A francia kapcsolatok felvételének nehézségei. Marquis de Villars. Du Héron. Longueval Ferenc József szárma
zása. Rákóczi közvetlen környezetébe kerül. Feljegyzései Rákócziról. Longueval állítólagos lüttiehi útja. Rákóczi levelei XIV. Lajoshoz és Rarbesieux francia hadügymi
niszterhez. Longueval párizsi útja.
A francia udvarral való kapcsolatok felvétele leg
egyszerűbben Franciaország bécsi követe útján lett volna lehetséges. A vasvári békét követő nagy nemzeti visszahatás idején is a bécsi francia követ, Gremonville vállalta a közvetítő szerepét a magyar elégedetlenek és a francia udvar között.1 Most Marquis de Villars (sz. 1653) volt a bécsi francia követ. Kitűnő és vitéz katona, simulékony és éleseszű diplomata, aki külö
nösen a német birodalom szövevényes politikájában volt járatos, de akit egyúttal határtalan becsvágy, szívós érvényesülési törekvés, személyének minden áron való előtérbe tolása és ravaszság jellemezett.2 Mindezen tulajdonságai mellett még igen alkalmas közvetítő lehe
tett volna Rákóczi és a francia udvar között, azonban Rákóczi ösztönszerű bizalmatlanságot érzett iránta.
Megbízhatatlannak tartotta a Savoyai Jenő herceggel 1 Az erre vonatkozó iratváltás Monumenta hist. Sla-vorum meridionalium. XIX. (Zágráb, 1898.) 3. s. köv 11.
Röviden Lukinich 1. : A gr. Bethlen-család története. (Buda pest, 1927.) 290—92. 11. Gremonvillere mint példára Wagner is hivatkozik : „Ut Gramonvillius orator Gallicus pravitate consiliorum Nadasdium cum infelicibus sociis perdiderat“ etc.
IL p. 737.
2 Életrajza és jellemzése : Spanischer Successionskrieg.
Feldzug 1702.- (Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen.
I. Serie. IV. Bd.) 479—81. 11.
való nagy barátsága miatt, továbbá fecsegőnek, kinek
„beszélgetés közben szája eljárt és több más dologban is oktalanságot tanúsított“.3 Mindezek alapján elejtette a Villars-sal való tárgyalás szinte egészen természetes gondolatát s vele a magyar-francia összeköttetés és általában a magyarországi elégedetlenség ügyéről soha nem is tárgyalt. Mint Önéletrajzában írja, elfordult tőle a bizalma. Mindezek mellett azonban az sem lehe tetlen, hogy Rákóczi tudott arról a feszült, sőt ellen séges viszonyról is, mely Villars és az akkori francia hadügyminiszter, Barbesieux közt fennállott,4 ami nem tette kívánatossá Villars személyének túlságos előtérbe tolását és közvetítőként való igény bevételét. így azután más utakat kellett keresnie.
Du Héron, a lengyelországi francia követ csak 1700 tavaszán foglalta el állását Varsóban, azzal a határo
zott utasítással, hogy mindenekelőtt megegyezést igye kezzék létrehozni II. Ágost és XII. Károly között.5 A keleteurópai viszonyokkal nem ismerős új francia követebben az időben valószínűleg nem is vállalkozott volna a közvetítésre, mert hiszen a magyar elégedet lenek ügyét a magyarországi helyzet nemismerése miatt nem tudta volna megfelelő nyomatékkai képviselni a francia udvarnál ; de ezt nem tekintve, Rákóczi nagyon körülményesnek is tartotta a Párizzsal való érintkezést Varsón keresztül.6 A helyzet annyiban azonos volt Ferriolnál, a konstantinápolyi francia követnél is, hogy az is csak 1700 elején foglalta el ott helyét, viszont azonban Ferriol járatos volt a török ügyekben, sőt tájékozott volt a magyarországi viszonyokban is.7 Ferriol kétségkívül alkalmasabb lett volna épen
tárgy-3 Rákóczi önéletrajza 81. L. azonfelül Márki: I. 167.
1 „Mais celui-ci (t. i. Barbesieux), ennemi du marquis
•de Villars“ etc. olvassuk Villars memoárjaiban. Mémoires du Maréchal de Villars. Ed. de Vogue. I. (Paris, 1884.) p.
332—33. 11.
5 Recueil des instructions données aux ambassadeurs
■et ministres de France. Pologne. (Paris, 1888.) 245. s köv. 11.
3 önéletrajza 81. 1.
7 V. ö. Mémoire de M. de Ferriol pour rendre compte de son ambassade. (1711 aug. 10.) Kiadva : Ch. Schefer: Mémoire historique sur l’ambassade de France à Constanti
nople. (Paris, 1894.) 114. s köv. 11.
2*
20
ismereténél fogva a közvetítő szerepre, csakhogy a Párizzsal való érintkezés Konstantinápolyon keresztül már előre nehézkessé, sőt majdnem lehetetlenné tette volna a diplomácia munkáját. Rákóczi épen ezért nem is gondolt Ferriol közvetítésére.8
Minthogyköztudomású volt,hogy az európai hatal mak számoltak II. Károly spanyol király közeli halá
lával, sőt, mint láttuk, Anglia, Franciaország és Német
alföld már meg is egyeztek a spanyol trón betöltésének kérdésében és ezt az egyességet a Habsburg-ház igé
nyeivel szemben fegyverrel is készek voltak megvédel mezni, Rákóczi erre a kiélesedett európai helyzetre való tekintettel nem akarta a drága időt diplomáciai közve títők felkutatásával elvesztegetni, hanem a gyors meg oldást kereste. Minden késedelem azzal a kockázattal járt volna, hogy Magyarország, illetőleg a Rákóczi által képviselt nemzeti ügy befejezett tények elé kerül idő előtt, s ennek következtében elveszítheti jelentőségét, holott most, a kikristályosodási folyamat idején, mint számbavehető tényezőnek, Magyarországnak is szere pet szánhatnak a nyugati hatalmak. Ez a halogatást nem tűrő és gyors elhatározást sürgető helyzet irányí totta Rákóczi figyelmét egy, nála vendégként sűrűn megforduló, császári szolgálatban álló, de francia szár mazású és magát franciának valló tisztre, Longueval Ferenc József kapitányra.
Ez a kapitány, aki oly végzetes szerepet játszott Rákóczi életében, Lüttichből,9 mások szerint Trierből1(>
származott. Családja nem volt ugyan azonos azzal a 8 Várnay György 1703 június 7-én kelt levelében tudni véli, hogy „Feriol... informálta — hihető — az franczia királyt“ etc. ( Thaly K. : gr. Bercsényi-család. II. 490.) Ferriol közvetítő szerepe azonban legfeljebb 1701 utánra tehető.
9 Rákóczi (önéletrajz 81. 1.) lüttichi nemesnek mondja.
A Warhafftige und Curieuse Beschreibung (Leipzig, 1711.) p. 90. lothafingiai származásúnak állítja. Ugyanígy Wagner is (II. 737.). Cserei (Históriája 315.1.)„franczia nemzetből állód nak nevezi. A Theatrum Europaeum (XVI. p. 60.)lotharingiai nemesnek nevezi.
10 A Managetta által szerkesztett Vortrag (1738 körül), mely hivatalos adatokon épült fel, trierinek mondja. (Orsz.
Levéltár. Korábbijelzése: Alte Kabinetsakten,9. c. Bécsi Staats
archiv.)
Longueva -családdal, mely nevét az Artois grófságban fekvő Longueval nevű vártól vette s melynek egyikága a XVI. században megszerzett Buquoy grófság után felvévén a Buquoy nevet is, a Habsburgok szolgálatá ban előkelő politikai és katonai méltóságokat töltött be,11 de ugyancsak tisztes múltra tekinthetett vissza.
Maga a kapitány azt hirdette családjáról, hogy az
„Spanyolországot és a Habsburg-házat több mint ötszáz éve szolgálja“,12 ami arra mutat, hogy szívesen vállalta volna az imént említett Longuevallokkal való atyafiságot ; de bárhogyan áll is a dolog, annyi kétség
telen, hogyenneka különben szintén régi nemesi család nak tagjai a katonai pályán és a Habsburgok szolgá
latában jutottak kisebb-nagyobb szerephez. Atyja és nagyatyja magasabb katonai rangot viseltek és külön böző harctereken tüntették ki magukat.Maga Longueval is a katonai pályán kereste boldogulását. Eleinte fran
cia szolgálatban állott, de azután átlépve a császári szolgálatba, ami akkoriban nem volt ritkaság, nemcsak a franciák, hanem a törökök ellen is harcolt és számos ütközetben és ostromműveletben vett részt.13
Több nyelvet beszélő, világot látott és sokat olva
sott ember volt, aki ezen tulajdonságainál fogva szíve
sen látott vendég voltmindenütt. Magyarországi tartóz kodása idején Rákóczi udvarában sűrűn megfordultak a szomszédos helyőrségek tisztjei, azért is, mert Rákóczi a velők való érintkezést politikai okokból szükségesnek és hasznosnak ítélte, de feleségére való tekintettelis, aki a németül és franciául beszélő tisztek társaságában szórakozást talált. így jutott Longueval 1699 januáriusának végén Rákóczi sárosi kastélyába, ahol azonnal barátságos fogadtatásra talált. Rákóczi 11 Artois-grófságot az 1659 nov. 7-én kötött pyrenaeusi béke értelmében IV. Fülöp spanyol király, mint burgundi herceg, átengedte Franciaországnak. Weyhe-Eimke : Kari Bonaventura von Longueval, Graf von Buquoy. Wien, 1876.
2—3.11.
12 Az 1701 június 21-i kihallgatási jegyzőkönyv 1. pontja.
(Hofkammerarchiv. Hungarn, 1702. júl.)
13 1702 június 12-i bárói diplomája szerint. Eredetije osztrák belügyminiszteri lt. Adelsarchiv. Arra vonatkozólag, hogy francia szolgálatban állott korábban, 1. 1701 jún. 21-i kihállgatási jkv. 14. p.
22
„érdekes és okos“14 és „állandó könyvbúvárlatainál fogva igen művelt ember“15-nek tartotta ; feleségét pedig kétségkívül szórakoztatta ennek az udvarias és megnyerő modorú tisztnek a társasága,16 a vele való francia társalgás és elbeszélései nemcsak a francia királyi udvarról, ahol állítólag megfordult, hanem talán még Elisabeth-Charlotteról is, Orleansi Fülöp herceg nek, XIV. Lajos király öccsének szellemes feleségéről, aki szintén hessen-rheinfelsi hercegnő, s az ő másod
unokatestvére volt.17 Longueval egyéniségében feltét lenül voltak vonzó tulajdonságok, mert különben ért
hetetlen volna előttünk az a bizalom és nyiltság, melyet vele szemben Rákóczi úgyszólván az első perctől fogva tanúsított; valósággal meghitt titkáraként kezelte,18 aki előtt megnyílt a szíve, aki előtt alig voltak titkai s akivel szívesen cserélt eszmét személyi ügyekben és történelmi, vagy politikai kérdésekben egyaránt, mert meg volt arról győződve, hogy ez a császári tiszt, aki vele mindenben azonos gondolkodásúnak és azonos politikai nézetűnek vallotta magát, sohasem fog vissza élni bizalmával. S itt érte Rákóczit életének egyik leg nagyobb csalódása.
Longueval nem tartozott a lézengő ritterek tábo-14 „Longueval seie ein curioser,gescheiderMann“, mondta róla Rákóczi 1701 június 23-i kihallgattatása alkalmából is.
(U. o.)
15 önéletrajza 82. 1.
16 Az a tény, hogy Longueval oly sűrűn fordult meg Rákóczi házánál, különféle szóbeszédre adott alkalmat ; így az a hír járta, hogy Longuevalt inkább vonzotta Rákóczi udvarába Rákóczifelesége, mint maga Rákóczi. Villars szerint (I. p. 332) : „Le Longueval était en liaison avec le prince de Ragotski et encore un peu plus avec la princesse.“ Ottlyk György : „Rákóczi Ferencnének favoritája“-ként említi a kapitányt. Történelmi Naplók 1663—1719.Közli Thaly Kálmán.
(Budapest, 1875.) 76. 1. Csereinél olvassuk, hogy „még hírt is költöttek vala, mintha Rákóczi Ferencnét szeretné, de a csak hamisság volt“. (Históriája 315. 1.) Axtelmeier-nek. már több ször idézett műve tudni véli, hogy Rákóczi „mit den Longueval harte Worte gewechselt, weil er sich mit seiner Gemahlin einer grossenFamiliaritätgerühmetund desshalb vongutenFreunden gewarnet worden.“ (Schaubühne der Rebellionen. 321. 1.)
17 Thaly K.; Turul, 1884. 92. 1.
18 Wagnerszerint : „Cuius(t. i. Longuevalnak) et consue
tudine plurium et ad res familiares opera velut oeconomo utebatur.“ (II. 737.)
rába, de vagyontalan volt, aki zsoldjára volt utalva és aki érezvén a szegénység terhét, azon segíteni akart.
Arról bizonyára tudott, hogy az udvar Rákóczit meg figyelteti, mert nem bízik hűségében, mindamellettnem igazolható, hogy Longueval egyenesen azzal a számí tással mutattatta be magát Rákóczinak és feleségének, hogy ellenök kémkedjen és kémkedéséért magát meg
fizettesse.19 0 csak tisztársai példáját követte akkor, mikor magát ennek a fejedelmi sarjnak bemutattatta, mert Rákóczi vidám udvara kellemes ellentéte volt a garnizonbeli élet rideg egyhangúságának. Az a nyíltság azonban, mellyel Rákóczi vele úgyszólván minden sze
mélyes sérelmét és a politikai kérdéseket megtárgyalta, az a közlékenység, mellyel hovatovább még legbizalma sabb terveibe, vagy politikai elgondolásaibais beavatta, s végül az a csendes szervezkedés, melynek Rákóczi udvarában szemtanúja lehetett, Longueval lelkében lassanként megérlelte azt az elhatározást, hogy nem szalasztja el ezt a kedvező alkalmat, melyet a véletlen
19 Abban a terjedelmes válaszban, melyet Rákóczi 1706- ban a jezsuiták ügyében adott a hat vármegyének, a követ kezőket olvassuk: „Nostras per suum a domo professa Viennensi emissum capitaneum Longvall a nobis (quampiam primum renitentibus) obtentas litteras ad regen Galliae transmittant et easdem quoque Viennae imperatori, responsumque mani
festant et praefatum Longvallium suis commissionibus instruc
tum expediunt Versalliamet eum Viennae ad prodenda nostra consilia instruunt“ etc. (Másolatban Budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattára. G. 270. p. 569.) Ugyanezt a részletet Horváth Mihály is közli : Magyarország történelme. IV. k.
(Pest, 1862.)265. és 267.1. Említi Thaly K. : II. 295. és Márki: I. 171. — A jezsuiták ezen szerepét Rákóczi nem említi önélet
rajzában, a periratokban sincs semmi nyoma annak, hogy Longueval a jezsuiták megbízásából kémkedett volna. Éppen azért kétségtelennek tartjuk, hogy ennek a vádnak nincs is alapja. S ha Rákóczi ezt mégis felemlíti válaszában, annak egyedüli oka az lehetett, hogy az akkori általános jezsuita ellenes hangulat hatása alattmegírtválasz az összes közkeletű, de ellenőrizhetetlenhíreket is felsorakoztatjaa rendekjezsuita ellenes politikájának igazolására. — Véleményünket igazolja Rákóczi önéletrajzánakkövetkező mondata is : „Nem ismerem Uram, mindez óráig ezen ember eljárásának csalárd módját és azt, vájjon őt az én elárulásomra az udvar biztatta-e fel, vagyabűn elkövetésére tulajdon gonoszsága vitte-e rá.“ (117.1.) Rákóczi bizonyára nemígy nyilatkozott volna, ha a jezsuiták nak részök lett volna Longueval szerepében.
24
adott kezébe, hanem azt a maga szerencséjének meg alapozására használja fel. Azt nem tudta és egyelőre nem is akart abban dönteni, hogy miképen fogja felhasználni, illetőleg értékesíteni megfigyeléseit és Rákóczit kompromittáló adatait, de azzal tisztában volt, hogy minél több és minél hitelesebb adatot kell összegyűjtenie, ha egyáltalában célhoz akar jutni. Ez az oka annak, hogy Longueval nem sokkal a Rákóczival való ismeretség után már rendszeres feljegyzéseket vég
zett mindarról, amit Rákóczival megbeszélt, vagy amit róla másoktól hallott és végülarról, amit maga islátott.
Sőt olyankor, midőn egy s más tekintetben nem volt kellően tájékozva Rákóczi felfogásáról, vagy álláspont
járól, maga vetett fel kérdéseket, vagy tett olyan meg
jegyzéseket, melyek Rákócziból kiváltották az ellen mondást. S Longuevalnak erre volt szüksége.
Longueval feljegyzései alapján,20 melyek a vád
pontok anyagát szolgáltatták a kihallgatások alkalmá val, Rákóczi ezidöbeli politikai terveinek és törekvéseinek lényegét a következőkben rekonstruálhatjuk :
Minthogy az udvar embertelenül (unmenschlich) bánt Magyarországgal, a lakosságot elnyomta, anemes
séget a hivatalviselésből kizárta s a vallásszabadságot erősen korlátozta (3. p.), az országban erős visszahatás támadt ezen politika ellen. Egyesek, mint pl. Széchenyi Pál kalocsai érsek, a magyarországi szerb patriarcha, továbbá Bercsényi Miklós,Sándor Gáspár, Szirmay István és mások, már 1698folyamán megbeszéléseketfolytattak egymás közt aziránt, hogy miképen kellene ezeken a bajokon segíteni (16. p.). Sőt mialatt a karlovici béke tárgyalások folytak, titokban már Brankován Konstan tin havasalföldi vajdával is tárgyaltak és hogy az ő támogatását megnyerjék az ügynek, megígérték neki
— bár azt a kálvinisták és a lutheránusok határozottan ellenezték —, hogy a görög keleti vallást elismerik, sőt segítik egy keleti birodalom (imperium orientale) léte sítésében is az orosz cárral egyetértésben (17. p.). — Rákóczi erről az általános elégedetlenségről már 1697-20 Abból, hogy Longueval a kihallgatások alkalmával pontos dátumokra hivatkozott, arra következtetünk, hogy Longueval az általa fontosabbaknak ítélt momentumokategy
idejűleg feljegyezte.
ben tudott (18. p.) s mivel az említetttárgyi okokon kívül neki külön személyes sérelmei is voltak (1. p.) és azonfelül meggyőződött arról, hogy az udvar az ő megbuktatására törekszik (2. p.), őt is foglalkoztatni kezdte az a gondolat, hogy hogyan kellene az ország sorsán segíteni. Mikor a spanyol trónörökösödés kérdése miatt számolni lehetett egy európai bonyodalommal (14. p.), Rákóczi azonnal latolgatni kezdte Francia ország támogatásának megnyerését (6—7. p.), esetleg II. Ágost lengyel király közreműködésével, akinek evég-ből fel akarta ajánlani a magyar koronát, melyet — fel
fogása szerint — a király bizonyára szívesebben viselne, mint a lengyelt (8. p.). Rákóczi igen valószínűnek tar totta, hogy Franciaország hathatósan segítené is a magyar ügyet (13. p.).
A francia támogatás megnyerésére irányuló diplo
máciai munkában Rákóczi nagy szerepet szánt Longue- valnak. Egy beszélgetés alkalmával, mely 1700 hús-vétján folyt le közöttük, Rákóczi órákhosszat fejtegette a kapitány előtt francia nyelven ezeket a terveket és arra hivatkozva, hogy teljesen meg van győződve hűsé
géről és őszinteségéről, arra igyekezett Longuevalt reá beszélni, hogy csatlakozzék hozzá. Ebben az esetben a nemzet örök hálájáról biztosította (12. p.), melynek sor
sát terveinek bizalmas feltárásával tulajdonképen az ő kezébe tette le (14. p.). Számíthat arra is, hogy szolgá
lataiért nagy jószágokat fog kapni és hogy gróf Károlyi leányát is feleségül adják hozzá (15. p.).
Most már nehéz volna eldönteni, hogy Longueval- nak a vád anyagát képező és egyes pontokban fent ismertetett feljegyzéseiben mi volt a valóság és mi volt a költés. Mindamelletttényként fogadhatjuk el azt, hogy Rákóczi valóban beavatta a kapitányt politikai terveibe s vele Magyar ország helyzetéről, a francia támogatás esélyeiről megbeszéléseket folytatott, annyival isinkább, mert Longueval „annyira érdeklődni látszott ügyei iránt, hogy hűségéheza gyanúnak mégárnyékasem férhetett“.21 Longueval adatai tehát, a lényeget illetőleg, hitelesek
nek tekinthetők, mert dátumszerű feljegyzéseken ala pulnak.
21 Rákócziönéletrajza 82. 1.
26
Minthogy a Badeni-gyalogezredet 1700 tavaszán Eperjesről elhelyezték, Longuevalt pedig Árva várába vezényelték és egyúttal a vár parancsnokságával is meg bízták,22 a kapitány sárosi látogatásai megritkultak, de Rákóczival való összeköttetéseit még így is gondosan ápolta. Rákóczi azonban maga is nagy súlyt helyezett arra, hogy ez a felhasználhatónak és készségesnek mutat kozó kapitány hűségesen tartson ki mellette és bár Bercsényinek aggodalmai voltak az ellen, hogy ez az idegen ember mindenbe beavattassék,23 őt mégis az összes tervekről részletesen tájékoztatta. Mikor azután 1700 nyarán eldőlt, hogy a Magyarországon állomásozó császári ezredek nagyrésze, köztük a Badeni-gyalog-ezred is, külföldre fog helyeztetni,24 Longueval szabad
ságot kért felettes hatóságától arra, hogy magánügyeinek rendezése végett Lüttichbe mehessen. Á nyertengedélyt természetesen sietett azonnal közölni Rákóczival és egy úttal felajánlotta neki szolgálatait is, „ha volna részére valami parancsa“.25 A kapitány jól számított. Rákóczi közléseiből ugyanis tudta, hogy Rákóczi és Bercsényi közt állandó megbeszélés tárgyát képezte az a kérdés, hogy a francia kormánnyal való kapcsolatok felvétele hogyan és kiáltal történjék, idegenemberthasználjanak-e fel erre, vagy pedig magyart?26 Rákóczi tehát most, midőn Longueval lüttichi útjáról értesült, „kitűnő alkalomnak találta azt arra, hogy a francia királynak levelet küldjön“ ezért felszólította a kapitányt, hogy az ősz folyamán, amikorra t. i. útjáttervezte, feltétlenül
22 Br. Ehrenreich alezredes jelentése 1700 augusztusában a haditanácshoz. Kriegsarchiv. HKR. Prot. Exp. 1700. p. 420.
Árvába való áthelyeztetését Rákóczi is említi : Önéletrajz82.1.
22 „II m’a conté les voyages du Sr de Longueval et combien il s’y étoit opposé voulant que la negotiation se fitpar la Hon grie.“ Du Héron jelentése 1701 július 7. (Másolata a M. Tud.
Akadémia Tört. Bizottságának másolatgyüjteményében.) — Említi Thaly K. is : Gr. Bercsényi-család II. 366. 1.
24 A Badeni-ezred 1701 elején el is hagyta Magyarország területét. A haditanács átirata a magyar udv. kancelláriához 17Ô0 dec. 25-ről.Orsz. Levéltár. Kanc. ltár. Insinuata consilii bellici. 1699—1702.
25 Rákóczi önéletrajza 82. 1.
24 Longueval 1701 június 21-i kihallgatási jegyzőkönyvé
nek 20. p. V. ö. a fenti 23. sz. jegyzettel.
keresse őtfel bécsipalotájában, ahol megkapja a további utasításokat.27
Longueval október végén valóban jelentkezett is a Himmelpfort-utcai palotában. Rákóczi az egész nyarat Bécsbe töltötten elsősorban feleségére való tekintettel, aki második gyermeke születését várta,28 de azért is, hogy alkalma legyen pontosabb értesüléseket szerezni a legújabb fejleményekről azon külföldi követektől, akik kel barátságos összeköttetést tartott fenn.29 A szerzett értesülések annyira kedvezőek voltak, hogy Rákóczi az ugyanakkor szintén Bécsben tartózkodó Bercsényivel30 egyetértve, a francia kormánnyal való kapcsolatok fel vételét most már elodázhatatlannak ítélte. Mikor tehát Longueval Bécsbe érkezett, Rákóczi azonnal megfogal
maztatta vele a XIV. Lajoshoz és Barbesieux hadügy miniszterhez intézendő levelek szövegét s azokat a kapi tány tollbamondásaután gondosanlemásoltaésaláírta.31 Mindkét levél kelte 1700 november 1., vagyis véletlen-ségből aza nap, melyenII. Károly spanyol király örökre lehúnyta szemét.
A XIV. Lajoshoz intézett levél szószerinti szövegét nem ismerjük. Tartalmáról azonban szabatosan tájékoz
tat dr. Hoche Márton vádindítványa és a Rákóczi ellen a vádirat szövegének felhasználásával készített s 1703 májusában kiadott végítélet.82 A kérdéses levél ezek szerint a következőket tartalmazta: Rákóczi hálás szív
vel emlékezik meg azokrólajótéteményekről, melyekben a francia korona családjának tagjait részesítette; elő adja, hogy Magyarország most is elnyomott helyzetben
27 Rákóczi önéletrajza 82. 1.
28 Rákóczi József 1700 augusztus 17-én született. Thaly K. : Turul. II. 92. 1.
29 Rákóczi önéletrajza 81. 1.
80 Managetta Vortragja.(Orsz.Ltár. Korábbijelzete:Bécsi Staatsarchiv. Alte Kabinetsakten 9c.) ThalyK. : Gr. Bercsényi
család II. 292.
81 Rákóczi azért bíztaa levelekmegfogalmazását Longue-valra, mertsajátfranciatudását erre nem tartotta elegendőnek.
Önéletrajza 115. 1.
82 Orsz. Ltár. Kamarai lt. Történeti Emlékek, belügy.
1703 május 31. Hivatalos másolatban Hofkammerarchiv.
Hoffinanz Ungarn. 1703 május 15-imelléklet.— Amit Wagner nél olvasunk (II. 738.),azRákóczi 1700 nov. 1-iés 1701febr.11-i levelének összevonása.
28
van s mivel ő Isten kegyelméből most abba a helyzetbe jutott, hogy Magyarország egyedül benne bízik, a király hoz fordul, hogy legyen az országnak atyja, védelme
zője és megváltója. Ennek a jelenlegi körülmények is kedveznének, mert a magyarok közt teljes az egyetértés, az elégedetlenség általános és a rendek készek a király érdekeit támogatni. Ha tehát Franciaország hajlandó volna felkarolni a magyar érdekeket, akkor az ügyek kedvezőbben alakulnának, mint valaha, ő a maga részé ről mindent el fog követni annak bebizonyítására, hogy őseitől örökölt ragaszkodását a király hasznára és tisz
tességére kívánja fordítani.
A Barbesieux hadügyminiszterhez intézett levél szó
szerinti szövegét sem ismerjük. Az imént említett vád
iratból és a végítélet indokolásából azonban tudjuk, hogy benne Rákóczi a miniszter jóindulatába ajánlotta Longuevalt, mint aki mindenről tökéletesen tájékozva van s aki az ő terveit részletesen ki fogja előtte fej
teni ; kéri, hogy megbízottjának előadását minden tekintetben hitelesnek fogadja el.33
Miután Rákóczi a XIV. Lajosnakszólólevelet kettős borítékba tetteésazt saját pecsétjével lezárta, Longueval számára, legalább is vázlatosan, lediktálta az utasításo kat, melyeketa Barbesieuxvel, vagy esetleg a királlyal való tárgyalások alkalmával szeme előtt kellett tartania.
Eszerint: Rákóczi törekvése arra irányul, hogy magyar csapatokattoborozzon, azonban fenntartásukra pénzszük séges, hogy kellő rendben tarthatók legyenek. Szükség lesz emellett egy kb. 20 ezer főből álló külföldi zsoldos seregre is, melyet nemcsak a németek ellen akar fel használni, hanem a belső rend fenntartására is. Ezt az idegen zsoldos sereget legkönnyebben Lengyelországon át lehetne behozni az országba. Amennyiben Ô és társai
szerencsétlenül járnának ezzel a vállalkozással, a király
tól évjáradékot kérnek, siker esetén ellenben Magyar
ország minden kiadást meg fog téríteni. Longuevalnak meg kell magyaráznia, hogy a magyar felkelés mily nagy előnyöket jelentene Franciaországnak, hiszen a magyar csapatok Bécsig portyázhatnak. Ismertesse a magyarországi várak földrajzi elhelyezkedését és
jelen-” Hoche vádirata és a végítélet szövege után. U. o.
legi állapotukat s különösen azt emelje ki, hogy azok jelenleg teljesen el vannak hanyagolva. Nyomatékosan mutasson reá, hogy a magyar nemzet mennyire vágyik a szabadság után. Amennyiben közte és a bécsi udvar között tárgyalásra kerülne a dolog, Rákóczi addig nemfog egyességet kötni, míg Franciaország teljes elég tételtnemkapott.Kikellfejtenie, hogy az ország nemzet
közi helyzetének megszilárdulása csak egy úton képzel
hető el ; akként, hogy Magyarország a lengyel király védnöksége alá kerülne, ami a gyakorlatban annyit jelentene, hogy Lengyelország a magyar, Magyarország pedig a lengyel érdekeket támogatná ; ebben az esetben remélhető, hogy Magyarország meg tudja tartani füg getlenségét Ausztria és a porta között. Ezen terv meg valósításában Rákóczi készségesen felajánlja szolgála
tait a francia királynak. Longueval igyekezzék a fran cia kormánytól sürgősen pénzt és katonát szerezni, a sürgősséget a jelenlegibizonytalan európai helyzet indo
kolja. Szükséges volna végül, hogy a lengyel király francia részről biztatásokat kapjon s hogy a portánál is lépések történjenek Rákóczi és általában a magyar ügy érdekében.34
Longueval a levelekkel és az utasítással 1701 nov.
8-án35 hagyta el a császári fővárost. Rákóczi ezzel át lépett a Rubikonon.
34Managetta Vertragjához mellékelve. Orsz.Ltár. Korábbi jelzete : Bécsi Staatsarchiv.Alte Kabinetsakten, 9c. Az utasítás lényeges pontjait Wagner is közli: II. 738. 1. Utána Katona : XXXVI. 165—167.
35 Managetta Vortragja szerint, mely Longueval útjának kronológiájára nézve a legrészletesebb és legpontosabb forrás.