A Pénzügyminisztérium közleménye
II. Fejezet A Társaság irányítása
1. Cím
A részvényesi jogokat gyakorló miniszter 4. §A részvényesi jogokat az Alapító nevében, a Vtv.-ben meghatározott feltételekkel, az állami vagyon felügye-letéért felelõs miniszter (a továbbiakban: részvényesi jo-gok gyakorlója) gyakorolja.
5. §(1) A részvényesi jogok gyakorlójának hatáskörébe tartozik:
a)a Társaság Szervezeti és Mûködési Szabályzatának jóváhagyása,
b)a Társaság saját vagyonáról a számviteli törvény sze-rinti beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról ké-szített beszámolójának – az Ellenõrzõ Bizottság írásbeli jelentésének ismeretében való – jóváhagyása,
c)a Tanács és az Ellenõrzõ Bizottság ügyrendjének jó-váhagyása,
d)a Tanács által kialakított, az állami vagyon fejleszté-sével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos – álla-mi tulajdonú termõföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket is figyelembe vevõ – kö-zéptávú stratégia Kormány elé terjesztése,
e) az éves költségvetési törvényben meghatározott ér-tékhatárt elérõ vagy meghaladó egyedi könyv szerinti bruttó értékû vagyonelem ingyenes átruházására vonatko-zó elõterjesztés Kormány elé terjesztése,
f)az állami tulajdonú gazdasági társaságok részére tu-lajdonosi kölcsön nyújtásával kapcsolatos törvényben elõ-írt hatáskör gyakorlása,
g)a vezérigazgató és – a vezérigazgató javaslatára – a vezérigazgató-helyettesek kinevezése és felmentése,
h)a Társaság könyvvizsgálójának megválasztása, visz-szahívása,
VIII. Közlemények
i)döntés a Tanács és az Ellenõrzõ Bizottság tagjainak e tisztségükkel összefüggõ juttatásairól,
j)az MNV Zrt. Ellenõrzési Bizottsága tagjai által tett vagyonnyilatkozatok tekintetében az egyes vagyonnyilat-kozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. tör-vény szerinti õrzésért felelõs feladatainak ellátása.
(2) A részvényesi jogok gyakorlója a Tanács részére írásban utasítást adhat, amelyet a Tanács végrehajtani kö-teles.
2. Cím
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 6. §(1) A Tanács tagja csak a jogszabályoknak, az alapí-tó okiratnak, valamint a részvényesi jogok gyakorlója ha-tározatainak van alávetve.
(2) A Tanács mûködését és üléseinek rendjét a Tanács által elfogadott és a részvényesi jogok gyakorlója által jó-váhagyott ügyrend szabályozza.
7. §(1) A Tanács hatáskörébe tartozik:
a)az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, el-idegenítésével kapcsolatos – állami tulajdonú termõföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányel-veket is figyelembe vevõ – középtávú stratégia kialakítása, b) aza) pont szerinti stratégiának – az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter útján – a Kormány elé ter-jesztése, a végrehajtás szervezése, irányítása,
c)az állami tulajdonban lévõ termõföldek hasznosításá-ra – a földbirtok-politikai irányelvekben és a Nemzeti Vi-dékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitûzéseket fi-gyelembe vevõ, a Társaság által – az agrárpolitikáért fele-lõs miniszter egyetértésével – készített éves terv jóváha-gyása,
d)döntés az állami vagyon elidegenítésével – ideértve a cserét is – kapcsolatos ügyekben, ha az ügyben érintett va-gyontárgy, vagyonelem rendelkezésre álló értéke (könyv-szakértõ által elfogadott vagyonérték, értékbecslés szerinti érték) eléri, vagy meghaladja az 500 M Ft-ot,
e) döntés az állami vagyon hasznosításával, valamint hasznosításra átengedésével – bérlet, haszonbérlet, szerzõ-désen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás vagy más szerzõdés alapján –, továbbá megterhelésével kapcsolatos ügyekben, ha ügylet rendelkezésre álló értéke (ajánlati vagy szerzõdéses érték) eléri, vagy meghaladja az 500 M Ft-ot,
f)az állami tulajdoni részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok (a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaságok) közgyûlésein, illetve taggyûlésein képviselen-dõ álláspont kialakítása (mandátum kiadás), a Magyar Ál-lam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, valamint egyéb állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi döntéseinek meghozatala, ha
– a társaság saját tõkéjén belül az állami tulajdonosi ré-szesedés eléri vagy meghaladja az 500 M Ft-ot, vagy
– a társaság tartós állami tulajdoni körbe tartozik, – a társasági részvények valamilyen többletjogot bizto-sítanak a Gt. 186. § (1) bekezdése alapján a többletjogot érintõ döntési javaslat esetén,
g)döntés zártkörû pályázat elrendelésérõl, amennyiben a pályázat tárgyának értéke – vagyonelemenként – eléri vagy meghaladja a 100 M Ft-ot,
h)a tanácsadók, befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázati eljárással kapcsolatos döntés, amennyi-ben a tervezett díj összességéamennyi-ben eléri vagy meghaladja az 50 M Ft-ot,
i)gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, át-alakítása, megszüntetése,
j)a gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájá-rulásként vagyon rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke a 250 M Ft-ot eléri vagy meghaladja,
k)döntés a Vtv. 36. §-ában meghatározott ingyenes va-gyonátruházásról, amennyiben az érintett vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg,
l)a Vtv. 22. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevé-telével döntés hitelfelvételrõl és kötvénykibocsátásról,
m) kezességet, szavatosságot eredményezõ ügyekben való döntés, ide nem értve a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jog- és kellékszavatosságot,
n)500 M Ft-ot elérõ vagy meghaladó kötelezettségvál-lalásról döntés,
o)peren kívüli és perbeli egyezségrõl való döntés, ha az egyezséggel érintett követelés vagy kötelezettség mértéke járulékaival együtt eléri, vagy meghaladja a 250 M Ft-ot,
p)döntés az MNV Zrt. munkaszervezetérõl, a Társaság SZMSZ-ének elfogadása, jóváhagyásra való felterjesz-tése,
q) saját ügyrendjének elfogadása, jóváhagyásra való felterjesztése,
r) állami tulajdonú gazdasági társaságok részére tulaj-donosi kölcsön nyújtásával kapcsolatos döntés, a minden-kori költségvetési törvény elõírásinak figyelembe véte-lével,
s)a Társaság számviteli politikájának, pénzügyi és gaz-dálkodási, valamint a javadalmazási és ösztönzési keret-feltételekre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellen-õrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatá-nak elfogadása,
t)döntés a Társaság üzleti tervérõl, a számviteli törvény szerinti éves beszámolójáról, a kezelt állami vagyonról szóló éves beszámolójáról, és jóváhagyásra felterjesztése a részvényesi jogok gyakorlójához,
u)döntés az Ellenõrzõ Bizottság részére készített beszá-molóról,
v)döntés üzleti célú befektetésrõl,
w)az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos – nem a v) pont szerinti üzleti célú befektetésnek minõsülõ – dön-tés, ha az 250 M Ft-ot elérõ vagy meghaladó vagyontárgy, illetve vagyonelem megszerzésére irányul,
x) a központi költségvetési szervekkel a Vtv. 28. § (2) bekezdése alapján kötendõ szerzõdésekrõl való döntés, y) döntés a Társaság részére jóváhagyott költségvetési elõirányzatokra vonatkozó elõterjesztésekrõl és módosítá-sokról,
z) a Társaságra bízott állami vagyonra vonatkozó jog-szabályalkotásra vagy módosításra, kormánydöntésre vo-natkozó javaslat kidolgozása és továbbítása a döntés kezdeményezésére jogosult részére,
zs) döntés továbbá azokban a kérdésekben, amelyeket az alapító okirat a hatáskörébe utal.
(2) A Tanács a Vtv. 6. § (4) bekezdése értelmében a ve-zérigazgató hatáskörébe tartozó bármely ügyet magához vonhat.
(3) A Tanács a Vtv. 6. § (4) bekezdésének felhatalmazá-sa alapján egyes döntési hatásköreit jelen SZMSZ elfoga-dásával átruházza a vezérigazgatóra.
(4) A vezérigazgatóra átruházott hatáskörök továbbru-házásáról a Tanács külön határozattal dönt.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Elnöke, Titkársága
8. §(1) A Tanács elnökének feladatai:
a)összehívja és vezeti a Tanács üléseit,
b)meghatározza a Tanács üléseinek tervezett napirend-jét, és legalább az ülést megelõzõ 5 nappal – rendkívüli esetben ettõl eltérõen – megküldi a Titkárságon keresztül a tagok részére a soron következõ ülés napirendjét és az elõ-terjesztéseket,
c)megszervezi külsõ személyek meghívását az ülésre, a napirend megnyitása elõtt ismerteti a Tanáccsal a meghí-vottak körét, amelyrõl a Tanács határoz,
d)összefoglalja, megfogalmazza, aláírja a Tanács hatá-rozatait,
e)kapcsolatot tart az Ellenõrzõ Bizottsággal, a könyv-vizsgálóval és a vezérigazgatóval,
f)képviseli a Tanácsot, a Tanács stratégiáját,
g)kapcsolatot tart a részvényesi jogok gyakorlójával, a földmûvelési és vidékfejlesztési miniszterrel, külsõ vekkel, nemzetközi, társadalmi, gazdasági és egyéb szer-vezetekkel,
h)ellát minden egyéb feladatot, amelyet a Tanács a ha-táskörébe utal.
(2) Az elnök feladatait akadályoztatása esetén a Tanács általa megbízott tagja látja el. Ha az elnök a megbízott ki-jelölésében is akadályoztatva van, a vezérigazgató köteles összehívni a Tanácsot, és a Tanács dönt a kijelölésrõl.
(3) A Tanács munkájáról az elnök vagy a Tanács általa felhatalmazott tagja ad tájékoztatást.
9. §(1) A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Titkár-sága (a továbbiakban: Titkárság) a Tanács elnökének irá-nyítása alatt álló, a Titkárság vezetõjének vezetésével mû-ködõ szervezeti egység, a Titkárság vezetõje egyben a Ta-nács titkára.
(2) A Titkárság munkavállalói felett a munkáltatói jogo-kat a vezérigazgató gyakorolja az elnökkel egyetértésben.
(3) A Titkárság feladatai:
a)elõkészíti a Tanács üléseit,
b)közremûködik a Tanács elnöke és tagjai részére érke-zett megkeresésekre adandó válaszok elõkészítésében,
c)beszerzi és elõkészíti a Tanács elnökének és tagjainak az üléseken való tevékenységéhez szükséges információ-kat, dokumentumokat. Képviselõje részt vesz a Tanács és a Vezetõi Értekezlet ülésein,
d)közremûködik a Tanács elnöke és tagjai részére ké-szítendõ értékelések, elemzések, tájékoztatók elkészíté-sében,
e)segíti a Tanács elnökét a képviseleti feladatok ellátá-sában, intézi programegyeztetéseit, koordinálja a közvet-lenül megküldött megkeresésekre adandó válaszok terve-zetének elkészítését,
f)elõsegíti és megszervezi a Tanács elnökének felada-taival kapcsolatos külsõ szervekkel, szervezetekkel való kapcsolattartást,
g)közremûködik a Tanács elnökének az Ellenõrzõ Bi-zottsággal való kapcsolattartásból adódó feladatai ellátá-sában,
h)ellátja a Tanács elnöke és tagjai által meghatározott egyéb feladatokat,
i) a Tanács feladatai ellátásához szakértõket vehet igénybe, a szakértõk koordinálását a Titkárság végzi,
j)közremûködik a Tanács elnöke és tagjai tevékenysé-gének ellátásában, továbbá ellátja a Tanács mûködésével kapcsolatos koordinációs és adminisztratív feladatokat.
(4) A Tanács elnöke és tagjai munkájának támogatását szakértõként a kabinetfõnök végzi, a Titkárság szakfelada-tokat ellátó munkavállalói bevonásával.
3. Cím A vezérigazgató
10. § (1) A vezérigazgató látja el a Társaság tevékeny-ségének és mûködésének operatív irányítását a vonatkozó jogszabályok, az alapító okirat, az SZMSZ, a részvényesi jogok gyakorlója és a Tanács határozatainak keretei között.
(2) A vezérigazgató ellátja a Társaság törvényes képvi-seletét harmadik személyekkel szemben.
(3) A vezérigazgatót a részvényesi jogok gyakorlója ne-vezi ki és menti fel.
(4) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat – a ki-nevezés és a felmentés kivételével – a Tanács gyakorolja.
11. §(1) A vezérigazgató a Vtv. 6. § (3) bekezdése értel-mében saját hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a Vtv. 6. § (2) bekezdése nem utal a Tanács ha-táskörébe. A vezérigazgató a saját hatáskörébe tartozó ügyekben a döntést átruházhatja.
(2) A vezérigazgató dönt a Társaság által pályázat alap-ján összeállított jogi és más szakértõi névjegyzékek elfo-gadásáról és módosításáról.
(3) A vezérigazgató a Tanács által átruházott hatáskör-ben dönt:
a)döntés az állami vagyon elidegenítésével – ideértve a cserét is – kapcsolatos ügyekben, ha az ügyben érintett va-gyontárgy, vagyonelem értéke (könyvszakértõ által elfo-gadott vagyonérték, értékbecslés szerinti érték) nem éri el az 500 M Ft-ot,
b) döntés az állami vagyon hasznosításával, valamint hasznosításra átengedésével – bérlet, haszonbérlet, szerzõ-désen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás vagy más szerzõdés alapján –, továbbá megterhelésével kapcsolatos ügyekben, ha ügylet rendelkezésre álló értéke (ajánlati vagy szerzõdéses érték) nem éri el az 500 M Ft-ot, c)az állami tulajdoni részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok (a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaságok) közgyûlésein, illetve taggyûlésein képviselen-dõ álláspont kialakításáról (mandátum kiadás), a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társasá-gok esetében alapítói határozat kiadásáról, valamint egyéb állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi dön-téseinek meghozataláról,
– ha a társaság saját tõkéjén belül az állami tulajdonosi részesedés nem éri el az 500 M Ft-ot, kivéve a tartós állami tulajdoni körbe tartozó társaságokat, és azokat a társaságo-kat, ahol a társasági részvények valamilyen többletjogot biztosítanak a Gt. 186. § (1) bekezdése alapján a többletjo-got érintõ döntési javaslat esetén.
d) zártkörû pályázat elrendelésérõl, amennyiben a pá-lyázat tárgyának értéke – vagyonelemenként – nem éri el a 100 M Ft-ot,
e)a tanácsadók, befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázati eljárással kapcsolatban, amennyiben a tervezett díj összességében nem éri el az 50 M Ft-ot,
f)a gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájá-rulásként vagyon rendelkezésre bocsátásáról, amennyiben az apport értéke nem éri el a 250 M Ft-ot,
g)500 M Ft-ot el nem érõ kötelezettségvállalásról, h)peren kívüli és perbeli egyezségrõl, ha az egyezség-gel érintett követelés vagy kötelezettség mértéke járulé-kaival együtt nem éri el a 250 M Ft-ot,
i) nem üzleti célú befektetésnek minõsülõ állami va-gyon gyarapításával kapcsolatban, ha az 250 M Ft-ot el
nem érõ vagyontárgy, illetve vagyonelem megszerzésére irányul.
(4) A vezérigazgatóra átruházott hatáskörök továbbru-házásáról a Tanács külön határozattal dönt.
(5) A vezérigazgató bármely átruházott, illetve tovább-ruházott ügyet magához vonhat. A Tanács által jóváha-gyott továbbruházott hatáskör saját hatáskörbe vonásáról a Tanácsot utólag, havonta tájékoztatni kell.
(6) A vezérigazgató a saját hatáskörében és az átruhá-zott hatáskörben hoátruhá-zott határozatokról havonta beszámol a Tanács részére.
12. §A vezérigazgató által a Társaság vagyongazdálko-dási feladatainak irányítása keretében ellátott feladatok:
a) a vagyongazdálkodási stratégia elõkészítése, a Ta-nács számára történõ elõterjesztése és rendszeres felül-vizsgálata, a Nemzeti Földalap tekintetében a földbirtok-politikai irányelvek figyelembevételével,
b)a Vtv. és a Tanács határozatai alapján a Tanács hatás-körébe tartozó ügyek döntésre elõkészítése, idõben történõ elõterjesztése, továbbá a Tanács határozatainak végrehaj-tása,
c)a Tanács tájékoztatása a Társaság tevékenységérõl.
Vezetõi Értekezlet
13. §(1) A Vezetõi Értekezlet a vezérigazgató vezetésé-vel mûködõ javaslattevõ, véleményezõ, döntés-elõkészítõ testület.
(2) A Vezetõi Értekezlet megtárgyal valamennyi elõter-jesztést, amely
a)a Tanács hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik, b)a Tanács által a vezérigazgatóra átruházott hatáskör-be tartozó ügyre vonatkozik.
(3) Ha a Társaságon kívül álló ok soron kívüli döntésho-zatalt igényel, a vezérigazgató Vezetõi Értekezlet megtar-tása nélkül is beterjesztheti az elõterjesztést a Tanács elé döntésre a (2) bekezdés a) pontja alá tartozó ügyekben, il-letve meghozhatja a döntést a (2) bekezdés b) pontja alá tartozó ügyekben.
(4) A vezérigazgató a (2) a) és b) pontok szerinti dönté-sének meghozatalához szavazást rendel el, melynek ered-ményét a jegyzõkönyvnek minõsülõ hangfelvétel rögzíti.
Szavazás esetén a Vezetõi Értekezlet tagjai rendelkeznek szavazati joggal. A vezérigazgató döntését a Vezetõi Érte-kezlet tagjai véleményének ismeretében hozza meg.
(5) A Vezetõi Értekezlet ülését a vezérigazgató vezeti.
A Vezetõi Értekezlet üléseit heti rendszerességgel tartja.
(6) A Vezetõi Értekezlet tagjai:
a)a vezérigazgató,
b)a vezérigazgató-helyettesek,
c)a humánpolitikai és koordinációs fõigazgató.
(7) A Vezetõi Értekezlet ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt:
a) a Tanács Titkárságának vezetõje b) az Ellenõrzési Igazgatóság vezetõje
(8) Eseti meghívottak részvételérõl a vezérigazgató dönt.
(9) A Vezetõi Értekezlet üléseirõl digitalizált hangfel-vétel készül, amely jegyzõkönyvnek minõsül.
(10) A Tanács hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó elõterjesztésekben a Vezetõi Értekezleten fennmaradt vi-tás kérdéseket, esetleges különvéleményt ismertetni kell.
Döntés-elõkészítõ bizottságok
14. §(1) Egyes kiemelt jelentõségû ügyekben a döntés elõkészítése céljából a Tanács vagy a vezérigazgató dönté-se alapján, az általuk meghatározott szakterületek képvidönté-se- képvise-lõinek részvételével, valamint az általuk kijelölt személy vezetésével az illetékes vezérigazgató-helyettes döntés-elõkészítõ bizottságot hoz létre.
(2) A döntés-elõkészítõ bizottság feladata:
a) a döntés-elõkészítés folyamatában mindazon szak-mai szempontok, érdekek és követelmények intézményes koordinációjának biztosítása, amelyek a Vtv, más jogsza-bályok, illetve a vagyongazdálkodásra vonatkozó közép-távú stratégia alapján a döntést meghatározzák,
b)az elõkészítõ munka felgyorsítása érdekében közvetlen kapcsolat biztosítása a döntés elõkészítésért felelõs szerve-zeti egység és az ügyben érintett szakterületek között,
c) közvetlen kapcsolat megteremtése az adott ügyben érintett külsõ szervekkel, szervezetekkel (minisztérium, fõhatóság stb.) és azok számára lehetõség biztosítása a jogszabályokban meghatározott egyetértési, véleménye-zési jog gyakorlására.
III. fejezet