• Nem Talált Eredményt

A Déli Áramlat földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 26-42)

kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 297/2012. (X. 25.) Korm. rendelet

módosítása

13. § A Déli Áramlat földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 297/2012. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet 7:C mezõjében és a 2. melléklet 1. táblázat 8:B mezõjében a „körzeti” szövegrész helyébe a „járási” szöveg lép.

14. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1–11. §-a, 13. §-a, 15. § c)–i) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

15. § (1) Hatályát veszti

a) a területfejlesztés pénzeszközeinek felhasználását szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 233/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet,

b) a legkedvezõtlenebb helyzetû megyék – Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg – felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználásáról szóló 47/2003.

(IV. 3.) Korm. rendelet,

c) a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérõl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése,

d) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés u) pontjában az „és kistérségi”, valamint a „külön jogszabály alapján” szövegrész,

e) az R1. 26/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „többcélú kistérségi társulások” szövegrész, és a 26/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása” szövegrész,

f) az R2. 8. § (1) bekezdés c) pontja és a 11. § (4)–(6) bekezdése, g) az R3.

ga) 4. § (4) bekezdés nyitó mondatában, a 4. § (6) bekezdésében, a 4. § (7) bekezdésében a 4/A. § (2) bekezdésében, a 4/A. § (3) bekezdés nyitó mondatában, a 4/A. § (4) bekezdésében, a 4/A. § (5) bekezdésében és a 4/A. § (6) bekezdésében a „kistérségi” szövegrész,

gb) 4/B. § (4) bekezdésében, a 4/B. § (5) bekezdés nyitó mondatában, 4/C. § (4) bekezdésében a „települési”

szövegrész,

gc) a 8. § (1) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében a „települési és a kistérségi” szövegrész, h) az R6. 2. § nh) alpontja,

i) a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. § (8) bekezdés c) pontjában az „a többcélú kistérségi társulás”, és 118. § (1) bekezdés b) pontjában az „– ideértve a többcélú kistérségi társulást is –” szövegrész,

j) az R7. 11. § (4) bekezdés utolsó mondata.

(2) Hatályukat vesztik az R3.

a) 4. § (5) bekezdésében a „kistérségi” szövegrészek,

b) 4/B. § (3) bekezdésében, a 4/B. § (6) bekezdésében, és a 4/C. § (1) bekezdésében a „települési” szövegrészek, c) 9. § (3) bekezdésében a „települési és a kistérségi” szövegrészek, a 9. § (5) bekezdésében a „kistérségi jegyzõ

és a települési” szövegrészek.

16. § Nem lép hatályba az R7. 5. § e) pontja, a 8. §-t megelõzõ cím, a 8. §-a és a 13. § (3) bekezdése.

Orbán Viktors. k.,

miniszterelnök

A Kormány 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete

egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1. §, a 3. §, az 5. § (1) bekezdés, a 6. § (1) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában,

a 2. §, az 5. § (3)–(5) bekezdés, a 6. § (3)–(5) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont a) és b) alpontjában,

az 5. § (2) bekezdés, a 6. § (2) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a), c), d) és e) pontjában, valamint 16. pont a) alpontjában,

az 5. § (6) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában, 17. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § (1) A közszolgálati tisztviselõk képesítési elõírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Nem terjed ki a rendelet hatálya)

„c) a fõvárosi és megyei kormányhivatalt vezetõ kormánymegbízottra, a fõvárosi és megyei kormányhivatal fõigazgatójára és igazgatójára, valamint a járási hivatalvezetõre és a hivatalvezetõ-helyettesre;”

(2) A Kkr. a következõ 8. és 9. §-sal egészül ki:

„8. § Azt a kormánytisztviselõt, aki az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggõ törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: járási törvény) alapján a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatalához 2013. január 1-jén átkerülõ államigazgatási feladatot lát el és e rendeletnek a járási törvény 2. § (2) bekezdése szerinti átadás-átvételi megállapodás megkötése – megállapodás hiányában a járási törvény 5. § (5) bekezdése szerinti határozat meghozatala – idõpontjában hatályos rendelkezései alapján a feladatkörére meghatározott képesítési elõírásoknak – mint köztisztviselõ – megfelelt, feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni.

9. § A Módr. hatálybalépésekor a közszolgálati tisztviselõt – a 8. §-ban foglaltak kivételével – feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni, amennyiben e rendeletnek a Módr. hatálybalépését megelõzõen hatályos szabályai alapján feladatköre ellátására képesítettnek minõsült.”

2. § Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet a következõ 9. §-sal egészül ki:

„9. § (1) Az, aki OKV tagként vizsgáztatni, illetve oktatni jogosult, e tevékenységét 2014. január 1-jéig folytathatja.

(2) A hatályos vizsgáztatói, illetve oktatói névjegyzék elfogadása óta beérkezett, de még el nem bírált pályázatokat a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium legkésõbb az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését követõ hatvan napon belül elbírálja, és a pályázókat tájékoztatja az eredményrõl.”

3. § (1) A Kkr. 1. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

(2) A Kkr. 2. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

(3) A Kkr. 3. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

4. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

5. § (1) A Kkr.

a) 2. § (6) bekezdésében az „A megyei, fõvárosi kormányhivataloknál” szövegrész helyébe az „A fõvárosi és megyei kormányhivataloknál” szöveg,

b) 2. melléklet II. pont 6. alpontjában, 3. melléklet 27. pontjában, 3. melléklet 47. pontjában, 3. melléklet 54. pontjában a „középfokú számítástechnikai szakképesítés” szövegrész helyébe a „legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés” szöveg,

c) 3. melléklet 126. pontjában a „számítástechnikai szakképesítés” szövegrész helyébe a „legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés” szöveg

lép.

(2) A közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdésében az „a minisztériumban, illetve a Miniszterelnökségen” szövegrész helyébe az

„az államigazgatási szervnél” szöveg,

b) 3. § (1) és (6) bekezdésében az „A minisztériumban, Miniszterelnökségen” szövegrész helyébe az

„Az államigazgatási szervnél” szöveg,

c) 3. § (10) bekezdésében az „a minisztérium, Miniszterelnökség” szövegrész helyébe az „az államigazgatási szerv”

szöveg lép.

(3) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdésében az „az OKV Elnökségének” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK)” szöveg, az „az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „a KTK elnöke” szöveg, b) 4. § (1) bekezdésben az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A KTK elnöke” szöveg,

c) 4. § (4) bekezdés elsõ mondatában az „az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „a KTK elnöke” szöveg, második mondatában az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A KTK elnöke” szöveg,

d) 4. § (5) bekezdésben az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A KTK elnöke” szöveg,

e) 4. § (7) bekezdésben az „az OKV elnöke az OKV Elnökségével” szövegrész helyébe az „a KTK elnöke a KTK tagjaival”

szöveg lép.

(4) A közigazgatási és az ügykezelõi alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 3. címben az „Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében az „Az OKV Elnökségének” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak (a továbbiakban: KTK)” szöveg,

c) 4. § (3) bekezdésében az „Az OKV Elnökségének” szövegrész helyébe az „A KTK-nak” szöveg lép.

(5) A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet

a) 2. § (6) bekezdésben az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége” szövegrész helyébe az

„a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK)” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdésben az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) Elnöksége” szövegrész helyébe az „a KTK” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésben az „az OKV Elnöksége” szövegrész helyébe az „a KTK” szöveg,

d) 4. § (1) bekezdésben az „az OKV titkárához” szövegrész helyébe az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) titkárához” szöveg,

e) 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „az OKV elnöksége” szövegrész helyébe az „a KTK” szöveg,

f) 2. számú mellékletben a „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöke által kijelölt,” szövegrész helyébe az

„a” szöveg lép.

(6) A közszolgálati tisztviselõk továbbképzésérõl szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet

a) 14. § (2) és (7) bekezdésben az „Az NKE” szövegrész helyébe az „Az NKE által felkért szakértõ” szöveg,

b) 14. § (8) bekezdésben az „Az NKE által megfelelõnek minõsített továbbképzési programot” szövegrész helyébe az

„A szakértõ javaslatára a továbbképzési programot az NKE megfelelõnek minõsíti és” szöveg, c) 14. § (9) bekezdésben az „az NKE” szövegrész helyébe az „az NKE szakértõje” szöveg, d) 23. § (2) és (3) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „március” szöveg lép.

6. § (1) Hatályát veszti a Kkr. 1. § (2) bekezdés e) pontjában az „a körjegyzõre és a megyei jogú város kerületi hivatalvezetõjére,”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 7. §, b) 8. §.

(3) Hatályát veszti az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet a) 2. §,

b) 5. § (1) bekezdés d) pontja, c) 6. §.

(4) Hatályát veszti a közigazgatási és az ügykezelõi alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében az „– az Ügykezelõi Alapvizsga Szakbizottság bevonásával –” szövegrész.

(5) Hatályát veszti a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében az „– a Szakvizsga Szakbizottság javaslata alapján –” szövegrész,

b) 3. § (2) bekezdésében az „– az adott tárgy szerint feladatkörrel rendelkezõ szakbizottság javaslata alapján –”

szövegrész.

Orbán Viktors. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

1. A Kkr. 1. melléklet I. pont 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„1. Belügyi igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

jogász szakképzettség; fõiskolai szintû igazgatásszervezõ, igazságügyi ügyintézõ vagy rendészeti felsõoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés.

Kiemelt munkakör

Anyakönyvvezetõi munkakörben:

Az I. besorolási osztályban:

fõiskolai szintû igazgatásszervezõ szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és anyakönyvvezetõi vizsga.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és anyakönyvvezetõi vizsga.”

2. A Kkr. 1. melléklet I. pont 7. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„7. Gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

okleveles közigazgatási menedzser, jogász, fõiskolai szintû igazgatásszervezõ szakképzettség; egyetemi szintû szociálpolitikus, egyetemi vagy fõiskolai szintû szociális munkás, pedagógus, fõiskolai szintû szociálpedagógus, szociális szervezõ szakképzettség, egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és – mindegyik esetben – legalább 1 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi gyakorlat vagy szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szociális igazgatásszervezõ szakképzettség vagy jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és az OKJ szerinti: szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézõ, szociális asszisztens, szociális gondozó és szervezõ szakképesítés.”

3. A Kkr. 1. melléklet I. pont 18. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„18. Szociális igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

okleveles közigazgatási menedzser; egyetemi szintû szociálpolitikus, jogász szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû szociális munkás szakképzettség; fõiskolai szintû szociálpedagógus, szociális szervezõ, igazgatásszervezõ

szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és legalább 1 éves szociális szakterületen szerzett gyakorlat vagy szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szociális igazgatásszervezõ szakképzettség vagy szociális ügyintézõi szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és szociális ügyintézõ vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézõ, szociális asszisztens szakképesítés.”

4. A Kkr. 1. melléklet I. pont 22. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„22. Titkársági, testületi feladatkör Az I. besorolási osztályban:

jogász szakképzettség; államigazgatási és szociális igazgatási felsõoktatásban szerzett szakképzettség; fõiskolai szintû igazságügyi ügyintézõ szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és közgazdasági szakképesítés; közgazdasági szakközépiskolai általános ügyintézõ titkár (menedzserasszisztens) szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézõi szintû) pénzügyi-számviteli, általános gazdasági és statisztikai ügyintézõ, vállalkozási ügyintézõ, igazgatási ügyintézõ-ügykezelõ, irodavezetõ, nyilvántartási és okmányügyintézõ, jogi asszisztens, idegen nyelvi titkár, ügyvitelszervezõi és rendszerszervezõi, számítástechnikai szakképesítés vagy katonai kiképzõ, védelmi igazgatási szakelõadó, honvéd zászlós, honvéd tiszthelyettes szakképesítés.”

5. A Kkr. 1. melléklet II. pont 6. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„6. Számítógépes, informatikai feladatok Az I. besorolási osztályban:

egyetemi szintû rendszerinformatikai mérnök szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû programtervezõ matematikus, informatikatanár, számítástechnika-tanár, programozó matematikus, mérnökinformatikus vagy villamosmérnök szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és ügyvitelszervezõ, programtervezõ, számítógép-programozó, rendszerszervezõ felsõfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, számítástechnikai szoftverüzemeltetõ, információrendszer szervezõ, földügyi számítógépes adatkezelõ, földügyi térinformatikai szaktechnikus, rendszerinformatikus, gazdasági informatikus, mûszaki számítástechnikai technikusi szakképesítés.”

2. melléklet a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

1. A Kkr. 2. melléklet címe helyébe a következõ cím lép:

„A fõvárosi és megyei kormányhivatalnál az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségek és szakképzettségek, illetve szakirányú szakképesítések”

2. A Kkr. 2. melléklet I. pont 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„1. Belügyi igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

jogász szakképzettség; közgazdasági felsõoktatásban szerzett szakképzettség; fõiskolai szintû igazgatásszervezõ, igazságügyi ügyintézõ szakképzettség, rendészeti felsõoktatásban vagy katonai felsõoktatást folytató intézményben (jogelõd intézményében) szerzett szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés vagy nyilvántartási és okmányügyintézõ szakképesítés vagy igazgatási ügyintézõ-ügykezelõ szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, rendészeti szakközépiskolai végzettség, vagy középiskolai végzettség és számítástechnikai szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: nyilvántartási és okmányügyintézõ szakképesítés, igazgatási ügyintézõ-ügykezelõ szakképesítés.

Kiemelt munkakör

Okmányirodai igazgatási feladatok:

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és középfokú számítástechnikai szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: nyilvántartási és okmányügyintézõ, számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, információrendszer-szervezõ, számítástechnikai szoftverüzemeltetõ szakképesítés.”

3. A Kkr. 2. melléklet I. pont 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„3. Építésügyi igazgatási feladatok Kiemelt munkakör

Kiemelt építésügyi hatósági munkakör:

Az I. besorolási osztályban:

egyetemi szintû építészmérnöki vagy építõmérnöki (magasépítõ területen szerkezetépítõ szakirány) szakképzettség, fõiskolai szintû magasépítõ üzemmérnöki, építészmérnöki, építõmérnöki (magasépítõ területen szerkezetépítõ szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékû településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktõr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervezõ építészmérnöki, szerkezettervezõ építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.

Mûemléki érték védelmével, mûemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatósági munkakör:

Az I. besorolási osztályban:

egyetemi vagy fõiskolai szintû építészmérnöki szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; tervezõ építészmérnöki, szerkezettervezõ építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.

Építésfelügyeleti hatósági munkakör:

Az I. besorolási osztályban:

egyetemi szintû építészmérnöki vagy építõmérnöki (magasépítõ területen szerkezetépítõ szakirány) szakképzettség, fõiskolai szintû magasépítõ üzemmérnöki, építészmérnöki, építõmérnöki (magasépítõ területen szerkezetépítõ szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékû településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktõr, magasépítési vagy építés-kivitelezés szakirányán szerzett szakképzettség, építõmérnöki alapképzési szak magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervezõ építészmérnöki, szerkezettervezõ építészmérnöki mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, szerkezet-építõmérnöki mesterképzési szak magasépítõ és rekonstrukciós szakirányán szerzett szakképzettség, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.

Járási építésügyi hivatal, járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, valamint a fõvárosi és a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetõi feladatok:

Az I. besorolási osztályban:

egyetemi szintû építészmérnöki vagy építõmérnöki (magasépítõ területen szerkezetépítõ szakirány) szakképzettség, fõiskolai szintû magasépítõ üzemmérnöki, építészmérnöki, építõmérnöki (magasépítõ területen szerkezetépítõ szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékû településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktõr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervezõ építészmérnöki, szerkezettervezõ építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.

Építésügyi Hivatal Állami Fõépítészi kiemelt munkakör:

Az I. besorolási osztályban:

okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezõmûvész, okleveles építész, építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékû szakképzettség.

Építésügyi Hivatal Állami Fõépítészi Irodai kiemelt munkakör:

Az I. besorolási osztályban:

okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezõmûvész, okleveles építész, okleveles építõmérnök (szerkezetépítõ, magasépítõ üzemmérnöki) szakképzettség, okleveles településmérnök, okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök, vagy aki ezekkel egyenértékûnek elismert végzettséggel rendelkezik, valamint egyetemi szintû jogász szakképzettség.

Építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi igazgatási feladatok jogi támogatása:

Az I. besorolási osztályban:

egyetemi szintû jogász szakképzettség.

Építésügyi nyilvántartások vezetése munkakör:

A II. besorolási osztályban:

szakirányú középfokú iskolai végzettség.

Titkársági munkakör:

A II. besorolási osztályban:

érettségi vizsga.”

4. A Kkr. 2. melléklet I. pont 5. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„5. Földmûvelésügyi igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

jogász szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû agrár-felsõoktatásban szerzett szakképzettség; fõiskolai szintû államigazgatási és szociális igazgatási felsõoktatásban szerzett szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és agrár-, közgazdasági szakképesítés vagy növényvédelmi, erdészeti, mezõgazdasági áruforgalmi, általános kertész, földmérési, térképészeti technikus; középiskolai végzettség és az OKJ szerint:

mezõgazdasági áruforgalmazó technikus, kertész- és növényvédelmi technikus, földmérõ technikus, térképész technikus szakképesítés.

Kiemelt munkakör az I. besorolási osztályban:

Állat-egészségügyi igazgatási feladatok:

állatorvos doktor szakképzettség.

Növény-egészségügyi igazgatási feladatok:

okleveles növényorvos szakképzettség; egyetemi szintû növényvédelmi szakirányú agrármérnök, kertészmérnök szakképzettség.”

5. A Kkr. 2. melléklet I. pont 6. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„6. Gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

okleveles közigazgatási menedzser, jogász, fõiskolai szintû igazgatásszervezõ szakképzettség; általános orvos, egyetemi szintû szociológus, pszichológus, szociálpolitikus vagy közgazdasági felsõoktatásban szerzett szakképzettség, egyetemi vagy fõiskolai szintû szociális munkás, pedagógus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, védõnõ, hittudományi felsõoktatásban szerzett szakképzettség, fõiskolai szintû szociálpedagógus, szociális szervezõ, egészségügyi felsõoktatásban szerzett szakképzettség és – mindegyik esetben – szociális igazgatásszervezõ szakképzettség vagy jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettség vagy legalább 2 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat.

Kiemelt munkakörben az I. besorolási osztályban Megyei gyámhivatali vezetõi feladatok:

az I. besorolási osztályban meghatározott végzettség, szakképzettség és legalább 5 éves gyámügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szakmai gyakorlat.

Járási gyámhivatali vezetõi feladatok:

az I. besorolási osztályban meghatározott végzettség, szakképzettség és legalább 3 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat.

Megyei gyámügyi igazgatási feladatok:

az I. besorolási osztályban meghatározott végzettség, szakképzettség és legalább 2 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat.”

6. A Kkr. 2. melléklet I. pont 8. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„8. Ipari és belkereskedelmi, valamint egyéni vállalkozással kapcsolatos igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

jogász szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû közgazdasági (ezen belül kereskedelmi, idegenforgalmi és szálloda, vendéglátó és szálloda szakon) vagy mûszaki felsõoktatásban szerzett szakképzettség; fõiskolai szintû igazgatásszervezõ szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és közgazdasági, mûszaki, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, élelmiszer-ipari szakképesítés;

középiskolai végzettség és az OKJ szerint: mûszaki szakcsoportba tartozó technikus, intézményi kommunikátor, idegenforgalmi menedzser, kereskedelmi technikus, pénzügyi ügyintézõ szakmai vizsga; középiskolai végzettség és szakképzõ iskolában szerzett ipari, élelmiszer-ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítés.”

7. A Kkr. 2. melléklet I. pont 9. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„9. Környezetvédelmi igazgatási feladatok Az I. besorolási osztályban:

jogász szakképzettség; egyetemi szintû biológus (ökológus), geológus, geográfus, meteorológus, környezetmérnök vagy közgazdasági felsõoktatásban szerzett szakképzettség, egyetemi vagy fõiskolai szintû pedagógus, vegyészmérnök, építészmérnök, építõmérnök, biomérnök, környezetmérnök, mérnök-fizikus vagy agrár-felsõoktatásban szerzett szakképzettség; fõiskolai szintû igazgatásszervezõ vagy településmérnök szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai végzettség és szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakmérnök szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és mezõgazdasági, kertészeti, erdészeti, építõipari, közgazdasági, geológiai, vízügyi

középiskolai végzettség és mezõgazdasági, kertészeti, erdészeti, építõipari, közgazdasági, geológiai, vízügyi

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 26-42)