AVAGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS DÖNTETLENJE
3. A nemzetiségek parlamenti képviseletének szabályozása
Bár az európai államok egy jelentős része biztosít ugyan valamiféle ked-vezményt a nemzetiségek számára a parlamenti választáson,6 azonban ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy konkrétan a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosításáról nem rendelkezik semmilyen nemzetközi egyez-mény, illetve vitatott az is, hogy képes-e egyáltalán bármilyen mértékben hoz-zájárulni a nemzetiségi identitás kiteljesedéséhez. A magyar jogalkotó végül a 2014-es országgyűlési választáson bevezetett nemzetiségi kedvezményes mandátum, illetve nemzetiségi szószóló jogintézményekkel kívánta biztosítani a nemzetiségek parlamenti képviseletét. De valóban biztosította? A 2014-es országgyűlési választáson ugyanis egyik nemzetiség sem volt képes
kedvez-2 K Ernő: A nemzetiségi jogok helyzete Magyarországon a jogszabályváltozások tükré-ben. 6−7. https://goo.gl/Sso1KB (Lezárás dátuma: 2017. 03. 10.)
3 T Csaba: Az önazonosság labirintusa. Budapest, CP Stúdió, 1998. 664−668.
4 S Zoltán: A kétkamarás Országgyűlés illúziói. Világosság, 1996/11. 68.
5 J András: Miért nincs szükségünk második kamarára? Politikatudományi Szemle, 2011/1. 20.
6 Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Lengyelország, Németország, Finnország, Dánia, Spanyolország és Olaszország biztosít, Ausztria, Ukrajna, Törökország, Szlovákia és Csehország viszont nem biztosít kedvezményt a nemzetiségek számára a parlamenti választá-son. Ld. részletesen: L i. m. 2017. 18−20.
ményes mandátumot szerezni. A kedvezményes mandátum elnyeréséhez – az előzetes becsléseknek megfelelően7 − 22 022 szavazatra lett volna szükség.
Problémaként merül fel, hogy a tizenhárom elismert nemzetiség közül csupán ötnek a létszáma haladta meg a kedvezményes kvóta mértékét, azaz a kedvez-ményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot.
1. ábra: A nemzetiségek létszámadatai a 2011-es népszámlálás adatai alapján8
A nemzetiségek létszáma, a korábbi országgyűlési választások részvételi adatai,9 valamint a kedvezményes kvóta kiszámításának módja10 alapján már a 2014-es országgyűlési választás előtt sejthető volt, hogy a roma és a német nem-zetiség kivételével a többi nemnem-zetiségnek nem lesz reális esélye kedvezményes mandátumot szerezni. Azonban a kellő létszámmal rendelkező roma és német
7 K László Imre: A nemzetiségi képviselet az új választási rendszerben. 2011. http://www.
valasztasirendszer.hu/?p=1940340 (Lezárás dátuma: 2017. 03. 10.)
8 Ld. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografi a (1.1.28.) (Lezárás dátuma: 2017. 03.
10.)
9 Az 1990-es országgyűlési választástól a 2010-es országgyűlési választásokig a választópolgá-rok részvételi aránya 56-70% között mozgott. Ld. K Zoltán: Parlamenti választások. In:
K Károly − S Ferenc (szerk.): Magyarország térképekben. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2011. 111.
10 A kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszám kiszámításának módja a követke-zőképpen alakul: összeadják a pártlistákra és a nemzetiségi listákra érkezett szavazatokat, valamint az egyéni országgyűlési képviselők választásáról pártlistára került töredékszavaza-tokat, majd ezt az összeget elosztják a listán szerezhető mandátumok számával, azaz kilenc-venhárommal. Végül ennek az összegnek az egynegyede lesz az a szükséges szavazatszám (kedvezményes kvóta), amely egy kedvezményes mandátum megszerzését jelenti. Ld. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (továbbiakban: Vjt.) 16.§ a, b, c, d, e,
nemzetiség sem tudott élni ezzel a törvény adta lehetőséggel. Amíg ugyanis a 2014-es országos nemzetiségi önkormányzati választáson a nemzetiségi listák-ra érkezett szavazatok száma mind a roma, mind a német nemzetiség esetében meghaladta a kedvezményes kvóta mértékét, addig a 2014-es országgyűlési választáson sem a roma, sem a német nemzetiség listájára érkezett szavazatok száma nem érte el a kedvezményes kvótát jelentő 22 022-es szavazatszámot.
2. ábra: A 2014-es választási adatok a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján11 A két választás közötti szavazatszám eltérés véleményem szerint egyértelmű-en annak köszönhető, hogy az országgyűlési választáson a nemzetiségi választó-polgároknak szembe kellett nézniük azzal a dilemmával, hogy pártidentitásukat, vagy nemzetiségi identitásukat részesítsék előnyben. Azon választópolgárok ugyanis, akik nemzetiségi listára kívántak szavazni, párhuzamosan nem sza-vazhattak pártlistára.12 A számok tükrében megállapítható, hogy sem a roma, sem a német nemzetiségi választópolgárok nem kívántak lemondani pártlistás szavazatukról a kedvezményes mandátum megszerzése érdekében. A jogalkotó látszólag tehát biztosította a lehetőséget a nemzetiségek számára kedvezményes parlamenti mandátum megszerzésére, azonban a szabályozás a gyakorlatban nem tette lehetővé, hogy akár csak egy bizonytalanul szavazó nemzetiségi országgyűlési képviselő bekerülhessen a Parlamentbe. Ennek ellenére nem elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy a 2018-as országgyűlési választáson más politikai körülmények között a roma, illetve a német nemzetiségnek sikerül
11 Ld. www.valasztas.hu (Lezárás dátuma: 2017. 03. 10.)
12 Vjt. 12.§ (2) b,
teljes jogú országgyűlési képviselőt megválasztania. Ráadásul kiélezett po-litikai helyzetben, a 199 fős Országgyűlésben akár a kormánytöbbség bizto-sítása is múlhat a roma, illetve német nemzetiségi országgyűlési képviselőn.
Ez utóbbi esetek bekövetkezése valószínűleg a közvélemény fi gyelmét is rá-irányítaná a kedvezményes mandátum jogintézményére.13 A roma nemzetiségi választópolgárok példáján keresztül a szabályozás rendkívüli bonyolultsága is jól szemléltethető. A 2014-es országgyűlési választás előtt közvetlenül ugyanis 5 586, korábban az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal regisztrált roma nemzetiségi választópolgár töröltette magát a nemzetiségi névjegyzékből.
Tették ezt azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az április 6-án megtartott országgyűlési választáson ismételten jogosultak legyenek pártlistára szavazni.
E cél eléréséhez azonban esetükben elegendő lett volna csak nemzetiségi vá-lasztópolgári státuszuknak az országgyűlési választásra kiterjedő hatályát meg-szüntetni a nemzetiségi névjegyzékből való teljes kijelentkezés helyett. Ezen felül ráadásul nagyságrendileg 1700 roma nemzetiségi választópolgár annak ellenére töröltette magát a nemzetiségi névjegyzékből ugyanezen időszak alatt, hogy egyébként ők soha nem is voltak az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal regisztrálva a nemzetiségi névjegyzékben.14 A szabályozással kapcso-latban érdemes még megemlíteni, hogy az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként nyilvántartásba vett választópolgárok csak a szavazást megelőző második napig dönthettek úgy, hogy a nemzetiségi lista helyett mégis pártlistára kívánnak szavazni.15 A jogalkotónak ezt a sza-bályozási megoldását is joggal lehet kritikával illetni, hiszen a választópolgár akár a szavazás napján is meggondolhatja magát döntését illetően bármilyen körülményre tekintettel.
13 Szlovéniában az 1996-es parlamenti választások eredményeképp patt helyzet alakult ki a politikai pártok között. Ekkor mind az olasz nemzetiségi képviselő, mind P Mária magyar nemzetiségi képviselő igyekezett semleges maradni annak érdekében, hogy ne az ő támogatásukkal kerüljön kormányzati pozícióba valamelyik politikai oldal. Ld. S Imre: Vonzások és választások Szlovéniában. Pro Minoritate, 1996/1. 59.
14 L i. m. 31−32.
15 A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 249. § (1) bekezdés
3. ábra: A Nemzeti Választási Iroda adatszolgáltatása alapján16
A nemzetiségek parlamenti képviseletére vonatkozó szabályozás másik pil-léreként az Országgyűlés megalkotta a nemzetiségi szószóló jogintézményét.
Az országgyűlési választáson nemzetiségi listát állító, azonban kedvezményes mandátumot nem szerző nemzetiségek – a nemzetiségi listára érkezett sza-vazatok számától függetlenül – ugyanis jogosulttá válnak szószólót juttatni a Parlamentbe. A könnyedén teljesíthető feltételeknek köszönhetően a 2014-es országgyűlési választáson mind a tizenhárom elismert nemzetiségnek sikerült szószólót választania az Országgyűlésbe. A szószólók ugyan szavazati joggal nem rendelkeznek az Országgyűlésben, azonban bizonyos korlátozott jogosult-ságokkal − mint például felszólalási jog, vagy indítványozási jog17 – közvetlenül is bekapcsolódhatnak az Országgyűlés munkájába. A szószólók által ráadásul az Alaptörvény azon rendelkezése is megvalósításra került, amelynek értelmé-ben a nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában biztosítani kell.
16 L i. m. 32.
17 A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága hat önálló, és hetven nem önálló indítványt nyúj-tott be az Országgyűlésnek. Lásd: www.parlament.hu (Lezárás dátuma: 2017. 03. 10.)
4. ábra: Nemzetiségi szószólók felszólalásainak száma (2014–)18