zad elején M ező-B erényben nem csak nyom da, de k ö n y v k ö tő se volt s így a ta n á ri k a r vagy szóbeli előterjesztés, v ag y íráso s jelentés alak jáb a n számolt be a fen ta rtó előtt a főgym nasinm fejlődéséről s időnkénti állap o táró l. Még ez íro tt latin relatiók is h iá n y o sak . N ém ileg p ótolja azo k at a félévenként ta rta tn i szokott n y ilv án o s v iz sg álato k hézagosán fe n m a ra d t re n d je (conspectus exam inis publici) s a b iz o n y itv án y k ö n y v e k g y ű jtem énye. H a tö rté n t is aztán kivételesen egy-egy kísérlet, hog y Nagy-Vá- ra d o n Tichy k ö n y v n y o m d á jáb an , v ag y P esten T ra ttn o r K áro ly n ál egy-egy értesítő vázolja a Mező
id erén y i főgym nasinm életfejlődését, ez a nehézkes közlekedési viszonyok között, oly la ssan készült, oly elkésve jelen t m eg, oly k íno san volt szétkiilel
hető, h o g y bele fá r a d t a n y o m tatás vesződségébe a leg tü relm eseb b ig a zg ató is.
Az ira ttá rb a n ő rzö tt értesítő k b en ta lá lh a tn i:
7 bölcsészeti, 22 n ev eléstan itástan i, 11 tö rtén eti s m ivelődés tö rténelm i, 1 m atliem atikai, G term észet- rajz i, 4 nyelvészeti s széptani, 5 vallás-erkölcstani, 3 fö ld rajzi érte k ezést és fejteg etést s igy 59 tanári d o lgozatot, m ely k ö zeleb b rő l v ag y táv o lab b ró l be
lá tá s t enged a ta n á ro k kép ző dési irá n y á ra , tu d o m ányos k ép ze ttség ére s a felfogás és érzü let minő
ségére és m érték ére, m ely a szerzők et áth ato tta.
E zen d olgozatok id ő ren d és czim szerin t a k öv et
kezők :
De m elioribus can tionibus latinis in scholas in tro d u cen d is. 1807-ből O ertl Z ach arias m .-herényi lelkész és ön k én y tes ta n ártó l.
Do societate P y th a g o ric a disciplinorum atq u e virtutis altrice. 1830-ból. T alán T om asek P áltól.
De gym nasio ag ro b o rin ien ti com m entarius h is
toricus. 1833-ból Tom asektől.
De disciplina scholastica. G enius seculi. 1836.
M agda P áltól.
Az em bern ek ered e ti fo rm ájáró l (jellem éről.) 1837. M agda P áltól.
A szarv asi főgym nasium rö v id tö rtén ete 1847.
Dr. lllocli M óricztól.
A szarv asi fő gy m nasiu m v ázlato s tö rtén ete félszázados fen állásán ak ü n n epély e alkalm ából. 1852.
P lacskó Istv án tó l.
A bölcsészeti o k ta tá sró l a g y m n asiu m b an . 1853.
D om anovszky E n d rétő l.
X eveléstani eszm etöred ék ek előszó ala k já b a n . 1854. H a b e re rn Jo n a th á n tó l.
A te rm észettu d o m án y o k stú d ium áról. 1854.
D o rn er Józseftől.
T ájékozásul a gy m n asiu m jö v ő je s m ai teen dői felől. 1855. H a b e re rn J o n a th á n tó l.
A p h an ero g a m ák te rm ék en y ítése és em bryo képződés. 1855. D o rn er Józseftől.
M olitorisz Adolf ta n á r gyászem léke. 1856. H a b erern és T ataytól.
Mi a m ű v e ltség ? 1856. H a b e re rn Jo n a th á n tó l.
Em lékbeszéd M olitorisz Adolf felett. 1856.
1 laboréi ütői.
E ingnistikai je g y zete k a la tin p erfectum a la k jairól. 1857. T atay Istv án tó l.
A m a g y a r n y elv h ajlitásró l. 1858. T atay Istv án tó l.
H á la ta rto z á su n k K risztus irán t. 1859. Kieska D ánieltől.
A ezukorról és kem ényítőről. 1859. D orner Józseftől.
A m a g y a r Alföld különös tekin tettel S zarv as vidékére. 1860. D o rn e r Józseftől.
E szm etö red ék ek a v a llástan itásró l s an n ak sikeréről. 1861. K icska D ánieltől.
T anitők ép ezde és zeneiskola te rv e z e tt1. 1861.
Peez G yulától.
K özlem ények m eg láto g a to tt tan ító k ép ző in té
zetekről 1862. D enka G yulától.
V egyes m ásodfokú egyenletek m egfejtése logar- tá b lák segedelm ével. I860. S zendy G yörgytől.
K özlem ények m e g láto g a to tt gym nasium t>król.
1863. B en k a G yulától.
S z ü n n a p o k ra táv ozó tan u ló k h o z. B uzdító be
széd. 1864. B en k a G yulától.
A dalékok a ta n árk ép zésh ez a gym nasi uniók szám á ra. 1865. Peez G yulától.
N ap ló tö red ék ek egy két svájczi gym uasium ról.
1866. Z silinszky M ihálytól.
A tanu ló, m int Jé z u s ta n ítv á n y a . E g y h ázi be
széd. 1867. K ieska D ánieltől.
V élem ény a tan ító k ép ző to vább i szervezése ü gyében. 1867. B enka G yulától.
I la v iá r D ániel em lékezete. 1868. T rszty én szk y K ereneztől.
S z a rv a s h a jd a n a . 1869. Zsilinszky Mihálytól.
K épesség, tehetség , lángelm e. 1870. B enka G yulától.
írá s , g y o rsírás, ny o m d ászat. 1871. Mihálfi -T.-tdl.
R ajzok A nglia tö rtén etéb ő l 1872. M ihálfi J ó zsefiül.
Vorane,sies A ntal élete s tö rtén eti m unkái.
1872. Z silinszky M ihályiéi.
S zarv as v irán y a . 1874. K oron Istv án tó l.
T estalk at s lé lek alk at. 1875. Ilo n k a G yulától.
A földrajz fo n to sság a. 187(5. M ihálfi Józseftől.
Az életkorokról. 1877. Ilo n k a G yulától.
A dalék a földrajz ta n ításáh o z a k ö zép isk o lá
ban. 1878. Mihálfi Józseftől.
Z en etan itás a szarv asi fő g ym n asiu m ban. 1879.
Ilonka G yulától.
Ú jabb adalék ok a földrajz ta n ításáh o z. 1880.
Mihálfi Józseftől.
K öltészettani ta n k ö n y v e k a fő gy m n asium b an . 1881. Mór a vésik G ézától.
T anítóképzés a főgym nasium k ap cso la táb an . 1882. Ilo n k a G yulától.
S zarv as v irá n y á n a k m ásodik ja v íto tt s b ő v i
telt fölszám lálása. 1883. Koron Istv án tó l.
A dalék h elynevein k m a g y a rá z a tá h o z . 1884.
Mihálfi Józseftől.
Fegyelem a g y m n asiu m ban. 1885. Ilo n k a G y u lától.
Iskolai ép ü letü n k fő b e já ra tá n a k ö rö k ség k ép reánk m a ra d t fölirata. 1886. Ilo n k a G yulától.
P. O vidius Naso élete s m un kái 1887. Mocs
kol lyi Józseftől.
A nevelés egy fontos tén yező je a g y m n asi
um ban (R ajzo k tatásró l) 1888. K atiik E n d rétő l.
A v a llá sta n itá s a p ro te s tá n s gym n asium o k ban.
1889. B en k a G yulától.
M iért nem ad n ak ki p ro t. g y m n asium aink é rte
sítőikben az egyes ta n u ló k ró l szóló részletes évi o sztályzatot'? 1890. B e n k a G yulától.
Az é rettség i v iz sg álato k ö szszh an g zásb a h o za
ta la a gym nasium i nevelés és ta n ítá s elveivel. 1891.
B en k a G yulától.
A p éld a nevelő befoly ása. 1892. B en k a G yu
lától.
A Z rin y ias vallási eszm éiről. 1893. K rajcsovics Som ától.
A K ossuth-gyász. 1894. V alentin y Jenőtől.
A főgym nasium tö rtén ete 1802—1895-ig. (Mille
n á ris k iállítás alkalm ából.) 1895. B en k a G yulától.
T alálk o zu n k te h á t e fe n n m a ra d t iskolai é rte sítő k b en b e tű re n d b e n : Bloch (B allagi) Móricz 1, B en k a G yula 16, D om anovszky E n d re 1, D orner Jó zsef 4, H a b e re rn J o n a th á n 5, K ieska Dániel 3, K oren Is tv á n 2, K rajcsovics S om a 1, K utlik E n d re 1, M agda P á l 2, 1 Miliálfi Jó zsef 6, Mocskónyi Jó zsef 1, M oravcsik G éza 1. G erti Z ach ariás 1, Pecz G yula 2, P lacsko Is tv á n 1, S zendy G yörgy 1, T atay Istv án 3, T om asck P ál 2, T rszty én szk y F erenez 1, V alentiny Je n ő 1, Zsilinszky M ihály 3 d o lg o zatáv al, m elyek ta rta lm a ssá g , ízlés, v áltoza
to sság te k in tetéb en n a g y o n elág azók , de a főgym nasium ta p a sz ta la ti kö rébő l szárm azó k, fölm erülő szükségeivel ö sszefüggésben állok, m ert éltető lég
köréből v e tté k ered e tü k et.
Ez 59 do lg o zat általán o s v o n atk o zása m ellett
leg tö bbször a főgym nasium nevelés- és tan ítás-ü g y i érdekeit, refo rm tö rek v éseit előkészítő v a g y elő ter
jesztő jelentőséggel is b írv án a m ag a idején, e történeti v o n atk o zásán ál fo g v a figyelm et érdem el.
S ajn á lato s, h o g y épen V ajd a P é te r idejéből, m időn a főgym nasium sa rk a la to s v álto záso k o n m en t át, az értesítők fen nem m a ra d ta k . E n n e k oka e g y részt a b b a n keresendő, hogy csekély szám b an let
tek h ajd an az értesítő k n y o m a tv a s b izony o san ta rta lm a ssá g u k n á l fogva szé tk a p k o d tá k azok, kik V ajda refo rm tö rek v ései irá n t érd ek lő d tek . Tény az is, hogy F a rk a s M átyás (1809 -1816-ig) Bloch ( B al
lag !) ig a z g a tó sá g á n a k id ejében s az 1848. és 1849.
évi m ozgalm ak ban a hivatalos ira to k legkev esebb go n d d al leh ette k kezelve s m egőrizve s ez é rt az utódok k ezére csak tö red ék es lim-lomok m a ra d ta k ez időkről.
Az értesítőknél, m int a m elyekre a század elején h azá n k b an a fő g y m n asiu m b an alig volt gond fo rd ítv a s m elyek kötelező k ia d á sá ra csak a Bacli- ko rszak k ényszere szo k ta tta a p ro te s tá n s gym na- siuniókat., sokkal jo b b a n m eg v a n n a k őrizve a bizo- n y itv án y k ö n y v ek , b ejeg y zési an y ak ö n y v e k s osz
tályzó jeg yzék ek . E ze k et igen p o n to san vezette B onka A dám, ki évente m inden ta n u ló n a k nem csak ta n u lási ered m ényét, de jellem ala k u lását s ta p a sz ta lt egyéni fo g y a tk o z á sa it v a g y előnyeit is följegyezgette az an y ak ö n y v ek b e. A zután kevesebb k ö rülm ény ességre és p o n to ssá g ra ta lálu n k csaknem 1850-ig, mely időn túl h iv atalo s u ta sítá s szerin t eg y fo rm áb b á és p o n to sa b b á le tt az e ljá rá s. Ez
időbon a b iz o n y itv án y k ö n y v o k nem csak a tanulási ered m én y t fo g lalják m a s u k b a n szokásos oszlályzó jeg y ek b en , de m inden tan u ló n ák felfogása, előadási ügyessége, ízlése s önálló előkészülése, szorgalm a is jellem ezve van. L elkiism eretes vezetés m elled elég h ű fén y k ép e lehetn e ez az ifjú sá g n ak , b á r az u tó k o r azt te rh e sn e k ta lálv á n , ú jra elejtette.
Ma a ta n u ló sá g létszám án ak em elkedésével a m unkahalm az sú lya a la tt m egelégszenek az iratok kezelői azzal, h o g y a ta n u ló ság leg in k áb b csak ta n u lási eredm ény e szerin t szokásos jegyekben legyen jellem ezve s erkölcsi m ivolta, vagy egyéni je llem alak u lása egy esekn ek az általán o s jellem zés h o m á ly áb an és szü rk eség éb en elm osódjék. Ledig sok jelesnek m enynyivel teljesebb en állan a (dőltünk egész egyénisége, h a ifjú kori fejlődésének, szem é
lyes alak u lásán ak m inden á rn y a la tá t úgy láth atn é k , m int lá tta azt a lélek tani b ú v á rk o d á s ra képes ne
velő akkor, m időn részletes jellem zésére a ta p a sz ta lati tények és benyom áso k a lap ján m a g át ig a zsá g érzetéb en kötelezve ta lálta !
X II.