ESETISMERTETÉS

1. H. D. 12 éves, értelmileg akadályozott gyermek. Beszédhiba: megkésett és akadályozott beszédfejlődés, általános pöszeség (sz-z-c, s-zs-cs interdentális, r hiány, t-d-n ajak-fogsori képzés, zöngétlenítés).

Az alsó ajakkal és felső fogsorral képzett p-b-m hangcsoport előkészítése kapcsán a hangfejlesztésben használt, ajkakkal összefogatott papírszelet megerősítő, visszaható módszerét az ajakzár folyamatos érzékeltetésére később, a hangrögzítés fázisában is megtartottunk, majd további alkalmazása az automatizálás során hozta meg az áttörést a spontán beszédébe is beépült.

2. M. M. 14 éves, értelmileg akadályozott gyermek, minimális látásmaradvánnyal (kortikális vakság). Beszédhiba: súlyosan akadályozott beszédfejlődés: tárgyszimbólum napirendre, gesztusjelek énkifejezésre: „Utolsó/Vége, Én, Még egyszer, Együtt”.

Szükségletre: „Kérek, Enni, Vécézni” gesztusokat, illetve néhány szótagot használt:

„mamma=Mama, nni=enni, inni.

A foglalkozásokon, a feladattudat fejlesztése kapcsán a mozdulathoz kapcsolt instrukciókkal, tagoltan hangoztatva a részlépéseket a tüsitorony építésénél: „Megfogom – rárakom” szövegpanelekkel dolgoztunk. Ebben a helyzetben megjelent (a természetesen el nem várt) r-hang perdülete, mely attól kezdve spontán módon is és a kommunikációkban kihallott(!) fonéma felismerésekor újra és újra utánzási, ismétlési ingert váltott ki nála. Ez beépült a verbális, expresszív repertoárjába: az asztali manipulációs feladat kérésére, illetve annak felismerésekor is alkalmazta ezt.

3. N. D. 6 éves, értelmileg akadályozott gyermek. Beszédhiba: általános pöszeség (sz-z interdentális, r hiány…), monoton hangszín, megkésett beszédfejlődés.

A k-hang hiánya: kezdetben az indirekt hangfejlesztésben spontán, játékos helyzet-ben alkalmazott kakaskukorékolás utánzásakor sem volt kiváltható a hang. Majd a nyitott tenyér hüvelykujjal a fejtetőhöz érintve, mint egy kakastaréj és a fellépőről ugrálással a garatizmok mozgatása, tudatosítása során fokozatosan megjelent. Később direkt módon, a kézmozdulat megtartásával képes lett az utánzásra, elő tudta hívni a fonémát. A rögzítési fázis megnyújtásával – több hétig tartott – és a szavakban történő automatizálásnál is használt kiegészítő mozdulattal sikerült a teljes automatizálás.

4. O. Gy. 14 éves, értelmileg akadályozott gyermek. Beszédhiba: akadályozott beszéd-fejlődés: tárgyszimbólum napirendre, néhány gesztusjel énkifejezésre: „Kérem, Enni”.

Saját jelrendszerének egyik elemét – „Kérem” kifejezésére kétszer tapsol –, tiszteletben kellett tartanunk. A „hozott” és általa konzekvensen és adekvátan használt kézmozdulatát nem sikerült felülírnunk. A többi gyermeknél alkalmazott: nyitott tenyérbe másik kéz mutatóujjas érintő mozdulatsorát nem fogadta el.

Felhasznált irodalom

- Dr. Balázs Boglárka: A rekedtség kezelése (hanggyakorlatokkal) gyermekeknek és felnőtteknek Nikol Kkt, Budapest

- Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes (1991) A megkésett beszédfejlődés terápiája, nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

- Cole, Michael – Cole, Sheila R. (1998), Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest - Coopoer, M.J. és Griffiths, P.: Terápia és prognózis in Gerebenné dr. Várbíró Katalin

(szerk.): Fejlődési diszfázia (1995), Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

- Crystal David (1998), A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest

- Dunlea, Anne (1989), Vision an the emergence of meaning: Blind and sighted children’s early language, UK: Cambridge University Press, Cambridge

- Fröhlich, Andreas D.: Bazális stimuláció a gyakorlatban, In: Márkus Eszter (szerk.

1996): Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesz-tése, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest - Gerebenné Várbíró Katalin – Gósy Mária (1996), Spontán beszéd-megnyilvánulások

szintaktikai elemzése DSS technika segítségével, Kézirat

- Gósy Mária (1989), Beszédészlelés. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest

- Gósy Mária (1992), A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest

- Gósy Mária – Kassai Ilona (1992), A normális beszéd- és nyelvfejlődés In: Lányiné dr.

Engelmayer Ágnes (szerk.), (1992), Szöveggyűjtemény A gyermeki nyelv- és beszédfejlődés köréből, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

- Gósy Mária (1995), GMP-diagnosztika. A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata. Nikol, Budapest

- Gósy Mária (2000), A hallástól a tanulásig. Nikol, Budapest

- Gósy Mária (2000), GMP Beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény. Nikol, Budapest

- Gósy Mária (szerk.) (2007), Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv- elsajátításban, Nikol, Budapest

- Göllesz Viktor (1974), A veleszületetten vakok ajakartikulációjának sajátosságairól In:

- Ingrid van Helsdingen: Az evési zavarok rehabilitációja II., In: Vekerdy Zsuzsanna – Oláh Éva: A táplálás és gyarapodás zavarai (1999), PRRO Bt.

- Juhász Ágnes (szerk.) (1999), Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Új Múzsa Kiadó, Budapest

- Dr. Juhász Ágnes – Bittera Tiborné: Megkésett/Akadályozott beszédfejlődésű gyerme-kek beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálata, Logopédiai Kiadó Gmk.

- Jancsóné Aranyossy Emőke (1999) A gyermekkori dysphonia és kezelése Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest

- Kas Bence – Lőrik József- Szabóné Vékony Andrea- Komárominé Kasziba Henrietta (2010), A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata, In Gyógypedagógiai Szemle, 38. évf. 2. sz. p. 114-125

- Kovács Emőke (szerk.) (1998) Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

- Kovács Krisztina (2000), Látássérült gyermek az óvodában és az iskolában In: Dr.

Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógy-pedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest

- Lechta, Viktor (1983), Logopédia II., Zrakovo postihnuté /nevidiace/ deti, Vydala Univerzita Komenského v Bratislava

- Lengyel Zsolt (1981), A gyermeknyelv. Gondolat, Budapest

- Mérei Ferenc- V. Binét Ágnes (1998), Gyermeklélektan, Medicina Rt, Budapest - Pál Zsuzsanna (2003) Óvodáskorú látássérült kisgyermekek beszédészlelési és

beszéd-megértési vizsgálata, Szakdolgozat, Budapest

- Pál Zsuzsanna (2007) Iskoláskorú látássérült gyermekek beszédészlelési és beszéd-megértési vizsgálata, Szakdolgozat, Budapest

- Pál Zsuzsanna (2012) Látássérült gyermekek spontán beszédvizsgálata DSS technika segítségével, Szakdolgozat, Budapest

- Paraszkay Sára (1994): Közelről nézve a gyengénlátó gyermek

- Pérez-Pereira, Miguel & Conti-Ramsden, Gina (1999), Language development and social interaction in blind children, Psychology Press, East Sussex

- Pinker, Steven (2006), A nyelvi ösztön. Typotex Kiadó, Budapest

- Pléh Csaba – Palotás Gábor – Lőrik József (2002), Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL), Akadémiai Kiadó, Budapest

- Réger Zita (1986), A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában In:

Lányiné dr. Engelmayer Ágnes (szerk.), (1992), Szöveggyűjtemény A gyermeki nyelv- és beszédfejlődés köréből, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

- Rudan Margit (2000), Látássérültek korai fejlődésének jellemzői vizsgálati jegyző -könyvek feldolgozása alapján – Szakdolgozat

Internetes hivatkozások:

- http://www.duf.hu/fooldal/konferencia-kiadvany-100929/ Pollner Péterné, 2004