III. 2. 6. Összehasonlítás és konklúzió
III. 3. Az 1880-as évek reformjai
A következő reformokra való törekvés folyamatosan lelassult és végül szinte elhalt.
Kisebb módosítások zajlottak a ’80-as évek elején: 1883. augusztus 20-án a 28.291/1883.
számú VKM. rendelettel200 egyedül a királyi tudományegyetemek és a királyi
198 Tanrend KMKTE, 1872. 3–4. p.; Tanrend KMKTE, 1873. 3–4. p.; Tanrend KMKTE, 1874. 3–4. p.;
Jelentés, 1879. 568-574. p.
199 LADÁNYI 2004. 31. p.
200 Rendeletek Tára, 1883. 1135–1157. p.; MÓRICZ 1903. 213. p.; A pontos táblázat a VIII. számú mellékletben található.
jogakadémiák201 tanulmányi- és vizsgarendjét szabályozták.
Először a szabályzat kiegészítő rendelkezéséről a jog- és államtudományi egyetemi karoknál tartandó tudorsági szigorlatokról értekeznék. Nem sok változást eredményezett a korábbihoz képest, egyedül annyiban, hogy a jogtudományi szigorlatok közé új elemként bekerült a magyar közigazgatási jog és a politika, illetve a magyar magánjog és a büntetőjog helyet cserélt egymással a második és a harmadik fokú vizsgák esetében. Az osztrák polgári jog is a harmadik jogtudományi szigorlati tárgyak közé került át. Az államtudományi szigorlatok esetében jelentős változás nem történt, kivéve, hogy a pénzügyi igazgatási jog kibővült a perenkívüli eljárással és a büntető törvénykönyvnek a kihágásokról szóló részével. Ezáltal a második és a harmadik jogtudományi államvizsga tárgyai háromról négyre nőttek. Továbbá a tudori vizsgáknál már nem volt olyan szigorú a sorrendiség, hiszen innentől kezdve a másodikat és a harmadikat tetszés szerint abszolválhatták, azaz akár fel is cserélhették egymással. A szakminiszter értelmezése szerint a szigorlatokat innentől kezdve bármilyen sorendben letehették az abszolválók.202 Minderre láthatunk példát az általam felkutatott sub auspiccis Regis avatottak részletezett életrajzában.
A rendelkezés megszüntette az ún. „reciprok” vizsgák letételének a szükségességét, amelyet csak részben pótolt a következő újítás.203 Azon jogtudorok, akik az államtudományi tudori fokot is elnyerni szándékozták, csak egy szigorlatot voltak kötelesek letenni: a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan, valamint (az Európa főbb államaira való tekintettel) a magyar és osztrák állam statisztikája tantárgyakat. Viszont ama államtudományi tudorok, akik a jogtudori fokot is el kívánták nyerni, két szigorlatot voltak kötelesek tenni: a jogbölcsészet, az egyházjog, a magyar közjog, politika és büntetőjog kivételével a jogtudományi szigorlatokhoz tartozó tárgyakból.204
201 A pápa 1773-ban eltörölte a jezsuita rendet, így a jezsuita oktatási intézmények válságba jutottak. Mária Terézia a helyzet orvoslására és az oktatás feletti hatalom megszerzésére a katolikus intézményeket az állami tisztviselők képzési helyévé kívánta alakítani. Ezért első lépésben elrendelte a kolozsvári jezsuita intézményben a bécsi mintára történő jogi oktatást. Később többi intézmény – köztük a győrit – átalakíttatott, amelyek “királyi akadémiaként” folytathatták a működésüket. A Ratio Educationis megállapította a királyi akadémiák helyét: Győr, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad, Zágráb, amelyek az abszolút hatalom teljes ellenőrzése mellett működtek. A hatalmat a Helytartótanács gyakorolta és ekkortól kezdve nevezték őket
“akadémiáknak”. Az uralkodó – mivel az országban csak egyetlen egyetemen folyt jogi képzés – az akadémiákon kívánta az állami szolgálatra alkalmas hallgatók képzését megvalósítani, ezért azokat a tárgyakat részesítették előnyben, amelyek az állam, az államszervezet, és az ehhez kapcsolódó elméletek elsajátítását segítették elő. Később a Kolozsvári és a Nagyszebeni Jogakadémiák is államivá váltak. Az előbbiből nőtte ki magát a későbbi kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara. NAGY 2014.
202 LAKY 1926. 269–271. p.;ECKHART 1936. 520. p.; Jelentés, 1887. 213. p.
203 LADÁNYI 2007. 15–16. p.
204 LAKY 1926. 271–276. p.
Az alapvizsgálat tárgyai nem változtak, anyagukban történt kisebb módosítás: a római jogot a pandekta jog, a jogbölcseletet a történelmi rész mellőzésével kellett kérdezni a vizsgákon.205 A jogbölcseletet végül 1901. július 31-én a 54.339. számú rendelettel kivették a második alapvizsga tárgyai közül,206 de a doktori szigorlat tárgyaként továbbra is megmaradt, ahol a bölcseleti észtan történeti részére kellett a hangsúlyt helyezni.207
A jogtudományi államvizsgálat eddigi tárgysorozata kibővítésre került a közigazgatási joggal, ugyanis ennek ismerete a tisztviselőktől is megkívántatott, mindezt a büntető jognak a kihágásokra vonatkozó részével kiegészítve, viszont a telekkönyvi eljárás mellőzésével. Azonban, hogy ezen vizsgálat ne terhelje túl a vizsgázókat, a pénzügytan a második alapvizsgálatba került, míg a statisztika annak népességi, közművelődési és közgazdasági részeire szoríttatott.208 Mindez összehangban az 1883. évi I. törvénnyel209 került szabályozásra, amely a közigazgatási tisztségviselők kvalifikálásával kapcsolatban jelentős áttörést hozott, mert minősítő erővel ruházta fel a jogvégzettséget: előírta, hogy a minisztériumokban fogalmazási szakon dolgozóknak, a megyei törvényhatóság vezető tisztségviselőinek (alispán, főjegyző, tiszti főügyész, árvaszéki elnök, főszolgabíró), a thj.
városokban a polgármesternek és a rendőrkapitánynak jogvégzetteknek kellett lenniük.
„Ezzel a századvégre lényegében megdicsőült a jogászképzés.”210 Azonban ezen szabályozás a tudorság kettéválasztásának elvét jelentősen megrendítette, hiszen ezáltal mindennemű közszolgálati viszonyra minősítővé vált a jogtudori vagy az ügyvédi minősítő vizsga. Ezt szemlélteti, hogy a jogtudori vizsga közé bekerültek olyan tárgyak, amelyek alapvetően az államtudori vizsga tárgyai voltak, így az kezdett kiüresedni, ugyanis egyedül a nemzetgazdaságtan és a statisztika maradt meg tisztán államtudori vizsgának, a többi a jogtudori szigorlat között is előfordult.211
Sajnálatos módon ezen kisebb módosítás sem volt teljesen kielégítő és folyamatosan napirenden maradt a jogászképzés további átformálásának a kérdése. Köztük az 1885. és 1889. évi jogászgyűléseken tárgyalták meg a kérdéses problémákat, ahol 1885-ben Nagy Ferenc kolozsvári professzor a jogi oktatás reformját egyenesen égetően
205 ECKHART 1936. 519. p.
206 ECKHART 136. 580. p.; LADÁNYI 2007. 26. p.; Rendeletek Tára, 1901. 520–523. p.
207 LADÁNYI 2007. 26. p.; Évkönyv 1902. 139. p.
208 Rendeletek Gyűjteménye 1900. 202–203. p.; LADÁNYI 2007. 15. p.;ECKHART 1936. 519. p.
209 Az 1883-dik évi törvények gyűjteménye. M. Kir. Belügyminisztérium, Budapest, 1883. 1–23. p.
210 MÁTHÉ 2003. 105. p.; LADÁNYI 2007. 15. p.
211 A felsőoktatásügy Magyarországon 1896. Budapest, 1896. 279. p.
szükségesnek tartotta,212 ám nem jutottak dűlőre az ülésen és azt elnapolták. A következőre 1889-ben került sor, de tényleges döntés ott sem született.213
A képzés gyakorlatiasabbá tétele érdekében a miniszter kezdeményezésére az 1885/1886. tanévben két szeminárium is bevezetésre került. Fontos megállapítani, hogy ezelőtt is voltak szemináriumok vagy gyakorlatok a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemeken, de nem intézményesített formában, mint ettől kezdve. A bevezetéshez az alapot – Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszternek – a bécsi tudományegyetem 1872. évi oktatási átalakításai szolgáltatták.214 Ugyanis Szász Károly a miniszter utasítására Bécsbe utazott, és az ottani egyetem működését vette vizsgálat alá.215 A tapasztalatok alapján a budapesti tudományegyetemet Trefort nyilatkozatra hívta fel, hogy melyik professzor hajlandó szemináriumot tartani, ám a professzori kar teljes mértékben ellenezte annak bevezetését. Csupán Vécsey Tamás216 római jogász (aki korábban már felszólalt a témában) és Földes Béla nemzetgazdasági és statisztikai professzorok vállalták a saját tanszékükön a szemináriumok lefolytatását, tiszteletdíj juttatása nélkül.217
Az 1889. évi XXVI. törvénycikk218 alapján változott a képzés ideje, ugyanis bevezették a hét féléves képzési rendszert azon férfiaknak, akik legalább egy éves katonai szolgálatot teljesítettek.219 Ezen okból a jogi képző intézetek tanulmányi rendjét is módosították az 1889. évi 28.300. számú VKM végrehajtási rendelettel,220 amely alapján már a hetedik szemeszter sikeres teljesítése után kérhették az abszolutórium kiállítását a hallgatók a katonai féléveikre való tekintettel, de sajnos ez az oktatás színvonalának a csökkentésével járt.221 Ezen jogszabály is hatályban maradt még a háborút megelőző időszakban, hiszen a hallgatók jelentős része kérte erre hivatkozva az abszolutóriumuk kiállítását. A jogszabály a fentieken túl a jogakadémiák számára a kötelezően tartandó órák körét is felsorolta,222 azonban azokat kizárólag táblázatos formában közlöm az VIII. számú mellékletek között.
212 Jogtud. Közl. 1885. augusztus 28., XX. évf., 35. sz., 273. p.
213 Jogtud. Közl. 1889. november 15., XXIV. évf., 46. sz., 361–363. p.
214 LADÁNYI 2007. 17. p.
215 ECKHART 1936. 560. p.
216 HAMZA 2005a. 12–21. p.
217 ECKHART 1936. 561. p.
218 NAGY GYULA (szerk.): 1889-1891. évi törvénycikkek. Magyar törvénytár. Franklin Társulat, Budapest, 1897. 105–106. p.
219 ECKHART 1936. 575. p.
220 Rendeletek Tára, 1889. 2003–207. p.; Jelentés 1889. 168. p.
221 LADÁNYI 2007. 18. p.
222 Jelentés 1889. 169–170. p.