Az OECD, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete a világ 30 fejlett orszá-gának szakpolitikákat egyeztető fóruma (www.oecd.org), amelynek Magyarország 1996 óta tagja.
Az OECD alapvetően gazdasági irányultságú szervezet, amely nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági fejlődésben az emberi erőforrások mennyiségének és minőségé-nek. Ezzel összefüggésben az OECD az oktatási kutatásoknak, szakpolitikai elemzések-nek is nemzetközileg kiemelkedő műhelye.
Az OECD egyik alapelve a szakpolitikák tényekre alapozása. Ennek jegyében az OECD egyik erőssége az adatgyűjtés és mutatók képzése, elemzése. Az oktatásügy esetében híressé vált például a 15 éves tanulók különböző készségeit mérő PISA prog-ram és az évente megjelenő oktatási indikátorkötet ("Education at a Glance"). Az adatok, mutatók, tények elemzésére épül a tagországok képviselőinek és a szervezet szakértői-nek szakpolitikai együttgondolkodása, amelyszakértői-nek célja a hatékony és hatásos szakpoliti-kai döntéshozás és megvalósítás elősegítése. Magyarország az utóbbi másfél évtized során fokozódó mértékben vett részt az oktatásügy területén az OECD adatgyűjtési, elemzési tevékenységeiben és a szakpolitikai egyeztetésben. Az eredmények hasznosí-tását több magyar nyelvű kiadvány, cikk, sajtóhír és hazai konferencia jelzi. A nemzeti szintű szakpolitikai döntéshozásban bizonyosan erősítendő még az OECD-vel való okta-tásügyi együttműködés hasznosítása. Ez utóbbit célozta az a vizsgálat, amelynek ered-ménye az alábbiakban kerül ismertetésre.
Az OECD keretében történő együttműködés egyik fő formáját a tematikus vizsgála-tok, projektek jelentik, amelyben számos, a témában érdekelt ország dolgozik együtt. Egy másik formát jelentenek az ország-specifikus vizsgálatok, amikor egy ország egy vagy több szakpolitikáját vizsgálják meg az OECD szakértői, rendszerint az adott ország kéré-sére (vagy rendszeres időközönként, mint például a másfél évenkénti gazdasági ország-vizsgálat esetében). Az oktatásügy területén legutóbb három tagország kérte oktatási rendszerének átfogó vizsgálatát: Mexikó, Franciaország és Magyarország. A hazánkat célzó vizsgálatról lesz szó az alábbiakban.
FELSŐOKTATÁSUNK REFORMJA AZ OECD SZEMSZÖGÉBŐL
2007. november közepén Budapesten folytatott tárgyalásokat Angel Gurría, az OECD főtitkára. Az erről szóló sajtótájékoztatón "Gyurcsány Ferenc elmondta: a főtitkár-ral megállapodtak arról, hogy a közeljövőben szorosabb együttműködést alakítanak ki, hogy Magyarország az OECD tapasztalatait még hatékonyabban tudja felhasználni.
Ezért tanulmányok készülnek, workshop-okat, konferenciákat szerveznek." (Figyelőnet, 2007.11.15.)
2008. április 11-én Aart de Geus, az OECD főtitkárhelyettese mutatta be a Pénz-ügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón az előző év novemberi megállapodás alap-ján elkészült kiadványt. Az OECD kötetének eredeti címe: "Reforms for Stability and Sustainable Growth – an OECD perspective on Hungary", hozzáférhető az OECD hon-lapján: http://www.oecd.org/dataoecd/10/60/40415872.pdf. A Pénzügyminisztérium meg-jelentette a kötetet magyar fordításban "Reformok a stabilitás és a fenntartható növe-kedés érdekében – Magyarország az OECD szemszögéből" címmel.
Az OECD kiadvány fejezetei kifejezik, hogy a nemzetközi szakértők mely területeken tartották legfontosabbnak a reformot Magyarországon:
Fiskális politika
Egészségügy
Nyugdíj
Foglalkoztatási és szociálpolitika
Oktatás
KKV-k és vállalkozási készség
Innováció
Energiapolitika és környezet
Közigazgatási reform
E-kormányzat.
Az oktatási fejezet, melynek címe "Oktatási reform: az emberitőke-képzés fejlesz-tése", az alábbi fő témaköröket elemzi:
A pedagógusok kiválasztása és képzése
A közoktatás monitoring rendszere
A felsőoktatás további kiterjesztése
Az esélyegyenlőség növelése
Az oktatásügyön belül a jelen ismertetés csak a felsőoktatási vonatkozásokkal fog-lalkozik, tehát a közoktatás monitoring rendszeréről szóló alfejezettel nem, és az oktatási esélyegyenlőségről, méltányosságról szóló alfejezettel kapcsolatban is csak annak jelzé-sére van itt mód, hogy az esélyegyenlőség, méltányosság biztosításában a pedagógus-képzésre is fontos szerep hárul.
LIMBACHER LÁSZLÓ
A vizsgálat rövid, alig néhány hónapos megvalósítási ideje indokolja, hogy – mint az alábbiakban látható lesz – az OECD elsősorban a Magyarországról már meglevő ismere-teit rendszerezte és aktualizálta, magyar kormányzati partnerekkel és kutatókkal való konzultációk alapján.
A pedagógusok kiválasztásával, képzésével foglalkozó alfejezet tartalma rész-ben az OECD korábbi, pedagóguspolitikával foglalkozó tematikus vizsgálatának eredmé-nyeire épül. E programban Magyarország is részt vett. A program összefoglaló tanul-mánykötetét 2005-ben jelentette meg az OECD "Teachers Matter – Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers" címmel. Ezt a kiadványt 2007-ben adta ki magyar fordításban az Oktatási és Kulturális Minisztérium "A tanárok számítanak – a hatékony pedagógusok pályára vonzása, fejlesztése és a pályán való megtartása" cím-mel.
Az 2008. évi reformkiadvány pedagógusképzési alfejezete két fő megállapítást tesz:
egyrészt a szükségesnél több tanárt képezünk, másrészt a hallgatók alkalmassága és a képzés színvonala javításra szorul. A javasolt ajánlások szerint felvételi válogatás szűrné a képzésbe való bekerülést és a végzés után gyakorlóév bevezetése szűrné a pályára kerülést. Ezt egészítené ki a pedagógusi fizetések versenyképessé tétele, a pálya presz-tízsének javítása. Emellett a pedagógusok képzését, foglalkoztatását és továbbképzését a szükséges készségeket előtérbe helyező, szabványalapú értékelésre célszerű építeni, nemzetközi (pl. holland, kanadai, angol) példák figyelembe vételével.
A felsőoktatás további kiterjesztése mellett érvel a 2008. évi reformkiadvány itt részletesebben tárgyalandó alfejezete. A kiadvány e részének tartalma jelentős részben az OECD "Education at a Glance" című, 2007. évi oktatási indikátorkötetének mutató-számain és elemzésein alapul. Ezt a kötetet külön Magyarországról szóló elemzésekkel mutatta be Michael Davidson, az OECD vezető szakértője a 2007. szeptember 18-án az Oktatási és Kulturális Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón.
A felsőoktatás bővítésének szükségességével foglalkozó alfejezetben a következő fő megállapítások találhatók:
1. Nemzetközi összehasonlításban alacsony a felsőfokú oktatásban végzettek aránya a magyarországi népesség különböző korcsoportjain belül.
A 25-34 éves korcsoportban Magyarországon 20%, az OECD országok átla-gában 32% rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2005-ben.
Fontos megjegyezni, hogy az OECD által itt kiemelt adat a felsőfokú szakkép-zéssel együtt, a teljes felsőfokú képzésre vonatkozik (ISCED 5A + 5B). Ha csak az elméleti alapozású, szűkebben vett felsőoktatást nézzük (ISCED 5A), akkor a 19%-os magyar végzettségi arány kevésbé maradt el az OECD
24%-FELSŐOKTATÁSUNK REFORMJA AZ OECD SZEMSZÖGÉBŐL
os átlagától 2005-ben. A felsőfokú szakképzésben végzettek (ISCED 5B) ará-nya viszont nálunk csak 1%, míg az OECD országok átlagában 10% volt.
Az 55-64 éves korcsoportban Magyarország (15%) közelebb állt az OECD át-laghoz (19 %), mint a fiatalabb korcsoportoknál, ami azt mutatja, hogy az OECD országok többsége nagyobb fejlődést ért el az elmúlt évtizedekben e téren.
A jövőt tekintve: egyrészt az 1990-es évek közepe óta jelentősen megnövekedett Magyarországon a hallgatók létszáma, ez még növelni fogja a felsőfokú végzettek arányát és mérsékelni fogja az OECD átlagától való elma-radást; másrészt az OECD frissebb adatok alapján a felvettek arányának meg-rekedését érzékeli nálunk szemben a legtöbb országban továbbra is tapasz-talható expanzióval.
A magyarországi végzettségi arány átlagtól való elmaradásának a beiskolázás mellett egy további tényezője az, hogy a beiratkozottaknak nálunk csak 64%-a, míg az OECD átlagában 71%-a szerzett diplomát.
2. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kereseti előnye Magyarországon a legma-gasabb az ilyen adatot szolgáltató 24 OECD ország között.*
3. A hallgatói létszám növekedése meghaladta az oktatási ráfordítások növekedését, ezért az egy hallgatóra jutó kiadás reálértéken 27%-kal csökkent 1995 és 2004 kö-zött.
4. Hallgatói juttatásokra a kiadások 16%-át fordítja Magyarország, míg az OECD átla-ga 10%.
5. Hallgatói hitel van, de összege alacsony, a kamat pedig magas (másutt 0-5% a kamat).
6. Az államilag támogatott helyek száma nagymértékben nőtt, bár e növekedés meg-állt. Kettős rendszer alakult ki, a költségtérítés elterjedésével.
A felsőoktatás bővítésére vonatkozóan az alfejezet a következő javaslatokat fogalmazza meg:
1. A hallgatói létszám további bővítése indokolt, hogy több magasan képzett legyen a munkaerő-piacon és a versenyképesség növekedjen. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas kereseti előnyében annak bizonyítékát látja az OECD, hogy a kelleténél kevesebb a magasan képzett ember Magyarországon. (A tanulmány
* A kereseti előny kimutatott mértékével (125 %) kapcsolatban kérdésként vethető fel, hogy az alacsonyabb végzettségűek esetében nem magasabb-e a láthatatlan jövedelmek nagysága nálunk.
LIMBACHER LÁSZLÓ
rójelben megjegyzi, hogy a demográfiai helyzet korlátozhatja a hallgatói létszám bővülésének mértékét.)
2. A képzési költségek megosztása célszerű az állam és a magánszféra között. Az oktatást igénybe vevők hozzájárulásának szükségességét indokolja, hogy a lét-számbővülés miatt túlterheltté vált az állam felsőoktatási költségvetése és csökkent az egy hallgatóra jutó ráfordítás. A keletkező új forrásból javítható a képzés minő-sége és a hozzáférés méltányossága. A diplomások későbbi jövedelmi előnye pe-dig alapot teremt arra, hogy a hozzájárulás vállalható legyen, akár hitel igénybe vé-telével. Fontos a rászorultság figyelembe vétele a hozzájárulás megállapításánál, hogy az ne korlátozza az alacsony jövedelműek részvételét a felsőoktatásban.
3. A pályaorientációs rendszer modernizálása szükséges. (E témakörben 2004-ben zárult egy OECD tematikus vizsgálat, amelynek eredménye a "Career Guidance – A Handbook for Policy Makers" című kiadvány.) Az OECD javasolja, hogy az intéz-ményekről szóló személyes tanácsadás eddigi rendszere mellett a tanterv-alapú megközelítés (a munka világának megismertetése, döntéshozatali és változás-kezelési készségek fejlesztése, az élethosszú tanulás megalapozása) nyerjen teret a modern pályaorientációs rendszerben. Ez segítené a hallgatói részvétel bővítését, és javítaná a végzési, diplomaszerzési arányt.
4. Multidiszciplináris, alkalmazkodásra képes, készségeit rendszeresen fejlesztő mun-kaerő fejlesztése a cél a tudásgazdaságban. (Kiemelten foglalkozik ezzel az OECD 2008-ban lezárt tematikus vizsgálata, amelynek eredményei a "Tertiary Education for the Knowledge Society" című két kötetes kiadványban olvashatók. Magyar fordí-tás készült e kiadványról a Tempus Közalapítvány szervezésében.) Ez a megköze-lítés a hagyományos felsőoktatással szemben a rugalmasan alakítható (modulated) rendszerek iránt támaszt új igényt. Ennek megvalósulásához új szabályozás és ösztönzés szükséges, hogy a résztvevőket a társadalmi-gazdasági célok irányába tereljék.
A felsőoktatás további kiterjesztésére vonatkozó, fent vázolt 2008. évi OECD aján-lás éles ellentétet mutatott a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által szervezett 2009. január 28-i műhelykonferencián elhangzott több más megnyilvánulással szemben. Több felszólaló nagyszámú hazai felsőoktatási intézmény létének megkérdőjeleződését jelezte előre a következő évekre, részben a népesedési, részben a gazdasági helyzet következtében.
Az OECD fenti megállapításai és ajánlásai érvényességének eldöntéséhez további módszeres hazai elemzés szükséges. Ezzel biztosítható a nemzetközi együttműködés-ben rejlő lehetőségek valós hasznosítása.
FELSŐOKTATÁSUNK REFORMJA AZ OECD SZEMSZÖGÉBŐL
Az OECD 18 havonta készít átfogó gazdasági jelentést minden tagországról. Ma-gyarország esetében 2009-ben esedékes az átfogó gazdasági vizsgálat, amelynek ezút-tal egyik kiemelt témaköre az oktatásügy helyzete lesz …