• Nem Talált Eredményt

ESETTANULMÁNY A FORDÍTÁS SZEREPÉRŐL

Valeria Petrocchi Fordító: Tóth Regina

5. ESETTANULMÁNY A FORDÍTÁS SZEREPÉRŐL

Amint arra már korábbi tanulmányaimban rámutattam (Petrocchi 2006, 2010), a for-dítás sajátos szerepet játszik az angol nyelv oktatásában, nemcsak nyelvészeti szem-pontból a  nyelvtan, mondattan és szókincs elsajátításának eszközeként, hanem kulturális szempontból is. A  fordított szövegre történő koncentrálás lehetővé teszi a diákok számára, hogy kiemeljék ezeket az aspektusokat a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg, következtetésképp a forrásnyelv és a célnyelv, valamint a két érintett kultúra összehasonlításával. A 2008–2009-es tanévben megvalósítottam egy felmérést, amely megmutatta az SSML-ben (felsőoktatási alapképzés fordítóknak és tolmácsoknak) és az USPG-ben (felsőoktatási alapképzés, amelynek során a  külföldiek olasz nyelvi és kulturális tanulmányokat folytatnak) elért különböző eredményeket. Két 22 fős cso-porton végeztem a kutatást. Az első csoport olyan felsőoktatási intézményhez tarto-zott, ahol fordítókat és tolmácsokat képeznek (SSML). A  csoport tagjai mind olasz nemzetiségű és olasz anyanyelvű diákok voltak. A  második csoport az USPG több-nyelvű és multikulturális környezetéből került ki; a diákok által használt lingua franca az olasz volt. A diákok az alábbi országokból érkeztek: Japán (2), Pakisztán (1), Ciprus (6), Kína (3), Irán (1), Tajvan (1), Oroszország (3) és Olaszország (5).

Egy előzetes teszt kimutatta, hogy az angol nyelvtudás átlagos szintje az SSML-ben megközelítőleg alapfokú (intermediate), az USPG-SSML-ben pedig alapfok alatti (pre-intermediate). Tíz szöveget használtam (mindegyik 200 szavas): ötöt az angolról olaszra, ötöt pedig az olaszról angolra történő fordításhoz. Párhuzamosan, vagy-is azonos témában választottam ki őket az alábbi forrásokból: Time Magazine; Th e Economist; D. H. Lawrence: Sketches of Etruscan Places and other Italian essays; az ENSZ egyik hivatalos beszéde; valamint a Time Out. Ezekkel összhangban az olasz források a következők voltak: Panorama; La Repubblica; L. Pirandello: Uno, nessuno ecentomila; az Amnesty International egyik sajtóközleménye; valamint a Romac’è.

Az értékelési kritériumok az Amerikai Fordítók Szövetsége (ATA) által kiadott ta-núsítvány szerinti hibakategóriák alapján alakultak (Diel-Dominique et al. 2007):

morfoszintaktikai hibák, lexikai hibák, központozás, túlságosan szabad fordítás, túl-ságosan szó szerinti fordítás, stílushibák, forrásnyelvi szöveg félreértése. Ugyanezeket a kategóriákat használom diákjaim fordításainak értékelése során is.

Összefoglalásképpen tehát a  diákok különböző fejlődésen mentek keresztül, mivel a  fordítás eltérő környezetekben valósult meg. A  felsőfokú képzést nyújtó intézményben maga a fordítás volt a fő cél, míg az egyetemi nyelvórákon alapvetően eszközként használták. Az USPG diákjainak angol nyelvi készségei bizonyos mértékben fejlődtek, de nem kifejezetten a fordítással összefüggésben. Mindkét csoport fejlődést mutatott nyelvi készségeik tekintetében. Az eredmények ugyanakkor kiemelik, hogyan lehetséges egyesíteni az elméletet és a  gyakorlatot egy olyan módszer segítségével, amely a pedagógiai célú fordításon alapul, és a funkcionális nézőpont felé irányul.

1. ábra. Fordítás angolról olaszra

2. ábra. Fordítás olaszról angolra

3. ábra. Fordítás angolról olaszra

4. ábra. Fordítás olaszról angolra

5. ábra. Fordítás angolról olaszra

6. ábra. Fordítás olaszról angolra

JEGYZETEK

Eredeti megjelenés: . Pedagogic Translation vs. Translation Teaching:

A Compromise Between Th eory and Practice. Italica Vol. . No. . –.

1 Ez a kutatás részben elhangzott az AATI (Olasztanárok Amerikai Szövetsége) 2013. május 31-től június 2-ig tartó konferenciáján Strasbourgban a Pedagógia célú fordítás: elmélet, kutatás és gyakorlat témájú ülésén, amelyen Sara Laviosa elnökölt. A témáról mélyreható tanulmány készült (Petrocchi 2010: 5–33).

2 Ez az észak-amerikai és a brit angolt egyaránt jelenti. Előadásaim során mindig jelzem, hogy mikor melyikre utalok.

3 A fordítás nyelvtanulásban betöltött szerepéről szóló témában lásd még: Bausch (1977), Königs (1979), Bausch és Weller (1981), Kiraly (1995).

4 Witte et al. (2009) rámutatott, hogy a szövegek fordításához történő internethasználat nem fejleszti a beszédkészséget.

5 A pedagógiai célú fordítással kapcsolatos különböző álláspontokról lásd Carreres (2013).

6 Ehhez kapcsolódóan lásd Coleman (1996) tanulmányát: bár nem a jelenlegi helyzetre utal, mégis egy ma is jelenlévő, nagyon gyakori problémát emel ki.

7 Érdemes röviden megemlíteni a Nord (2005: 160) kritériumai szerinti szövegen kívüli tényezőket: adó, célközönség (lehetséges vevő és címzett), médium (írásbeli vagy szóbeli), idő, hely, a kommunikáció oka, szövegfunkció, amely gyakran párosul az adó szándékával; valamint szövegen belüli tényezőket: szöveg tematikája, tartalom, preszuppozíciók (személyes és kulturális következtetések), szöveg felépítése (bele-értve a fejezeteket, bekezdéseket, megjegyzéseket és idézeteket), nonverbális elemek, lexika, szintaxis és szupraszegmentális elemek (például intonáció, prozódia, központozás, betűtípus és különleges jelek).

IRODALOM

Allporter, A. 1989. Th e Computational Study of Vision. In: Posner, M. I. (eds) Foundations of Cognitive Sciences. Cambridge: MIT Press. 631–82.

Baer, B. J., Koby, G. S. (eds) 2003. Beyond the Ivory Tower: Rethinking Translation Pedagogy.

Amsterdam/Philadelphia: Benjamins.

Ballard, M. (ed.) 1993. La Traduction à l’Université: recherche et propositions didactiques. Lille:

Presses Universitaires.

Bausch, K. R. 1977. Zur Übertragbarkeit der Übersetzung als Fertigkeit auf die Übersetzung als Übungsform. Die Neueren Sprachen Vol. 76. 517–535.

Bausch, K. R., Weller, F. R. (Hrsg.) 1981. Übersetzen und Fremdsprachenunterricht. Frankfurt:

Diesterweg.

Bowker, L. 2000. A Corpus-Based Approach to Evaluating Student Translations. Th e Translator Vol. 6. No. 2. 183–210.

Brownlees, N., Denton, J. 1992. Ritorno alla traduzione: il ruolo della traduzione nella didattica dell’Inglese. Città di Castello: Edizioni Cremonese.

Butzkamm, W. 1985. Th e Use of Formal Translation Equivalents in the Teaching of Foreign Language Structures. In: Tietford, Ch., Hieke, A. E. (Hrsg.) Translation in Foreign Language Teaching and Testing. Tübingen: Narr. 87–97.

Carraro, K. 2000. Interactive English Learning and Teaching Th rough the Internet. In: Parks, G.

(ed.) Miscellanea n. 4, Language, Teaching, Translation, Interpreting, Communication. Tri-eszt: Trieszti Egyetem. 25–57.

Carreres, A. 2006. Strange Bedfellows: Translation and Language Teaching. Th e Teaching of Translation into L2 in Modern Languages Degrees: Uses and Limitations. Elhangzott:

Sixth Symposium on Translation, Terminology and Interpretation in Cuba and Canada.

El Capitolio, Havanna, 2006. december 5–6. http://www.cttic.org/ACTI/2006/papers/

Carreres.pdf Letöltve: 2013. június 13.

Coleman, J. A. 1996. Studying Languages. A Survey of British and European Students. London:

CILT.

Colina, S. 2003. Empirically-based Translation Pedagogy. In: Baer, B. J., Koby, G. S. (eds) Beyond the Ivory Tower: Rethinking Translation Pedagogy. Amsterdam/Philadelphia: Benjamins.

29–59.

Diel-Dominique, J., Howard, D., Hanlen, T., Mendoza, J. 2007. Th e Certifi cation Program and Examination: An Informal Presentation. Elhangzott: American Translators Association 48.

éves konferenciája. Hyatt Regency San Francisco, San Francisco, California, 2007. október 31. – november 3.

Feltrin-Morris, M. 2008. Into Forbidden Territory: the Audacity to Translate into a  Second Language. Doktori értekezés. Binghamton: Binghamton Egyetem, New York-i Állami Egye-tem.

Harvey, M. 1996. A Translation Course for French-speaking Students. In: Sewell, P., Higgins, I.

(eds) Teaching Translation in Universities. London: CILT. 45–65.

Hatim, B., Mason, I. 1997. Translator as a Communicator. London: Routledge.

Hildreth, E. C., Ullman, Sh. 1989. Th e Computational Study of Vision. In: Posner, M. I. (ed.) Foundations of Cognitive Sciences. Cambridge: MIT Press. 581–630.

Holmes, J. S. 1988. Translated! Papers on Literary Translation and Translation Studies. Amster-dam: Rodopi.

House, J. 1977. A Model for Translation Quality Assessment. Tübingen: Gunter Narr.

Johnson, F. 2008. Being Bilingual Is Not Enough. Th e ATA Chronicle Vol. 37. No. 7. 22–25. https://

www.atanet.org/chronicle /feature_article_july2008.php Letöltve: 2013. június 13.

Kiraly, D. C. 1995. Pathways to Translation: Pedagogy and Process. Kent, Ohio/London: Kent State University Press.

Kiraly, D. C. 2013. From Instruction to Collaborative Construction. In: Baer, B. J., Koby, G. S.

(eds) Beyond the Ivory Tower: Rethinking Translation Pedagogy. Amsterdam/Philadelphia:

Benjamins. 3–27.

Königs, F. G. 1979. Übersetzung in Theorie und Praxis: Ansatzpunkte für die Konzeption einer Didaktik der Übersetzung. Heidelberg: Julius Gross.

Königs, F. G. 1985. Translation Inside and Outside the Teaching Context: Th e Text as a Starting Point. In: Tietford, Ch., Hieke, A. E. (Hrsg.) Translation in Foreign Language Teaching and Testing. Tübingen: Narr. 29–48.

Mitchell, F. 1996. Reading, an Essential Skill for Professional Translators. In: Sewell, P., Higgins, I.

(eds) Teaching Translation in Universities. London: CILT. 89–102.

Newmark, P. 1991. About Translation. Clevedon: Multilingual Matters.

Newmark, P. 1996. Th e Translator’s Handbook. London: ASLIB.

Nord, Ch. 2005. Text Analysis in Translation. Amsterdam/New York: Rodopi.

Parks, G. (ed.) 2000. Miscellanea n. 4, Language, Teaching, Translation, Interpreting, Communication. Trieszt: Trieszti Egyetem.

Petrocchi, V. 2006. Translation as an Aid in Teaching English as a Second Language. Translation Journal Vol. 10. No. 4. http://accurapid.com/journal/38teaching.htm Letöltve: 2013. júni-us 13.

Petrocchi, V. 2010. Prospettive e obiettivi funzionali nell’insegnamento delle tecniche di traduzione inglese>italiano. Terni: CompoMat.

Posner, M. I. (ed.) 1989. Foundations of Cognitive Sciences. Cambridge: MIT Press.

Sewell, P., Higgins, I. (eds) 1996. Teaching Translation in Universities. London: CILT.

Snell-Hornby, M. 1985. Translating as a Means of Integrating Language Teaching and Linguistics.

In: Tietford, Ch, Hieke, A. E. (Hrsg.) Translation in Foreign Language Teaching and Testing.

Tübingen: Narr. 21–28.

Stewart, D. 2008. Vocational Translation Training into a  Foreign Language. Intralinea Vol. 10.

http://www.intralinea.it/volumes/eng_more.php?id=673_0_2_0_M65% Letöltve: 2013. júni-us 13.

Th omas, S. F. 1992. Th e Implications of Translation Th eories for Language Teaching Pedagogy.

Doktori értekezés. London: Londoni Egyetem.

Tietford, Ch., Hieke, A. E. (Hrsg.) 1985. Translation in Foreign Language Teaching and Testing.

Tübingen: Narr.

Ulrych, M. (ed.) 1997. Tradurre. Un approccio multidisciplinare. Torino: UTET.

Ulrych, M. 2000. Teaching Translation into L2 with the Aid of Multilingual Parallel Corpora:

Issues and Trends. Miscellanea Vol. 4. 58–80.

Vermeer, H. J. 1983. Aufsätze zur Translationstheorie. Heidelberg: Selbstverlag.

Warschauer, M. 1995. e-Mail for English Teaching. Alexandria VA: TESOL Publications.

Witte, A., Harden, T., Harden, A. R. de O. (eds) 2009. Translation in Second Language Learning and Teaching. Bern: Peter Lang.

A tolm ácsolt interakció testi és