[1] VERMES P.: A karbantartás értékelése (3. Modul) Szolnok: Kézirat, 2012., p.76 [2] GAÁL Z. (szerk.): Karbantartási Kézikönyv. Módszerek és eszközök a karbantartás
irányításában. Budapest: RAABE Kft. 2002-2007., p.2530
[3] VERMES P.: Karbantartási rendszerek vizsgálata – elvek és módszerek. In: Műszaki
Tudomány az Észak-alföldi régióban 2009 konferencia előadásai (szerk.: Pokorádi L.) Mezőtúr, 2009. május 20. Debrecen: DAB Műszaki Szakbizottsága Elektronikus Műszaki Füzetek VII.
2009. pp. 1-6.
[4] CARL HANSER VERLAG: Methodenlehre des Arbeitsstudiums MLA (A munka-tanulmány módszertana). 1. rész. München, 1984.
[5] KOVÁCS Z.: Termelésmenedzsment. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2.kiadás, 2004.,p.48
[6] WERNER, G.: Ressourcenoptimierung durch eine Prozessanalyse der Instandhaltung eines Unternehmens. In: Instandhaltung im Aufbruch: Neues aus Theorie und Praxis. 9. Goslarer Instandhaltungstage, Goslar. 2000. május. 25-26. Gesellschaft für Instandhaltung e. V., p. 1-18.
Vállalati üzemfenntartás folyamatainak elemzése. In: MIÜF, 2000. 10.- sz., pp. 3-17.
[7] KINDLER, J. – PAPP, O.: Komplex rendszerek vizsgálata. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1977., p.262
[8] BRACHNA Z.: Az Orosfarm Zrt. Gépkarbantartási rendszerének fejlesztése. SZF Műszaki és Gépészeti Tanszék, Szolnok, szakdolgozat (konzulens: Vermes P.), 2012., p.82
[9] NÉMETH ZS.: Az XY cégnél végzett általános rezgésmérés összehasonlítása más
megoldásokkal a REFA módszertan segítségével. Feladat a szakmérnök-képzésben, Szeged, 2013., p.13
[10] LIBOR J. – VERMES P.: A karbantartási rendszer elemzése, mint a karbantartás-menedzsment eszköze. In: Karbantartás és Diagnosztika, XII. évf. 1. sz. 2005., pp. 16-21.
[11] VERMES P.: Erőforrásmenedzsment a karbantartásban. In: Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencia. GTE: Pécs, 2005. május 18-20. Pécs. CD, p.9
1. melléklet A KÉP MÓDSZER ÉRTÉKELŐ LAPJA Skálaértékek és mértékekElemek/ szem- pontok1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
Súly-szám ijq
Pont- szám ijp
Súlyozott pontszám ijpijq× 1. Munkafeladatok (melyek a karbantartási teendők?) 1.1. Ápolás-gondozás tervszerűsége 80 %-ig81-85 %86-90 %91-95 %96-100 % 1.2. Ellenőrzés-felülvizsgálat tervszerűsége 80 %-ig81-85 %86-90 %91-95 %96-100 % 1.3. Javítás tervszerűsége 80 %-ig81-85 %86-90 %91-95 %96-100 % 1.4. Inspekciós feladatok aránya 21-25 %16-20 %11-15 %6-10 %0-5 % 1.5. Reakcióképesség váratlan hiba esetén 60 perc fölött46-60 perc31-45 perc16-30 perc15 percen belül Ö s s z e s e n 2. Inputok (mire van szükség a feladatokhoz?) 2.1. A karbantartandó objektumok karbantarthatósága nagy ráfordítássalnehezen karbantarthatóátlagos ráfordítással kis ráfordítással könnyen karbantartható 2.2. A karbantartás hatása az objektumok konstrukciójára korszerűsítést a karbantartás nem kezdeményez és nem vesz részt benne
korszerűsítést a karb. alig kezdeményez és elvétve részt vesz benne korszerűsítést a karb. rendszeresen kezdeményez és általában részt vesz benne korszerűsítést a karb. gyakran kezdeményez és gyakran részt vesz benne
korszerűsítést a karb. folyamatosan kezdeményez és mindig részt vesz benne 2.3. A karbantartás hatása az objektumok beszerzése nincs ráhatásaritkán (ha feltétlenül szükséges)általában vantöbbségében vanminden esetben 2.4. Karbantartási létesítmények megléte, színvonala
Skálaértékek és mértékekElemek/ szem- pontok1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
Súly-szám ijq
Pont- szám ijp
Súlyo ponts ijq× nincsenek, ill. a célnak alig felelnek meg
legfontosabbak meg vannak, megfelelő színvonalúak általában meg vannak és átlagos színvonalúak csaknem teljes körűek és jó színvonalúak
teljes körűek és kiemelkedő színvonalúak 2.5. Karbantartási létesítmények elhelyezkedése ideiglenesperiferiális központiközponti és objektumoktól függő optimális 2.6. Karbantartás szükséges műszaki dokumentációinak megléte, részletezettsége csak a gyártóművi dokumentáci-ók
gyártóművi dokumentációk, kritikus műveletekre saját általános kiegészítés saját dokumentációk átlagos részletezettséggel a fontos objektumokra saját dokumentációk az objektumok fontossága szerinti részletezettséggel, de nem teljes körűen
saját készítésű műszaki-technológiai dokumentációk teljes körűen 2.7. Karbantartási adatok rendelkezésre állása az objektumokról és karbantartásukról lényegében nincsenekkevés minden lényeges rendelkezésre állkiegészíthető teljes körűek 2.8. Karbantartási adatok kezelése, hozzáférhetősége lényegében nincsrendszertelen, alig hozzáférhető
rendszerezett, átlagos hozzáférés és gyorsaság rendszerezett, jól hozzáférhető, esetenként külön munkát igényel
megoldott, jól és gyorsan hozzáférhető 2.9. Anyagok, alkatrészek rendelkezésre állása kivételesen biztosított10-30 %-ban biztosítottáltalában biztosítható80-90 %-ban biztosítottteljes körűen megoldott 2.10. Karbantartás külső, szakmai kapcsolatai nincsenek, ill. alig használhatók fel
szegényesek, kivételesen felhasználha-tók elérhetőek, esetenként feladatokra megbízhatók
széles körűek, minden feladathoz partner biztosítható kiterjedt, fontosabb feladatokra állandó partnerek Ö s s z e s e n
3. Humán feltételek(milyen emberre van szükség?) 3.1. Elegendő a karbantartó létszám a feladatokhoz? legfeljebb csak ügyeletes vannagyon kevés, vagy túl sokkevés hiányosoptimális 3.2. Megfelelő a karbantartó munkaerő képzettsége? alig (60 %-ig)mérsékelten (70 %-ig)közepesen (80 %-ig)jól (90 %-ig)teljes mértékben (100 %-ig) 3.3. Hajlandóság szakmai továbbképzésre lehetőség sincs, hajlandóság sincs ritkán van lehetőség, hajlandóság mérsékelt lehetőség a szükséges mértékben, hajlandóság átlagos gyakori lehetőség, nem teljes körű érdeklődés
rendszeres lehetőség, dolgozók élnek is vele 3.4. Dolgozók rugalmassága (feladatokhoz igazodás, túlóra, stb.) kevéssé (60 %-ig)mérsékelten (70 %-ig)általában (80 %-ig)nagy mértékben (90 %-ig)minden esetben (100 %-ig) 3.5. Karbantartás vezetése, irányítása kevés hozzáértés és szakmai érdeklődés, lényeges vezetőképessé-gi hiányosságok
kevéssé gyakorlott, nem elegendő vezetőképes-séggel gyakorlott, átlagos hozzáértéssel és vezetőkész-séggel gyakorlott, csekély hozzáértésbeli és/vagy vezetőképességi hiányossá-gokkal hozzáértő, feltételeket biztosító, el- lenőrző, korrekt, jó vezetőképes-ség Ö s s z e s e n
Skálaértékek és mértékekElemek/ szem- pontok1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
Súly-szám ijq
Pont- szám ijp
Súlyo ponts ijq× 4. Munkaeszközök(milyen eszközökre, felszerelésekre van szükség?) 4.1. Karbantartó műhelyek eszközei (gépei, berendezései, felszerelései) kevés és elavult megfelelő, de elavult megfelelő és átlagos
elegendő, ill. túlméretezett, a fontosabbak korszerűek
elegendő és korszerű 4.2. Karbantartók személyes felszerelései (pl. szerszámok, védőeszközök) hiányosak, elhasználódtak, csere ritkán lehetséges
elhasználódottak, csere csak a feltétlenül szükséges esetben hibátlanok, átlagos korszerűségűek, csere általában lehetséges hibátlanok, a fontosabbak korszerűek, a csere többnyire lehetséges
hibátlanok, korszerűek, csere biztosított 4.3. Általános célú eszközök (targonca, daru, mosó, stb.) rendelkezésre állása (szükség szerint) nincs, áthidaló megoldásra kényszerülnek
hiányos, nehézkes a hozzáférés a feltétlenül szükséges rendelkezésre áll, hozzáférés átlagos vannak, és a hozzáférésnél a karbantartás előnyt élvez
optimális 4.4. Alkatrészek tárolásának módja nincs állandó helyismert helyen (raktár nélkül)központi helyen (raktárban)
központi és a felhasználási helyen megosztvaoptimális Ö s s z e s e n 5. Környezeti hatások(milyen tényezők befolyásolják a munkavégzést?) 5.1. Fizikai hatások a karbantartó műhelyben nagyon nagyjelentős közepes csekélynincs
5.2. Fizikai hatások a helyszíni karbantartásnál nagyon nagyjelentős közepes csekélynincs 5.3. Biztonságtechnikai (munka-, tűz-, vagyonvédelemi) előírások minimális (szokványos) előírások átlagos előírások, betartásuk lehetséges, de hiányos
átlagos előírások, betartásuk lehetséges és teljes körű eltérően szigorú előírások, feltételek nagyrészt biztosítottak
összetett előírások, betartásukhoz a jelentős feltételek rendelkezésre állnak 5.4. Azonnali igények jelentkezése a termelés ill. cégvezetés részéről rendszeresen (30 %-ig)gyakran (25 %-ig)általában indokoltan (20 %-ig)
csak tényleges zavar esetén (15 %-ig)
alig (10 %-ig) 5.5. Karbantartást is ért szociális-társadalmi hatások (feszültségek, munkahelyi légkör, elbocsátások-felvételek, stb.) nagyon nagyszámottevő átlagos csekélynincs Ö s s z e s e n 6. Munkafolyamatok szervezése(milyen módon történik a munkavégzés?) 6.1. Karbantartási szervezet működésének szabályozottsága (függelmi viszonyok, feladatok, felelősség, fő folyamatok) hiányosan, írásban alighiányosan, írásbanmegfelelően, nagyrészt írásbanjól, szabályzatokbanoptimálisan, szabályzatokban 6.2. Minőségirányítási rendszer kiterjesztése a karbantartásra nincs minőségirányítási rendszeraligfontosabb folyamatokranagyrészt teljes körűen 6.3. Ápolás-gondozás folyamatának szabályozottsága nincshiányosanátfogóan, nem részletezve nagyrészt optimálisan, munkatervekben
6.4. Ellenőrzés-felülvizsgálat szabályozottsága nincshiányosanátfogóan, nem részletezve nagyrészt optimálisan, munkatervekben 6.5. Javítás szabályozottsága nincshiányosanátfogóan, munkatervekben csak a kiemelt eszközökre, munkatervekben
optimálisan, munkatervekben 6.6. Munkafolyamatok és feltételek tervezésének folyamata nincseszközcsoportonkénteszközcsoportonként, és kiemelt eszközönként
eszközönként, szabályozott
teljes körűen végzik, szabályozott 6.7. Munkafolyamatok szabályozottsága a saját karbantartó műhelyben nincshiányosanátfogóan, nem részletezve nagyrészt optimális, szabályozott 6.8. Munkák kiadásának és külső munkák vállalásának szabályozottsága, lehetősége nincskivételesenkezdeményezésre jóváhagyással
önállóan meghatározott mértékigönállóan 6.9. Anyag- és alkatrész-gazdálkodás szabályozottsága, lehetősége csak eseti jelleggel, nem szabályozott
értékhatártól, keretektől függetlenül engedélyezés igénybejelentés és engedélyezés alapján, szabályozott (értékhatár felett) meghatározott pénzügyi keretekig, szabályozott
önállóan, megrendelés és felhasználás szabályozott 6.10. Karbantartási munkák logisztikai feladatai eseti megoldásoksaját eszköz nélkül, igénybejelentésre
saját eszközökkel önállóan, többivel igénybejelentés alapján nagyrészt önállóan, részben saját eszközökkel
önállóan, saját eszközökkel
Skálaértékek és mértékekElemek/ szem- pontok1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
Súly-szám ijq
Pont- szám ijp
Súlyozo pontszám ijpijq× 6.11. Karbantartási stratégiák, rendszerek alkalmazása, korszerűsége csak kiesés szerint (eseti karb.)
gyártó előírásai alapján (saját rendszer nincs) időorientált stratégia (ciklikus- periodikus) differenciált stratégia (állapotfüggő rendszer nélkül)
differenciált stratégia (benne állapotfüggő rendszer is) Ö s s z e s e n 7. Kimeneti eredmények(mik és hogyan teljesülnek?) 7.1. Ápolás-gondozás tervszerűsége és minősége gyenge tervszerűség és minőség
megfelelő tervszerűség és minőség átlagos tervszerűség és minőségjó tervszerűség és minőség
kiemelkedő tervszerűség, magas minőség (optimális) 7.2. Ellenőrzés-felülvizsgálat tervszerűsége és minősége nincs, ill. csak érzékszervi
csak a fontosabb objektumokon végzett érzékszervi, ill. műszeres vizsgálat objektumok nagyobb részénél rendszeres műszaki diagnosztika, átlagos színvonalon rendszeres műszeres diagnosztika, jó színvonalon, minden érdemi objektumnál
rendszeres, ill. kiemelt objektumoknál folyamatos állapotfigyelés, korszerű eszközökkel 7.3. Tervszerű javítás tervszerűsége és minősége gyenge tervszerűség és minőség
megfelelő tervszerűség és minőség átlagos tervszerűség és minőségjó tervszerűség és minőség
kiemelkedő tervszerűség és minőség 7.4. Nem tervezett javítás (zavarelhárítás, váratlan igény) minősége, gyakorisága minőség gyenge, gyakoriság nagyminőség megfelelő, gyakoriság aminőség és gyakoriság átlagos minőség jó, gyakoriság a kiemeltminőség kifogástalan,
Skálaértékek és mértékekElemek/ szem- pontok1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
Súly-szám ijq
Pont- szám ijp
Súlyo ponts ijq× kiemelt berendezéseken nem megfelelő
berendezéseken kicsi gyakoriság kicsi 7.5. Hibaelemzés alkalmazásának gyakorisága, színvonala ritkán, de nincs írásbeliség (adatok nincsenek)
alig, az eredmények részben rögzítve (adatok hiányosak) fontosabb hibáknál, eredmények rögzítve, kiértékelés esetenként
lényeges hibáknál, eredmények rögzítve, kiértékelés gyakran
a hibák többségénél, eredmények rögzítve, rendszeres kiértékelés 7.6. Karbantartás értékelése (módszerek, gyakoriság, felhasználás) nincs értékelés
kevés mutatószámmal, ritkán, csak saját felhasználásra átfogó és néhány fő tevékenységre részletező értékelés, rendszeresen, esetenkénti használat átfogó és a fő tevékenységekre részletező értékelés, rendszeresen, gyakran felhasználva
átfogó és részletező értékelés, rendszeresen végezve és felhasználva (pl. fejlesztésre) 7.7. Karbantartási költségek részletezettsége és gyűjtése, felhasználása a tervezésben csak a karbantartás egészére
csak a fő karbantartási tevékenységenként a fő karbantartási tevékenységenként, és a fontos objektumokra részletezve az alárendelt objektumokon kívül minden objektumra részletező költségfelhasználás
objektumonként, feladatonként és időszakonként, költségne-menként is részletezve 7.8. Karbantartási költségek alakulása indokolatlan ütemben nő indokolt mértékben nő
stagnál, csak feladatbővülés esetén emelkedik kismértékben csökken, csak jelentős feladatbővülés esetén emelkedik
összességében érdemlegesen csökken
Skálaértékek és mértékekElemek/ szem- pontok1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
Súly-szám ijq
Pont- szám ijp
Súlyozo pontszám ijpijq× 7.9. Műszaki-gazdasági elemzések a döntéselőkészítésben nem jellemző, módszer vitathatóalkalmanként, módszer kielégítőáltalában, módszer megfelelő
nem mindig, orientációjában megfelelő
mindig, megalapozottan Ö s s z e s e n MINDÖSSZESEN
2. mellé A KARBANTARTÁSI RENDSZER VIZSGÁLATÁNAK PARAMÉTEREI [6] Sor-számA csoport és a paraméter megnevezéseÉrtelmezés Származtatható paraméterek 1.CÉLOK 1.1. Állásidőmentesség Fajlagos állásidő
[ ]
%100×= mÁ kn IT t tkn- nem tervezett karbantartás miatti állásidő [h/év] Im- munkarend szerinti időalap [h/év]-gépre,gépcsoportra, szervezeti egységre,a egészére -meghatározott időszakra (pl. egy évre) 1.2. Hibamentesség Fajlagos hibaszám
[ ]
évdb Nn nö /= Nö - összes hibaszámú û
ù
ê ë é év 1 N - működő gépek száma [db]
-gépcsoportokra,szervezeti egységekre,a egészére -meghatározott időszakra (pl. egy évre) -kiemelt fontosságú (pl. sorozat-)hibákra 2.BEMENETEK 2.1. Munkaerő Karbantartási munkabér aránya
[ ]
%100×= ök h bb e Bk - karbantartás bérköltségeú û
ù
ê ë é év eFt bö - összes bérköltség
ú û
ù
ê ë é év
eFt
-gépcsoportra, szervezeti egységre, a cég egész -meghatározott időszakra (pl. egy évre) -terv- vagy tényadatokkal 2.2. Anyag- és alkatrész-felhasználás Fajlagos anyag- és alkatrészfelhasználás
[ ]
%100×= öa ka a A- anyag-, alkatrész felhasználás [eFt/év] K ö- összes karbantartási költség [eFt/év]-anyag- és/vagy alkatrészfelhasználás -gépre,gépsorra, gépcsoportra, szerv egységre, a cég egészére -meghatározott időszakra (pl. egy évre) -terv- vagy tényadatokkal 2.3. Energiafelhasználás Fajlagos energiafelhasználás
[ ]
%100×= ke ke e-energiafajtánként és/vagy összesen -gépre,gépsorra, gépcsoportra, szerv egységre, a cég egészére -meghatározott időszakra (pl. egy évre)e - karbantartás energiafelhasználása
ú û
ù
ê ë é év eFt kö - összes karbantartási költség
ú û
ù
ê ë é év
eFt
-terv- vagy tényadatokkal 2.4. Karbantartási eszközök Karbantartás tárgyi eszközeinek színvonala
[ ]
%100×= csöcsk cs éé é écsk - karbantartás tárgyi eszközei értékcsökkenési leírása [eFt/év] écsö - összes tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása [eFt/év]
-szervezeti egységre, a cég egészére -meghatározott időszakra (pl. egy évre) -terv- vagy tényadatokkal 2.5. Költségvetés Karbantartási ráfordítások aránya
[ ]
%100×= öö k Bk e kö - összes karbantartási költség [eFt/év] Bö - tárgyi eszközök bruttó értéke [eFt/év]-gépre,gépsorra,gépcsoportra, szervez egységre, a cég egészére -meghatározott időszakra (pl. egy évre) -terv- vagy tényadatokkal 2.6. Igényelt szolgáltatások Igényelt külső szolgáltatás költségaránya
[ ]
%100×= öszk sz kk e kszk - igényelt külső szolgáltatás költsége [eFt/év] kö - összes karbantartási költség [eFt/év]-gépre,gépsorra,gépcsoportra, szervez egységre, a cég egészére -meghatározott időszakra (pl. egy évre) -terv- vagy tényadatokkal 3.FOLYAMATOK 3.1. Rugalmasság Fajlagos átállási idő
[ ]
%100×= kv TT r Tv - új karbantartási feladatra történő átállás ideje [h] Tk- új karbantartási feladat összes ideje [h]-karbantartási intézkedésekre -gépre,gépcsoportra, szervezeti egységre,acé egészére -terv- vagy tényadatokkal 3.2. Tervszerűség Tervezett karbantartási idő aránya
[ ]
%100×= öt tt t tt - tervezett karbantartási idő [h/év] tö - összes karbantartási idő [h/év]-karbantartásiintézkedésekreés/vagygépr gépcsoportra, szervezeti egységre, a cég egészér -terv- vagy tényadatokkal 3.3. Költségoptimum Karbantartás költséghatékonysága
[ ]
%100× += Áöö o vkk k kö=kfö+kpö– összes karbantartási költség [eFt/év] vÁ - karbantartás miatti állásidő-veszteség [eFt/év]
-gépcsoportra, szervezeti egységre, a cég egészér -terv- vagy tényadatokkal
3.4. Irányítás Szabályozott folyamatok aránya
[ ]
%100×= ösz ii i isz - szabályozott folyamatok száma [db] iö - összes folyamatok száma [db]-szervezeti egységre, a cég egészére -karbantartási intézkedésekre -részfolyamatokra(pl. tervezés, előkész végrehajtás,ellenőrzés, számbavétel, any létszámgazdálkodás, stb.) 4.KIMENETEK 4.1. Funkcióképes eszközök Átlagos működési idő
[]
h nt t öüö ü= tüö- összes üzemidő [h/év] nö - összes hibaszám [1/év]-gépre,gépcsoportra, szervezeti egységre,a egészére -tényadatokkal 4.2. Karbantartási feladatok Feladatok időaránya
[ ]
%100×= öf k tt t tf -karbantartási feladat ideje [h/év] tö -összes karbantartási idő [h/év]-feladatonként (intézkedésenként): ápo gondozás, ellenőrzés, javítás, stb. -gépcsoportra, szervezeti egységre, a cég egész -terv- és tényadatokkal 4.3. Karbantartás-fejlesztés Hibaelemzés színvonala
[ ]
%100×= öok k nn n nok - feltárt hibaokok száma [1/év] nö- összes hibaszám [1/év]-gépcsoportra, szervezeti egységre, a cég egész -terv- és tényadatok 4.4. Karbantartási szolgáltatás Nyújtott szolgáltatások mértéke
[ ]
%100×= öszb sz kk k kszb - nyújtott szolgáltatás bevétele [eFt/év] kö - összes karbantartási költség [eFt/év][ ]
%100×= öszb sz tt t tszb - nyújtott szolgáltatás munkaideje [h/év] tö- összes karbantartási idő [h/év]-a karbantartás egészére -értékben vagy munkaidőben 4.5. Karbantartási rendszer hatékonysága Készenléti tényező
[ ]
%100× += knüöüö ttt h tüö- összes üzemidő [h/év] tkn- összes nem tervezettkarbantartás miatti állásidő [h/év]
-szervezeti egységre, a cég egészére -terv- vagy tényadatokkal
114
KÖRNYEZETI BIZONYTALANSÁG ÉS KÖRNYEZETBIZTONSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI
CONNECTIONS BETWEEN ENVIRONMENTAL SAFETY AND UNCERTAINTY
BERA József
környezetvédelmi szakértő Fonometro Környezettechnikai Bt.
berajo@kabelnet.hu
Kivonat: Az emberi tevékenységek minden esetben összetett rendszert alkotnak, számos, egymástól független, de ugyanakkor egymással összefüggésben lévő hatással. A környezetben generált válaszok és reakciók is változó jelleget mutatnak. Mindkét eset fő jellemzője az időben eltérő hatásmechanizmus, ami a rendszer és környezete kapcsolódási pontjait, a rendszerhatárokat is módosítja. Megvalósulását tekintve többféle környezetvédelem létezik az emberek számára, ami abból fakad, hogy az egyének, a társadalmi csoportok és a különböző államok vezetői eltérő módon értékelnek és kezelnek egy-egy környezetvédelmi problémát. A környezeti kockázatok vizsgálata és a környezethasználatok értékelése mindinkább túlmutat a határértékek előírásán alapuló minősítésen, ami a környezetbiztonságra is ráirányítja a figyelmet.
Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, környezeti bizonytalanság
Abstract: Every time human activity constitutes a complex system, with several unrelated though interrelated influences. The responses and reactions created in the environment show a varying nature. The main characteristic feature of both cases is the different mechanism of influence in time that modifies the connecting points of system and its environment and also the system frontiers. Taking realization into consideration there are several environmental protections for people which arise from the fact that individuals, social groups and the leaders of different states value and handle differently an environmental problem. The examination of environmental risks and the evaluation of environmental usages are increasingly have some significance beyond the assessment based on the prescription of limiting value, that enlists interest in environmental safety.
Keywords: sustainable progression, environmental protection, environmental uncertainty
1. BEVEZETÉS
A fellépő környezeti hatások értékelésénél bármilyen pontosan írjuk le az adott környezeti terhelést rövidebb időintervallumra meghatározott terhelési értékek nem elégségesek ahhoz, hogy az érintett környezet állapotára vonatkozóan később is megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. Fontos, hogy a kibocsátási oldalon – pl. tevékenységek megváltoztatása, egy új berendezés üzembe állítása – megjelenő pozitív és negatív jellegű eltérést, illetve minden, a környezeti jellemzőkben bekövetkező környezetterhelést befolyásoló változást figyelemmel kísérjünk. Ennek azért tulajdonítunk jelentőséget, mert a környezetterhelést meghatározó jellemzők állapota nem köthető állandósult értékekhez, ami környezeti bizonytalanságot okoz, ezen keresztül pedig kihat a környezetbiztonságra is.
Környezetterhelés szempontjából ugyanakkor nem egyetlen hatásról vagy tényezőről beszélünk, hanem több eltérő, de a kibocsátási oldalt tekintve egymással összefüggésben lévő hatás érvényesül. Ezek együttes értékelése, vagy a helyes beavatkozás meghatározása sok esetben nehézkes. A megoldásra irányuló vizsgálataink során jutottunk arra, hogy egy adott környezeti helyzetet kölcsönhatásokkal összekapcsolt elemek összességeként írjunk le [1]. Az eddigi vizsgálatok eredményeit foglaljuk össze az alábbiakban.
115 2. A KÖRNYEZETVÉDELMI RENDSZER
Amennyiben egymással kölcsönhatásban lévő elemek együttesét vesszük figyelembe a vizsgálatainknál, a vizsgálat alá vont környezeti hatást le tudjuk írni a rendszerszemlélet keretein belül. Az adott feladattól függ, hogy a rendszer körülhatárolása, illetve a rendszer határvonalának kijelölése hogyan történik, így a környezetvédelmi feladatoknál természetesen a környezeti hatásokat, mint rendszerelemeket célszerű elhelyezni a rendszerünkben.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a rendszer alapvető jellemzője a rendeltetésén és a funkcióján túl a határvonalán megfigyelhető anyag-, energia-, illetve információ be- és kiáramlás, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatás és azzal összefüggésben azok állapota, valamint lényeges jellemző még a rendszerelemek közötti kapcsolat.
A rendszer és környezete kölcsönhatását, valamint az elemek között fennálló kapcsolatot kiemeljük fenti felsorolásból.
Azok a jelenségek és a hatásokat generáló összefüggések, melyek a rendszerhatáron kívül vannak, kapcsolatot biztosítanak a rendszerelemek és a rendszer környezete között, vagy befolyásolják a rendszert, esetleg egy-egy rendszerelem hat ezekre az összefüggésekre és ezeken keresztül a környezetre. A környezeti hatások jellemzőit és értékelésüket ugyanakkor meghatározza a környezet állapota is, ezen belül a meglévő háttérterhelés és alapszennyezés, amihez tulajdonképpen a határértékeken alapuló megítélés is kapcsolható lesz.
Természetesen a különböző hatások alakulását az elemek közötti kapcsolat is befolyásolja, mivel egy beavatkozás, amit valamely szempont alapján teszünk meg, több – sok esetben az összes – kibocsátási tényezőt is módosíthat. Ezért a rendszerelemek egymás összefüggésében való figyelése is kiemelt jelentőséggel bír.
Többször is szóba került a rendszer figyelése, az állapot-változás nyomon követése. Ennek oka, hogy a legtöbb esetben környezeti bizonytalanság szempontjából meghatározó lesz a rendszerelemek viselkedése, vagyis a paraméterekhez kapcsolt időkoordináta. Ez kiegészül még az adott időpontban felvett térbeli helyzettel is. Tehát mikor a környezetvédelmi rendszer viselkedését vizsgáljuk, azt a rendszer idő- és helykoordinátáinak segítségével tehetjük meg.
Amennyiben a továbbiakban a vizsgálatok középpontjába a környezetvédelmi rendszert helyezzük, kijelölhetjük azokat a sarokpontokat, melyek segítséget adnak majd a hatások áttekintéséhez, valamint a rendszer és környezete kölcsönhatásának jobb megismeréséhez.
Egy ilyen környezetvédelmi rendszerre mutat példát az 1. számú ábra.
1. ábra Környezetvédelmi rendszer
Az 1. ábrán jól látható a rendszerhatárokban fennálló különbség, ebből adódóan célszerű megkülönböztetni a szűkebb és a tágabb rendszerhatárokat. Környezetvédelmi szempontból ez a megközelítés kiegészül még azokkal a külső hatásokkal, melyek oka a rendszerhatárokon
116 kívül eső források összessége.
2.1. Környezetvédelmi rendszer bizonytalanságai
A környezetvédelmi rendszerünket a belső folyamatok, azaz a rendszerelemek változásai, valamint a rendszerhatárokon kívül eső környezetből érkező hatások egyaránt befolyásolják.
Ezért meghatározó szempont a szűkebb és a tágabb rendszerhatárok kialakulása, illetve ezek időben zajló módosulása. Ebből a szempontból látni kell azt is, hogy sok esetben a külső hatások nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a rendszerelemekkel fennálló kapcsolat. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy a környezet irányából kell nagyobb védelmet biztosítani egy kedvező állapotú területnek, tevékenységnek vagy folyamatnak, és a rendszerhatárok tulajdonképpen a pozitív jellemzők alapján határozhatók meg.
Időben változó környezetterhelésre mutat példát a 2. számú ábra, ami különböző tulajdonságokkal bíró területen észlelt zajszint értékek láthatók.
2. ábra Zajszint értékek különböző területeken (szerző saját mérései)
A 2. számú ábra egy kiragadott környezeti hatást szemléltet azzal a céllal, hogy látható legyen a paraméterekhez, jelen esetben a vizsgált területeken érvényesülő hangnyomásszint értékekhez tartozó idő koordináta jelentősége. Megfigyelhető a legkisebb és a legnagyobb értékek közötti jelentős különbség, valamint az, hogy amennyiben a terület zajhelyzete ezek mellőzésével, vagyis átlagérték – LAeq egyenértékű szint – alkalmazásával történik, ez mennyiben tér el a szélső paraméterek alapján kiértékelt zajhelyzettől. Érdemes ugyanakkor összehasonlítani az eltérő környezetben rögzített hangnyomásszint értékeket is, mind az idő függvényében bekövetkező változás jellege, mind a paraméterek vonatkozásában.
Hasonló eredményre jutunk, amikor más környezeti hatást vizsgálunk. Erre mutat példát Debrecen Városban rögzített adatok összegzése alapján a 3. számú és a 4. számú ábra. A
117
környezetben fellépő terhelés más környezeti elem esetében, például a légszennyezettség vonatkozásában is változó jelleget mutat, mint ahogy az előzőekben bemutatott zajszint változással összefüggő háttérterhelés.
3. ábra Légszennyezési adatok összegzése májusi időszakban (OLM adatok alapján)
4. ábra Légszennyezési adatok összegzése januári időszakban (OLM adatok alapján) A környezeti háttérterhelésre vonatkozóan bemutatott példák alapján látható, hogy a rendszer értelmezésénél figyelemmel kell lenni egyrészt a rendszer állapotára, másrészt a rendszer–rendszerhatárok–rendszerkörnyezet kapcsolatára, illetve annak változásaira. Nehéz helyzetben vagyunk, amikor kiragadott mérési adatsorok állnak rendelkezésre, de tágabb időintervallumban szükséges a helyzet értékelése vagy minősítése. Nagyobb jelentőséget kap ez a kérdés, amikor egy környezeti probléma vagy veszélyhelyzet során szempont, hogy a beavatkozás hatékony, gyors, alacsony költséggel megvalósítható legyen, ugyanakkor a
118 funkcionális működés is fennmaradjon.
Célkitűzés a továbbiakban olyan összefüggések keresése és felállítása, melyek egységesen és dinamikusan követik a rendszer és környezete kapcsolatában bekövetkező változásokat.
Erre a rendszerhatárok vizsgálatán keresztül nyílik lehetőség a rendszer „P” sarokpontjai és a hozzájuk tartozó „r” vektorok elemzésével, ahogy az 1. számú ábrán is szemléltettük ezek kapcsolatát.
2.2. Hatások, jellemzők, rendszerkapcsolatok
Természetesen a környezetvédelmi rendszerek leírása során a kapcsolódó szakirodalomban [2] fellelhető megállapításokat és igazolt összefüggéseket célszerű követni. A továbblépést az jelenti a korábbiakhoz képest, hogy a környezeti hatások összefüggéseit is rendszerelméleti alapokra helyezzük. Ezzel megfordítjuk a környezetvédelemben szokásosan alkalmazott és elterjedt vizsgálati és értékelési folyamatokat, melyek sok esetben az utólagos beavatkozás módszerét érvényesítik.
Régi módszer, amikor külön-külön vizsgáljuk a hatásokat, majd az eredményt, pl. a hatásterületet összegyúrjuk és együttesen minősítjük. Ez a minősítés ugyanakkor a legtöbb esetben az egyszámos határértékeken alapul, ami a korábban bemutatott háttérterhelés adatokat (2., 3. és 4. ábra) tekintve semmiképpen sem tekinthető szerencsésnek. Kérdés, hogy ebben az esetben mennyiben és hogyan vesszük figyelembe az időfüggőséget, és hogyan készítjük fel a rendszerünket a külső behatásokra?
Új módszer, amikor a vizsgált folyamat – legyen az egy tevékenység, egy gép működése, vagy egy természeti érték fenntartása – jellemzőit alapul véve ültetjük rá a folyamatra a rendszerhatárokkal és a sarokpontokkal leírt környezetvédelmi rendszerünket. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára is, hogy a szűkebb és a tágabb rendszerhatárok – ahogy az 1. számú ábrán is látható − közötti különbségek mikből adódnak egy adott helyzetben vagy folyamat során, a rendszerhatárok szélső értékeit minél pontosabban, a bizonytalanság kizárásával adjuk meg.
Az eddig elmondottakra tekintettel kijelenthetjük, hogy környezetvédelmi szempontból az időfüggőség miatt variáns rendszerekről beszélhetünk. Ráadásul sztochasztikus is a rendszer, mivel egy bemenő jelhez többnyire több eltérő kimenő jel tartozik bizonyos bekövetkezési valószínűséggel, valamint a jel nem ismételhető meg azonos jellemzőkkel, vagy változatlan formában. A rendszerjellemzők- és kapcsolatok áttekintésének feltétele, hogy rögzítsük a hatásokat, melyek a rendszerválaszokat generálják.
A környezetvédelmi rendszer időfüggősége, vagyis a variáns tulajdonság mellett lényeges a rendszert érő járulékos gerjesztések jelenléte, amit az 5. számú ábra szemléltet.
5. ábra Többváltozós rendszer vázlata
119
A rendszergerjesztések körében a rendszert érő hatásokat az alábbiak szerint osztjuk fel a továbbiakban:
- Tudatos behatások;
- Véletlen behatások;
- Járulékos behatások.
Látható, hogy többváltozós rendszert kell kezelnünk, melyben a legtöbb esetben a tervezett és felügyelet mellett zajló tudatos behatás mellett számolni kell a véletlen és a járulékos behatásokkal.
Amennyiben csak a belső folyamatokat felügyeljük, egyszerű a dolgunk, hiszen a rendszer elemeit alapul véve tervezhetőek, illetve becsléssel pontosan meghatározhatóak a hatások, a későbbi környezetterhelés. Ekkor a szűkebb és a tágabb rendszerhatárok közötti különbség is szűk intervallumban marad, ami kedvező rendszerállapotot eredményez. A tudatos behatások a belső folyamatokra nincsenek hatással olyan módon, hogy egy tevékenységből eredő környezetterhelés, vagy a környezetből származó külső hatás káros lenne szennyezés vagy akár környezetkárosítás kialakulása miatt.
A véletlen behatások tervezése nehéz, csak nagy bizonytalansággal lehetséges. Számos tényező, az ellenőrzött folyamat, azaz a rendszerelemek mellett a környezet állapota, mint a környezeti jellemzők vagy akár az időjárási viszonyok befolyásolják. A véletlen behatásokra ugyanakkor fel lehet készülni, a rendszer jellemzői és a rendszerválaszok alapján a lehetséges beavatkozás pontja és ideje már ismert lehet.
Új elemként vezetjük be a járulékos behatásokat, melyek kapcsolata a rendszerválaszokkal és a tudatos behatásokkal meghatározó szempont. Ugyanis ezek a járulékos behatások a beavatkozási folyamatok következményeként jelennek meg, melyek szintén hatással vannak a környezetre, így módosítják a rendszerhatárokat.