10.azügyintézƅáltalafentiadatokbólkódoltadattartalom, 11.ügyintézƅaláírása.”
16. Felvételi eljárási díjak
42. § (1) A felvételi eljárás során a jelentkezõnek alapdíjat, kiegészítõ díjat, valamint – amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik – intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.
(2) Felsõoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történõ jelentkezés esetén a jelentkezõnek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetnie, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejûleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít.
(3) A befizetett alapdíjból képzésenként 1000 forint illeti meg azt a felsõoktatási intézményt, ahová a jelentkezõ kérelme szerint jelentkezik.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követõ minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítõ díjat kell fizetni, amelybõl képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsõoktatási intézményt illeti.
(5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történõ jelentkezés esetén a felsõoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet.
(6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági, szóbeli és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a felsõoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet.
(7) A (2)–(6) bekezdés alkalmazása során ugyanazon képzés több finanszírozási formájára való egyidejû jelentkezés egy jelentkezésnek minõsül.
43. § (1) A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítõ díjat a Hivatalhoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat az azt megállapító felsõoktatási intézményhez kell befizetni.
(2) A 43. § (3)–(4) bekezdése alapján az intézményeket illetõ részt a Hivatal a jogorvoslati eljárások lezárását követõ 30 napon belül utalja át az intézményeknek.
(3) A 43. §-ban meghatározott díjak befizetésének módját, a nyugtaadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közzé kell tenni.
44. § (1) A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás során 5000 forint eljárási alapdíjat kell fizetni. A pótfelvételi eljárási díjból 1000 forint azt a felsõoktatási intézményt illeti, ahová a jelentkezõ jelentkezik.
(2) A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történõ jelentkezés esetén a felsõoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg. A díjat a felsõoktatási intézmény részére kell befizetni és teljes egészében a felsõoktatási intézményt illeti meg.
(3) A 24. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jelentkezõi csoport részére a Hivatal – legkésõbb a besorolási döntést követõ 30. napig – visszautalja a felvételi eljárás alapdíjának 50 százalékát.
(4) A felsõoktatási felvételi eljárásért fizetendõ felvételi eljárási díj visszatérítendõ, ha a jelentkezõ a) legkésõbb a jelentkezési határidõ lejártáig visszavonja felvételi jelentkezési kérelmét;
b) elkésett felvételi jelentkezési kérelme elutasításra kerül;
c) a meghatározott felvételi eljárási díjnál magasabb összeget fizetett be, a különbözet erejéig;
d) nem nyújtott be felvételi jelentkezési kérelmet.
17. Záró rendelkezések
45. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2013. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2013. évi általános felsõoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni. A 2013. évi keresztféléves felvételi eljárásban és az azzal kapcsolatos megismételt eljárásban a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.
(2) A 48. § (2)–(3) bekezdése 2013. augusztus 31-én lép hatályba.
(3) A 48. § (4) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 15. § (3) bekezdés d) pontja, a 15. § (5) bekezdése és a 18. § (1) bekezdés e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 48. § (5) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 48. § (6) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
46. § (1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
100/1997. Korm. rendelet) 12. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A jelentkezési lapot]
„b) május–júniusi vizsgaidõszak esetén március 1-ig,”
[lehet benyújtani a vizsgabizottságot mûködtetõ intézmény igazgatójához.]
(2) A 100/1997. Korm. rendelet 12. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az összesítõ jelentést]
„a) május–júniusi vizsgaidõszak esetén március 8-ig,”
[a kétszintû érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá kinyomtatva, papír alapon tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának.]
(3) A 100/1997. Korm. rendelet 61/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„61/A. § A 2013. évi május–júniusi vizsgaidõszaktól kezdõdõen emelt szintû érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehetõ, amely – mint a felsõoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehetõ érettségi vizsgatárgy – a felsõoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel.”
47. § (1) A tanárképzés rendszerérõl, a szakosodás rendjérõl és a tanárszakok jegyzékérõl szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdésében a „2013/14-es” szövegrész helyébe a „2016/17-es” szöveg lép.
(2) A 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „március 1.” szövegrész helyébe a „február 15.” szöveg lép.
(3) A 100/1997. Korm. rendelet 12. § (6) bekezdés b) pontjában a „március 1-ig” szövegrész helyébe a „február 15-ig”
szöveg, a 12. § (11) bekezdés a) pontjában a „március 8-ig” szövegrész helyébe a „március 1-ig” szöveg lép.
(4) A 14. § (5) bekezdésében a „200” szövegrész helyébe a „220” szövegrész, 23. §. (1) bekezdésében a „240” szövegrész helyébe a „260” szöveg lép.
(5) A 14. § (5) bekezdésében a „220” szövegrész helyébe a „240” szövegrész, 23. § (1) bekezdésében a „260” szövegrész helyébe a „280” szöveg lép.
(6) A 14. § (5) bekezdésében a „240” szövegrész helyébe a „260” szövegrész, 23. § (1) bekezdésében a „280” szövegrész helyébe a „300” szöveg lép.
48. § A 2013. évi általános felsõoktatási felvételi eljárásban
a) a 4–5. és 33. §-ban meghatározott hallgatói kapacitásról szóló közleményt 2013. február 1-jéig kell közzétenni, b) a 25. § (2) bekezdésében meghatározott határidõt nem kell alkalmazni.
49. § Hatályát veszti
a) a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61/B. §-a,
b) a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Azon alapképzési szakok és osztatlan mesterképzési szakok felsorolása, amelyek esetében a felsõoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elõ, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek
I. Egészségügyi vizsgálat írható elõ a következõ szakokon:
1. Agrár képzési terület: állatorvosi;
2. Mûszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki;
3. Mûvészet képzési terület: minden szakon;
4. Mûvészetközvetítés képzési terület: minden szakon;
5. Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján;
6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon;
7. Pedagógusképzés képzési terület: minden szakon;
8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon;
9. Társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és szociálpedagógia szakon.
II. Pályaalkalmassági vizsgálat a következõ szakokon A) tartható:
1. Agrár képzési terület: tájrendezõ és kertépítõ mérnöki;
2. Mûszaki képzési terület: építõmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék- és formatervezõ mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki;
3. Mûvészet képzési terület: minden szakon;
4. Mûvészetközvetítés képzési terület: minden szakon;
5. Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján;
6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon;
7. Pedagógusképzés: minden szakon;
8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon;
B) kötelezõ:
1. az osztatlan tanárszakokon.
III. Gyakorlati vizsga tartható a következõ szakokon:
1. Mûvészet képzési terület: minden szakon;
2. Mûvészetközvetítés képzési terület: minden szakon;
3. Mûvészet és mûvészetközvetítés képzési területekhez kapcsolódó osztatlan tanárszakokon.
2. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A felvételi eljárás során figyelembe vehetõ érettségi vizsgatárgyak
1. a kötelezõ érettségi vizsgatárgyak a) magyar nyelv és irodalom b) nemzetiségi nyelv és irodalom c) nemzetiségi nyelv
d) magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvû iskolákban a tanítás nyelvén letett történelem e) magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvû iskolákban a tanítás nyelvén letett matematika az élõ idegen nyelv vizsgatárgy esetében az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvekbõl, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti nemzetiségek által használt nyelvként elismert nyelvbõl tett vizsga, amennyiben az adott idegen nyelvbõl az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga tehetõ;
2. a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvû iskolákban a tanítás nyelvén letett
a) fizika b) kémia c) biológia d) földrajz e) informatika f) testnevelés
g) természettudomány h) társadalomismeret
i) belügyi rendészeti ismeretek j) katonai alapismeretek k) gazdasági ismeretek l) latin nyelv;
3. a választható szakmai elõkészítõ vizsgatárgyak a) egészségügyi alapismeretek
b) elektronikai alapismeretek c) építészeti és építési alapismeretek d) gépészeti alapismeretek
e) informatikai alapismeretek
f) környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek
g) közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) h) kereskedelmi és marketing alapismeretek
i) közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) j) mezõgazdasági alapismeretek
k) oktatási alapismeretek
l) vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek.
3. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A felsõoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintû érettségi vizsgák jegyzéke szakonként, képzési területenként
1. Agrár képzési terület
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
1. állatorvosi Emelt szinten kell
teljesíteni:
biológia és kémia
2. erdõmérnöki A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
1. magyar Emelt szinten kell
teljesíteni: magyar nyelv és
3. néprajz A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
6. romanisztika (önálló latin nyelv, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, román nyelv, román nyelv és irodalom, spanyol nyelv, történelem.
7. romológia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
9. ókori nyelvek és kultúrák (önálló szakképzettséget
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
10. keleti nyelvek és kultúrák (önálló szakképzettséget
11. andragógia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
12. pedagógia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
13. pszichológia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
14. szabad bölcsészet A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
1. jogász A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
4. Gazdaságtudományok képzési terület
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
1. alkalmazott
közgazdaságtan
Emelt szinten kell teljesíteni: matematika.
2. gazdaságelemzés Emelt szinten kell
teljesíteni: matematika.
5. Mûszaki képzési terület
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
1. energetikai mérnöki A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell teljesíteni:
fizika, matematika.
2. építészmérnöki A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell teljesíteni:
fizika, matematika, építészeti és építési alapismeretek.
3. építész A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell teljesíteni:
fizika, matematika, építészeti és építési alapismeretek.
6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
1. általános orvos Emelt szinten kell
teljesíteni: biológia és fizika vagy kémia.
2. fogorvos Emelt szinten kell
teljesíteni: biológia és fizika vagy kémia.
3. gyógyszerész Emelt szinten kell
teljesíteni: biológia és fizika vagy kémia.
7. Társadalomtudomány képzési terület
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
1. nemzetközi tanulmányok A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
2. politológia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
3. szociális munka A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
4. szociálpedagógia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
5. informatikus könyvtáros A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
7. kulturális antropológia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell
A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintû érettségi követelmény
8. szociológia A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
9. társadalmi tanulmányok A felsorolt tárgyak közül
egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
A Kormány 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete
a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól
A Kormány az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (29) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § Az állami adóhatóság átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv részére az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdés szerint, az Art. 52. § (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezett és a mezõgazdasági õstermelõ által bevallott, magánszemélyekre vonatkozó, a foglalkoztatók által bevallott adatokkal megegyezõ adatok közül:
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló a 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett nevét, székhelyét és adóazonosító számát,
b) a magánszemély természetes személyazonosító adatait (ideértve az elõzõ nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,
c) a biztosításban töltött idõ tartamát, az alkalmazás minõségének, jogcímének kódját, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszát, és azt az adatot, hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idõ naptári napjainak számát,
d) a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját, összegét,
e) a nyugdíjjárulék alapját képezõ jövedelemre vonatkozó adatot, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét, és a levont nyugdíjjárulék összegét,
f) a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerõ-piaci járulékok levonása és a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,
g) a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére került sor, és az ezen idõtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,
h) a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának idõtartamát, az ellátás összegét és az abból levont nyugdíjjárulék összegét és a levonás elmaradásának okát,
i) a biztosítás szünetelését vagy a munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,
j) a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidõ tartamát, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamát, k) az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét
(munkaórában),
l) a társas vállalkozóként biztosított, egyidejûleg több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
m) a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
n) az adott hónapban történt egyszerûsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait) személyenként, az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben,
o) a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját és összegét.
2. § Az állami adóhatóság átadja az egészségbiztosítási szerv és a rehabilitációs hatóság részére az Art. 31. § (2) bekezdés szerint, az Art. 52. § (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezett és a mezõgazdasági õstermelõ által bevallott adatok közül:
a) a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett nevét, székhelyét, és adóazonosító számát, b) a munkáltató, kifizetõ jogelõdjének adóazonosító számát,
c) a magánszemély természetes személyazonosító adatait (ideértve az elõzõ nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,
d) a magánszemély társadalombiztosítási azonosító jelét,
e) a biztosításban töltött idõ tartamát, az alkalmazás minõségének, jogcímének kódját, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszát, és azt az adatot, hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idõ naptári napjainak számát,
f) a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját, összegét,
g) a magánszemély által fizetendõ természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerõ-piaci járulék alapját, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerõ-piaci járulék összegét,
h) a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerõ-piaci járulékok levonása és a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,
i) a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére került sor, és az ezen idõtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,
j) a biztosítás szünetelését vagy a munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,
k) a foglalkozás Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszer (a továbbiakban: FEOR) számát, a heti munkaidõ tartamát, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamát,
l) az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét (munkaórában), m) a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás alapját és összegét,
n) a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) szerinti START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkezõ személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevõ személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról
visszatérõ munkavállaló és az õ gyermekgondozási szabadságának idõtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követõen a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidõs foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét,
o) a társas vállalkozóként biztosított, egyidejûleg több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
p) a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
q) az adott hónapban történt egyszerûsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait) személyenként, az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben.
3. § Az állami adóhatóság átadja az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az Art. 31. § (2) bekezdése szerint, az Art. 52. § (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezett és a mezõgazdasági õstermelõ által bevallott adatok közül:
a) a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett nevét, székhelyét és adóazonosító számát, b) a munkáltató, kifizetõ jogelõdjének adóazonosító számát,
c) a magánszemély természetes személyazonosító adatait (ideértve az elõzõ nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,
d) a magánszemély társadalombiztosítási azonosító jelét,
e) a biztosításban töltött idõ tartamát, az alkalmazás minõségét, jogcímének kódját, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszát, és azt, hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idõ naptári napjainak számát,
f) a nyugdíjjárulék alapját képezõ jövedelmet, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét,
g) a magánszemély által fizetendõ természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerõ-piaci járulék alapját,
h) a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére került sor, és az ezen idõtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék alapját,
i) a biztosítás szünetelését vagy a munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,
j) a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidõ tartamát, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamát, k) a Pftv. szerinti START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkezõ
személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevõ személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá az Eat. szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérõ munkavállaló és az õ gyermekgondozási szabadságának idõtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követõen a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidõs foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét,
l) az adott hónapban történt egyszerûsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait) személyenként, az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben,
m) a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját.
4. § Az állami adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv és az egészségbiztosítási szerv részére kisadózó vállalkozásonként – a kisadózó vállalkozás elnevezésének és adószámának megjelölésével – a fõállású kisadózó biztosítotti jogállásának és a biztosítás szünetelésének idõtartamára, valamint az ellátások alapjára vonatkozó adatot a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a és 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján.
5. § (1) Az állami adóhatóság az 1–3. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének havonta, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig tesz eleget.
5. § (1) Az állami adóhatóság az 1–3. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének havonta, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig tesz eleget.