szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése
8. fejezet - Digitális tartalmak speciális jogosítása
A művek interneten való megjelenítése egyre elterjedtebbé válik. A digitális kultúra fejlődése automatikusan hozza magával az újabb és újabb tartalmak megosztására szolgáló felületek (közösségi oldalak, fotóportálok, youtube gyűjtemények stb.) használatát. Zene esetében az analóg másolási formákról digitális formára való átállás lehetővé tette, hogy az adott műpéldány megtartsa minőségét. Ahogy a fényképezés keretében megjelentek a digitális gépek, megjelentek a képek tárolására szolgáló online galériák, a fotós fórumok, hiszen már nem kell a képek szkennelésével bajlódni, ha a szerző meg kívánja osztani másokkal.
1. 8.1. Az interneten való közzététel
Az interneten való közzététel gyűjtőfogalom, amelyet a 8.5. fejezetben már említett nyilvánossághoz közvetítés körében kell értelmezni.
A nyilvánossághoz közvetítéshez tartozó felhasználási esetkörök (például: sugárzás földfelszínen vagy műholdasan, kódolt sugárzás, nyilvánossághoz közvetítés vezeték útján vagy más módon) egy része szintén megvalósulhat az internet segítségével, azonban ettől még a felhasználási jog alapja (például sugárzás más módon) és ezzel együtt a közös jogkezelő szervezetekkel való elszámolás módja nem változik meg.
1996-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében elfogadásra kerültek az „Internet Szerződések”1. A WIPO Copyright Treaty 8. cikke többek között az alábbiak szerint határozza meg az interneten felhasználásával – az Szjt. 26. § (8) bekezdése szerinti – nyilvánossághoz közvetítést: 2
„…az irodalmi és művészeti alkotások szerzőinek kizárólagos joga, hogy műveiket vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítsék, és hogy erre másnak engedélyt adjanak, ideértve a műveiknek a nyilvánosság számára oly módon történő hozzáférhetővé tételét, hogy a közönség tagjai az említett művekhez való hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.”
Ehhez igazodva az Artisjus már 1998-ban megjelentette díjszabásában a „számítógépi hálózaton történő átvitel”
kapcsán jelentkező díjtételeket. A tényleges változást azonban az 1999-es szerzői jogi törvény hozta, amely már tartalmazta az online felhasználás jogi kereteit, igazodva a WIPO szerződésekhez. A klasszikus internetes felhasználások mellett ezen rendelkezések magukban foglalják az alternatív technológiákkal megvalósuló felhasználásokat is (például WAP, MMS). 3
2. 8.2. Egyes műtípusok
2.1. 8.2.1. Zenék
Ahhoz, hogy egy zenét az ember az általa használt honlapon közzétegyen, három jogosulti csoporttól van szüksége engedélyre. Először is engedélyt kell kérni a szerzőtől. Amennyiben a mű „kisjogos” – tehát nem színpadra szánt és már nyilvánosságra hozott (gondoljunk egy klasszikus slágerre) – a többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés kizárólagos jogát a szerzői közös jogkezelő szervezet (az Artisjus) gyakorolja, a jogosítással kapcsolatos díjtételek a díjszabásban kerülnek közzétételre,4 alapvetően két csoportot különböztetve meg: a webrádió, webTV jellegű felhasználásokat (melyek elsődlegesen – tekintve, hogy a közösség tagjai sem a helyét sem az idejét nem választhatják meg a közvetítésnek, vezetékes közvetítésnek minősülnek – és közös jogkezelő szervezet ezen díjtarifája szerint kerülnek engedélyezésre, annak ellenére, hogy mindez az interneten történik), illetve az „egyedi lehívásos” műfelhasználást.
1 Szinger–Tóth: 204. o.
2 WIPO Szerzői jogi szerződés: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:11:33:22000A0411%2801%29:HU:PDF
3 Szinger–Tóth: 205. o.
4Az Artisjus Közleménye (a továbbiakban: Jogdíjközlemény):
http://www.artisjus.hu/_userfiles/file/felhasznaloknak/aktualis_jogdijkozlemeny_r_tv.pdf és http://www.artisjus.hu/_userfiles/file/felhasznaloknak/aktualis_jogdijkozlemeny_i.pdf Sarkady Ildikó – Grad Gyenge Anikó: A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai, Médiatudományi Intézet, Budapest, 2012, 124-126. o. – http://mtmi.hu/dokumentum/341/Mediaerteklanc_szerzoi_jogi_vonatkozasai.pdf
2.1.1. 8.2.1.1. Webrádió, webTV jellegű felhasználások (streaming)
Abban az esetben, ha az interneten a művek szerkesztett műsorfolyamban kerülnek közvetítésre, a „kisjogos”
zenei művek esetében az Artisjus ad engedélyt a zeneszerzők és a zeneszövegírók nevében.
Amennyiben a rádió, televízió hagyományosan sugárzott műsorát online formában is hozzáférhetővé teszi (ún.
simulcasting), ezért a sugárzási jogdíj 5%-ának megfelelő összeget köteles megfizetni.
Ha csak számítógépes hálózaton kerül sor a műsorszolgáltatásra (önálló webcasting), a felhasználó erre vonatkozóan külön jogdíjat köteles megfizetni. Az internetes rádiót, illetve TV-t, egy erre kialakított adatlapon kell bejelenteni.
Ide sorolódik továbbá az az eset, amikor a közönség tagja maga választhat a szolgáltató által meghatározott stílusú műsorszámok közül (last.fm). Ezt a módszert az on demand típustól az különbözteti meg, hogy itt a konkrét mű nem választható ki, csupán a kategória, amelybe tartozik. Például webrádiózás esetében a kedvelt zenei irányzatok (country, rock, klasszikus stb.) kerülnek megnevezésre.
2.1.2. 8.2.1.2. „Egyedi lehívásos”, avagy on demand típusú felhasználások
Az on demand típusú felhasználások az egyedi lehívásokat jelentik, melynek során a művekhez a közönség tagjai egyedileg férhetnek hozzá. Ezen belül megkülönböztetésre kerülnek a letöltést engedő és a letöltést nem engedő oldalak. A közös jogkezelő szervezet által e körben beszedett jogdíjak igazodnak a felhasználás terjedelméhez, a felhasználás módjához, a felhasználás formájához (download vagy real audio), a felhasználásból származó bevételhez, illetve az egyéb speciális formákhoz. A közös jogkezelő szervezet azon szerzők vonatkozásában, akik kiléptek a közös jogkezelésből, ezen jogosítást nem végzi. A hangfelvétel-előállítók, illetve a rádió- és televíziószervezetek ezt a jogukat egyedileg gyakorolják.5
Az Artisjus alapvető kategóriaként jelenleg az alábbiakat jelöli meg:
• intro, aláfestőzene, videoklip honlapok színesítésére, előadó zenei repertoárjának bemutatása stb.
A honlap háttérzenéje például mint letöltést nem engedő, ingyenes lehívásra hozzáférhetővé tétel minősül.
Ebben az esetben a felhasználással kapcsolatban elért bevétel 10%-a, de legalább 1 perc alatti műrészlet esetében 2078 Ft, 1–7 perc közötti műrészlet esetében 3117 Ft. Ez az összeg 1–10 műrészlet felhasználását biztosítja.
Amennyiben a zeneművek díjfizetés ellenében tölthetőek le, minden megkezdett 7 percre vonatkozóan az elsődlegesen a lehívásért fizetett díj 10%-a, és a felhasználással elért egyéb bevétel 10%-a, de legalább lehívásonként (real audio) 3 Ft, vagy letöltésenként (download) 23 Ft.
• Zenemű csengőhangként
Csengőhangok esetében ez a minimum jogdíj percenként 23 Ft, de amennyiben előfizetés keretében (például hívódallam szolgáltatás) biztosítják a letöltés lehetőségét, a jogdíj mértéke százalékos arányban igazodik a szolgáltatónak fizetett díjhoz.6
• Zeneművek filmekben
Ha az oldal letöltést nem enged, csak ingyenesen hozzáférhetővé teszi a zenés filmet, akkor a 30 percet meg nem haladó zenés film (például koncertfelvétel) esetében a lehívásért fizetett díj 8%-a, és a felhasználással kapcsolatban elért egyéb bevétel (például reklám) 8%-a, de legalább letöltésenként 17 Ft a jogdíj.
Amennyiben a letöltés is engedélyezett, 25 Ft.
Játékfilmek esetében a százalékos arány 5%, a letöltés jogdíja 12 Ft, illetve 16 Ft. (Érthető módon, hiszen egy játékfilm kevesebb zenét tartalmaz.)
• Online zeneáruház
5 Szjt. 74. § (1) bek. c) pontja, illetve 80. § (1) bek. d) pontja.
6 Jogdíjközlemény 1.2.1. és 1.4.
Digitális tartalmak speciális jogosítása
Amennyiben online zeneboltban vásárol valaki zenét és szeretné megtudni, hogy az általa kifizetett összeg valójában milyen tételeket is tartalmaz, a MAHASZ által közzétett kimutatásban megtekintheti.7 Fontos kiemelni, mert talán nem nyilvánvaló, hogy a befolyó díj, például 500 Forint legjelentősebb része – amennyiben SMS alapú a kifizetés – a mobilszolgáltató részére kifizetett díj (200 Ft), illetve az ÁFA (100 Ft).
2.1.3. 8.2.1.3. Szerzői honlapok
Egészen sajátos megoldást jelent a szerzői honlap, amelyet a közös jogkezelő szervezet azért hozott létre és azért támogat, hogy a szerzői kiadáshoz (ahol a szerző saját maga által készített, saját műveit tartalmazó hangfelvételt jogdíjfizetési kötelezettség nélkül, a gyártási engedélyhez szükséges bejelentés megtételét követően jogosult többszörözni és terjeszteni) hasonlóan az online megjelenést segítse. Ennek keretében az Artisjus szerződést köt a szerzővel és számára ingyenesen engedélyezi a nyilvánossághoz közvetítéshez, feltéve persze, hogy a szerző a szükséges egyéb engedélyekkel (szerzőtársi és szomszédos jogi jogosulti hozzájárulás) rendelkezik.
Annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne vezessen visszaélésekhez, a szerzői honlap feltétele többek között a szerző saját nevére regisztrált domain, valamint az Artisjus által biztosított ingyenes tárhely használata, melyen keresztül a lehívásra hozzáférhetővé tétel megtörténhet. Előadóművészek esetében ezt a jogot az EJI biztosítja.8
2.2. 8.2.2. Irodalmi művek
2.2.1. 8.2.2.1. Általános összefoglalás
A klasszikus felhasználási módok irodalmi művek esetében a könyvkiadás, napilapban, folyóiratban való megjelenés. A digitális könyvek világa merőben új terület. Annak módja, hogy digitális formájú könyv készüljön el kettős: vagy egy e-book formában való szerkesztésről és kiadásról beszélünk (amely terjesztésére sor kerülhet online – lehívásra hozzáférhetővé tétel, vagy offline formában – például egy DVD-n szereplő szótár), vagy egy – leginkább a jogsértések során megjelenő – digitalizálásról, amely a már létrejött papíralapú könyv szkennelését követő digitális formában való rögzítését, többszörözését és bizonyos esetekben terjesztését és/vagy lehívásra hozzáférhetővé tételét jelenti.
A digitális másolatkészítés jogát a szerző közvetlenül maga gyakorolja, ezt általában a kiadóra ruházza át, amennyiben az online kiadásról is megállapodnak. Ezt követően pedig (ha a kiadó többnyire kizárólagos jogot szerez) a felhasználó gyakorolja az engedélyezési jogokat.
2.2.2. 8.2.2.2. Online egyedi lehívások
9
Bár korábban – hasonlóan az irodalmi mű rádiós vagy televíziós műsorban való felhasználásához – a közös jogkezelő szervezet közreműködése volt szükséges a kisjogos művek (például vers, mese, elbeszélő költemény) online jogosításhoz is, 2004-től már a szerzők közvetlenül jogosítják az online felhasználásokat.
Azokban az esetekben, ha az irodalmi mű nem közvetlen írott formában jelenik meg az interneten, hanem valamilyen módon feldolgozva (felolvasva, vagy filmnek nem minősülő képfelvételen rögzítve), az irodalmi mű szerzője mellett a szomszédos jogi jogosult (hang- vagy képfelvétel előállítója), illetve – tekintettel az előadóművészi teljesítményre – az előadóművész (EJI-n keresztül gyakorolt) hozzájárulása is szükséges a közzétételhez.
Az egyéb (például színpadi műnek minősülő) irodalmi alkotások jogosítását illetően 2004 nem hozott változást, hiszen ez eredetileg is a szerző által közvetlenül gyakorolt volt.
Jogszerzés esetében érdemes egy adott – már kiadásban megjelent – mű vonatkozásában a kiadói szerződés vonatkozó rendelkezéseit megismerni, hogy a későbbi jogvita (ki engedélyezhette az online megjelenést) elkerülhető legyen.
2.2.3. 8.2.2.3. Honlaptartalmak
7 A MAHASZ által közzétett kimutatás: Mit tartalmaz egy legálisan letölthető dal ára? – http://mahasz.hu/?menu=gyik
8 Szinger–Tóth: 216. o.
9 Szinger–Tóth: 222. o.
Időnként felmerülnek esetek, amelyekben az egyik fél engedély nélkül lemásolja a másik által közzétett tartalmat, szinte szóról szóra, néha azzal fűszerezve, hogy szerzőként saját magát jelöli meg. Ilyenkor persze mindenki szeretne azonnali megoldást a „probléma” megszüntetésére, hiszen minél tovább van fent az interneten a duplázott tartalom, annál jobban összezavarja a keresőket.
Ilyenkor először is a jogsértő és az eredeti oldal tartalma kerül dokumentálásra közjegyző vagy ügyvéd előtt. Ezt követően felszólító levelet érdemes küldeni a kérdéses tartalom feltöltőjének, vagy ha ő ismeretlen, az oldal üzemeltetőjének. Az esetek jelentős részében ez célra vezet, hiszen a felhívás, hogy a jogsértést szüntesse meg, ellenkező esetben jogkövetkezményei lesznek, meg szokta győzni az engedély nélküli többszörözőt, főleg, ha a levél kitér arra, hogy az ilyen jellegű másolás egyszerre ütközik a szerzői jogba, a versenyjogba és a büntetőjogba is.
2.3. 8.2.3. Fotók
A digitális világ hozadéka, hogy ma már sokkal könnyebb fényképeket készíteni, szinte már minden pillanat megörökítésre kerül, mintha ezen múlna az emlékezés. Mindenesetre a fényképek egyre jelentősebb része készül digitálisan vagy kerül különféle eljárások folytán digitalizálásra. Előfordulhat, hogy maga a nyers fotó még nem tekinthető alkotásnak, azonban a különféle módosítások10 (például színezések, szűrők, grafikai módosítások, montázsok) következtében létrejövő új kép már tükrözi az egyéni, eredeti jelleget.
2.3.1. 8.2.3.1. Elsődleges felhasználás
Amennyiben az első nyilvánosságra hozatal online történik, azt vagy a szerző maga gyakorolja, vagy harmadik felet jogosít (például szerződés keretében) erre. Utóbbi esetben a közzététel módját (méret, letölthetőség kérdése) pontosan meg kell határozni. Szükséges döntés arról, hogy az adott képet mennyire kívánják technológiailag védeni (például hologram vagy vízjel). A kép milyen mértékű módosítása engedélyezett (feltéve, hogy eleve oltalom alatt állt). A joggyakorlat megosztott ugyanis a téren, hogy a fotókból való kiemelés, a fényképen valamely szöveg feltüntetése, a kép színeinek módosítása, szaturáció megváltoztatása, képkerettel való kiegészítése stb. milyen esetben minősülnek átdolgozásnak. Ez feltehetően csak esetileg, az adott mű és a változtatások ismeretében (hordoz-e egyéni, eredeti jelleget) dönthető el.
Fontos tudni, hogy mára már jó minőségű ingyenesen hozzáférhető képkereső szoftverek léteznek, amelyek segítségével könnyen lehet engedély nélkül feltöltött képre bukkanni.
Amennyiben a kép maga linkként funkcionál, az eredeti szerzővel vagy jogosulttal egyeztetni kell ezt a funkciót, illetve a linkelésben megjelölt tartalmat.
A gyakorlat azt mutatja, hogy érdemes a kép közzétételére szánt honlapokat (azok működési célját: például kereskedelmi, reklámcélú, saját tartalmat megjelenítő) szintén szerződésben rögzíteni.
2.3.2. 8.2.3.2. Másodlagos felhasználás
Ez egy, a HUNGART közös jogkezelő által gyakorolt, jogosítási forma, amennyiben a szerző erre vonatkozóan a közös jogkezelésből nem lép ki. A jogosítás feltételeként díjakat a közzétett díjszabás alapján szed be.
A művészek – hasonlóan az Artisjus féle jogosításhoz – saját képeik felhasználásáért nem kötelesek jogdíjat fizetni, azonban a bejelentési és szerződési kötelezettség alól nem mentesülnek.
Amennyiben a mű felhasználásához reklámozás céljából kérnek engedélyt, a személyhez fűződő jogosultságok miatt a HUNGART megkeresi a jogosultat, és csak az ő hozzájárulása esetén ad engedélyt a felhasználásra.
2.3.3. 8.2.3.3. Szerzői jogi oltalom alatt nem álló felvételek felhasználása
Az, hogy a szerzői jog nem védi a fotót, nem jelenti azt, hogy az szabadon felhasználható, hiszen ha azon valamely személy szerepel, akkor őt megilleti a képmásához való jog, melyet tiszteletben kell tartani, és amit csak az engedélyével lehet felhasználni, illetve ott van még a versenyjogi szabályozás, amely a jogosulatlan átvételek esetében (főleg, ha az átvétel harmadik személyek megtévesztésére alkalmas) érvényesül. Elég, ha csak egy-egy webshop kínálati palettájára gondolunk. Az, ha egy webáruház gondosan összegyűjti és
10 A képmódosítás gyakorlatát bemutató videó: How to Combine 2 Images Seamlessly in Photoshop – https://www.youtube.com/watch?v=StBOo5RsHds
Digitális tartalmak speciális jogosítása
engedélyeket szerez a közzétételre vagy adott esetben befotóztatja a termékeket, a másik pedig csak lemásolja, sérti a tisztességes piaci verseny szabályait.
2.4. 8.2.4. Grafikák
Grafikák esetében a helyzet rendkívül hasonló a fotókéhoz. A fent bemutatottakon túl azonban itt még gyakori jogsértés, hogy egy-egy híresebb illusztrátor művei önálló életre kelnek és megjelennek különféle kézműves vásárokon vagy akár online portálokon, utánfestett formában. Az ilyen jellegű felhasználás szintén jogellenes, ez a másolatkészítésnek egy sajátos – a szabad felhasználás körét meghaladó – módja vagy adott esetben engedély nélküli átdolgozás.
2.5. 8.2.5. Filmek, audiovizuális művek
11
Ahogy arra még a későbbiekben kitérünk, a filmalkotásnak minősülő, illetve szimplán rögzítésre került mozgóképek közötti különbség több szempontból rendkívül fontos, hiszen meghatározza a jogosítás alapjait. E helyen azok az alkotások kerülnek bemutatásra, amelyek esetében a szerzői jogi rendelkezések alkalmazhatóak, tehát a mű filmalkotásnak minősül, és mint ilyen megfilmesítési szerződés révén jött létre.
Ebből következően adott egy filmelőállító, aki a szerzőktől, illetve a résztvevő előadóművészektől (színészek) a kapcsolódó jogosultságokat megszerezte. Az online lehívásra való közzététel (például video on demand) joga az elmúlt évek filmelőállítói szerződéseiben már szinte biztosan szerepelt. Régi filmek esetében azonban az ilyen típusú (interneten való közzétételt, lehívásra hozzáférhetővé tételt biztosító) felhasználási jogokra vonatkozóan azonban kiegészítő szerződést kell kötnie a filmelőállítónak a jogosultakkal, hiszen 10–15 évvel ez előtt ez a felhasználási mód még ismeretlennek számított és így jogosítható sem volt.
A filmelőállító maga dönt, hogy a film terjesztését saját maga kívánja megoldani, vagy forgalmazót von be illetve arról is, hogy ezen esetben a forgalmazó számára milyen jogosultságokat biztosít (területi, felhasználási módbeli, időbeli).
Filmek esetében a közös jogkezelés nem érvényesül, kivéve a filmben felhasznált zenék esetét, amelyeket (kivéve, ha azok színpadra szánt zenedrámai művek vagy azok jelenetei, illetve keresztmetszetei) az Artisjus jogosít, a zeneművekről szóló részben ismertetett módon.
11 Szinger–Tóth: 230-231. o.