Gyüngyemény (Spiraea chamaedryfolia) A kertek mentén sűrű gyüngyeményes alakulhat ki
Farkashárs (Daphne mezereum)
83
A szegélytársulásokban (kerítések mentén és erdősze-gélyekben) és gyéresebb erdőkben találkozhatunk a ri-bizkefélék gyimesi képviselőivel, a magasabb hegyeken a leánkafügével és a borfügével, a völgyekben pedig az első két fajnál jóval gyakoribb szőrös füge bokraival. A leánkafüge és a borfüge jellemző növénypárok, amelyek között elsősorban a termés íze alapján tesznek különb-séget. A borfüge savanyú ízű, olyan, mint a ribizli, pon-tosan, csak savanyú (Pe), míg a leánkafüge lencsettédes, azaz jellegtelenül édes ízű, nem az a túl-túl édes, de édes-kés (jA). ez azonban nem különösebben jó: Az egészen olyan kicsike, de az lencsett, nem jó enni (te). A két faj termése közt van különbség, hiszen nem olyan gyakor gerezdbe’ nő a leánkafüge. Gyérebben. Két-három szem van egy helyt. A borfüge, az személ (hasonlít) a házi ri-bizlihez (ts). A borfüge neve beszédes: azért mondják, borfüge, hogy lehet bort csinálni belőle (ts).
A borfüge a köves ódalakba, ilyen köves martokba’ (be) is megterem, de alapvetően a két faj termőhelyi igénye hasonló, mind a kettő inkább észkos területen (ts) nő. A borfüge is csak ott (nő), mint a leánkafüge, odaki van az is. Ilyen hegyi kaszálószélekbe’, kerítések mellé nőnek ki.
Ilyet (borfügét) még többet lehet látni, mint leánkafügét.
Leánkafüge itt ritkábban van (ts), mert az magos he-gyeken, ilyen sziklákból, hol egy fa letörik, s aztán úgy ott korhad, olyan félrevaló helyeken (Pk) szeret nőni.
hi-degségben azonban kevés ilyen termőhely van. tipikus szegélynövény, hiszen a leánkafüge pont a kert mellett van, se nem kaszálóban, se nem az erdő közt, kertekből (kerítésekből) nőtt ki (ts). időnként azonban erdő-ben is előfordul, méghozzá, ahol gyér, nem ahol gyakor (sűrű), olyan helyt, ahol imitt-amott egy-egy fa van (te).
terjesztésében a madarak komoly szerepet játszanak: a madarak megeszik a magját, kiemésztik, abból nő ki. A madarak, a rigók nagyon szeretik azt az édesset (ts).
A szőrös füge elsősorban a gyepükertek mellett, észokba’
es, verőfény helyt es, az mindenütt (Cb), általában a kertek mellett, a kaszálókba, mánavészszélyekbe es van, a mána-vészekbe es lehet kapni (be). gyakran a málnával együtt jelenik meg: Ahol a málnabokrok teremnek, úgy közöttük (Pk), akár tömeges is lehet ezeken a helyeken: ahol még erdők vótak, ott szőrös fügével van tele (jA). legfontosabb élőhelye azonban a kerítések mellett van: Kerítések
mel-lett úgy, hogy kívül van a nyáraló (legelő), közbe a nyáraló közepébe’ van egy jó nagy kaszáló, így a kerítés mellett vé-gig. Ott annyi van (tm). A szőrös füge egészen a fővölgyig leereszkedik, mindenütt megtalálható gyimesben. ter-mése édesebb, mint a másik füge, csak olyan szőrös a héja (CsA), ezért a héját nemigen lehet megenni, csak a belsejét (Fi). Ritkán kertekbe is ültetik: Itt van nálunk a kertbe’ is, hogy gyümőcsfa között van (jP).
Along forest margins and fences of outer hay meadows Ribes species are common. Ribes uva-crispa is the most widespread, Ribes petraeum and Ribes alpinum are rare. Ribes petraeum is sour, suitable for making wine, Ribes uva-crispa is sweet and Ribes alpinum has a characterless sweetish taste. Csángós are aware, that the wild growing Ribes petraeum is almost the same as the domesticated red currant.
kertek mente, erdőszegélyek gyümölcsei: borfüge (bérci ribiszke – Ribes petraeum ), leánkafüge (havasi ribiszke – Ribes alpinum ) és szőrös füge (egres – Ribes uva-crispa)
Borfüge (Ribes petraeum) Leánkafüge (Ribes alpinum)
Szőrös füge (Ribes uva-crispa)
84
A kerítések menti szegélyeket kísérő növényzet lágyszá-rú fajai közül a gyertyánfű (Gentiana asclepiadea) kí-vánkozik az első helyre: Az is csak az erdőszéleken van (jA), valamint az észkos helyt, ilyen kertek mellett es van (te). Augusztusban virágzó, jellegzetes szegélynövény.
A gyertyánfű az egyik legfontosabb, gyomorbántalmak esetén alkalmazott gyógynövény, melynek gyökerét kell kiásni, s használni: Ilyen sárga gyökere van, mint a viasz (ts). mérhetetlenül keserű teája hatékonyan javítja az emésztőrendszer problémáit.
A vérburján szintén elsősorban a szegélyekhez, szá-raz erdőszegélyekhez kapcsolódó faj: Vérburján, az csak kinn a hegyeken, itt benn nem nagyon van. Az is így az erdőszéleken (jA). elsősorban a verőfénybe’ szereti (Cb).
A vérburjánnak sárga virágja van. S olyan kicsi, hegyes, vékony lapijai (CsA). Az egyik legfontosabb gyógynö-vény, az ezerjófű után talán a legnagyobb mennyiség-ben gyűjtik, mert gyomormenéstől erőst jó. Jobb, mint a gyógyszer (lg). Az állatgyógyászatban is használa-tos: Az nagyon orvosságos, ha pisil a tehen, vagy a lika mondjuk véres, azt meg kell főzni, s injekcióba kell
be-létölteni, s bétölteni neki (CsA). Vérburján és Jézus vére népi neve onnan ered, hogy a virágján a mirigyeket ösz-szenyomva piros cseppekkel festi meg az ember kezét.
A pokolszökésburján nagyon jellegzetes négylevelű fű (be), ritkán lehet találni (FF). A fajnak néhányan két típu-sát különítik el: Van kinőve egy szára, s a tetejin az a kicsi fekete bogyó. Úgy tanultam a szüleimtől, hogy az a
férfiak-nak való. S a nőének nincsen semmi. Az es csak olyan, csak annak nincs az a bogyója (be). elsősorban az északi kitett-ségű, azaz észkos területeken fordul elő, ahol nem nagyon napos a terület (ts). kelésekre, borogatáshoz használt gyógynövény: A pokolszökéstől való burján, az es jó. Mi-kor az embernek lesz olyan pokolszökés a kezire vagy lábára vajh valahova, azt megfőzik, s a teája jó (jgy).
Along the fences and on the forest edges, several valuable me-dicinal plants thrive. Gentiana asclepiadea is one of these; a tea made out of its roots is effective against stomach comp-laints. it is the most frequently collected medicinal plant besides Hypericum perforatum and Origanum vulgare, and is very good for diarrhea. Hypericum is called, Jézus vére (lit. the blood of jesus). The name has its origin from the red drops that paint one’s hand if the glands on the flower are crushed.
Another medicinal plant, Paris quadrifolia is known to the Csángós as pokolszökésburján (lit. hell escaping weed), and refers to the fixing of abscesses. it is not a frequent species, but can be encountered more often under the edges of shrubs.
Gyertyánfű (fecsketárnics – Gentiana asclepiadea ), vérburján (közönséges orbáncfű – Hypericum perforatum) és pokolszökésburján (farkasszőlő – Paris quadrifolia)
Vérburján (Hypericum perforatum) Gyertyánfű (Gentiana asclepiadea)
A gyertyánfű sárga gyökere a gyomorpanaszok fontos gyógyszere
Pokolszökésburján (Paris quadrifolia)
A vérburján az egyik legnagyobb mennyiségben gyűjtött gyógynövény
85
A havasi gyapár (ritkábban csillagvirág) a magas he-gyek sziklafalainak, nyílt sziklagyepjeinek messze föl-dön híres virága, amelyet az emberek életük kockáz-tatása árán is rendre megpróbálnak leszedni szívük választottjának vagy érte pénzzel fizető turistáknak (gyapárásznak). hidegséghez legközelebb a bárány-he-gyen nő, ahol meszkősziklákon van, ahol legsoványabb, hogy fű se nő, csak… ahol a kövek olyan mohások, ott abból nő ki (ts), ahol olyan kőpócok vannak, s egy kicsi fű, s abba vót (be). hegyi állományait néhányan ápol-ták is, kigyomlálápol-ták a gyapár-tövek közvetlen környe-zetét. A virág iránti tisztelet és megbecsülés jeleként a havasi gyapárt előszeretettel ültetik a ház körüli virá-goskertekbe, préselt virágait pedig imakönyveikbe te-szik: Nekem itt az imakönyvembe’ egy-kettő van. Azt az imakönyvbe raktuk belé, mert az ritka dolog (Fi).
A kőrózsa a sziklagyepek gyakori faja, amely a szik-lás helyeken mindenütt felbukkan: Az a napsütéses
kősziklákon, ahol mán annyi főd van, az ott mindenütt terem (Pk). jellegzetes tőlevélrózsáit nem lehet sem-mivel összetéveszteni: Rendesen olyan, értetted-e, egy nagy rózsa, csak kicsi gömbölyűsége van neki. Mint a káposztának. Csak ő küssebb (Cb). gyógynövényként is használják fülfájás enyhítésére, ritkán fülrózsának is nevezik. gyakran a kertekbe is beültetik: Itt es van ne-kem, itt a kemencénél (be).
erdőkben, sziklákon nő a kőméz: Úgy a köves ódalakba, köves helyeken (be), a kőméz az a kősziklák ódalán való mohán, bundzsák (moha) közt, ott termik (Pk). A kőméz egy páfrányféle, amelynek tőlevelei áttelelők: Megtelel a levele. Ződnek marad jövőre es (Pk). korábban kedvelt csemege volt, ahogy arra neve is utal, gyökere émelyítően édes: Olyan édes, hogy a méznél es édesebb (Pk). első-sorban szárítva fogyasztották: Olyan kicsi apró gyükerei vannak, ki kell ásni a fődből. Megszárasztani. Nyersen is lehet (enni), csak akkor egy kicsit keserű (jgy).