The oral tradition from gyimes preserves several recollecti-ons regarding the period of settling down, the events from two centuries ago and the difficulties of the beginnings. The narratives regarding the settling are characterised by the recurring motifs of the closed forest (there were enormous forests here) and of the origin of the first settlers and the exp-lanation of their choice of moving away because of misdeeds (they have done, you know, such things, that they were supp-osed to go to jail, but vanished).
A 20. század első felében a településhez közel eső legelőket még nagy arányban erdő borította, elegendő árnyékot kínálva a legelő jószágnak (Hofer Tamás 1961)
A levágott erdők fájának egy részéből épültek fel a hegyi kaszálók épületei, a kalibák, az istállók és a szénatartók (Forrás: OroszlánosUdvar.hu)
30
idetelepedett, Antal Péternek hívták, ő középloki telepü-lésből jött vót ide. Mer’ ott má’ annyian vótak, hogy nem fértek. Akkor azt mondja, hogy ezernyócszáznegyven körül vót, amikor ő Közeplokról idetelepedett, mert má’ettől lefelé vót három település (család). Tamás István, Tamás Mihály és Baliga György. S ez vót a negyedik, An-tal Péter. Ezek mind a madarasi közbirtokosság birtoká-ra (Csíkmadabirtoká-ras területe) jöttek, még a közbirtokosság nem tudott semmit. Olyan időszakba’ vót, mer’ ők ide nem jártak, szükség nem vót, mer’ ők es kicsike falu vót.
Akkor ezek idetelepültek (lg). Az érkezők először a lak-hatás feltételeit kellett, hogy biztosítsák: kivágták a ház és a melléképületek felépítéséhez szükséges faanyagot.
A többit pedig elégették, hogy a gyepeket is kialakíthas-sák: Ha akart építeni, akkor ott kezdte vágni ki a fákat,
s addig, amég annyi gyűlt, lett belőle épület. Felépítette, s akkor kezdte takarítani. Építettek csűrt, házat, kezdték kaszálni, s akkor aztán nagyították a körbe’, vágták le a fákot, a tűzre, s mindenre kellett (ts).
A népesség egyre szaporodott, egyre több helyen indult meg az erdő irtása, helyét kaszálók és legelők foglalták el.
Az egykori erdőkre a korhadó fatuskók néhány évig még emlékeztettek. A kisebbeket kiszedték, a nagyobbakat azonban hagyták teljesen elkorhadni: A kicsi csutakokat min’ kiszedtük a fődbő’. Aztán a nagy csutakok ültek két-három esztendőt, azok es akkor elrothadtak, akkor nyila-lót tettünk be alá, nagy rudakot, s vettük ki. Úgy nyilaltuk ki a csutakot. Bészúrtuk alája, a végit húztuk le. Akkor a csutak sirült (fordult) ki. S akkor szedtük össze a csutako-kat, s égettük el. S a hely megmaradott tisztán (kP).
lassan megindult az élet az újonnan elfoglalt, erdőtől megszabadított területeken, kaszálókat, legelőket, szán-tókat alakítottak ki a telepesek, s hamarosan szükség támadt a gabona megőrlésére is. A fent említett, egyik első betelepülő, Antal Péter fia olyan mesterember vót, hogy ide rögtön egy vízimalmot épített. Fiatal legénke vót. Akkor itt olyan erdő vót, hogy fenyveserdő, olyan hogy méteres fák vótak. S akkor ők kezdték irtani, égetni.
Amikor észrevette a közbirtokosság, itt a malmon má’ a búzát őrölték, amit termeltek (lg).
gyimes története összefonódik a mintegy 25 kilomé-terre, a bárány-hegy lábainál található háromkút törté-netével. A falut gyimesiek alapították. ez a terület még lakatlan és erdőborította volt abban az időben, amikor már lehetőség volt vasutak kiépítésére, a faanyag elszál-lítására. Az elkülönözés után ezeket a területeket zsidó fakereskedők vásárolták fel, s termelték le az értékes faanyagot. ezután a számukra már nem túl értékes te-rületet eladták a földre éhes gyimesi gazdáknak: A víz-től errefelé vót a báróé, az a Háromkút egészen, de nagy hely. A bárók bírták egészen. Huszonkettőbe’ születtem én, s körülbelül akkorjába’ távoztak el onné’. S akkor azt eladták, s itt (hidegségben) összetársalkodott vajh negy-ven vagy negynegy-venöt gazda, s azt a báróktól megvették.
Nem vót erőst drága, ejsze. Megvették, s aztán kiparcel-lázták (kP).
The name of the first settler families is also preserved by oral traditions in some of the valleys: that settler, who came here for the first time, was named Antal Péter.
settling down was only a first step, but the incomers had to overcome several other difficulties before they could start the-ir lives here (cutting down the forests, building houses, barns, developing grasslands, building mills etc.). some stories recall the acquisition of new territories, the buying of areas that had been clear-felled by timber merchants: forty or forty-five far-mers spoke together and bought that forest from the barons.
A '60-as években Jávárdi-pataka kinnvaló kaszálóin több
magányos fa állott... (Hofer Tamás 1961) ...és a széna nagyobb részét tárolták a szabad ég alatt, mint manapság (Hofer Tamás 1961)
31
Az 1920-as évek után a Cheauşescu-féle rendszerről, a mezőgazdaság szocialista átalakításáról őriznek sok emléket a gyimesi családok. gyimesben, 2850 további hegyvidéki romániai faluhoz hasonlóan a mezőgazda-ság szocialista átalakítása csak részlegesen történt meg.
A termelőszövetkezetek szervezésére azért itt is történtek kísérletek: Kollektív itt soha nem vót. Egy rendbe’ elkezdték a társulást. Itt nem messze juhók vótak, egy darab regelő, kaszáló el vót véve, nagy darab. Vót tehén vagy harminc darab, juh vót vagy háromszázötven-négyszáz darab. De nem fungált (működött, csak) körülbelül egy tíz évet. Azok es épphogy nem posztútak el, mer’ ki mit megfogott, azt elvitte, ami az állatoknak maradt, az csak az ucsuja vót a takarmánnak, mindennek. E’ vót a kollektív (vk).
A részleges átalakítás lényege az volt, hogy az erdő-ket állami tulajdonba vették, a legelőerdő-ket közös birtokba szervezték, a szántók és a kaszálók pedig magántulaj-donban, a családok kezében maradtak: Mindenki ka-szálta akkor az övét, mer’ itt nem vót államosítás, úgy-hogy a kaszálók meg vótak mindenkinek, a legelők vótak elvéve, s az erdők. A kaszálók meg vótak hagyva, az nem vót elvéve (Fi). A reglőket (legelőket) közös tulajdonba vették, a családi kézben levő legelők kerítéseit lebontot-ták, és egybenyitották a legelőterületeket: A hatvanas évek vége felé közösítették. ’62-be’, mikor megalakult a kollektív gazdaság, akkor aztán ugye közösítették az egyéni területeket. Magánterületek voltak, és akkor az-tán szétszedték, szétzúzták a kerítéseket, azaz-tán minden-ki állata ott legelt, ahol tudott. Viszont ez csak a hatva-nas évek vége fele volt, azelőtt akinek volt, az saját volt, és azt ő külön is tartotta. Tehát külön kerítésbe’ volt (jgy*).
A következő nagy váltás az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás, amikor a rendezetlen tulajdonviszo-nyok következtében rengeteg erdőt vágtak ki: Ugye jól tudjuk, hogy az erdeink el vannak ítélve. És hovatovább végezzük ki őket. Sajnos ez van, hogy nem becsüljük meg.
Senki. Talán, hadd mondjam, az emberek rá is vannak kényszerítve, mert ebből élnek. De nem vezet a jóra
ez senkit sem. Ezt a magunk fejire csináljuk (jgy*). A tájban fenntarthatóan élő közösség romantikus képe ekkor már a múlté. A 20. század változásai számtalan környezeti problémát idéztek elő, amelyek megnehezí-tették a gyimesiek mindennapjait. ökológiai ismereteik birtokában tudják, hogy ezek a negatív hatások tevé-kenységük eredményei, amelyeknek következményeit is viselniük kell. ilyen az erdőirtás következtében megvál-tozó vízháztartás kérdése is: Aszondta vót egy öreg ro-mán édesapámnak, hogy ha az erdőket lefogyassák, a víz es fogy. Mert valahogy a fenyőerdő tartsa a vizeket (be).
Az erdőterületek eltűnésével, a vizek gyorsabb lefutá-sával az árvizek kockázata is jelentősen megnőtt: Negy-vennégy végin, akkor én megvettem a malmot, mer’ ér-tettem hézzá, s fungált (működött) egészen hatvanegyig.
S akkor egy olyan víz jött, hogy mindent elvitt. Aztán akkor megsemmisült. A követ, két malomkövet elhoz-tam, s a víz aztán megjött még egyszer, s elvitte. Úgyhogy megsemmisült (kP).
manapság a kaszálók és legelők megindult felhagyása alakítja át a táj képét. A fenyvesek néhány év alatt elkez-dik visszafoglalni őseik jussát: Visszahull a mag, s bújik, ott nem űtetik (tm).
The attempts of the socialist regime to modify the agricul-tural system have also left deep marks both in the history of the landscape and in the memories of the Csángós. during these decades, the forests were nationalised and pastures were introduced into collective socialist ownership, only hay meadows and arable land was kept in private property. The stories also often recall the major destructions caused by the large floods that became increasingly frequent following the transformation (deforestation) of the landscape.
A nagy árvizek manapság hidakat… A patakok parterősítése (kikövezése) tovább fokozza a meder már
eddig is előrehaladott bevágódását
… utakat mosnak el
32
A völgyben húzódó falut kaszálók, legelők, a magasabb régiókban erdők ölelik körül33
A gyimesiek számos vadon termő növényfajt ismernek és hasznosítanak, ahogy azt az elkövetkező oldalakon látni fogjuk. nagyon fontos számukra az, hogy ezeket a termé-szeti erőforrásokat, a különböző növényfajokat könnyen megtalálják. A csángók ugyan a legtöbb faj esetében a legfontosabb földrajzi lokalitásaikat jól ismerik, de emel-lett a kaszálókon, legelőkön, erdőkben végzett munka so-rán folyamatosan gyűlnek a tapasztalataik a különböző fajok élőhely-preferenciájáról. A hasznosítható növények megtalálását különböző, tájban ismétlődő mintázatok (élő- és termőhelyek) felismerése és megtalálása is segíti.
A csángók az általuk ismert növényfajokat helyi ne-vekkel illetik. A helyi növénynevet és a hozzá kapcso-lódó biológiai tartalmat (a névhez tartozó egy vagy több növényfajt) népi taxonnak nevezzük. A népi név és a mögötte húzódó biológiai (taxonómiai) tartalom az esetek 69%-ban 1:1 arányban felel meg egymásnak, azaz egy csángó név egy biológiai fajra (növényfajra) vonatkozik. ilyen a bárányláb, amely a mezei zsálya (Salvia pratensis) csángó neve. A gyimesi növénynevek 31%-a viszont egyetlen névvel több biológiai fajt von össze. Például a zsanika egy olyan gyimesi népi taxon neve, amely biológiai szempontból több palástfű-fajra (Alchemilla spp.) vonatkozik. ennek megfelelően a gyi-mesi közösség egésze által ismert biológiai fajok és népi taxonok száma nem egyezik meg. A tájban eddig észlelt 621 növényfajból a gyimesiek 309 növényfajt neveznek meg, ezek 207 népi taxonba sorolhatók.
A csángók kiválóan ismerik a népi taxonok termő-helyi igényeit. eddig több mint 140 különböző olyan élő- és termőhely-kategóriát ismertünk meg, amelyeket a gyimesiek a különböző népi növénytaxonok termő-helyének pontosabb meghatározásakor megemlítenek.
A különböző népi taxonok termőhelyének megha-tározásakor több abiotikus és biotikus szempontot is figyelembe vesznek. ezt multidimenzionális élőhely-meghatározásnak nevezzük. ennek során az alábbi szempontokat veszik figyelembe: (1) a tájhasználat mód-ja, (2) a vegetáció fajösszetétele (pl. a domináns faja), (3) a növényzet struktúrája (pl. gyakor erdő, gyér erdő, puszta), (4) szukcessziós állapota, (5) a zavarás (disztur-bancia) jellege (pl. árvizek, taposás), (6) talajadottságok, (7) vízrajzi viszonyok és végül (8) a geomorfológiai jel-lemzők (pl. hegyoldal, völgy). általános, hogy az abio-tikus szempontok tágabb és gyakran heterogénebb
ka-tegóriákat jelölnek (pl. magas hegy, oldalas hely), míg a biotikus szempontok szűkebb, vegetációs szempontból homogénebb kategóriákat határoznak meg (pl. bük-kös, kinnvaló kaszáló). ez alapján az élőhelyeket három nagy csoportba sorolhatjuk: makro-, mezo- és mikroé-lőhelyek. A makroélőhelyek nagy egységeket, tkp. egy-egy élőhelymozaikot jelölnek (pl. fenn a hegy-egyeken). A mezoélőhelyek egy többé-kevésbé homogén vegetációs egységet fednek le, ezek a leggyakoribb élőhelyek (pl.
selymék, bükkös). végül a mikroélőhelyek kis kiterjedé-sű, környezetüktől elütő élőhelyfoltok, speciális niche-k (pl. hangyaboly, fa tövében).