JOGI SZABÁLYOZÁSA
6. Nemzetközi kitekintés 1. Amerikai Egyesült Államok
6.7. Az Európai Unió álláspontja
Az Európai Parlament álláspontja alapján egy nagyon kényes témáról van szó.
Mind etikai, mind jogi szempontból nehéz jó megoldást találni a kérdésre és tovább komplikálja a helyzetet, hogy az egyes tagállamok mind-mind másként szabályozzák. A nemzetközi magánjog és az alapvető jogok terén a pótanyaság-gal kapcsolatosan a születendő gyermek állampolgársága, a szülői felügyelet gyakorlásának joga, a gyermek magán- és családi életének tiszteletben tartásá-hoz való joga, illetve az emberi test tiltott felhasználása merül fel a pótanyaság kapcsán. 2016. június 16-án az Európai Parlament Jogi Bizottsága kérésére vitatták a kérdést. Elsősorban a határokon átnyúló jogvitákról, másodsorban lehetséges jogi megoldásokról esett szó. A pótanyasággal kapcsolatos legtöbb jogi dilemma abból származik, hogy az országok nagy része nem hajlandó elismerni külföldi születési anyakönyvi kivonatokat. Ezzel kapcsolatos ügyek vagy a tagállami, vagy az Európai Emberi Jogi Bíróságnál kötöttek ki, ahol megállapítható volt, hogy a gyermek magán és családi élet tiszteletben tartásá-hoz való joga sérül ilyen esetekben.
A pótanyaságot tiltó tagállamok megtagadják a béranyai szerződésekből születő gyermekektől azt a lehetőséget, hogy a lakóhelyük szerinti ország állampolgárságát megkaphassák. Ez számos hátránnyal jár, többek között a társadalombiztosítás, oktatás és öröklés területén. Ezen kívül felmerül a kér-dés a pótanya által világra hozott gyermekek kapcsán, hogy kik számítanak a törvényes szülőknek: a kívánságszülők, vagy a pótanya és annak férje, vagy adott esetben a donorok? Mivel az egyes tagállamok másként defi niálják az alapvető családjogi fogalmakat, ebben a kérdésben is nehéz konszenzushoz jutni. A gyermek vér szerinti származásának kiderítéséhez való joga is sérül amennyiben a donorszülők, vagy a béranya identitásának felfedését az adott tagállam jogszabályai megtiltják.50
2015 januárjában a „Paradiso és Campanelli kontra Olaszország” ügytől volt hangos a nemzetközi sajtó. Ez is bizonyítéka annak, hogy Európában fontos lenne egy egységes szabályozás a pótanyaság engedélyezésével vagy tiltásával kapcsolatosan, hiszen emberek életei forognak kockán. Az ügy felperesei olasz állampolgárok voltak, akik szerződést kötöttek egy orosz béranyával egy orosz ügynökségen keresztül. A gyermek 2011-es születése után a béranya aláírta a szerződést, amelyben tanúsította, hogy a gyermek genetikailag a
kívánságszü-50 European Parliament: Regulating international surrogacy - State of play, 2016 http://www.
europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2016/571368/IPOL_BRI(2016)571368_EN.pdf [letöltve: 2017.04.14.]
lőkhöz kötődik és átadta nekik a csecsemőt. Az orosz születési anyakönyvi kivo-nat is a kívánságszülőket tüntette fel a gyermek szüleiként és nem is esett benne szó a béranyával kötött szerződésről. Miután a kívánságszülők Olaszországba mentek a gyermekkel és megkísérelték a születési anyakönyvi kivonatot olasz nyelven elkészíttetni, a moszkvai olasz konzulátus felhívta az olasz hatóságok fi gyelmét, hogy az anyakönyvi kivonat hamis adatot tartalmaz. Miután kiderült, hogy egyik szülőtől sem származik a gyermek, a hatóság elkobozta őt a kíván-ságszülőktől és árvaházban helyezte el. A gyermek új anyakönyvi kivonatot kapott, amelyben az szerepelt, hogy szülei ismeretlenek. A gyermeket 2013-ban örökbe fogadták. A kívánságszülők ekkor az Európai Emberi Jogok Bíróságához fordultak, azzal vádolva az olasz hatóságokat, hogy megsértették a gyermek magán- és családi életének tiszteletben tartásához való jogát.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ugyanis kimondja, hogy
„Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, laká-sát és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erköl-csök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.”51
A bíróság igazat adott a kívánságszülőknek, azzal, hogy valóban nem a gyermek legjobb érdeke szerint jártak el és így a gyermek a törvény áldozata lett. A kívánságszülők és a gyermek között de facto családi kötelék létezett, mely abból is látszik, hogy még ha rövid ideig is, de szüleiként nevelték és a hatóság döntése után próbálták őt visszaszerezni. Azonban, tekintettel arra, hogy a gyermeket az őt időközben örökbefogadók 2 éven keresztül nevelték és ennyi idő alatt szoros kapcsolat alakult ki közte és az új szülők között, nem adták vissza a kívánságszülőknek.52
Szükség van nemzetek feletti szabályozásra ezen a téren? A vélemények különböznek. Több szakértő szerint a nemzetközi örökbefogadás szabályainak e téren való alkalmazása, a jogszabályok kiterjesztő értelmezése megoldaná
51 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata I. fejezet: Jogok és szabadságok, 8. cikk: Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog.
52 Aff aire Paradiso et Campanelli c Italy, 27 Janvier 2015, Requête no 25358/12, Cour européen des droits de l’homme.
a felmerülő problémákat. Így az európai uniós intervenció minimális lenne.
Az örökbefogadási törvények megreformálására és egységesítésére tagállami szinten szükség lehetne és fontos közös pont lenne a gyermek legjobb érdeke fi gyelembevételének biztosítása.
Ezzel ellentétben a szakértők nagy százaléka egy új magánjogi eszköz be-vezetését tartaná a legjobb megoldásnak. Ezt a véleményt osztotta Katarina Trimmings és Paul Beaumont is, akiknek könyve (International Surrogacy Arrangements: Legal Regulation at the International Level) az e téren kutató nemzetközi magánjogászok körében nagy sikert aratott és több jogász hivatko-zási alapjául szolgált. Egy norma alkalmazását vezetnék be, amelyet minden tagállamnak tiszteletben kellene tartania. A tagállamok közötti együttműködést maximalizálni kellene. A béranyaságot piaci tranzakcióként tekintenék, hiszen a béranya anyagi ellenértéket kap szolgáltatásaiért. A tagállamok bíróságai döntenének az olyan jogvitákban, amelyekben a béranya meggondolja magát és nem adná át a gyermeket a kívánságszülőknek. Ilyenkor minden esetben a gyermek legjobb érdekét kellene fi gyelembe venni. A béranya kényszertől és fe-nyegetéstől mentes beleegyezését, anyagi kompenzálását és egészségügyi téren való folyamatos ellenőrzését írnák elő. Végezetül pedig megállapítják, hogy a gyermeknek joga lenne származásával kapcsolatosan információhoz jutni.
A Hágai Magánjogi Konferencia, egy 80 taggal rendelkező kormányközi szervezet, felállított egy szakértő csoportot, akik egy megoldás kidolgozásán dolgoznak, így lehetséges, hogy konszenzus jön majd létre a tagállamok között és a jövőben a „Paradiso és Campanelli kontra Olaszország”-hoz hasonló esetek nem történhetnek.53
7. Összegzés
Dolgozatomban a pótanyaság kialakulását, fejlődését, egyes változatait vá-zoltam. Igyekeztem minél több ország szabályozásába belemélyedni annak érdekében, hogy minél szélesebb képet kapjon az olvasó ezzel a témával kap-csolatosan. Láthatjuk, hogy az egyes országok vallási, kulturális, világnézeti sokfélesége miatt rendkívül nagy különbségek vannak a jogi szabályozás terén.
Annak ellenére, hogy az orvostudomány előrehaladott ebben a témában, a jogtudomány nem győzte követni a tempót, így számos helyen a kérdés nin-csen szabályozva, illetve, ahol törvények rögzítik is a pótanyaság intézményét,
53 European Parliament: Regulating international surrogacy i. m.
számos jogvita támad ennek kapcsán. Úgy gondolom, sem kategorikusan megtiltani, sem gátlástalanul engedélyezni nem lehet a pótanyaságot, hanem egy közbenső megoldást kellene találni.