A statisztika tanulásának forrásai és értékelésük

A tananyag készségszintű elsajátításához a hallgatók számára a kontaktórák (előadás és gyakorlat) és a tankönyv, példatár, képletgyűjtemény mellett a projektoron megjelenő, Power Point-ban elkészített előadás anyag is hozzáférhető, a tanszék honlapjáról letölt-hető.

Az alapstatisztika két féléves tananyaga felöleli a legáltalánosabban használt sta-tisztikai elveket és eszköztárt, a leíró statisztika és a következtető statisztika alapvető módszertanát. Az oktatás alapja Hunyadi László – Vita László: Statisztika I.-II. című 650 oldal terjedelmű tankönyve, mely az alábbi fejezetekből áll:

(1) Alapfogalmak

(2) A sokaság leírása egy ismérv szerint (3) A sokaság leírása több ismérv szerint

A BOLOGNAI KÉPZÉSI RENDSZER KEZDETI TAPASZTALATAI EGY TÁRGY OKTATÁSÁNAK TÜKRÉBEN

(4) Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással (5) Idősorok elemzése

(6) Mintavétel

(7) Becslés és hipotézisvizsgálat (8) Regressziószámítás

A fenti tankönyv (néhány alpont kivételével az oktatás anyaga) lényegében lefedi a nemzetközi standardnak tekinthető alapkurzusok tananyagául szolgáló tankönyvek tartalmát, tematikáját.

A gyakorláshoz elengedhetetlen példaanyagot a Nemzeti Tankönyvkiadónál 2005-ben megjelentetett példatár (Keresztély – Sugár – Szarvas: Statisztika közgazdászok-nak. Példatár és feladatgyűjtemény) tartalmazza, amely nagyban segíti a statisztika készségszintű elsajátítását. A példatárban valós, illetve valószerű számanyagot és prob-lémákat megjelenítő példák vannak. Felépítése rendkívül didaktikus, jól strukturált, komp-lexen kidolgozott bemutató példákat, gyakorlatokra szánt feladatokat, esettanulmányokat, tesztkérdéseket tartalmaz.

Az előadásnak az előadók a tananyag vezérfonalának mentén a megértést, a sta-tisztikai szemléletformálást segítő, egyben szakmai élményt adó funkciót adnak. Válto-zott-e a korábbiakhoz viszonyítva az új képzési rendben az előadások hatékonysága?

Összességében, sem a hallgatói keretsokaságot tekintve, sem az előadások látogatása tekintetében nem. Mindeddig nem találtuk meg azt a formát, ami lényeges áttörést hozott volna az előadásoknál.

Mi a probléma az előadásokkal?

Sokak véleménye szerint a nagy előadás, mint oktatási forma "válságban van", nem elég hatékony, ugyanis az előadó néhány közbeiktatott kérdése mellett sem igényel folyama-tos interaktivitást a hallgatótól, tömeges és anonim az adott létszám mellett. Gyakran elhangzik, hogy a tanulás egyéb forrásai (a jó tankönyvek, a didaktikus példatárak, a gyakorlatok és a letölthető előadásanyagok) elegendők a felkészüléshez. Azok a hallga-tók, akik azért hallgatják a statisztikai előadásokat, hogy könnyebben és jobban megért-sék a tananyagot, illetve jó színvonalon kívánják e tárgyat elsajátítani, és együttműködő partnerként vesznek részt az előadásokon, hasznosnak tartják és látogatják is az órát.

Sok olyan hallgató van azonban, akik úgy ítélik meg, hogy számukra elegendő a tankönyv, ez helyettesíti az előadást, ezért időtakarékosságból kihagyják az előadásokat.

Nem is kevés számban, olyanok is vannak a hallgatók között, akik "elveszítik a fonalat", ugyanis bizonyos tantárgyaknál, így a statisztikánál is az egyes anyagrészek egymásra épülnek, a lemaradás egyre nő, és nem tudják követni, hasznosítani az előadáson

hallot-Kerékgyártó Györgyné – Szarvas Beatrix takat. Valós kérdés, hogyan lehet növelni az előadások hatékonyságát a tömegoktatás feltételeit is figyelembe véve, mi a jövője az előadásnak, mint oktatási formának? Ezek a kérdések lényegében, ha eltérő módon is, de számos tantárgynál felmerülnek még olyan esetekben is, amikor egy-egy előadás megtartására kiváló, gyakorlati vagy elméleti szak-embert hívnak meg. A probléma nagyon összetett, jelenleg nem tudjuk a választ, e kér-déssel azonban egyetemünkön foglalkozni kell. Ami a kontaktórák másik pillérét, a gya-korlatokat illeti, az előadásoknál jobb a helyzet, de messze nem mondható jónak.

Mi a gyakorlatok szerepe?

A gyakorlatok feladata, hogy a hallgatók előzetes felkészülése során (az előadás anya-gából, a tankönyvből) felmerült problémákat tisztázzák, a statisztikai módszerek alkalma-zását a hallgatók számanyagokkal, konkrét példákkal gyakorolják, hogy készségszinten elsajátítsák azokat, a mérőszámokat pontosan értelmezzék, a kapott eredményekből helyes következtetéseket vonjanak le, erősítsék a statisztikai szemléletet, felismerjék a statisztikai visszaéléseket, félreértelmezéseket. A valóság azonban ennél az oktatási formánál is árnyaltabb, ellentmondásokkal terhelt. Annak ellenére, hogy a jelenlétet ennél az oktatási formánál sem ellenőrizzük adminisztratív úton, a foglalkozásokon való részvé-tel összességében az évfolyam létszámát tekintve 65 és 90 százalék közötti. A hallgatók a félév elején a tárgyfelvétel során tervezik, alakítják órarendjüket, amely természetesen nem lehet minden tárgy vonatkozásában ideális a központilag megadott létszámkorlátok, illetve az időbeli ütközések miatt, ezért fordul elő sok esetben, hogy a hallgató nem a saját csoportjába jár gyakorlatra. Vannak különösen kedvelt időpontok és oktatók, ami-kor, illetve akinek a csoportjában 50 fő is megjelenik a gyakorlaton, ugyanakkor például a pénteki napon tartott gyakorlatok létszáma általában kicsi.

A nagyobb problémát azonban az okozza, hogy a hallgatók nem kis hányada előze-tes felkészülés nélkül, vagy nem kellő felkészüléssel jelenik meg a gyakorlaton, és ér-demben nem tud aktívan bekapcsolódni az ott folyó munkába, nem is tudja megfelelő módon hasznosítani a gyakorlatot. A szemináriumvezető, szem előtt tartva a feszes időbeosztást és az elvégzendő feladatokat, lényegében arra a hallgatóságra építve veze-ti a gyakorlatot, akik képesek az interaktív munkára. A gyakorlaton részt vevő hallgatók-nak azonban csak kisebb hányada sorolható ebbe a csoportba. A gyakorlatvezetők közül többen külön otthoni munka, házi feladat adásával is próbálják erősíteni a folyamatosabb évközi munkát.

A nagy tömegű hallgatóság képzésében a statisztika-gyakorlatok jelenleg még nem számítógépes tantermekben folynak, így más módon kell a számítástechnikát bekap-csolni a gyakorlatok munkájába. A számítógépes háttér a gyakorlatokon kétféle módon jelenik meg. Az egyik forma a gépi outputok megadása, amely értelmezések, értékelé-sek, bizonyos esetekben további számítások kiindulópontja. A másik pedig az, hogy bizonyos módszerek alkalmazását a tantermekben lévő projektorok segítségével az

A BOLOGNAI KÉPZÉSI RENDSZER KEZDETI TAPASZTALATAI EGY TÁRGY OKTATÁSÁNAK TÜKRÉBEN

Excel táblázatkezelő programmal mutatjuk be, építve a hallgatók számítástechnikai isme-reteire, továbbá számítógépes konzultációs lehetőséget is nyújt a tanszék.

Véleményünk szerint, a gyakorlatok hatékonyságát úgy javíthatjuk, ha a hallgatók jobban felkészülnek a gyakorlatra, és a számítógép szervesebben épül be a gyakorlatok-ba, illetve a tantermi foglalkozásokon túli egyéni munkába.