Felügyeleti rendszerek Magyarországon

A világ csaknem valamennyi országában létezik olyan szervezet melynek célja a biztosítási, pénztári, pénz- és tőkepiaci területeken működő szervezetek tevékenységének ellenőrzése. A felügyeletek legfőbb feladata a pénzügyi szervezetek ügyfélkörének védelme, valamint a prudens működés és korrekt piaci verseny fenntartása.

A felügyeletek olyan kulcsfontosságú gazdasági szereplőket ellenőriznek, mint a tőzsdék, a hitelintézetek, a befektetési vállalkozások, a befektetési alapok, a biztosítók vagy éppen a nyugdíjpénztárak. Fő feladatuk a pénzügyi rendszerek biztonságos működésének biztosítása, a pénzügyi szervezetekre vonatkozó törvények betartása és a piaci szereplők érdekeinek képviselete. Ezen felül megkövetelik a befektetési döntések megalapozásához szükséges információk közzétételét is.

3.5.1 A hazai felügyeleti rendszer fejlődésének áttekintése⁷ 1772: Magyarországon létrejön az első bank.

7 PSZÁF [1999]: Tájékoztató a pénzügyi szektor 1999. évi fejlődéséről

52 Az első hazai alapítást követően a pénzintézeti szektor intézményes fejlődésnek indult. 1848-ban 37, 1915-ben pedig már több mint 2000 bank, takarékpénztár és biztosítótársaság működött Magyarország területén.

1916: A pénzintézeti felügyeleti tevékenység kezdete.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában, Európában másodikként kezdte meg működését a Pénzintézeti Központ (PK). A felügyelő-hatósági feladata egyebek között az üzletvitel rendszeres ellenőrzésére terjedt ki.

1924: Megalakul az önálló Magyar Nemzeti Bank

1945 után: megszűnő felügyeleti feladatok. A legnagyobb bankokat államosították, a többi, méreteit tekintve kisebb piaci szereplőt pedig regionális alapon összevonták. Ezzel párhuzamosan a Pénzintézeti Központ felügyelő-hatósági feladatai megszűntek, illetve átalakultak. Néhány pénzintézet felügyeletét és ellenőrzését a Pénzügyminisztérium látta el.

1986-1996: Az újjászerveződés évtizede. A kormányzat – felismerve a pénzintézeti rendszer korszerűsítésének szükségességét – a kétszintű bankrendszer kialakításával egyidejűleg önálló intézményként 1987-ben létrehozza az Állami Biztosításfelügyeltet és 1990-ben az Állami Bankfelügyeletet. A rendszerváltást követő rohamos pénzpiaci átalakulásoknak köszönhetően még szintén 1990-ben létrejön az Állami Értékpapírfelügyelet (későbbi névváltozás után Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet), az 1993-as nyugdíjpénztári reformot követően pedig az Önkéntes Kölcsön Biztosító Pénztárak Felügyelete.

1997. január 1. : A felügyeleti integrálódás kezdete. Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet néven egyesül az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet.

2000. április 1. Az egységes felügyelet létrejötte. A korábbi felügyeletek összeolvadásából magalakul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Az 1. ábrán láthatóak a PSZÁF által felügyelt intézmények, valamint az elődszervezetek hatásköre, illetve az alkalmazott felügyeleti módszer az adott intézménytípus esetén.

53 1. ábra: A PSZÁF felügyeleti hatásköre

Forrás: PSZÁF [1999]: Tájékoztató a pénzügyi szektor 1999. évi működéséről

A felügyeleti módszerek vizsgálata azt mutatja, hogy a munka jelentős része a törvényességi felügyelet eszközeivel, illetve prudenciális, továbbá a vagyoni biztonságot szolgáló módszerekkel történik.

3.5.2 PSZÁF megalakulása

Hazánkban, a 90-es években három Felügyelet működött. Ezek voltak az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelt és az Állami Pénztárfelügyelet. Közzétételi követelmények és a

befektetési portfólió felügyelete A közraktár kölcsönnyújátsi tevékenységére

irányuló felügyelet

Piaci tevékenység és magatartás felügyelete, prudenciális szabályok érvényesítése

Közzétételi követelmények és a befektetési portfólió felügyelete

54 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének létrejöttéről az Országgyűlés 1999. évi CXXIV. törvényében rendelkezett. A rendelkezés értelmében a PSZÁF 2000. április 1-től az előbbiekben említett három Felügyelet összevonásával kezdte meg működését.

Az összevont szervezettel az volt a jogalkotók célja, hogy nőjön a felügyeleti munka hatékonysága, magyarul a hatóság szeme elől ne lehessen elrejteni bizonyos tevékenységeket, kockázatokat azzal, hogy azokat az egyik működési területről a másikra teszik át a piaci szereplők. Összességében hatékonyabbá kívánták tenni a pénzügyi csoportok felügyeletét.

A PSZÁF jogi személyiségű, önállóan gazdálkodó, a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Elsőként a hazai közigazgatási intézmények közül szerezte meg 2002 őszén az ISO 9001: 2000 szabvány szerinti minőségtanúsítványt. Eszerint az intézmény ettől az időponttól fogva az Európai Unióban kifejezetten a közigazgatási szervezetek részére kidolgozott – egyúttal szigorú ellenőrzést is szavatoló – korszerű minőségirányítási rend alapján tevékenykedik.

A felügyelet kidolgozta működési alapelveit, s ezekre építette stratégiai céljait és tevékenységi politikáját. A megelőző jellegű felügyeleti gondolkodásmód jegyében a PSZÁF racionalizálta a felügyelt intézmények adatszolgáltatási rendszerét, kialakította a preventív felügyelést támogató eljárásrendet. Valamennyi felügyelt szektorban kidolgozta a vizsgálati kézikönyveket. Korszerű kockázatkezelési és monitoring-rendszer épült ki, amelyek segítségével lehetővé vált a nagyobb kockázatok felismerése.

3.5.3 A PSZÁF működése

A felügyelet a tevékenységének céljainak elérése érdekében a következőket teheti:⁸

• „jogszabály-módosítási javaslataival olyan jogi háttér kialakulását segíti elő, amely védi az ügyfelek érdekeit és kötelezi a pénzügyi szervezeteket a prudens működésre,

8 www.pszaf.hu

55

• engedélyezési jogkörben elbírálja a pénzügyi szervezetek alapításával, átalakulásával, egyesülésével, szétválásával, tevékenységi körének módosulásával, értékpapírjainak nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával vagy egyéb ügyekkel kapcsolatos engedélykérelmeket,

• a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzés során vizsgálja, hogy a pénzügyi szervezetek működésük során betartják-e a jogszabályokat, tevékenységük megfelel-e a megbízható, gondos működésre vonatkozó előírásoknak, szakszerű-e az irányítási rendszerük, mennyire hatékonyak és függetlenek a belső ellenőrzési és kockázatkezelési eljárások, megfelelő-e a pénzügyi helyzetük, tőkemegfelelésük, szavatoló tőkéjük és likviditásuk,

• a jogkövető magatartást egyebek közt a vizsgálatokat lezáró határozatokkal biztosítja, amelyek akár bírságot vagy egyéb szigorúbb felügyeleti szankciót is tartalmazhatnak,

• a felügyelet, ha szükséges válságkezelést hajt végre, melynek legvégső stádiuma a piacról történő kivezetés is lehet,

• megtiltja az engedély nélkül végzett tevékenységet, s bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozóhatóságoknál.”

A felügyelet – annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezetek működésének esetleges problémái csak a lehető legkisebb mértékben veszélyeztethessék az ügyfelek megtakarításait – eljárásait úgy alakította ki, hogy lehetőség szerint a felmerülő problémákat már azok kezdeti időszakában azonosítsa, és fel tudjon lépni azok kiküszöböléséért. Fontos, hogy a PSZÁF a felügyelt intézmények tevékenységében az időben feltárt kockázatokat figyelemmel kísérje és kialakítsa azokat az eljárásokat, melyekkel eredményesen be tud avatkozni. Ennek biztosítása érdekében kiemelt szerep hárul a PSZÁF helyszínen kívüli és a helyszíni ellenőrzéseire.

Az előzőekben olvasott hangzatos kijelentések a felügyelet célkitűzéseit foglalják össze, de a pénzügyi krízis kirobbanása, illetve világméretűre dagadása bebizonyította, hogy sem a hazai, sem más felügyeleti hatóságok nem képesek egy ilyen léptékű válságot sem előre jelezni sem pedig kezelni.

56 A 2. ábra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szervezeti halóját szemléleti.