Wirkungen« (1881.), »Vice Versa, oder Gleiches mit Gleichem« (1881.), »Theaterbibliotek für die Jugend« (1881.) c. müvei vannak följegyezve.
Jelenleg egy magyar hazai tört. szinmüvön dolgozik, melynek tárgya az 1848—49-diki szabadságharcból van véve.
Molnár Györgynek, a 60-as évek kiváló drá
mai színészének több szinész éti munkája jelent meg Szegeden. Itt Írja meg s adja ki »Mo
lière Tartuffe vigjátéka és előadásáról«, »Sha
kespeare Otthelo tragédiája és előadásáról«, »Sha
kespeare Lear király tragédiája és előadásáról«
176
című tanulmányait, majd »A zsöllér leány cimü 3 felv. népszínművét, melynek dalait Pósa Lajos és Dankó Pista Írták (1886.)
Thury Zoltán (1870—1906.) 1892-ben irta Szegeden
»Susanne« c. drámai költeményét, melyet Szegeden s az összes vidéki színpadokon nagy sikerrel adtak elő s Stojanovics Jenő »Ninon« c. a. operát készített belőle. Ezenkívül színdarabjai: »Katonák«, »Asszo
nyok«, »Ilona«, »Tengerszem tündére« és »Katinka«.
Ez utóbbi három Budapesten most kerül előadásra.
Szávay Gyula jeles földink az »Eleven Újság« c.
v s z i n i költeményét irta, melyet a V. H. O. Sz. javára Szegeden és sok helyütt előadtak, továbbá »A munka«
c. szocialisztikus darabját, mely Szegeden is színre került. Most fejezte be »Szép Ilonka« c. daljátékát, mely a budapesti Király-szinházban kerül előadásra.
Liptai Károlynak a »11. §.«, »Asszonyhüség«,
»Előadás után« c. darabjait ismerjük, Cserey* Zsigmond dr. (Szinéri György) »Báró Ephialtes« színmű 4 fel
vonásban (előadva Szegeden 1894-ben), »Sisiphus«
színmű 3 felvonásban (1899.) és »Sancha« darabjait irta Szegeden ; Stoll Károly »A babagyáros« c. egyfel- vonásos operette szövegét s zenéjét szerzetle (színre került először a Szegedi színpadon), Strasser Rózsi
»A kovács család« c. színmüve került itt előadásra, Kréméi* Jenő, társulatunk jeles komikusa Szegeden irta »Finum Rózsi (bohózat), »Jancsi és Juliska , nemkülönben »Tót Romeo és Julia« (paródiák) darab
jait. Ezenfelül darabjai : »A diploma« (énekes bohózat),
»Falusi nász« (népszínmű), »Leányvásár« (operette.) Valamennyi színre került.
Makó Lajos mintegy 30 darab francia vígjátékot fordított le, melyek közül több a szegedi színházban került először előadásra. Liptai Imrének, a »Szegedi Híradó« jeles színi kritikusának s színházi titkárnak
»Draga királyné« (A belgrádi Cleopatra) c. tört. drá
mája 1904. jun. havában ötször egymás után, zsúfolt házak előtt került színre Szegeden, Újvári Péternek a
177
»Liclérc« c. 3 felv. színmüve »Marjalak címen került Szegeden előadásra, Scossa Dezsőnek »A kanári« 1 felv. vigjátéka, Balassa Józsefnek, a Szeged fés Vidéké ügyes tolln színi kritikusának 1905. március 3-án »Ku- rucvilág« cimü egyfelvonásos szinjátéka, Bite Pálnak
»Március 11.« c. alkalmi darabja (1906. márc. 12-én.) Balassa Ármin dr. anépszinmüirás terén is aratott babérokat. »Szegény Laci« c. népszínműve 1882-ben,
»Zugi Bögyös« c. 3 felv. népszínműve, »A cégér < 3 felv. népszínműve 1898-ban, »Parasztszivek« c. 1 felv.
népszínműve (ez utóbbi zenéjét ifj. Bokor József irta) 1899-ben került színre Szegeden. De már előbb színre került Hódmezővásárhelyen, ahol 1898. julius 31-én az uj nyári színkört nyitották meg vele, A »Paraszt
szivek«-el Szalóki Elek háromfelvonásos parasztdrá
mává dolgozta át s 1905. május 13-án mutatta be a budapesti Nemzeti Színház s utána a legtöbb vidéki szinpad. Szegeden 1906. szeptember hó 21-én a szín
házi idényt nyitották meg »Parasztszivek«-kel. Ezenfe
lül szinmübirálatot irt a Dugonics-Társaság 1896—97.
és 1898— 99. évi könyveiben s nagyszabású kritikai ta
nulmányt a ßOOO koronás polgári színműpályázat ered
ményéről. A színészet állandósítása érdekében Szeged törvényhatósága előtt 1896-ban mondott beszéde kü
lön lenyomatban is megjelent.
A szinügyi bizottság (1892. márc. 18.) Kovács Já
nos indítványára elhatározta, hogy az árvíz emlékére 100 arany díjjal színdarabot irat s azt az emléknap előestéjéi, minden évben előadatja. A cél az volt, hogy
»a késő nemzedék előtt lelkesítő emlékül mindig meg legy en az ősj Szeged népének azon fölemelő, csüggedni nem tudó lelkes tevékenysége, bátor kitartása és az ősi tűzhelyhez való nemes ragaszkodása, melyek a legnagyobt veszedelmek és csapások közepette is e város lakosságának mindenha erényét képezték«. — Azonban úgy ez, mint a 2000 koronás polgári szinmü- pályázai meddő maradt.
Félig-meddig a magunkénak mondhatjuk Hugó 12
178
Károlyt, a »Báró és bankár« zseniális szerzőjét, ki Sze
geden tanult meg magyarul11 (a darab Szegeden 1851.
jun. 25-dikén adatott először) Pósa Lajost, Nagy Vince színtársulatának titkárját, (1881—89.) ki szinháznyitási prologot irt 1885-ben s leinek dalaiból Dankó Pista igen sokat megzenésített, Bakonyi Károlyt (Kun László c. 4 felv. szomorujátéka Budapesten 1906-ban adatott a Nejmzeti Színházban), Herczeg Ferencet, ki a pia
risták szegedi gymnasiumban kedvelte meg nyelvün
ket s irodalmunkat, Lipcsey Ádámot (ki számos pro
logot irt), Gárdonyi Gézát, akinek irói tehetsége itt izmosodott meg, Ivemechey Jenőt (»A föld«, »Emigrán
sok« szerzőjét) Kampné-Borostyáni Irmát, a szegedi főrleáliskola néhai tanárának leányát, aki szintén több színdarabot irt, Sas Edét (a »Légyott előtt« szerzőjét), Irányi Dezsőt, Bánfalvi Lajosi, (Szegeden irta 1879.
elején »Mikor a szakácsnő beteg« c. 1 felv. vígjátékét s it t is adták elő.12 Újlaki Antalt (»Nazarénusok c.
darabja 1899-ben Debrecenben került színre.) Szalai Károlyt (1906-ban itt irta »Erdős Julcsa« c. népszín
művét), Herodek—Kerner társszerzőket, kiknek »A magyar dal« (szövege Herodek Sándortól, zenéje Ker
n étő l) c. melodrámája az egész országot bejárta, Far
kas Antalt (»A borbély kelepcéje« c.(népszínműve 1881.
nov. 28-dikán került színre. Zenéje Szögedi Endrétől).
De mienk végül dr. Huszka Jenő, kinek »Bob herceg«, »Arany virág« és »Gül Baba« operettjei a fővárosból kiindulva, diadalmasan bejárták az ország minden színpadát, tartós és mély sikereket aratva!
nnndenüJL--Dáfró Pista ez a zseniális, tehetséggel Isten-áldott cigánygyerek, a magyarnemzet legkedveltebb nótafája niejmcsak dalaival aratott dicsőséget s szorította ki a színpadról a münépdalokat, de a szinmüirás terén is inutat föl sikereket: »Pataki leányok«, »A halász sze- netője«.s »Cigányélet« c. népszínműveit nemcsak a
11 Ádáni György: Hugó Károly életrajza.
12 Szegedi Hiradó 1879. évf. febr. 12-diki szám.
1 7 ^
vidéki, de a fővárosi színházak is előadták. Daltár
sulataival több izbe-n járta be nemcsak Magyaror
szágot, de Oroszországot is. Nótáival több sikert ara
tót, mint korának összes népdalszerzői.
Törös Tivadar Szegeden irta »Az örmény« c. da
rabját, melyet Nagyváradon 1891—92-ben adtak elő.
Szegedi tárgyú darabot is többször írtak és játszot
tak a vidéki színpadok. 1872-ben Nagyváradon Pa
lotai (Zarkavölgyi) Andornak »A szegedi bünkrónika c. darabját s 1879-ben »A szegedi árvíz« c. színmüvet játszottak ismeretlen szerzőtől.13 Ugyancsak Palotai
nak az 1878. dec. 23-dikán »Magyar fiuk Boszniában«
c. szegedi vonatkozású darabja került előadásra'a sze
gedi színházban.
Szeged város közönsége 1901. május 1-sei határidő
vel egy polgári színműre 2000 koronás pályadijat tűzött ki, de a beérkezett 91 pályamű közül 3 darab emelkedett ki (»Selyem leány«, »Akadály« és »Dics
vágy«), s egyik se nyert babért. Hatvan darab gyarló munka volt, 17 némi figyelmet érdemelt s csak 14 látszott komolyabb munkának, melyből a fönt emlí
tett három mű Volt a legjobb.14’
Külön meg kell emlékeznem Kovács Jánosról, a Dugonics-Társaság alelnökéről s szinügyi bizottsági tagról, aki úgy a sajtóban, mint a bizottságban^ a szi- nészetnek, mini művészetnek leghivatottabb szószó
lója s ott sokszor teljesített cenzori tisztet is. A szín
művészet fejlesztése körül maradandó érdemei vannak.
Egy színházi szakmunka is jelent meg 1890-ben Szegeden (Rudolfi József: Ob es möglich während eines Bühnenbrandes jene Gefahr, unter allen Um
ständen sowohl für das Publicum als auch für das Theater zu beseitigen), mely a színházzal tűzrendész éti szempontból foglalkozik.
13 Náményi L. : id. műnk. 110. és 114. old,
14 Dr. Balassa Ármin : Birálati jelentés Szeged szab. kir. város közönsége által kitűzött 2000 koronás szinmüpályázat eredményé
ről. Szeged, 1902. 12
12fc