I. A nagy szegedi árvíz idején a Tisza 1879. március 5-én törte át a gátat, amelynek következtében a város jelentős részét elmosta a folyó.635 Így az árvíz utáni helyreállítási munkálatok során napirendre került az egyetem kérdése is.636 Még ugyanezen év decemberében a Hon kormánypárti napilap megállapította, hogy Szeged felé hajlik a mérleg Pozsonnyal szemben. A Pesti Napló ugyanekkor kifejezetten azt közölte, hogy Szegeden a jogi és bölcsészeti fakultás felállítása nemzeti ügy.637 A Religio vallási periodika is kiemelte, hogy a Pesti Napló nem engedte az egyetem kérdéskörének az elhalványulását, hanem időről-időre elővette azt és állást foglalt mellette. Egyik javaslata Debrecen, a másik Szeged volt, az utóbbi helyére egy katolikus irányítású intézményt638 tervezett. Ezen gondolatait később a lapnak revideálnia kellett azzal, hogy megállapításait nem Szeged mellett tette le, hanem figyelemkeltésnek szánta, hiszen Szegednek nem volt püspöki székhelye.639
1879-ben megjelent egy tájékoztató, tudományos mű: Emlékirat a Szegeden felállítandó egyetem tárgyában címmel, amely részletesen kibontotta Szeged város törekvéseit és feliratait az egyetem igényében: „Az Alföldnek és ezzel együtt Szegednek szüksége van egy egyetemre vagy főiskolára, hiszen ha fel is állítanak egyetemeket az ország más felén az Alföldnek, akkor is szüksége lesz egyre.” Évek alatt a város körül jelentős magyar ajkú városiasodás indult meg, köztük: Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Orosháza, Szabadka, Zenta, Óbecse. Mindezeken túl tekintélyes, 100 km sugarú magyar és idegen nyelvű terület központjában feküdt a település: Újvidék, Temesvár, Nagy-Becskerek, Lúgos szomszédságában. Ezek alapján látható, hogy Szeged városa nagy magyar–idegen nyelvű csoport központjában helyezkedett el.640
633 DEVICH 1984. 13. p.
634 GÁL 1929. 24. p.
635 ANTAL 2014a. 255. p.
636 DEVICH 1984. 13. p.; CSMLSZVPH 1941. 503/1879.
637 GÁL 1929. 38. p.
638 A felekezeti fenntartású intézmények dualizmus kori terveiről lásd: LADÁNYI 2004. 3–38. p.
639 Religio, 1880. június 30., XXXII. évf., 52. sz., 413–424. p.; Uo. 1899. december 16., LVIII. évf., 48. sz., 384. p.
640 Emlékirat 1897. 3–29. p.; PAPP 2010. 15. p.
Éppen ezért Szeged 1880-ban ismét benyújtotta igényét az egyetem iránt, majd 1881-ben Kassa is. Sajnálatos módon ezen küzdelemben az vált a mértékadóvá, hogy melyik város milyen mértékben volt hajlandó összegeket áldozni a felsőoktatási intézmény megalapítására. A kezdeti fő indokok Budapest centralizációjának csökkentése, új vidéki tudományos központok megteremtése641 és a vallási–lokális érdekek előtérbe helyezése voltak, amelyek mind felbukkantak az általam kutatott levéltári anyagokban. Bár a minisztert nem az anyagi hozzájárulások motiválták egy-egy város kiválasztásában, de tekintettel az ország anyagi helyzetére, fontos volt, hogy egy stabil infrastruktúrával és fejlettséggel bíró település kapja meg az új egyetemet.642
Trefort Ágoston kultuszminiszter 1880 tavaszán Felségfolyamodványt intézett az uralkodóhoz (Pozsony érdekében),643 amelyben három kérdést tett fel: az első a harmadik egyetem szükségességéről szólt, a második a legalkalmasabb helyet tárgyalta, legvégül az ország pénzügyi állapotára tért ki. Mindezekre maga a miniszter adott választ, az első esetében adatokkal demonstrálta, hogy a volt törvényhozó fővárosban vannak kollégiumok, ahol akár 400 hallgató is megfordult évente. A második kérdésre való válaszában Pozsony mellett foglalt állást. A harmadik kérdés esetében a megoldást először a jogi, majd a bölcsészeti és az orvosi képzés létrehozása jelentette volna. Ezen terve a klasszikus oktatási struktúrának ellentmondott, hiszen abban az időben a bölcsészetire épült rá a jogi, teológiai és orvosi képzés.644
Ez idő tájt Pozsony és Szeged között komoly csatározás és levélváltás is zajlott a fenti okokból,645 majd Szeged városa kérvényt646 intézett a kultuszminiszterhez. Mindezt ismét több vármegye támogatónyilatkozata kísérte Szeged felkérésére:647 1880. február 26-án Kecskemét szabad királyi város főjegyzője,648 március 15-én Pécs szabad királyi város főjegyzője, március 27-én Torda vármegye alispánja,649 március 16-án Zemplén vármegye alispánja,650 május 19-én Torontál vármegye főjegyzője,651 végül június 2-án
Jász-641 MIHÁLKOVICS 1895. 4–5. p.
642 LADÁNYI 1965. 33–35. p.
643 DEVICH 1984. 17. p.
644 GÁL 1929. 39. p.
645 GÁL 1929. 42–43. p.; BANA–BARNA 2015.22–27. p.
646 3212. számú kérvény: CSML SZVKJ 1880. 70/1880.
647 Győr sz. k. város „tekintettel az ország jelen pénzügyi állapotára ez idő szerint nem pártolja” Szeged kérését. CSML SZVPH 1941. 2380/1880.; Képviselőházi Napló X. 1880. február 23., 207. o.ü., 56. p.;
Képviselőházi Napló XI. 1880. március 12., 223. o.ü., 70. p.
648 CSML SZVPH 1941 6429/1880.
649 CSML SZVPH 1941. 4645/1880.
650 Képviselőházi Napló XI., 1880. április 8. 232. o.ü., 239. p.
651 CSML SZVKJ1880. 256/1880.
Nagykun-Szolnok vármegye alispánja,652 mind a harmadik egyetem tárgyában tört lándzsát.653
Végül 1880. november 18-án Szeged város küldöttséggel járult az uralkodó elé, amely során egy memorandumot is átadott, mindez hatással volt a címzettre. Így a király engedélyével megkezdték az egyetem előmunkálatait; a város elöljáróságai november 21-én látogatták meg Szegeden Tisza Lajos kormánybiztost,654 aki szintén ígéretet tett arra, hogy Szeged kérelméért minden tőle telhetőt megtesz.655
Egy évvel később, 1881. október 23-án Trefort Ágoston kultuszminiszter személyesen is megtekintette a várost, és értekezleten tárgyaltak az orvosi, a jogi és a bölcsészeti karok elhelyezéséről. Hangsúlyozta, hogy a „tudományok felvirágozása érdekében” van szükség a harmadik egyetemre, amely egy vagy két év múlva lett volna felállítható. A cél az volt, hogy az új egyetem tehermentesíteni tudja a Budapesti Tudományegyetemet és ezáltal a hallgatók 1/3-át át tudja vállalni.656
A miniszteri látogatás után a Szegedet megjárt szakértők alapos jelentést (35.519.
számú) terjesztettek a miniszter elé. Than Károly és Eötvös Loránd a jogi, bölcsészeti és természettudományi karokra vonatkozóan fogalmaztak meg észrevételeket, ahol a felajánlott reáliskola épületét nem tartották elégségesnek. A klinikákra vonatkozóan Korányi Frigyes és Fodor József alkottak véleményt: a jelenlegi ingatlanokat nem ítélték megfelelőnek, ezért újakat kellett volna építeni. Azonban elismerték, hogy Szeged alkalmas a harmadik egyetem elhelyezésére, csupán jelentős anyagi áldozatokat kellett volna hoznia a városnak.657
Erre a leiratra Szeged válaszolt. Kifejtették, hogy a Ratio Educationis a felsőoktatási intézmények számát négyben határozta meg, amelyeket feltehetőleg egyetemmé szándékoztak fejleszteni, azonban ezen terv mindezidáig feledésbe merült;
illetve az erre vonatkozó tervek mindeddig Szeged megkerülésével valósultak meg.
Továbbá, száz év alatt a Délvidék jelentősen felfejlődött Szeged hathatós közreműködésével, ezért neki kötelezettségei voltak az ott élők irányába. Az egyetemalapítás terhe elsődlegesen az államé volt, miközben Szeged jelentős előtámogatásokkal látta el a jelen célt. A miniszter is elismerte, hogy az új egyetem
652 CSML SZVKJ 1880, 384/1880.
653 CSML SZVKJ 1880. 136–138/1880.
654 ANTAL 2014a. 255. p.
655 GÁL 1929. 45. p.
656 Eger Hetilap, 1881. október 27., XX. évf., 43. sz., 467. p.; PAPP 2010. 18. p.
657 Eger Hetilap, 1881. március 30., XXI. évf., 13. sz., 125. p.; Uo. 1882. július 13., XXI. évf., 28. sz., 268.
p.; CSMLSZVPH 1941. 35519/1880.
kérdése sürgős, hiszen az idő tájt közel 836 magyar hallgató volt Bécsben.658
Ha nem is volt sikeres Szeged ezen törekvése, hiszen a tárgyalások megszakadtak, azonban a köztudatba sikerült átvinni a város egyetemhez való „jogosultságát”,659 illetve ezzel Szeged a harmadik egyetem kérdését eldöntöttnek látta a saját javára.660 Mindezek által, ha nem is Szegeden kívánták létrehozni a harmadik egyetemet a közszereplők, az Emlékirat és az uralkodónál történt tisztelgés következtében Szeged kérelmét a sajtó, a közfelfogás, a tudományos körök elkezdték támogatni.661
II. 1893. október 3-án a Budapesti Hírlap is Szeged mellett foglalt állást: „Szeged a legalkalmasabb, mint a város közössége, a város fekvése, a lakosság megosztottsága és kultúrintézményei szempontjából az egyetemlétesítésre.” Szeged az árvíz után az ország második városává fejlődött és komoly központjává vált a vidéknek, mindezt a délvidékről beáramló tanuló ifjúság száma is reprezentálta. 662
1893. január 21-én Szeged közgyűlése Csáky Albin közoktatásügyi miniszterhez egy újabb feliratot fogalmazott meg a harmadik egyetem tárgyában.663 A felirat kézbesítésekor, 1893. október 10-én Szeged város 12 tagú küldöttsége nem csak az összes budapesti sajtóirodát járta be, hanem valamennyi pártklubbot is. A megkeresett személyek mindegyike egyöntetűen támogatta Szeged kérvényét, kivéve Szilágyi Dezső igazságügy- miniszter egyben Pozsony város képviselője.664 A király október 23-án fogadta őket,665 ahol Ferenc József jó szándékáról és kellő figyelméről tett ígéretet a szegedi egyetem kérdésében.666
658 GÁL 1929. 47–53. p.
659 GÁL 1929. 54. p.
660Emlékirat 1879. 37–42. p.; Szeged az Egyetemért. Engel Lajos Nyomdája, Szeged, 1907. 3–25. p.; Az Eger című hetilap már arról számolt be, hogy elsősorban Pozsonyt támogatta Trefort Ágoston kultuszminiszter és Szeged esetében nem látott realitást sem az állami, sem a katolikus intézmény létrehozására. Eger Hetilap, 1882. október 26., XXI. évf., 43. sz., 1. p.; 1883 májusában az egyetem ügye ismét napirendre került, amely során kérdésként merült fel, hogy Szeged legyen-e az új egyetem székhelye, mint ahogy a közvélemény óhajtja, és mint azt Szeged fontos földrajzi helyzete megkívánja; vagy Pozsony, mint a miniszter akarná, azonban e felett sem tanácskoztak. Nemere, 1883. május 13., XIII. évf., 39. sz., 1. p.
661 DEVICH 1984. 20. p.
662 BpH., 1893. október 03., XIII. évf., 273. sz., 4. p.
663 CSML SZKVJ 1893. 294–29/1893.; CSML SZVPH 1941. 25853/1893.; CSML SZKVJ 1893. 29/1893.
664 A sajtó teljes támogatást ígért Szegednek ezen cél megvalósítására. PN., 1893. október 10., XIII. évf., 280. sz., 7. p; Uo. 1893. október 11., XIII. évf., 281. sz., 5. p.; Uo. 1893. október 12., XIII. évf., 282. sz., 6. p;
GÁL 1929. 62–64. p.
665 PN., 1893. október 18., XIII. évf., 288. sz., 8. p.
666 BpH., 1893. október 24., XIII. évf., 294. sz., 4. p.; Fővárosi Lapok, 1880. november 30., XVII. évf., 266.
sz., 1319., 2294. p.;CSMLSZVPH 1941. 29756/1893.
Közben a képviselőház 1893 novemberében tárgyalta a következő évi költségvetést, ahol szóba került az egyetem. Sághy Gyula667 után Herman Ottó668 és Berzeviczy Albert szólalt fel, utóbbi elmondta, hogy a miniszternél kezdetektől fogva el volt döntve az egyetem helye.
1895-ben megismétlődött a korábbi vita. Herman kifejtette, hogy a harmadik egyetemért folyó küzdelem legélesebben a két város közt dúlt, Berzeviczy Albert Pozsonyt tartotta a legalkalmasabb helynek, azzal, hogy Szegednek inkább a második műegyetemet juttatná. Ellenfele ezzel nem értett egyet, hiszen az Alföld a legalkalmasabb a tudományos művelődés folytatására, ugyanakkor a mezőgazdasági jellegéből adódóan nem rátermett ipari célokra, ezért egy műegyetem létesítése ott nem volna szerencsés. A műszaki egyetemet oda kellene helyezni, ahol megvannak hozzá a technikai és gyári feltételek, amelyre a legelőnyösebb a Felvidék, azon belül is Selmecbánya.669
A vita 1896 februárjában folytatódott, amikor is Hortoványi József670 Pozsony mellett érvelt és adatokkal támasztotta alá álláspontját. Elismerte, hogy tisztában volt Szeged igényeivel, de a pozsonyi egyetem került volna a legkevesebb anyagi befektetésbe.
Sima Ferenc viszont Szeged mellett foglalt állást: megállapítása szerint Szeged mellett nem csak a nemzetiségi szempontok álltak, hanem a délvidéki központnak számító város egyenesen a kultúrát képviselte a környéken.671 Majd Városy Gyula esperes672 kért szót:
tudta jól, hogy Debrecen pozíciója megkérdőjelezhetetlen, mint harmadik egyetemé, éppen
667 „A helyzetre való tekintettel, Szeged egyetemért való igénye, ha nem is sikeres, de egy műegyetemet nyugodt szívvel igényelhet. Hiszen a műegyetem az egyetemmel egyenrangú kulturális intézet és Szeged városára és vidékére sokkal messze hatóbb, mint ott egy harmadik egyetem felállítása, annál inkább, mert hiszen már a debreceni egyetem terve is kiemelkedett embriójából, tehát Szegednek távol kilátása van ezzel az egyetemre.” In: Képviselőházi Napló XIV. 1893. november 21., 253. o.ü., 278. p.
668 Herman Ottó országgyűlési felszólalásairól lásd: ÁMÁN 2017b.11–16. p.; Herman Ottó (1835–1914): az egyetem után a bécsi udvari múzeum természettudományi osztályában hivatalnok lett. 1862-ban részt vett a lengyel felkelésben, majd 1872-ban a Nemzeti Múzeum állattárához került s ott dolgozott egészen 1875-ig, amikor függetlenségi programmal képviselővé választották. 1879 és 1883 között Szeged (II. kerület, Alsóváros), 1893 és 1896 között Miskolc, majd Törökszentmiklós országgyűlési képviselője volt.
Legkiválóbb magyar természetbúvárunk volt. 1894-ban megalapította a Magyar Madártani Központot, amelynek igazgatója volt egészen haláláig. DEVICH 1984. 16. p.; HALÁSZ 1886. 70. p.; Tolnai Új Világlexikona, 6. kötet, Budapest, 1927. 267. p.
669 REIZNER 1991. 973. p.; Képviselőházi Napló XXII. 1895. február 1., 451. o.ü., 238–243. p.
670 Hortoványi József – Pozsony vármegye: a doktori címet elnyerve jogtanári pályára készült, de azután az ügyvédségre adta magát, először Székesfehérvárott, később Budapesten működött. Párton kívüliként jutott be az országgyűlésbe Galánta kerületből. STURM 1892. 235–236. p.
671 Képviselőházi Napló XXX. 1900. október 8., 590. o.ü., 5–10. p.
672 Városy Gyula: 1875-ben lett kalocsai érseki levéltárnok, egy évvel később szentszéki jegyző, majd a kalocsai főegyházmegye érseki könyvtárának igazgatójává nevezték ki. 1889-ben babolcsai címzetes apát lett. 1892-ben Császka György érsek oldalkanonokjává és a tiszai kerület főesperesévé, 1901. november 1-én székesfehérvári püspökké, 1905. október 17-én kalocsai érsekké nevezték ki. VÉGVÁRY –ZIMMER 1910. 17.
p.
ezért a negyediknek Szegedet kérte, mégpedig katolikusnak, ha Debrecen református irányítású lett volna.673
1899-ben ismételten kisebb mozgalom zajlott le a jogakadémiáért, ugyanis Szeged politikát váltott, amely alapján már nem egyetemet szeretett volna, hanem először jogakadémiát, amelyet fakultássá felfejlesztettek volna, és ennek révén fokozatosan építették volna ki az egyetemet. Az elkészült újabb memorandum szintén kiemelte Szeged kulturális fontosságát és vidékére kiható vonzóerejét, és külön hangsúlyozták, hogy a budapesti tudományegyetem túlnépességének megszüntetésére egyedüli mód a harmadik egyetem megszervezése volna.674