1923 és 1944 között más jelöltek is kérték a sub auspiciis Gubernatoris felavatásukat, ezen felterjesztéseket a Kari, majd a továbbterjesztést követően az Egyetemi Tanács is megtárgyalta. A kutatás jelenlegi állása alapján az itt bemutatott személyekről lelhető fel adat, azonban a fejezet korábbi lábjegyzeteiben – a vonatkozó helyeken – a további „sikertelen próbálkozásokról” már írtam, viszont az ismétlés elkerülése végett itt nem tüntetem fel ezen kérelmezőket.
Az Erzsébet Tudományegyetemen az elutasítások fő oka a kiírások kiterjesztő értelmezése okán merült fel, ugyanis az általában jelest csak a főbb tantárgyakra értették, azonban ezt teljeskörűen kellett értelmezni; feltehetőleg Szegeden sem lehetett ez másképp.956
I. Az 1923. június 6-i jelentés szerint Balogh Árpád Ányos sub auspiciis Gubernatoris felterjesztését kérte, amelynek a következő kari tanácsi ülésen való referálását Kolosváry Bálintra bízta a dékán.957 A jelölt avatására végül nem került sor, így feltehetőleg az egyetemi tanácson elbukhatott vagy a kormányzó nem támogatta a kérelmét.
II. Az egyetemi tanács 1925. szeptember 23-i I. rendes ülésén nem utasították el ugyan Svábyné Priegl Irén958 jogtudományi doktor959 államtudományi doktorrá való
955 Ujság, 1935. szeptember 22., XI. évf., 216. sz., 6. p.; KORNIS 1935. 161–164. p.; PH., 1935. október 13., LVII. évf., 234. sz., 4. p.
956 POLYÁK 2014a.
957 CSML FJTJK 4. doboz, 743/1922–23.
958 1921-ben jelentősen megcsappant a joghallgatók száma, egyrészt a numerus clausus miatt, másrészt az elindult közigazgatási képzés szívta el a jogászhallgatókat. A sajtó kiemelte, hogy a Budán tartózkodó Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára két hölgyet is felvettek, az egyik Priegl Irén, Priegl István aradi ügyvéd árvája, aki éppen akkor vizsgázott kitüntetéssel. A másik hölgyet nem nevezték meg, kizárólag arra tértek ki, hogy ő is kitűnően megállta a helyét. Újság, 1921. február 13., XIX. évf., 35.
sz., 2. p.
959 A szegedi tanulmányai előtt külföldön is tanult, ugyanis azzal a kérvénnyel fordult a kari tanácshoz, hogy két szemeszter német jogi tanulmányait és a két veszett félévét is számolják el részére, amelyet a kar támogatás nélkül terjesztett fel a miniszterhez. CSML FJTJK 1. doboz, 1920. december 10. III. rendes ülés, 776/1920–21.
kitüntetéses avatási kérelmét, hanem támogatás nélkül terjesztették fel a miniszterhez.
Ugyanezt az utat járta be Gedeon Imre államtudományi doktor is.960
Priegl Irén, az első magyar ügyvédjelöltnő élete sajnálatos módon tragikus véget ért. Diploma után ügyvédi irodát vezetett és egy jogi szemináriumban is tanított. Ő volt az első nő, aki Magyarországon jogi doktorátust szerzett és a halálát követő napon avatták volna ügyvéddé. Erdélyi származású volt, édesapja, Priegl István ügyvéd volt Aradon. Az ő példája vezette Irént az ügyvédi pályára, amelyen előtte magyar nő nem dolgozott, ezen okból tanulmányai során az egyetemi kollégáinál is nagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie, hiszen nőként úttörő volt a jogi fakultáson. Kitüntetéssel végezte el jogi tanulmányait. Hivatása annyira lekötötte minden érdeklődését, hogy férjétől elvált, mert úgy gondolta, hogy a családi élet akadályozná a nehezen kivívott szakmai pályáján.
Nemcsak jogászi körökben, mindenütt nagy szomorúsággal kezelték Priegl Irén korai961 halálát.962
III. A vallás- és közoktatási miniszter 1933-ban levelet intézett a jogi karhoz, azzal a tartalommal, hogy évente kizárólag egyetlen személyt lehet sub asupiciis felavatni és csak a folyó tanévben, s mivel Papp János 1934. június 14-én tette le a doktori szigorlatát, így nem lehetett őt visszamenőlegesen az 1932/1933. tanév terhére felavatni. A minisztérium utasította a kart, hogy új listát állítson fel, amelyben másik két személyt nevezzen meg sorrendmegjelöléssel.963 Sajnálatosan életéről további adat nem áll rendelkezésre.
IV. Deák Gézának964 szintén sikertelen volt a sub aspiciis Gubernatoris avatási kérelme, azonban nem távolodott el az egyetemtől, ugyanis az 1933/1934. tanév második szemeszterében a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszékre kérte a felvételét ösztöndíjas
960 CSML FJTR 1. doboz, 1925. szeptember 23. I. rendes ülés, 90/1925; CSML FJTJK 4. doboz, 42/1924–
25.; Uo. 6. doboz, 1925. október 23., 162 – 163/1925–26.
961 Az általam felkutatott források egy családfakutató oldalra vezettek, az alapján Priegl Irén 1892. július 10-én született, így 33 évesen hunyhatott el. https://www.geni.com/people/Ir%C3%A9n-Sv%C3%A1by/6000000079747480834 (l. i.: 2019. szeptember 15.)
962 Újság, 1925. november 24., I. évf., 113. sz., 2. p.; CSML FJTJK 6. doboz, 1925. november 21., 232/1925–26.; Esti Kurir, 1925. november 24., III. évf., 266. sz., 7. p.
963 CSML FJTJK 20. doboz, 1933. december 5., 478/1933–34.
964 A jogi kari dékán bizonyítványt állított ki, hogy „Deák Géza, Mezőcsáton született, 1907. december 6-án, református vallású. A harmadik tárgyú első jogtudományi szigorlatát 1930. december 19-én egyhangúlag kitűnővel, a második tárgyú második jogtudományi szigorlatát 1931. május 13-án egyhangúlag kitűnővel, és az elsőtárgyú harmadik jogtudományi szigorlatát 1931. június 24-én ugyancsak egyhangúlag kitűnővel tette le; a doktori értekezését a kar elfogadta, így 1932. április 23-án a jogtudományok doktorává summa cum laude avatták fel.” CSML FJTJK 21. doboz, 1934. február 14., 774/1933–34.
gyakornoknak.965 Egyéb életrajzi adatot nem sikerült felkutatnom.
V. Vas Tibor Csiky Jánossal együtt folyamodott avatásért, akinek a kérelmét a kar szintén támogatta, de végül nem került sor az avatására. Láthatólag Csiky János tudományos és tanulmányi pályafutása még Vasénál is impozánsabb volt, ezen felül Csiky édesapja a Szegedi Országos Büntetőintézet igazgatója volt hosszú időn keresztül, így a rangsorolásánál ezen tények lettek a meghatározóak.
Vas Tibor 1911. május 27-én Budapesten született, izraelita vallású volt,966 középiskolai tanulmányait a szegedi kegyesrendi Dugonics András Gimnáziumban végezte – mint Bibó István, Reitzner Béla és Ortutay Gyula évfolyamtársa –967 az alsó osztályt, mint rendes, a felső osztályt, mint magántanuló. Gimnáziumi osztályzatai közül csak egyetlenegy volt jó, az első osztályról szóló bizonyítványában rajzoló geometriából. A gimnázium felső osztályát azért kellett magántanulóként elvégeznie, mert 14 éves korában súlyos szemműtéten esett át, amely balsikerrel végződött és jobb szemét elveszítette, „a bal szemével való olvasás” pedig lehetetlenné tette számára a gimnázium rendes tanulóként való elvégzését. Az ötödik osztállyal párhuzamosan megtanulta a Braille-írást és -olvasást. Tanulmányai folytatása érdekében kapcsolatba lépett különböző német, francia és magyar könyvtárakkal, az ott fellelhető Braille-írásos anyag használata érdekében. 1929-ben a DMKE által szervezett délvidéki iskolák versenyén kémia dolgozata a legjobb volt, azonban a szabályzat alapján nem lehetett neki odaítélni a díjat, így az igazgatóság egyedi határozatot hozott, amelyben 30 aranykoronás különdíjban részesítette. Jogi tanulmányait megszakítás nélkül végezte, az alapvizsgáit és jogtudományi szigorlatait kitüntetéssel tette le. Egyetemi tanulmányai alatt a különböző büntetőjogi, nemzetközi jogi, közigazgatási jogi, gazdaságpolitikai, politikai és jogelméleti szemináriumokban kiváló eredménnyel dolgozott. 1932/1933. tanévben A transzcendentális logika jelentősége a jogelméletben című pályaművét dicsérettel és felemelt pályadíjjal ismerték el. Kimagasló tehetségét, különösen a kitartó szorgalmát méltatták, amellyel az iskolai tanulmányait csaknem teljes vaksága ellenére végigvitte, amelynek eredményeképpen 1934-ben jogi, és 1935-ben államtudományi doktorrá avatták fel.968
965 CSML FJTJK 21. doboz, 567–1933/34.
966 SZABADFALVI 2014. 680. p.
967 SZABADFALVI 2014. 679. p.
968 CSML FJTJK 22. doboz, 1934. június 18. XIII. rendkívüli ülés, 1265/1933–34.; SZABADFALVI 2014. 680.
p.
Később komoly tudományos szakmai pályát futott be. 1934-től ügyvédjelöltként, majd 1938 és 1949 között ügyvédként működött. 1947-ben a Szegedi Tudományegyetem jogi karán magántanárrá képesítették és 1948-tól oktató volt a debreceni, majd a pécsi tudományegyetemeken:969 1949-ben Debrecenben – egy szemeszter erejéig –, majd Pécsett 1951-ig, amikor is Budapestre nevezték ki egyetemi tanárrá Moór Gyula utódaként.970 1951 és 1955 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatósági tagja, 1953 és 1956 között a Jogtudományi Közlöny főszerkesztője volt. Harminc éven át töltötte be a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének elnöki tisztét. Budapesten halt meg 1983. május 19-én.971
VI. Sápi Sándor a háború időszakában kérte az ünnepélyes doktoravatását, Mayer Józseffel együtt nyújtotta be kérelmét. Sápi 1914. január 14-én született Lajosmizsén; apja, több mint 3 éven át harctéri szolgálatot teljesített, édesanyja Benke Erzsébet. Gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti római katolikus piarista gimnáziumban végezte, azonban alsóban több esetben is csak jó érdemjeggyel rendelkezett (első osztályban jeles volt, kivéve: ének-zene, testnevelés, rajz és földrajz; harmadik osztályban jeles volt, kivéve:
testnevelés, latin, irodalom és történelem; negyedik osztályban jeles volt, kivéve:
testnevelés és matematika; ötödik és nyolcadik évfolyamon jó érdemjeggyel bírt:
testnevelés).972 Érettségi vizsgáját 1934. június 5-én kitüntetéssel tette le. Indoklásában a jó érdemjegyekre azt hozta fel, hogy minden nap ingázott és naponta kétszer 27 kilométert kellett gyalog megtennie az otthona és a gimnázium között, ezen felül kisdiákok tanítását vállalta és a saját tanulmányaira kevésbé tudott figyelni. Az egyetemre 1934. szeptember 12-én iratkozott be, ahol az első alapvizsgát szótöbbséggel kitűnővel, a másodikat és harmadikat szótöbbséggel kitüntetéssel tette le. A második tárgyú jogtudományi szigorlatát 1937. december 15-én teljesítette egyhangúlag kitűnővel, majd az első tárgyú második jogtudományi szigorlatát 1938. április 8-án szótöbbséggel kitűnővel, és végül a harmadik
969 SZABADFALVI 2014. 680–682. p.
970 „Moór Gyula háború alatt tanúsított magatartásának megismerésére szolgál, amikor szegedi kollégája, Horváth Barna és tanítványa, Bibó István kezdeményezésére – több neves professzor visszautasítása után – Moór támogatólag aláírta Vas Tibor, zsidó származású fiatal jogfilozófusnak a kormányzóhoz írt kérelmét, melyben a zsidó törvények alóli mentességéért folyamodott. Valószínű ennek is köszönhetően mentesült az ifjú kolléga – Moór későbbi utóda a pesti egyetemen – a hátrányos következmények alól.” SZABADFALVI 1993. 1395. p.
971 KENYERES 1994. 946. p.
972 A kultusztárca az 1934. szeptember 22-én kelt 16.103/1934. IV. számú leiratával felhívta a figyelmet, hogy kizárólag olyan hallgatót terjesszenek fel, aki végig jeles volt, kivéve ének-zene és testnevelés, amelyektől el lehet tekinteni. Az egyetemi tanács ezen határozat ellenére támogatta Sápi pályázatát és mégis felterjesztette a kultuszminiszterhez. CSML FJTR 5. doboz, 1939. szeptember 27. I. rendes ülés, 90/1939–40.
tárgyút 1938. október 7-én egyhangúlag kitűnővel tette le. Az előadásokat végig látogatta, a tantárgyakból kollokvált végig jeles és kitűnő érdemjeggyel. Dolgozott a jogelméleti, közjogi, büntetőjogi, politikai és közigazgatási szemináriumokban. Az 1936/1937.
tanévben büntetőjogi pályamunkájával pályadíjat nyert és első helyezett lett a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége által 1936-ban az egyetemi hallgatóknak kiírt és az elszakított magyarság sorsával foglalkozó országos pályázaton. A doktori értekezését A lopás ismérvei címmel írta.973
A jogi kari tanács álláspontja szerint Sápi974 a mintapéldája annak, aki alsóbb társadalmi rétegből származik és a maga erejéből küzdi fel magát. Az egyetemi tanács támogatta a pályázatát a korai tanulmányok hiányos voltára való tekintet nélkül, de végül így sem nyerte el a kitüntetést.975
VII. Végül az általam talált utolsó hallgatóként Pálik Ferenc folyamodott sub auspiciis avatásért, aki Lányival együtt nyújtotta be kérelmét, sajnálatos módon nem volt jeles, kizárólag jó érdemjeggyel rendelkezett, ezért a kar nem támogatta a kérvényt. Más adat nem áll rendelkezésre az életéről.976