Erasmus és Machiavelli vonzásában

Báthory egész életében éles szemmel figyelte környezetét, és a látottakat elemezve igyeke-zett minél több tapasztalatot szerezni és hasznos dolgot elsajátítani, pont úgy, ahogy Mac-hiavelli tanácsolta: „A fejedelemnek a történelmet kell tanulmányoznia, s figyelemmel kell kísérnie a nagy emberek cselekedeteit, megjegyeznie, miként jártak el háború idején, szemügyre vennie, mi okozta győzelmeiket és veszteségeiket, hogy emezektől megmene-kedjék, amazokat pedig megismételhesse. Mindenekelőtt tegyen úgy, mint valamely nagy

440 Kemény János önéletírása és válogatott levelei. S. a. r.: V. Windisch Éva. Bp. 1959. 79.

441 Rotterdami Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése. Ford. Csonka Ferenc. Utószó: Barlay Ödön Szabolcs. Bp. 1992. 62.

183

ember már ő előtte, aki egy korábbi, dicsőség és hír övezte férfiú nyomában haladt, s an-nak tetteihez és cselekedeteihez tartotta magát.”⁴⁴²

Báthorynak megadatott az a lehetőség, hogy már egész ifjú korában koronás fők társaságá-ban forgolódjon. Az apját félévesen elvesztő fiú tíz évig otthon, édesanyja mellett nevel-kedett, későbbi visszaemlékezése szerint erős katolikus hitben és szigorú fegyelemben, majd a tágabb rokonságukhoz tartozó Várday Pál esztergomi érsek udvarába került. Itt töltött éveiről semmit nem tudunk, de a Várday-kör ismeretében és egy korabeli közmon-dás alapján is – „ez sem tanult Várday Pál udvarában” mondták a neveletlen ifjoncokról — elmondható, hogy kiskamasz éveit az ország legelőkelőbb és legjobb nevelést nyújtó udva-rában tölthette el.⁴⁴³ Várdaynak az uralkodóhoz fűződő jó viszonya eredményezhette, hogy Báthory neveltetése Bécsben, a királyi udvarban folytatódhatott. Az ifjú Báthory tizenhét éves koráig élte az udvari apródok szigorúan beosztott, fegyelmezett életét, amelyben a tanulás és az uralkodó személye körüli szolgálat váltakozott. Igen nagy hatást gyakorolt rá I. Ferdinánd, akinek társaságában sok időt tölthetett, s akit a vadászataira is mindig elkí-sérhetett. Ugyancsak mély benyomást tett rá V. Károly császár és Habsburg Mária, II. La-jos király özvegye, akikkel tizenöt évesen az augsburgi birodalmi gyűlésen ismerkedett meg. Báthory Ferdinánd király kíséretében érkezett, és itt érte az a megtiszteltetés, amit még lengyel király korában is gyakran felemlegetett: V. Károly kezet fogott és pár szót váltott vele, míg Mária más magyarokkal együtt őt is vendégül látta azon az ünnepi lako-mán, amit magyarországi éveinek emlékére rendezett.⁴⁴⁴

Augsburg után Itália következett, Báthory tagja lehetett annak a fényes kíséretnek, amely I.

Ferdinánd leányát, Katalint, leendő férjéhez, Francesco Gonzaga herceghez Mantova és Monferrato uralkodójához kísérte. A fényes esküvőt 1549 októberében tartották, ekkor a hercegi pár és Báthory István is mindössze tizenhat éves volt. Az itáliai út kapcsán ki kell térni Báthory István padovai tartózkodásának a kérdésére is, amellyel kapcsolatban a mai napig bizonytalanság tapasztalható. Az itáliai peregrinációk és Báthory életében egyaránt jártas Veress Endre műveiben is egymásnak ellentmondó állítások olvashatóak, a korai

442 Niccolò Machiavelli: A fejedelem. Ford. Lutter Éva. Bp. 1987. 82–83.

443 Báthory István levelezése i. m. XIV.; Laczlavik György: Várday Pál. 1526. november 15.–1549. október 12. In: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk.: Beke Margit. Bp. 2003. 240–247.

444 Ezek a saját maga által meghatározónak mondott élmények annyira közismertek voltak, hogy a fölötte mondott gyászbeszédben életének fontos eseményei között emelték ki. „Bizony nagy tisztesség fejedelmek kíséretében forgolódni, mert a nagy emberek által saját magunk ékessége is fényesedik. Ez alkalommal tehát már korai, úgynevezett virágzó ifjúságában módja volt meglátni a földkerekség díszét, az országok királynő-jét: Itáliát. Bár az olasz és német nyelv használatában itt-ott még voltak hiányosságai, az idegen erkölcsök és szokások ismeretében annyira járatos volt, hogy mindazok, akik ezekről a dolgokról beszélni hallották őt, a legnagyobb ámulattal csodálkoztak.” Krzysztof Warszewicki gyászbeszéde: Báthory István emlékezete.

Szerk. Nagy László. Bp. é. n. 291.

184

műveiben még ő is a későbbi fejedelem padovai tanulmányairól írt. A félreértést részben az okozta, hogy Báthory István hasonló nevű unokaöccse 1571 és 1573 között valóban Padovában tanult, részben pedig az, hogy személye körül rengeteg legenda keringett már életében is.

Veress Endre azt állította, hogy Báthory beiratkozott a padovai egyetemre, s erre indokul Révay Lőrinc 1549. november 12-én kelt levelét hozta fel, aki azt jelentette az apjának, hogy megismerkedett Báthoryval.⁴⁴⁵ Gömöri György ténymegállapítása szerint viszont Báthory István neve nem szerepel az anyakönyvben, és a Révay fiúk valamint kísérőjük, Gyalui Tordai Zsigmond további — szintén Veress által közölt — leveleikben arról szá-moltak be, hogy Mantovában járva ismét találkoztak Báthoryval.⁴⁴⁶ Az erdélyi peregrinációs adattárban a Veress-féle verziót találjuk: lovagi játékokon vett részt Padová-ban, majd jogot tanult Dudith Andrással, de a szerzők annyiban pontosították Veresst, hogy Báthory neve nem szerepel az anyakönyvben.⁴⁴⁷

Ezek alapján az a feltételezés látszik helyesnek, hogy Báthory Mantovában, Habsburg Ka-talin udvarának tagjaként kellett volna, hogy hosszabb időt, akár éveket töltsön Itáliában.

Hogy nem így történt, annak tragikus oka volt: egy téli vadászat során Francesco Gonzaga lova alatt beszakadt a tó jege, és a vízből kikecmergő herceg tüdőgyulladást kapott. Hosz-szas betegeskedés után látszólag felgyógyult, de a farsangi mulatságok során ismét meghű-tötte magát, és február végén elhunyt.⁴⁴⁸ Özvegye, s vele kísérete, hamarosan visszatért Bécsbe, Báthory 1550. húsvétján már Somlyón tartózkodott.

Arra nem nyílt lehetősége, hogy Itáliába visszatérjen, a család komoly anyagi gondokkal küzdött. Édesanyja, Thelegdy Katalin még 1549. február közepén elhunyt. Nem tudom, hogy az ő halálával van-e összefüggésben a család pénztelensége, de István bátyja, Bát-hory András már 1549 őszétől folyamatosan erre hivatkozva kért segítséget pártfogójuktól, Nádasdy Tamástól: „kirem és könyörgek te kgdnek, mint uramnak és atyámnak, hogy ne legyek elfeledvin te kegyelmednél, ha az idő hozza legyen ő felségetül valami fizetésem, az vagy szolgálnék itt alatt, ha urat lelnik, ne lenne ő felsége ellen. Mert semmit nem kell nekem te kegyelmedtül tagadnom, ha csak eszemben lészen az én állapotom, naponkid fogyatkozom, ám te kgdtül várok, mihez keljen magamat tartanom, mert csak te

445 Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. I. Padua 1264–1864. Kiad.: Veress Andreas. Kolozsvár 1915. 43–47.

446 Gömöri György: Báthori-legendák és a tények. Történelmi Szemle LXII (2000) 3–4. sz. 263–264.

447 Szabó Miklós–Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700. Szeged 1992. (Fontes Rerum Scholasticarum IV. Szerk.: Keserű Bálint) 251. nr. 2539.

448 Dizionario Biografico degli Italiani. Vol. 57. http://www.treccani.it/ (2012. február 21.)

185

medbe vagyon Isten után minden bizodalmam, mint uramban és atyámban.”⁴⁴⁹ Húsvétkor pedig már öccse ügyében is írt: „Ajánlom mind magamat, mind öcsémet Istvánt kegyel-mednek örök szolgául és hogy te kgd legyen törekedő királnál az öcsém dolgába ezen kgdet kirem.”⁴⁵⁰

Nincs nyoma annak, hogy Báthory később vissza tudott volna térni akár Padovába, akár Itáliába. Nevét egyetlen ott tanuló sem említi. De az is igaz, hogy 1551 és 1555 között nincs róla hiteles adat, csak a legendáriumának olyan elemei ismertek, hogy állítólag har-colt volna Temesvár, majd Eger védelmében.⁴⁵¹ Padovai „tanulmányait” is látszólag több forrás megerősíti, olyanokra hivatkozva, akik együtt tanultak vele. Almási Gábor erre két példát hozott: Dudith Andrásét illetve Jan Zamoyskiét. Dudith és Báthory közös padovai tanulásáról csak jóval későbbi adat áll a rendelkezésünkre: Jacques Auguste de Thou 1607 illetve1619-ben kiadott könyvében lehet olvasni, maga Dudith nem említette leveleiben.

Dudith sógora, Piotr Zborowski viszont Zamoyskiról írta azt egy 1577-es levelében, hogy Báthoryval tanult.⁴⁵² Ez biztos, hogy tévedés, mert Zamoyski az 1560-as évek elején diá-koskodott Padovában, amikor Báthory már Várad kapitányaként tevékenykedett.

Az is megtévesztő, hogy az egyetem híres diákjait felsorakoztató szoborparkban, a Prato della Valle téren ott áll Báthory István szobra is. A teret a 18. században alakították ki, Andra Memmo, velencei patrícius 1775-ben a mocsaras és állandó árvizekkel fenyegető terület helyére álmodott meg egy grandiózus teret. Az eredeti tervet végül tíz év alatt sem tudták megvalósítani, ezért az építkezés finanszírozására lehetővé tették, hogy adományo-zók 78 szobrot állítsanak fel a csatorna mentén. II. Szaniszló Ágost lengyel király két nagynevű elődének, 1784-ben Sobieski Jánosnak, 1789-ben pedig Báthory Istvánnak a szobrát állíttatta fel a parkban.⁴⁵³

A kortársak valószínűleg azért kapcsolták össze Báthory nevét Padovával, mert az egye-tem volt hallgatói közül választotta ki tanácsadóit, munkatársait mind Erdélyben, mind Lengyelországban.⁴⁵⁴

449 Somlyai Báthory András levelei Nádasdy Tamáshoz 1549–1559. közli: Komáromy András. Történelmi Tár 1905. 91.

450 Uo. 92.

451 Szamosközy történeti maradványai i. m. I. 124.

452 Gábor Almási: The Uses of Humanism. Johannes Sambucus (1531-1584), Andreas Dudith (1533-1589), and the Republic of Letters in East Central Europe. Brill Leiden2009. (Brill’s Studies Intellectual History 185.) 46

453 A hivatalos honlapja: http://www.pratodellavalle.org/prato/html/madre1.htm

454 A padovások ill. a padewczykok szerepéről: Almási G.: The Uses of Humanism i. m. 46–51.; Bitskey István: História és politika. (Leonhardus uncius verseskötete a magyar történelem-ről). In: A politika műfajai a régi magyar irodalomban – konferencia (Gyula, 2005. május 25–28.) http://www.iti.mta.hu/Gyula/-TANULMANYOK/Bitskey_Istvan.pdf (2012. február 21.)

186

27. Giovanni Ferrari: Báthory István szobra, 1789

Báthory műveltségének kialakulásában, szellemi fejlődésében az 1565–1567 közötti idő-szak, a bécsi fogság évei a legfontosabban: nyelveket tanult, rengeteget olvasott, és a csá-szári könyvtárból kölcsönzött könyveknek köszönhetően elsősorban történelmi, filozófiai ismeretei gazdagodtak. A kortársak is ezen a véleményen voltak, Krzysztof Warszewicki királyi titkár, István temetésekor mondott gyászbeszédében így jellemezte ezt az időszakot:

„Fogságának egész idejét a leghasznosabb tanulmányokra fordította: egyrészt

megismer-187

kedett a múlt történelmével, másrészt a császári udvarban időző híres férfiakkal, külföldi követekkel kötött barátságot.”⁴⁵⁵

A térképek, földrajzi leírások is érdekelték, ám legjobban a hadtudománnyal foglalkozó írások és a nagy államférfiakról szóló történetek kötötték le. Leveleiben, beszédeiben sok-szor idézte híres emberek tetteit és mondásait, ám leginkább hárman hatottak rá. Legerő-sebben Julius Caesar, akinek valamelyik műve, vagy egy róla szóló írás mindig Báthory keze ügyében volt, akárhol tartózkodott. Mellette Hunyadi Mátyás, a magyar múlt s főként erdélyi kötődései miatt, és mert az ő halálától kezdve számolták az ország romlását. A Báthory család több olyan értéktárgyat is őrzött („aranyas kupa, lábas medence”), amely a hagyomány szerint Mátyás király kincstárából származott.⁴⁵⁶ Saját kortársai közül Báthory V. Károlyt tekintette példaképnek, akinek udvarában bátyja, Báthory Kristóf néhány évig nevelkedett, és akivel ifjú apród korában Augsburgban ő is személyesen találkozhatott, s nem utolsósorban akinek Erasmus Institutiója is szólt.⁴⁵⁷

Báthory az uralkodás alapjait könyvekből sajátította el. Olvasmányait személyes tapaszta-lataival kiegészítve tudatosan alakítgatta azt az eszményi uralkodóképet, amelyet követni akart. Bár az alapvető vonások nem változtak, Báthory számára ez a kép soha nem mere-vedett egy végleges ikonná. Az uralkodó magatartásának, kötelességeinek, példamutatásá-nak kérdése egész életében foglalkoztatta, ami nem meglepő, hiszen a könyvek alapján megálmodott ideál sokszor tűnt elérhetetlennek a regnáló uralkodó napi problémáinak lá-tószögéből. Nem írt királytükröt, de az önmaga elé állított fejedelmi képmást igyekezett a környezetével is megismertetni és elfogadtatni. Elképzelései könnyedén kibonthatóak a beszédeiből, cselekedeteiből, a róla készült tudósításokból, uralkodói önreprezentációjából és propagandájából.

Sokkal nehezebb viszont visszakövetkeztetni azokra a forrásokra, amelyekből ez a kép összeállt. Báthory könyvtárjegyzéke nem maradt ránk, de ha ismernénk, akkor sem tud-nánk teljes mértékben feltérképezni, hogy mi mindent olvasott valójában. Jól ismert könyvvásárlási szokásai alapján ugyanis azt látjuk, hogy szinte minden, az érdeklődési körébe vágó munkát igyekezett megszerezni, akkor is, ha ritkaságnak számított, vagy ha kéziratban volt.⁴⁵⁸ A magánkönyvtárak kutatóinak általában az szokott gondot okozni,

455 Warszewicki gyászbeszéde i. m. 291. Vö. Báthory István levelezése i. m. XVIII–XIX.; Csorba Tibor: A humanista Báthory István. Bp. 1944. 14.; Jerzy Besala: Stefan Batory. Poznań 2010. 38–52.

456 Szabó Károly: Ezüstművek és drágaságok összeírásai a XVI. századból. Századok 1. évf. (1877) 6. sz.

546–563.

457 Martian Julián: Magyarok V. Károly császár udvartartásában (1546–1547). Erdélyi Múzeum 1910. 53–

54.; Báthory István emlékezete i. m. 290.

458 Veress E.: A történetíró Báthory i. m. 21–24.

188

hogy a gazdag jegyzékből mit olvashatott el valójában a könyvtár tulajdonosa, s mi volt az, ami csak a reprezentációjának részeként került fel a díszesen faragott polcokra. Báthory esetében fordított lenne a probléma, itt az a kérdés vetődne fel, hogy mit olvashatott még a jegyzékben szereplő könyveken kívül.

Kortársai szerint sok könyvet kölcsönkért és elolvasott, sőt a kéretlenül kapott könyveket is mindig szinte azonnal végigolvasta. Ez utóbbi azonban nem meglepő, hiszen az, aki a lengyel királynak könyvet adott ajándékba, nyilván olyan művet választott, amelyről tudta, hogy biztosan örömet szerez. Ha alapos kutató- és elemző munkával összeállítaná valaki azoknak a műveknek a jegyzékét, amelyeket Báthory biztosan, illetve feltehetően olvasott, akkor az olvasmányai korszakolása jelentene problémát, hiszen az ismert adataink szinte kivétel nélkül életének lengyel korszakából származnak. Fejedelemképének alapjai viszont még a korai olvasmányaiból alakultak ki, mert ezek már erdélyi uralkodása idején is pon-tosan kirajzolódtak.

Talán közelebb jutunk a probléma megoldásához, ha Báthory István jellegzetes munka-módszerei felől vizsgálódunk. Első lépésként mindig egy világos célt tűzött ki maga elé, és pontosan megfogalmazta, hogy mit akar elérni. Ezután széles körű „kutatómunka” kezdő-dött, egyrészt a történelemben keresett hasonló szituációkat, amelyeket aprólékosan ki-elemzett, másrészt igyekezett a problémára vonatkozó minden adatot, hírt összegyűjteni.⁴⁵⁹ Az információk birtokában a legapróbb részleteket is kidolgozva és összecsiszolva meg-tervezte a célhoz vezető utat. A kockázatokat nem kerülte, de a reményekre és feltételezé-sekre épülő megoldásokat igyekezett kizárni, és a legegyszerűbb, egyben legbiztosabb megoldásokat választani. Ezek az lépések, kortól függetlenül a sikeres és hatékony ember módszerei.

Mindig minden tervéhez kiválasztott egy-két segítőtársat, akiknek építhetett a tanácsaira, és operatív közreműködésükre szintén számíthatott.⁴⁶⁰ Végül nagy következetességgel és önfegyelemmel megpróbált végigmenni a kijelölt úton. Többnyire sikerrel, de ha a vállal-kozás kudarcba fulladt, csak a legritkább esetben dolgozott ki egy új, merőben más tervet.

459 Amikor például el akart válni Jagelló Annától, kigyűjtötte az európai és a magyar történelemből azoknak a házaspároknak az esetét, ahol szóba került a házasság felbontása, vagy el is váltak. Gondosan tanulmányoz-ta, hogy mi vezetett sikerre, illetve milyen okok miatt nem lehetett kimondani a válást. Ioannis Andreae Caligarii, nuntii apostolici in Polonia, epistolae et acta 1578–1581. (Monumenta Poloniae Vaticana, IV.) Szerk. Ludovicus Boratyński. Kraków 1915. 271, 344, 377, 421, 558.

460 Fejedelemsége idején bátyja, Báthory Kristóf és részben Hagymássy Kristóf volt a fő segítője, Lengyelor-szágban pedig kancellárja, Jan Zamoyski. Az első livóniai háborút Bekes Gáspárral tervezte meg és vitte végig, Báthory András bíborossá választásában a pápai nuncius és Stanisław Reszka közreműködésére szá-míthatott, míg több diplomáciai manőverében Antonio Possevinóra támaszkodott.

189

Vagy teljesen ejtette az ügyet, mint megvalósíthatatlant, vagy a céljait módosította, vagy hosszabb-rövidebb pihentetés után az eredeti elképzelése szerint újból nekilátott.

Feltehetőleg hasonlóan járt el akkor is, amikor az eszményi fejedelem képét kereste. Ösz-szességében több tucatnyi könyv bölcs gondolata hathatott rá, de ezen belül is kimutatha-tóak azok a művek, amelyeket megfontoltan, nagy körültekintéssel kiválasztott és „segítő-társként” vezérfonalnak használt. Azon könyvek közül, amelyeket már fiatalon ismerhetett és nagymértékben felhasznált, kettőt kell kiemelnünk: Erasmus Institutióját és Machiavelli Fejedelmét. Csak közvetett adataink vannak arra, hogy Báthory ismerte Erasmusnak ezt a művét, de a szerző erdélyi népszerűségét és hatását tárgyalta a szakirodalom.⁴⁶¹ Ezen kívül egyes uralkodási elveiben olyan erőteljesen visszaköszön Erasmus, mintha csak gyakorlati illusztrációja lenne a műnek.

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy Machiavelli írását sokat forgatta.⁴⁶² A fejedelem viszont már a sok hibája miatt erősen kritizált első, 1557-es indexen szerepelt, majd két évvel ké-sőbb felkerült az első hivatalos pápai tiltólistára, az Index auctorum et librorum prohibitorumra, és természetesen az 1564-ben kinyomtatott trienti indexen is rajta volt. Ez nem jelentette azt, hogy 1557 után nem lehetett Machiavelli művéhez hozzájutni. Sydney Anglo a pápai indexek hatékonyságát vizsgálva kimutatta, hogy a katolikus Franciaország-ban francia nyelvre fordítva többször is kiadták Machiavelli műveit. SpanyolországFranciaország-ban szintén népszerűnek bizonyultak az itáliai humanista gondolatai; fő védelmezője V. Károly volt, aki különösen a Discorsit becsülte nagyra, amelynek spanyol fordítása az ő privilégi-umával és fiának ajánlva jelent meg 1552-ben és 1555-ben. A Machiavelli-művek spanyol és itáliai újranyomásait az erőteljes pápai közbeavatkozással sem sikerült teljesen megaka-dályozni, egy-egy alkalommal kijátszották a tilalmat.⁴⁶³ Ezzel együtt valószínűbb, hogy a Báthory családba még 1557 előtt került A fejedelem egy példánya, vagy a több nyugat-európai országban megforduló Báthory Kristóf, vagy István révén, aki éppen akkor járt Itáliában, amikor Gabriello Giolito Velencében újra kiadta Machiavelli műveit.

461 Dankanits Ádám: Erasmus erdélyi olvasói. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 11. (1967) 125–

131.; Balázs Mihály: Erasmus und die siebenbürgischen Antitrinitarier. In: Republic of Letters, Humanism, Humanities. Selected papers of the workshop held at the Collegium Budapest in cooperation with NIAS between November 25 and 28, 1999. Szerk. Marcell Sebők. Bp. 2005. 75–91.; R. Várkonyi Ágnes: V. Károly Magyarországon. In: Uő: Europica Varietas – Hungarica Varietas. Bp. 1994. 9–36. Trencsényi-Waldapfel Imre: Erasmus és magyar barátai. In: Uő: Humanizmus és nemzeti irodalom. Bp. 1966. 50–132; Ritoók-Szalay Ágnes: Erasmus und die ungarischen Intellektuellen des 16. Jahrhunderts. In: Erasmus und Europa.

Ed.: August Buck. Wiesbaden–Harrasowitz, 1988) 111–128.

462 Ludwik Boratyński: Stefan Batory I plan ligi przeciw Turkom (1576–1584). Kraków 1903. 139–151.

Innen idézi Veress is: Veress E.: A történetíró Báthory i. m. 19.;

463 Sydney Anglo: Machiavelli. The First Century. Studies in Enthusiasm, Hostility, and Irrelevance. Oxford 2005. 173–179.

190

Kaposi Márton Machiavelli magyarországi recepcióját vizsgálva arra is felhívta a figyel-met, hogy Machiavelli hatása lengyel közvetítőkön keresztül is eljutathatott hazánkba, mivel Lengyelországban a magasan képzett politikusok közt ekkorra már erős kultusza volt: Silvestro Tegli A fejedelem első latin nyelvű fordítását 1560-ban egy fiatal lengyel nemesnek, Celio Secundo Curione tanítványának, Abraham Sbaskinak ajánlotta.⁴⁶⁴ Bát-hory esetében nem volt szükség lengyel közvetítésre, így nem meglepő, hogy legközelebbi munkatársai közt is megtaláljuk Machiavelli követőit: Jan Zamoyskit, akit kancellárjává tett és a királyi titkárként alkalmazott Krysztof Warszewickit, a „lengyel Machiavellit”⁴⁶⁵ Báthory gyűjtötte és rendszeresen olvasta a történeti munkákat, ókoriak és kortársai műveit egyaránt. Később, már uralkodóként maga is ösztönözte és támogatta az ilyen témájú mű-vek megírását, illetve kiadását. Péter Katalin vizsgálata mutatja, hogy a hitvitákat, s főként a szentháromság-tagadás terjedését visszaszorítani akaró cenzúrarendeletének eredménye-képpen az erdélyi könyvkiadásban „a világi témák és a teológia művei helyet cseréltek.”⁴⁶⁶ A magyar nyelven írt népszerű, részben történelmi tárgyú könyvek, a „szellemi kultúra népszerű termékei” iránt a korszakban rendkívül megnőtt az érdeklődés.

In document A hatalom pillérei (Pldal 182-190)